A női mell a test többi részével együtt folyamatos változásban van. A hormonális változások, a ciklusok és az öregedés egyaránt hatást gyakorolnak rá. Alaposabb vizsgálatukra és feltárásukra azonban csak akkor van szükség, ha az emlők belsejében csomók alakulnak ki.
Az ilyen típusú elváltozásokat még annak ellenére is nagyon komolyan kell venni, hogy nem minden esetben áll a háttérben rosszindulatú daganat. Sokszor ciszták vagy jóindulatú szövetszaporulatok is okozhatnak ilyen csomókat.
Kivizsgálásuk azonban mindaddig elengedhetetlen, amíg a rosszindulatú háttér teljes magabiztossággal ki nem zárható. A tapintáson alapuló vizsgálat ehhez nagyon kevés.
Egy ultrahangos diagnosztika, de még inkább az aspirációs citológia azonban már pontosabb képet tud adni az elváltozás jellegéről. Ezért egyre népszerűbb ez a vizsgálati forma a nőgyógyászatban, hiszen általa gyors és megbízható eredményt kaphat a kezelőorvos.
Az önvizsgálat és a prevenció nagyon fontos
Még mielőtt alaposabban is elmerülnénk az aspirációs citológia sajátosságaiban, lényeges kitérni arra, hogy az emlőrák, illetve a mell valamennyi elváltozása kapcsán mennyire fontos az önvizsgálat, a prevenció kérdése.
Amennyiben szeretnénk időben feltárni az esetleges problémákat, akkor a havi rendszerességű önvizsgálat elengedhetetlen. Törekedjünk arra, hogy minden hónapban a menstruációt követő héten történjen a kontroll, hiszen az elváltozások jellemzően ilyenkor tapinthatók ki a legkönnyebben.
Kevesen tudják azonban, hogy nem csak a csomókra kell odafigyelni! Súlyosabb elváltozásra utalhat a mell felületén megjelenő bármilyen bőrelváltozás, a mellbimbó befelé fordulása, de még a váladékozás is. Ezekkel a tünetekkel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
Hangsúlyozandó, hogy a mellben tapintható csomók kétharmada nem rosszindulatú elváltozás, mégis kivizsgálást igényel.
Ezen felül érdemes bizonyos kor után minden évben ellátogatni szakszerű emlőszűrésre, különösen abban az esetben, ha a családban, illetve a közeli hozzátartozók között előfordult már korábban melldaganat.
Mi az aspirációs citológia?
Az aspirációs citológia egy olyan modern orvosi eszköz, ami elősegíti a gyors és kíméletes szövetminta kinyerését a szervezetből. Rendkívül hasznos olyan esetekben, amikor szükség van egy elváltozás mielőbbi feltárására – különös tekintettel annak jó- vagy rosszindulatú jellegének megállapítására.
A mintavételi beavatkozás során a szakorvos ultrahangos technológia segítségével feltárja az érintett területet, majd a bőr fertőtlenítését követően egy vékony tűt vezet be a szervezetbe – egészen a gyanús szövetekig.
Az ultrahang segítségével a teljes folyamat nyomon követhető, ami a pontosság mellett a biztonságot is megnöveli. Segítségével a szakorvos biztosan a problémás szövetből, a gyanús képletből tud mintát venni, amit ezután rögtön laboratóriumi vizsgálatnak lehet alávetni.
Maga a beavatkozás nem jár jelentős fájdalommal. Az egész nem több egyetlen tűszúrásnál, amit inkább csak kisebb kellemetlenségek követnek.
A vizsgálattal lehetőség van mintát venni a pajzsmirigyből, a bőrfelszín közelében elhelyezkedő nyirokcsomókból, de a nőgyógyászatban a legtöbbször a mellhez köthető elváltozások esetén alkalmazzák.
