Az őszi és a téli időszak minden esetben ideális hátteret nyújt bizonyos fül-orr-gégészeti megbetegedések kialakulásának.
Ez közel sem jelenti azt, hogy az év többi időszakában ne tudnánk megbetegedni, azonban a ködös időjárás, a legyengült immunrendszer, a friss zöldségek és gyümölcsök hiánya, valamint a szabadban töltött idő csökkenése elősegítik a fül-orr-gégészeti panaszok megjelenését.
Mindez gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt jellemző a téli hónapokban. Bár a legtöbbször vírusos eredetű megbetegedésekről van szó, ha viszont valakit túlzottan gyenge immunrendszerrel támad meg egy kórokozó, abból könnyedén hetekig tartó betegség is lehet.
Amennyiben szeretnénk megelőzni az elhúzódó krónikus állapotokat, nagyon fontos a prevenció mellett időben felismerni az ilyenkor jellemző betegségek tüneteit és felkeresni egy fül-orr-gégészeti szakrendelést annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyosabb állapotok kialakulását.
Hogy segítsünk a betegségek azonosításában, a tünetek felismerésében és a megelőzésben, az alábbiakban összegyűjtöttük a tél legáltalánosabb fül-orr-gégészeti betegségeit, illetve a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókat.
Nátha és megfázás
A nátha és a megfázás mondhatni teljesen általános fül-orr-gégészeti betegségeknek tekinthetők a téli szezonban. Nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk rájuk, hiszen kijelenthetjük, hogy a súlyosabb állapotok, a krónikus elváltozások előszobái.
Amennyiben tehát valaki nem törődik megfelelően a nátha és a megfázás kezelésével, nem piheni ki a betegséget, akkor a kórokozók elszaporodhatnak és súlyosabb gyulladásokat válthatnak ki.
A megfázás, valamint a nátha a fül-orr-gégészet szempontjából egyfajta gyűjtőfogalom, hiszen a vírusos eredetű felsőlégúti fertőzések zömét ezzel a névvel illetjük. A legtöbbször az orrnyálkahártya gyulladását kiváltó rhinovírus és RSV idézik elő.
Sok esetben magától képes gyógyulni, az immunrendszer szövődmények nélkül el tud bánni a kórokozókkal, de ha a páciens elhanyagolja a gyógyulást, akkor felülfertőződés léphet fel.
Lényeges tehát ilyenkor legalább néhány napig otthon maradni és elkerülni a közösséget, amire nemcsak azért van szükség, hogy ne fertőzzünk meg másokat, hanem azért is, hogy ne kapjunk el újabb kórokozókat és ne terheljük túl immunrendszerünket.
Mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni a náthával és a megfázással?
Amint azt már fentebb is írtuk, a nátha és a megfázás gyakran magától gyógyul. Nagyon jellemző, hogy a két-három napig tartó lappangást követően orrfolyással, először átlátszó, később egyre jobban besűrűsödő orrváladékkal jelentkezik.
Ezt sok esetben kíséri torokfájdalom, köhögés, tüsszögés, de a fáradékonyság, a rossz közérzet és a hőemelkedés is általános panaszok.
Amennyiben a tünetek nem enyhülnek két-három napon belül, stagnálás vagy állapotromlás lép fel, a páciens tartós láztól szenved, akkor az haladéktalan fül-orr-gégészeti kivizsgálást igényel.
Hogyan kezelhető a nátha és a megfázás?
Mivel a nátha és a megfázás hátterében vírusfertőzés áll, ezért a kezeléshez a szervezet immunrendszerének a stimulálására van szükség, így rengeteg pihenésre, folyadékfogyasztásra és megnövelt vitaminbevitelre.
A megfelelő készítményekkel ma már nagyon jól mérsékelhetők a különféle tünetek, de érdemes nagy figyelmet fordítani az orrüregek és a torok folyamatos fertőtlenítésére is, amivel felgyorsíthatjuk a folyamatokat, illetve megakadályozhatjuk a felülfertőzést.
Enyhe fül-orr-gégészeti betegségnek nevezhető, azonban így is fontos odafigyelni rá, mert a páciens állapota súlyosabbá válhat, a gyulladás pedig ráhúzódhat a fülekre és az orr melléküregeire.
Fülkürthurut
A fülkürthurut kialakulása jellemzően a nátha és a megfázás egyik szövődménye. Ha valaki nem fordít elég figyelmet a gyógyulására, nem fordul időben orvoshoz egyszerű téli megfázással, akkor annak olyan kellemetlen következménye lehet, mint a fülkürthurut.
