Minden, amit a menopauzáról tudni kell

A menopauza egy olyan összetett tünetegyüttes, amit semmiképpen sem nevezhetnénk betegségnek, mint inkább egy természetes folyamatnak, egy új életszakasz elindulásának, ami a nők esetében a menstruációs ciklusok végét jelenti.

Bár számos kellemetlen panasz kapcsolódhat hozzá, ezek megjelenése és intenzitása személyenként változhat. Valakinél inkább a lelki-, másoknál inkább a testi tünetek kerülnek előtérbe.

A tévhitekkel ellentétben a menopauza beköszöntésével sem a nőiességről, sem a szexuális életről nem kell lemondaniuk a nőknek – éppen ellenkezőleg –, ellenben egy fontos dolgot meg kell jegyezni: a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokra ezt követően is el kell járni.

Sőt, ajánlott még nagyobb figyelmet szentelni ezekre, hiszen a menopauza során is kialakulhatnak nőgyógyászati panaszok, sőt a változókori kellemetlen tünetek megszüntetésében is óriási segítséget nyújthat egy tapasztalt nőgyógyász.

Természetesen nekünk is tisztában kell lennünk a változókor sajátosságaival. Ezért most összegyűjtöttük, hogy egyáltalán mi az a menopauza, milyen tüneteket és kellemetlen kísérőbetegségeket okozhat, illetve milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre ilyen esetekben?

Mi az a menopauza?

A menopauza vagy más néven klimax, esetleg változókor minden nő életében azt az időszakot jelöli, amikor a rendszeres menstruációs ciklus elmarad, tehát a petefészek tüszőhormon-termelése mérséklődik vagy teljesen leáll.

Fontos hangsúlyozni: a menopauza nem egy betegség! Minden ember életében bekövetkezik, egyfajta természetes folyamat, ami változásokkal jár, a nők esetében pedig ilyenkor ellehetetlenül a természetes úton történő megtermékenyítés lehetősége.

Ezt megannyi más belső változás kíséri, így a petefészek működésének leállása megnöveli például az LH és az FSH hormonok mennyiségét a szervezetben, illetve közvetetten számos kellemetlen tünet előidézéséért felelős.

Tudni kell, hogy ez minden esetben egy folyamat, ami valakinél több évig is eltarthat, méghozzá tartósan megmaradó tünetekkel, míg másoknál néhány hónap alatt végbe mehet, és hosszabb távon semmilyen panaszt sem okoz.

Honnan ered a menopauza elnevezés?

A menopauza kifejezés szó szerint a menstruáció végét jelenti. A definíciót egy francia orvos használta először 1872-ben. Akkoriban a változókort több betegség előidézőjének tekintették, és bár később magát a menopauzát is betegségként definiálták, mára azonban ez megváltozott.

A modern világban nem tabu beszélni a menopauzáról, illetve arról sem, hogy ez minden nő életében egy új életszakasz kezdete. Fontos, hogy a menopauza nem egy időszakot, inkább egy adott időpontot jelöl, amikor valakinél bekövetkezik az utolsó menstruáció.

Bár a klimaxot gyakran használják a menopauza szinonimájaként, valójában azonban inkább erre és a változókor kifejezésre tekinthetünk úgy, mint egy hosszabb időszakot felölelő állapotra.

Milyen szakaszai vannak a menopauzának?

Amint azt már a fentiekben is leírtuk, a menopauza kifejezést bár a teljes változókor szinonimájaként is alkalmazzuk, valójában azonban ez csak a folyamat egyik része, mondhatni tetőpontja.

Összesen három nagyobb szakaszt különböztetünk meg, amelyek sorban

• a perimenopauza,
• a menopauza
• és a posztmenopauza.

Perimenopauza

A perimenopauza kifejezést minden esetben a már kialakult menopauzát megelőző időszakra használjuk, amit hónapokban, de akár években is mérhetünk. Vannak nők, akiknél akár 8-10 évig is elhúzódhat ez a szakasz, ami nagyon kellemetlen tünetekkel jár.