Az aspirációs citológia szerepe az emlőrák feltárásában
Miközben az aspirációs citológiát közel sem csak az emlődiagnosztikában használják, óriási szerepe van abban, hogy gyorsan és hatékonyan feltárható legyen vele a mellrák. Segítségével ugyanis – egy mammográfiával kiegészülve – pontos sejtdiagnózis készíthető az elváltozásról.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az aspirációs citológia milyen sokoldalú eljárás. Miután ugyanis a szakorvosok vékony tűt vezetnek a problémás szövetekhez, nemcsak sejtmintát tudnak venni vákuumtechnológia segítségével, hanem kisebb beavatkozásokat is elvégezhetnek.
Ilyen például egy ciszta tartalmának leszívása, ami egyszerre jelent mintavételt, illetve terápiát egy elváltozás kapcsán. A citológia eredménye később természetesen indokolttá teheti a vékonytű biopsziát vagy a szöveti mintavétel elvégzését az emlőrák pontosabb feltárása érdekében.
Az aspirációs citológiának tehát azért van jelentős szerepe a melldaganatok kapcsán, mert nagyon gyors és nagyon pontos eredményt adhat a diagnózishoz. Ez egy rosszindulatú elváltozásnál életmentő lehet!
Az emlőrák tünetei
Az emlőrák kapcsán az egyik legfőbb tudnivaló, hogy különösen korai fázisban gyakran egyáltalán nem okoz tüneteket. Nincs tapintható vagy látható elváltozás, nincs fájdalom vagy más egyéb olyan panasz, ami ilyen súlyos problémára utalna.
A daganatos csomóról is tudni kell, hogy az esetek többségében teljesen fájdalommentes, azonban egy cisztával vagy más elváltozással ellentétben nagyon kötött. Ez azt jelenti, hogy nem lehet elmozdítani a helyéről, a csomó általában teljesen összekapaszkodik a bőrfelülettel.
Érdemes odafigyelni ugyanakkor a kísérőtünetekre. Az emlőrák gyakran idézi elő a mellbimbó visszahúzódását, de váladékozás-, illetve a bőrt érintő egyéb elváltozások is jelentkezhetnek ilyenkor.
Szintén gyakori kísérőjelenség, hogy az érintett oldalon a hónaljban található nyirokcsomók megduzzadnak és fájdalmassá válnak.
Az aspirációs citológia szerepe más emlőbetegségek feltárásában
Amint azt már fentebb is említettük: ha a mellben valamilyen elváltozást tapasztalunk, annak a háttere közel sem biztos, hogy rosszindulatú.
Rengeteg jóindulatú folyamat is képes előidézni melldaganatra utaló tüneteket, azonban az aspirációs citológiával ezek többsége idejekorán megcáfolható, feltárható, bizonyos esetekben pedig kezelhető.
Lássuk, hogy milyen egyéb emlőbetegségek feltárásában nyújthat még segítséget az aspirációs citológia:
Hormonális mirigyduzzanat
A hormonális változások hatására kialakuló mirigyduzzanatok nagyon gyakori elváltozások a női mellben. Egyik sem patológiás folyamat, és gyakori eset, hogy egyszerre találkozhatunk velük mindkét emlőben.
Természetesen külön-külön is megjelenhetnek, és többnyire összefüggésbe hozhatók a menstruációs ciklussal. Jellemzően maguktól elmúlnak, ezért ajánlott az önvizsgálatot mindig a havi ciklus utáni első hétre hagyni.
A mirigyduzzanatok jellemzően fájdalmasak, kisebb és kevésbé kötött csomók, mint a rosszindulatú mellrák kezdeti stádiumában tapasztalható duzzanatok. A kivizsgálás azonban így is nagyon fontos, de csak kritikus esetekben van szükség aspirációs citológiára, a legtöbbször egyszerű ultrahanggal pontos diagnózis kapható.
Ciszta
Az emlőben megjelenő ciszta a tünetek tekintetében sok hasonlóságot mutat a rosszindulatú daganatos elváltozással. Ahhoz viszonyítva azonban többnyire ártalmatlan jelenségekről van szó, amelyek valójában folyadékkal telt és kitágult tejmirigyek vagy tejcsatornák.
