Magyarországon a harmadik hullám során egy kifejezetten agresszív terjedést mutató vírusvariáns dominál, mely a fiatalabb korosztályt betegíti meg nagyobb arányban, és az állapotos nőket sem kíméli. Hogy miért fontos a várandós nők oltása, azt dr. Vezér Márton szülész-nőgyógyász szakorvos foglalta össze.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma a várandósokat sem kíméli. Szomorú esetekről tudunk, árva vagy félárva gyermekeket hagytak maguk után anyukák, egy fiatalon elhunyt kismamát pedig 7 gyermeke gyászolja. „Lassan két kislány anyukájaként és mint egészségügyi dolgozó nem sokat gondolkoztam rajta, hogy beadassam-e az oltást. Kikértem a nőgyógyászom és a háziorvosom véleményét is, mindketten javasolták, így még biztosabb voltam abban, hogy jó döntést hoztam. Várandósként nemcsak a saját életemért vagyok felelős, hanem a bennem növekvő piciért is. Szeretném megadni neki a legnagyobb esélyt, hogy már születéskor védett legyen a Covid-vírussal szemben, és majd a szoptatás alatt is kapja az anyatejen keresztül az antitesteket. Ezért minden kismamának javaslom és bátorítom őket, hogy adassák be az oltást”– mondta lapunknak egy érdi kismama.
Dr. Vezér Márton leginkább az esetszám növekedésében látja a várandós kismamák fokozott veszélyeztetettségét. Mint mondta, a várandóság alatt a teljes szervezetet érintő anatómiai, immunrendszeri és hormonális változások állnak be az édesanya szervezetében. Elég csak a várandós méh térfoglalása kapcsán a rekeszizom helyzetváltozásából adódó légzésmechanikai változásokat említeni. „A betegség egyik alapvető velejárója az alsó légutak, így a tüdő gyulladásos megbetegedése. A csökkent oxigenizáció következtében a magzat egyértelműen veszélybe kerülhet a méhen belüli élet során.”
Az orvost örömmel tölti el, hogy megkezdődött a kismamák soron kívüli védőoltása. Országos statisztikákat nem ismer, de azt látja, hogy a kismamák több mint kétharmada kéri a koronavírus elleni védőoltást.
Szerinte a félelmek nagy része téves gondolatokon, tudományosan megalapozatlan állításokon alapul, melyek megfelelő tájékoztatással felülírhatók. „Nem csupán az én meggyőződésemről van szó, hanem rendkívül széles körű hazai és nemzetközi konszenzusról a tekintetben, hogy a terhesség második és harmadik trimeszterében a koronavírus elleni vakcináció előnyei az esetleges eddig még fel nem ismert, potenciális hátrányokkal össze nem mérhetőek.” A várandósok védőoltására vonatkozóan a klinikai vizsgálatok még nem zárultak le, ugyanakkor az eddig rendelkezésre álló adatok sem vetnek fel aggályokat. A várandósok védőoltását indokolja, hogy körükben a súlyos koronavírus-betegség és a szövődmények kockázata az említett élettani változások következtében jóval magasabb.
A szakember hangsúlyozta, hogy koronavírus-fertőződés esetén szükséges a kezelőorvossal történő konzultáció, hogy felmérjék az állapot súlyosságát, felhívják a figyelmet az állapotrosszabbodás során észlelhető tünetekre, panaszokra, és hogy meghatározzák, mikor van szükség kórházi kivizsgálásra vagy befekvésre, de természetesen a háziorvost is értesíteni kell. „Senki ne kezdjen autodidakta módon otthoni gyógykezelésbe. A Favipiravirról például tudott, hogy teratogén hatású, vagyis a várandósság alatt magzati károsodást okozhat.” Léteznek olyan gyógyszeres kezelések a koronavírus gyógyításában, melyek szoros orvosi felügyeletet, így kórházi benntartózkodást tesznek szükségessé, mint például a különböző vénásan adható antibiotikumok vagy injekciós szteroidtartalmú készítmények.
A szakmai ajánlások alapján az első adag vakcina a terhesség II. vagy III. trimeszterében adható be, míg a második dózis a szülést követően. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy aki megkapta a védőoltást, az sem lehet 100 százalékosan biztos a védettségben. A vakcinának nagy szerepe van a kedvezőtlen kimenetel, a súlyos esetek számának csökkentésében, ugyanakkor a vakcináltaknak is be kell tartaniuk a kötelező óvintézkedéseket.”
Forrás: Szabó Réka Nikolett, ÉRDI ÚJSÁG 2021. évi 15. szám – április 14.