Gyakran enyhébb vagy átmeneti jelleggel ugyanis már itt megjelennek a menopauzás panaszok, hiszen a petefészek mérete elkezd csökkenni, ezáltal a progeszteron hormon termelődése is mérséklődik, a menstruáció pedig egyre gyakrabban elmarad.

A szerencsésebbek csak a ciklus rendszertelenné válásával tapasztalják meg a perimenopauzát, ami minden esetben a menstruáció teljes megszűnésével fejeződik be.

Ajánlott már itt odafigyelni a tüneti kezelésekre, az étrendre, a testmozgásra, a növényi eredetű étrendkiegészítők fogyasztására, amelyek nemcsak a perimenopauzát, hanem a következő fázist is könnyebbé tehetik.

Menopauza

Menopauzáról akkor beszélhetünk, amikor bekövetkezett az utolsó menstruáció napja. Mivel a ciklus ilyenkor akár hónapokig is szünetelhet, ezért hivatalosan csak az utolsó vérzés után egy évvel lehet kijelenteni azt, hogy valaki a perimenopauza állapotából átlépett a menopauzába.

Mint azt már fentebb is hangsúlyoztuk, a kifejezés nem is annyira egy időszakot vagy időtartamot, mint egy adott időpontot jelöl. Globális viszonylatban 45-55 éves kor között jelentkezik, bár érdekesség, hogy hazánkban inkább 51-52 évesen tapasztalják meg a nők.

Ha beköszöntött a menopauza, a petefészek működése és aktivitása végérvényesen és teljes egészében leállt, azaz nem termelődik több petesejt, a természetes megtermékenyítés pedig ellehetetlenül.

Mivel a petefészek fontos szerepet játszik a hormontermelésben, ezért különösen a nemi hormonok szintje ezt követően jelentős csökkenésnek indul.

Érdemes a kellemetlen tünetek és hatások elkerülése érdekében megtartani a perimenopauzánál bevált étrendi és életmódbeli változásokat, szükség esetén pedig kibővíteni azokat.

Posztmenopauza

A posztmenopauza a perimenopauzához hasonlóan egy időszakot, és nem egy időpontot jelöl. Jellemzően az utolsó menstruáció után induló életszakaszt hívjuk így, ami a legtöbb nőnél az élete végéig okozhat tüneteket.

A legtöbbször a kellemetlen panaszok megszűnnek vagy enyhülnek, de egészséges táplálkozással és megfelelő életmóddal a páciensek rengeteget tehetnek azért, hogy akár teljes egészében tünetmentessé váljanak.

Mit nevezünk korai menopauzának?

Gyakran a korai menopauzát is a változókor szakaszai közé sorolják, holott ez nem egy természetes állapot, sokkal inkább egy betegség, amit külön kell választani a teljes klimax időszakától.

Akkor beszélhetünk erről, ha a menopauzás állapotok már 40 éves kor előtt elkezdődnek. Bár genetikai okok is állhatnak a háttérben, azonban a legtöbbször inkább más betegségek, gyógyszerek, kezelések, műtéti beavatkozások, valamint a méh vagy a petefészek eltávolítása váltják ki.

Mivel ezt már betegségnek nevezzük, a korai menopauza egy kezelést igénylő állapot. Speciális hormonterápiával azonban a páciensek állapota nagyon jól szinten tartható, az életminőségük pedig könnyedén helyreállítható.

Milyen tünetei vannak a menopauzának?

A menopauza nem betegség, hanem egy tünetegyüttes, ezért nagyon sokféle panasz társulhat hozzá.

Mivel hátterében a petefészek aktivitásának csökkenése áll, ezért az első és legáltalánosabb tünet, hogy a menstruációs ciklusok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, hiszen a kevesebb ösztrogén és progeszteron mellett a tüszők érése is mérséklődik.

A kiszámíthatatlanság mellett változik továbbá a menstruáció jellege. Valakinél hosszabb, másnál rövidebb lesz, de erőteljesebbé, gyakoribbá, sőt ritkábbá is válhat a folyamat. Olyannyira, hogy a menopauza időpontja előtt már nagyon ritkán találkozni rendszeres havi vérzéssel.