Egyelőre az orvostudomány sem tudja pontosan, hogy mitől vagy miért alakulnak ki, de a statisztikák szerint bármelyik életkorban megjelenhetnek.
A ciszták azonosításához, illetve szerkezetük feltárásához jellemzően elegendő az ultrahangos vizsgálat, de komplexebb esetekben aspirációs citológiára egyaránt szükség lehet, ami kezelésként is megállja a helyét.
Megjelenésüket tekintve a ciszták nagyon változatos képet mutathatnak. Valamikor csak egy található egy emlőben, máskor azonban több is kialakulhat mindkét oldalon. Méretük szintén ilyen sokrétű, a néhány milliméterestől a több centiméteres átmérőig terjedhet.
Jellegzetességük, hogy nagyon gyorsan növekednek, méretük ezért rövid időn belül jelentős változást mutathat, de ugyanilyen tempóban fel is szívódhatnak, azaz teljesen eltűnhetnek.
A hagyományos vagy egyszerű cisztát általában nem kell eltávolítani, kivéve abban az esetben, ha mérete miatt fájdalmat okoz vagy más módon zavarja az illetőt. A nagyobbra hízott ciszták ugyanis deformációt okozhatnak a mell alakjában, így elengedhetetlen a bennük lévő folyadék leszívása és citológiai vizsgálata.
Egészen speciális eset, amikor a ciszták több rekeszből állnak össze. Ilyenkor a képződmények egyenetlen, vastag fallal rendelkeznek, melyeken polipszerű növedékek jelennek meg. Az ilyen ciszták tartalma rendszerint sűrűbb és komplexebb összetételű.
Emiatt leszívásuk minden esetben erősen javasolt. A legtöbbször itt kap szerepet az aspirációs citológia, amivel nemcsak a cisztából való mintavétel valósulhat meg, hanem a képződmény lecsapolása is elérhető a segítségével.
Fibroadenoma
A fibroadenoma nem más, mint egy jóindulatú daganatos elváltozás a mellben, ami főként mirigyekből és kötőszövetekből áll össze. Tapintása tömöttebb, mint a cisztának, a rosszindulatú elváltozásokhoz viszonyítva azonban a csomó könnyedén mozdítható.
A legtöbbször fiatalabb nőknél fordul elő. Néha egyetlen nagyobb csomó-, máskor több kisebb is megjelenhet. Jellegzetességük, hogy a hormonális folyamatok jelentős hatással vannak az ilyen elváltozásokra, így méretüket és növekedési ütemüket egyaránt befolyásolják.
Feltárásuk ultrahangos vizsgálattal történik, azonban az aspirációs citológia is minden esetben szükséges. Ennek az oka, hogy mielőbb mintavételt kell venni a daganatból, hogy a szövettani sejtvizsgálattal feltárható legyen annak jóindulatú- vagy rosszindulatú jellege.
Amennyiben jóindulatú fibroadenomáról van szó, a műtéti beavatkozást leginkább a méret és az elhelyezkedés határozza meg. Ha nem zavarja a pácienst, elegendő a rendszeres kontrollvizsgálat. Ellenkező esetben a daganatos elváltozás műtéti úton eltávolítható.
A fibroadenoma gyakran olyan helyen jelenik meg, ahol nem tapintható még alapos önvizsgálattal sem. Ezért nagyon lényeges, hogy 18 év felett minden nő rendszeres szűrővizsgálaton vegyen részt.
Ehhez 35 éves kor alatt elegendő az ultrahang, idősebb korban azonban már mammográfia is javasolt.
Intraductalis papilloma
Az intraductalis papilloma egy ritka betegség, ami általában nem jár tapintható elváltozásokkal. A mellbimbót érintő problémáról, egészen pontosan a tejcsatorna falából burjánzó szövetszaporulatról beszélünk a név alatt.
Az egyik legjellemzőbb tünete az emlő váladékozása. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a citológiai mintavétel, de gyakran MR vizsgálatra is szükség lehet a feltárás mellett a kezelés meghatározásához.