Ebből következik, hogy a folyamat egy vírusos felsőlégúti fertőzéssel indul, ami krónikussá, állandóvá vagy gyakran visszatérővé válik. Különösen a gyerekeknél és a gyenge immunrendszerrel rendelkező felnőtteknél ez nagyon gyakori eset.
Középsúlyos fül-orr-gégészeti probléma, ami kezelés és odafigyelés nélkül tovább súlyosbodhat, így akár a középfül gyulladását is előidézheti.
Fülkürthurutról akkor beszélünk, ha az orrüreg és a középfül között meghúzódó csőszerű járat begyullad, megduzzad, esetenként pedig teljes egészében elzáródik.
A járat elzáródása már önmagában kellemetlen panaszokat okoz, de hatására a dobhártya is behúzódik, így a hallócsontok mozgása beszűkül, ami további kellemetlen tüneteket idéz elő.
Mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni a fülkürthuruttal?
A kialakult fülkürthurut már kezdetben nagyon sok kellemetlenséget okoz, így a páciensek többsége időben orvoshoz kerül amint a dobüregi nyomás csökkenésével hallásproblémák alakulnak ki.
Ilyen esetekben fontos mielőbb fül-orr-gégészhez fordulni, akinek elegendő csak a dobhártyát megvizsgálni ahhoz, hogy felállíthassa a diagnózist.
Teljes elzáródásnál előfordulhat, hogy a fül nyeléskor pattog, ropog, kellemetlenül feszít, ami minden esetben haladéktalan kivizsgálást és kezelést igényel.
Hogyan kezelhető a fülkürthurut?
A fülkürthurutot a legtöbbször krónikussá váló nátha váltja ki, de gyakori, hogy az arcüreggyulladás szövődményeként jelentkezik. A szakorvosi vizsgálat azért fontos, hogy mindez felismerésre kerüljön, a kiváltó okok pedig megszűnjenek.
A kezelés során elengedhetetlen tehát az orrváladék rendszeres ürítésének biztosítása, valamint a gyulladt és duzzadt nyálkahártya lelohasztása, amit sok esetben gyulladásgátló készítményekkel, felülfertőződés esetén antibiotikumokkal kell megtámogatni.
Ha a fülkürthurut fülfájdalmat okoz, akkor a fülek melegítése jó alternatívát jelenthet. Amennyiben a járat teljesen elzáródott vagy nem akar enyhülni, a gyógyuláshoz fontos lehet a dobüreg átszellőztetése egy speciális műanyag cső beültetésével.
Középfülgyulladás
A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb fül-orr-gégészeti betegség a téli időszakban. Fontos kiemelni, hogy ennek háttere is nagyon gyakran egy kezeletlen vagy elhanyagolt megfázás, aminek szövődményeként gyulladás alakul ki a középfülben.
Két típusa ismert, az
- akut, vagy más néven savós-;
- valamint a krónikus középfülgyulladás.
A legtöbbször vírus vagy baktérium áll a gyulladás háttérben. A fülkürt fejletlenségéből fakadóan általában a gyerekeket érintő betegség, de a felnőttek körében is gyakori lehet a téli szezonban.
A középfülgyulladásra való hajlamot örökletes tényezők is befolyásolhatják, viszont sokszor alakul ki olyan esetekben, ha a náthát vagy a megfázást a legyengült immunrendszer nem tudja legyőzni, ezért a kórokozók és általuk a gyulladás tovább terjeszkednek a középfül irányába.
Mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni középfülgyulladással?
Mivel a középfülgyulladás már egy középsúlyos fül-orr-gégészeti betegség, ami fájdalmas tüneteket produkálhat, ezért nagyon lényeges, hogy megjelenésekor haladéktalanul felkeressünk egy fül-orr-gégész szakorvost. Fontos azonban ismerni a kapcsolódó tüneteket!
Amennyiben savós középfülgyulladás alakult ki, akkor a páciens jellemzően halláscsökkenést tapasztal, hiszen a betegség miatt a hallócsontok körül víz gyülemlik fel, azonban fájdalom vagy láz ilyenkor jellemzően még nem jelentkeznek, legfeljebb enyhe mértékben.
Ennél sokkal súlyosabb és erőteljesebb tünetekkel jár a gennyes középfülgyulladás. Ennek az oka nem más, minthogy a középfülben gennyes váladék gyülemlik fel, aminek hatására magas láz, valamint erőteljes, sok esetben pulzáló fájdalom keletkezik.