Gyakoribb tünetek

A változókor szakaszaival együtt természetesen a tünetek is átalakulnak, de jelentősek az átfedések.

Minden időszakban gyakoriak lehetnek a hőhullámok, az éjszakai verejtékezés, a hangulatingadozás, az ebből fakadó gyakori ingerlékenység, a libidó csökkenése, valamint a hüvelyszárazság.

Már kialakult menopauza esetén gyakran egészíti ki ezt a sorozatot a stressz, a szorongás, a szívdobogásérzés vagy a szapora pulzus, amit posztmenopauzánál már memória- és koncentrációs zavarok, valamint nőgyógyászati panaszok is kísérhetnek.

Ritkább tünetek

Több kutatás is igazolta, hogy a menopauza tünetei közül bár kiemelkednek a fentiek, azonban van legalább 50-60 olyan panasz, amelyek ritkábbak, de közülük néhány így is megfigyelhető valamennyi nőnél, noha sokan nem tudják, hogy mi áll a háttérben.

A ritkább tünetek közé sorolhatjuk például a gyakori szédülést, az alvászavarokat, az állandó fáradékonyságot, az izomgörcsöket, az emésztési problémákat, a fülzúgást, a szexuális élet fájdalmassá válását, az egyes bőrelváltozásokat, a hajhullást, valamint a szájüregi kellemetlenségeket.

Hosszabb távú tünetek

A ritkább tünetek mellett mindenképpen beszélnünk kell a menopauza hosszabb távú panaszairól is, hiszen rengeteg olyan panaszt ismerünk, amelyek csak évekkel a kialakulás után jelentkeznek.

Gyakori tünet például az elhízás, a hajkorona és a nemi szerv szőrzetének erőteljes ritkulása, a hüvelyszárazság, a mellek megereszkedése vagy az arcszőrzet erősödése.

Mikor kell orvoshoz fordulni a menopauzával?

A legtöbb nőnél a menopauza komolyabb kísérőbetegségek nélkül lezajlik, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség orvosi felügyeletre.

Ajánlott már a menopauza első tüneteinél felkeresni egy tapasztalt nőgyógyászt és évente legalább egyszer eljárni kontrollvizsgálatokra, valamint orvosi javaslatra felkeresni más szakágakat is a prevenció érdekében.

A menopauza ugyanis egyrészről a test öregedését jelzi, ami számos elváltozást okozhat a szervezetben, így akár nőgyógyászati panaszokat is. Ezek többségét időben fel lehet ismerni, illetve a megfelelő kezeléssel megelőzni a nagyobb bajt.

Minden esetben javasolt nőgyógyászhoz fordulni abban az esetben, ha a menopauza tünetei aggasztók. A legtöbben ugyanis megijednek a rendszertelen menstruációtól, illetve az egyéb társtünetektől, amelyek orvosi kivizsgálást igényelnek.

Itt fontos kiemelni, hogy ezen a téren gyakran nem elegendő a nőgyógyászati kontroll. Gyakran elengedhetetlenek a laborvizsgálatok, a belgyógyászat felkeresése is.

Az aggasztó tünetek mellett a szexuális életet negatívan befolyásoló tényezők esetén is javasolt orvoshoz fordulni, de a menopauza lezajlását követően jelentkező hüvelyvérzést sem szabad diagnózis nélkül hagyni.

A mindennapi életre való negatív hatások visszafordítása mellett a szakorvosi segítség azért is javasolt menopauza esetén, mert a változókor nagyon sok hosszú távú következményt idézhet elő (ilyen például a csontritkulás), amelyeket érdemes szűrővizsgálatokkal ellenőriztetni.

Hogyan diagnosztizálható a menopauza?

Bár a tünetek alapján a menopauza vizsgálatok nélkül is diagnosztizálható, azonban a nőgyógyászat és a belgyógyászat szakágai együttesen nagy segítséget nyújthatnak a pontos feltárásban.

A legtöbb esetben célzott laborvizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a menopauza ténye a menstruáció abbamaradása mellett határozottan megállapítható legyen.

Ehhez ma már vannak célzottan a női változókorhoz igazított laborvizsgálatok, aminek részeként főleg a TSH, az FSH, az LH és az ösztradiol mennyiségét ellenőrzik.

Ezen felül fontos lehet még a teljes vérkép mellett a pajzsmirigy-, a vese- és a májfunkciók ellenőrzése, de a hajhullásos tünetek és a csontsűrűség állapota is elvégezhető speciális laborvizsgálatokkal.

Hogyan kezelhető a menopauza?

Mivel a menopauza nem egy betegség, hanem egy természetes hormonváltozással járó tünetegyüttes, ezért nincs lehetőség a gyógyításra vagy a panaszok teljes megszüntetésére. Enyhítésükre azonban már számos módszer áll a rendelkezésünkre.

A kezelést minden esetben meghatározzák a diagnózis során kapott eredmények, de a tünetek súlyossága és a páciens egyéb betegségei is. Vannak olyan nők, akik külső segítség nélkül is jól viselik a menopauzát, míg másoknak rendszeres támogatásra van szükségük ehhez.

Alapvetően a menopauza kétféle módon kezelhető:

1. az enyhébb esetek életmódváltással és gyógyhatású készítményekkel;
2. míg a súlyosabbak hormonpótlással.

A menopauza kezelése életmódváltással és gyógyhatású készítményekkel

Amennyiben a menopauza tünetei elviselhetők, csak néha okoznak nagyobb bosszúságot a páciensnek, akkor érdemes a természetesség elvét követni.

Nagyon fontos ilyenkor az életmódváltás. A rendszeres testmozgás például nagyon jó hatással van az egész szervezetre, így a hormonháztartásra is.

Ez a megfelelő táplálkozásról szintén elmondható, így figyelni kell a sok fitoösztrogén fogyasztására, ami mogyoróban, szójában, hüvelyesekben található nagy mennyiségben.

Erősen ajánlott az életmód mellett a szemléletmódot is megváltoztatni, pozitívan hozzáállni a világhoz, hiszen ezzel a menopauza lelki tüneteire egyaránt jó hatást gyakorlunk, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egyéb káros szenvedélyek elhagyása is javasolt.

Érdemes kipróbálni gyógyhatású készítményeket is. Ezek többsége gyógynövény-alapú megoldás, de így is érdemes szakember utasítása szerint alkalmazni, hiszen ilyen esetekben sokat segíthetnek a panaszok csökkentésében.

A menopauza kezelése hormonpótlással

Ha súlyosabb tünetekről van szó, illetve hatékony eredményt szeretne elérni a páciens, akkor a hormonpótlás az egyik legjobb módszer a panaszok mérséklésére.

Kockázatos alternatíva, éppen ezért kizárólag szakember javaslata és felügyelete mellett alkalmazható, hiszen a hormonrendszer egy nagyon törékeny egység.

Az MHT név alatt ismert hormonterápia segít a hormonhiány által előidézett tünetek mellett az esetleges szövődmények kialakulási kockázatának mérséklésében is.

A hormonpótlás többféle módon történhet, a leggyakrabban szájon át alkalmazható gyógyszerekkel, de létezik bőrön keresztül vagy helyileg használt módszer is.

Milyen betegségek kockázatát növeli meg a menopauza?

Többször is leírtuk már fentebb, hogy a menopauza önmagában egy tünetegyüttes, de olyan változásokat indíthat el a szervezeten belül, amelyek súlyos betegségeket válthatnak ki az emberi szervezetből. Lássuk, hogy melyek ezek!

Csontritkulás

A megfigyelések szerint a menopauza kialakulását követő néhány éven belül a csontsűrűség a legtöbb nőnél csökkenésnek indul. Ez önmagában még nem nevezhető csontritkulásnak, ellenben beavatkozás nélkül fokozhatja annak kialakulását.

A csontritkulás (oszteoporózis) során a csontok meggyengülnek, ez pedig növeli a csontsérülések kockázatát. Ezért gyakoribb időskorban a combnyak, a csukló vagy éppen a csigolyák törése.

Szerencsére a csontritkulás megelőzhető, ehhez nincs szükség másra csak napi szinten legalább 1500 mg kalcium és 800 NE D-vitamin elfogyasztására.