Természetesen a gennyes középfülgyulladásnál is van halláscsökkenés, de a fájdalom miatt erre ritkán helyeznek hangsúlyt a páciensek.
Hogyan kezelhető a középfülgyulladás?
Ha szóba kerül a középfülgyulladás kezelése, az emberek többségének még mindig a fül felszúrása jut az eszébe. A modern fül-orr-gégészetben ezt a módszert már nagyon ritkán alkalmazzák, a legtöbbször gyógyszeres kezeléssel gyorsan enyhíthetők a páciens tünetei.
Mindezt természetesen jelentős mértékben befolyásolja a gyulladás hátterében álló vírus vagy baktérium. A középfülgyulladás a legtöbbször egyszerű gyulladáscsökkentőkkel és fájdalomcsillapítókkal orvosolható.
Lényeges mellé olyan készítményeket is adagolni, amelyek megtámogatják az orr szellőzését, de savós gyulladásnál jó eredmények érhetők el az infralámpával is.
Különösen gennyes középfülgyulladásnál, illetve bizonyított bakteriális háttér esetén gyakori, hogy a fül-orr-gégészek antibiotikumot alkalmaznak a kezeléshez, ami ilyenkor nagyon gyors és hatékony módja a mielőbbi gyógyulásnak.
Arcüreggyulladás
Szintén a nem megfelelően kezelt nátha és megfázás szövődményei közé sorolható az arcüreggyulladás kialakulása, ami a téli szezonban különösen gyakori fül-orr-gégészeti betegség.
Azért alakul ki, mert a megfázás hatására létrejövő gyulladás az orrüreg és az arcüreg találkozásánál felduzzasztja a nyálkahártyát, ezzel elzárva a kettő közötti szabad átjárást, így az arcüregben folyadék gyülemlik fel.
Súlyos esetben ez a folyadék gennyesedésnek indulhat, ami minden esetben kezelést igényel. A nátha mellett egyébiránt az orrpolip vagy az orrsövényferdülés is hajlamosító tényezői lehetnek az arcüreggyulladásnak.
A gyerekek körében különösen népszerű betegség, azonban a felnőttek is hajlamosak rá, különösen akkor, ha elhanyagolnak egy felsőlégúti fertőzést vagy túl gyenge az immunrendszerük ahhoz, hogy legyőzzön egy egyszerű megfázást.
Mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni arcüreggyulladással?
Mivel egy súlyos fül-orr-gégészeti betegségről beszélünk, az arcüreggyulladás minden esetben szakorvosi vizsgálatot, diagnózist és célzott kezelést igényel.
Szerencsére nagyon jellegzetes tünetei vannak, így a páciensek maguk is érzékelhetik a bajt. Jellemző, hogy a folyamat egyszerű megfázásos panaszokkal indul, torokfájással, köhögéssel vagy orrfolyással, amelyek megduzzasztják a nyálkahártyát és elzárják az arcüreget.
Általában ilyenkor válnak súlyosabbá a tünetek. Nagyon jellemző a magas láz – különösen gennyesedés esetén –, a fejfájás, valamint az arcüregeknél tapasztalható nyomásérzet, amit levertség, általános rossz közérzet kísér.
Hogyan kezelhető az arcüreggyulladás?
Ha nem lép fel gennyesedés, az arcüreggyulladás spontán módon is képes meggyógyulni tüneti kezelés mellett – különösen fontos az orrspray használata –, sok pihenéssel, bőséges folyadékfogyasztással és természetesen immunerősítéssel.
A legfontosabb, hogy a nyálkahártya duzzanata mielőbb lelohadjon, ezáltal pedig az orrnyílás átjárhatóvá váljon, amivel az arcüreg kitisztulhat.
A gyulladás hátterében sok esetben baktériumok állnak, ezért gyakran van szükség antibiotikumokra a kezeléshez, de ha a beteg állapota nem javul, akkor a melléküreg felszúrására lehet szükség, amivel az olykor gennyes folyadék lecsapolható.
Ezzel a tünetek egy alapos antibiotikumos oldattal történő átmosást követően nagyon gyorsan és hatékonyan megszüntethetők. Ha ez sem segít, és a betegség krónikussá válik, kisebb fül-orr-gégészeti műtétre lehet szükség az arcüregi váladék kivezetésének biztosítása érdekében.