Kutatások igazolják, hogy a csontritkulás ellen a rendszeres testmozgás is hasznos, ezért érdemes minél több mozgást, legalább nagyobb sétát és kocogást beiktatni az életmódba.

Szív- és érrendszeri betegségek

A menopauza több szempontból is negatív hatást gyakorol a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására. Eleve ebben az időszakban nagyon sok nő hízásnak indul, aminek az oka, hogy a napi tápanyagszükséglet akár 2-400 kalóriával is kevesebb lehet.

Ezen felül az ösztrogénszint lecsökkenése önmagában növelheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának a kockázatát. Szerencsére ennek a megelőzése is nagyon egyszerű!

A legfontosabb, hogy a rendszeres testmozgás mellett minél egészségesebb ételeket fogyasszunk, alacsony zsír- és magas rosttartalommal, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése, valamint a vérnyomás csökkentése egyaránt lényegesek ebből a szempontból.

Vizelet inkontinencia

Miután a menopauzával csökken a szervezet ösztrogénszintje, hatására mérséklődik a hüvely és a húgycső rugalmassága is. Ez vizeletvisszatartási nehézségekhez vezethet, azaz nevetés, köhögés vagy nagyobb súly emelésekor a vizelet könnyebben elcseppenhet.

Hormonterápiával megelőzhető a kialakulása, de már meglévő panasz esetén is rengeteget tehetünk az enyhítés érdekében gyógytornával, hólyagtréninggel, valamint inkontinenciaellenes eszközök alkalmazásával.

Urogenitális szindróma (GSM) menopauza idején

Az urogenitális szindróma (vagy menopauzális genitourináris szindróma) az egyik leggyakoribb probléma a változókorba lépett hölgyek körében.

Egy összetett, a húgyúti- és a nemi szervekhez kapcsolódó betegségről van szó, amely nagyon kellemetlen panaszokkal jár, és nemcsak a nemi életet nehezíti meg, hanem a mindennapok során egyaránt rengeteg kellemetlenséget okoz.

Enyhébb és súlyosabb formában is megjelenhet, extrém esetben pedig negatív hatással lehet a mozgásra, így több tekintetben rontja a páciensek életminőségét.

Időben felismerve és megfelelő orvosi kezeléssel kiegészítve azonban az urogenitális szindróma jól kezelhető állapot, ehhez azonban elengedhetetlen tisztában lenni az általa okozott panaszokkal.

Az urogenitális szindróma tünetei

A betegség elsődlegesen a nemi szerveket és a húgyutakat érinti, így természetesen a tünetek is ezekhez a területekhez kapcsolódnak. Az urogenitális szindróma az alábbi panaszokat idézi elő a leggyakrabban:

Hüvelyi tünetek

• Hüvelyszárazság.

• Hüvelyi irritáció, égő érzés, viszketés.

• Hüvelyi fájdalom, ami lehet kismedencei nyomás, de lokális panasz is például törléskor vagy üléskor.

Szexuális tünetek

• Fájdalmas szexuális aktus (dyspareunia).

• A hüvely szárazsága szexuális izgalom ellenére is.

• Szexuális aktus során jelentkező vérzés.

• Csökkenő libidó.

• Orgazmusképtelenség.

Húgyúti tünetek

• Gyakori és sürgető vizelési inger (éjszaka is).

• Fájdalmas vizeletürítés (dysuria).

• Ismétlődő húgyúti fertőzések.

• Vizeletinkontinencia (főleg stressz alapú és késztetéses).

• Húgycső carunculus kialakulása (kisebb kinövés a húgycsövön).

Egyéb tünetek

• Fájdalomérzet ülés vagy járás közben.

• Alvászavar.

• Mentális problémák.

• Megritkuló, őszülő szeméremszőrzet.

Az urogenitális szindróma kezelési lehetőségei

Bár rengeteg kellemetlenséget okoz, az urogenitális szindróma ma már jól kezelhető betegség, azonban gyakran igényel komplex megközelítést, hiszen a gyógyszeres kezelés mellett nagyon sokat segíthet a páciensek számára az életmódváltás is.

Lássuk azonban a kapcsolódó kezelési lehetőségeket.

Hormonmentes terápiák

A hormonmentes terápiák minden esetben a kezelés elengedhetetlen kiegészítői még abban az esetben is, ha a páciens gyógyszeres-, illetve hormonális kezeléseket kap.

• Életmódváltás: Az urogenitális szindróma esetén nagyon fontos az életmódváltás, a káros szenvedélyekről való leszokás, a rendszeres testmozgás, sőt a súlycsökkentés is rengeteget segíthet a panaszok csökkentésében.

• Folyadékbevitel szabályozása: A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél kevesebb koffeint, cukrot és alkoholt tartalmazó italt fogyaszt egy páciens, annál mérsékeltebb kellemetlenséget okoznak neki a GSM tünetei.

• Hólyagtréning: Különösen a vizeletürítési zavarok esetén a hólyagtréninggel nagyon jó eredményeket érhetnek el a páciensek, így a kisebb inkontinencia akár teljesen eltűnhet, különösen akkor, ha a tréninget életmódváltás kíséri.

• Hormonmentes síkosítók és hidratálok: Ma már nagyon sok vény nélkül is kapható hormonmentes síkosító és hidratáló kapható a patikákban, amelyek segíthetnek mérsékelni a panaszokat, illetve segíthetnek a szexuális élet helyreállításában.

Hormonterápiák

Bár az orvostudomány nagyon sok kísérletet folytat az urogenitális szindróma gyógyítása kapcsán – egyre jobb eredményeket érnek el például hüvelyi lézeres ablációval –, a betegség esetén sokaknak csak a hormonterápia jelenthet megoldást.

Ilyenkor hüvelyi ösztrogénterápiára kerül sor, amit krémként, tablettaként és más módon is lehet biztosítani. Az extra női nemi hormon adagolása javítja a hüvely szöveteinek állapotát, vastagítja a hüvelycsatorna felszínét és fokozza természetes nedvességét.

Sőt, képes visszaállítani a hüvely normál pH-értékét, ezáltal csökkentve a húgyúti fertőzések kockázatát.

Az ösztrogén miatt sokszor felmerül a terápia biztonsága, azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezelésnek nincsenek negatív hatásai, mert a hormon rendkívül alacsony dózisban kerül alkalmazásra és azt főként lokálisan alkalmazzák.

Az eddigi klinikai tesztek alapján minimális, vagy semmilyen szisztémás felszívódás nincs a kezelés során, vagyis nem növeli az emlőrák kialakulásának, esetleges kiújulásának kockázatát.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség a menopauza és a perimenopauza között?

A perimenopauza konkrétan a menopauzát megelőző időszak, ami akár több évig is elhúzódhat. Ilyenkor kezdődnek a hormonális változások, amelyek rengeteg kellemetlen tünetet okozhatnak.

Amikor valaki eléri a menopauzát, a panaszok egy része mérséklődhet vagy elmúlhat, és megkezdődik a posztmenopauza időszaka.

Mindenkinél jelentkeznek tünetek a menopauza során?

Bár a panaszok egyénenként nagyon változók, a tapasztalatok azt mutatják, hogy legalább enyhén mindenki megtapasztalja a menopauzához kapcsolódó tünetek egy részét. Különösen gyakoriak a hőhullámok, az izzadás és az alvászavar.

Ha más nem is, a menstruációs problémák, a havi vérzéses ciklusok elmaradása minden nőt érint ebben az időszakban.

Kialakulhat terhesség a perimenopauza alatt?

Amíg valaki perimenopauza alatt rendszeres menstruációt, azaz peteérést tapasztal, addig a teherbeesés valószínűsége sem zárható ki.

Milyen hormonok szintje változik a menopauza idején?

A menopauza az egész szervezet hormonháztartására hatást gyakorol, emiatt nagyon sokféle hormon szintje megváltozik ebben az időszakban, de a legnagyobb hatást az ösztrogén és a progeszteron mennyiségének csökkenése idézi elő.

Hogyan lehet diagnosztizálni a menopauzát?

A menopauza diagnózisához általában elegendő a panaszok és az életkor ismerete, de az FSH, azaz tüszőserkentő hormon szintjének a mérése is hasznos ilyenkor, hiszen az emelkedett FSH arra utal, hogy a petefészek működése csökkenő tendenciát mutat.

Van összefüggés a pajzsmirigy problémák és a menopauza között?

Előfordulhat, hogy a menopauza hatására fellépő hormonális változások a pajzsmirigyre is negatív hatást gyakorolnak, ennek a diagnosztizálása és kezelése azonban más szakág bevonását igényli.

Minden esetben orvosi kezelést igényel a menopauza?

Nem feltétlenül, de amennyiben a tünetek nagyon súlyosak vagy negatívan befolyásolják az életminőséget, akkor elengedhetetlen a szakmai segítség. Fontos, hogy a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat menopauza előtt, alatt és után is.

Kiknek ajánlott a hormonterápia változókorban?

Leginkább azoknak a nőknek, akiknél nagyon súlyos panaszokat idéz elő a változókor, és a hormonpótlással nemcsak tüneteik mérsékelhetők, hanem az életminőségük is javítható.

Milyen étrendet ajánlott folytatni menopauza idején?

A megfelelő étrend nagyon fontos már a perimenopauza során is. Lényeges, hogy a lehető legjobban kerüljük a cukrot, a koffeint és az alkoholt, az étrendünk során pedig részesítsük előnyben a rostban és fehérjében gazdag ételeket, de lényeges a kalcium és a D-vitamin pótlása is.

Segít a mozgás a változókori tünetek enyhítésében?

A rendszeres testmozgás a szervezet minden részére jótékony hatást gyakorol, menopauza esetén pedig bizonyítottan hangulatjavító hatása van, segíti a jobb alvást és csökkenti a csontritkulás kockázatát.

A menopauza során csökkent libidó is kezelhető?

Összetett folyamat, de többféle módszer létezik erre. Az életmódváltás ebben a tekintetben is fontos, de lényeges a partnerrel való rendszeres kommunikáció, szükség lehet pszichológiai támogatásra, de a hormonkezelés egyaránt nagy segítség lehet.

Normális a menopauza idején a hangulatingadozás?

Határozottan, sőt sokaknál csak ebben nyilvánul meg a változókor, mert a hormonváltozás befolyásolja a hangulatot, ami akár még depresszió kialakulását is előidézheti. A mozgás, a meditáció és a támogató környezet sokat segíthet ennek a kezelésében.

Van összefüggés a stresszes életmód és a menopauza között?

Közvetlenül nincs, de kutatások igazolják, hogy a stressz súlyosabbá teheti a menopauzás tünetek egy részét.

Milyen hosszútávú panaszokat okozhat a menopauza?

A manopauza hatására számos olyan egészségügyi panasz és változás alakul ki, ami a posztmenopauza részeként évekig megmaradhat, sokaknál egészen életük végéig.

Ide sorolható például a hüvelyszárazság, a csökkent libidó vagy a csontritkulás, de az elhízás, illetve az egyéb testi változások is gyakran visszafordíthatatlanok, legfeljebb szinten tarthatók.

Mi a különbség az urogenitális szindróma és a hiperaktív hólyag között?

Mivel a két betegség tünetei jelentős átfedésben vannak egymással, ezért sokan összekeverik a kettőt, holott egészen más háttérrel rendelkeznek.

A tünetek kapcsán a legnagyobb különbség, hogy míg a hiperaktív hólyag esetén leginkább csak vizeletinkontinencia tapasztalható, addig az urogenitális szindrómánál a húgyúti panaszok mellett hüvelyi problémák is megfigyelhetők.

Mi a különbség az urogenitális szindróma és a húgyúti fertőzés között?

Mivel mindkét betegség okozhat fájdalmas vizelést, szintén gyakran összekeverik a kettőt, holott ez a panasz egészen más okból jelentkezik.

A húgyúti fertőzés során a bakteriális gyulladás idézi elő a fájdalmat a vizeletürítéskor, míg az urogenitális szindrómánál akkor beszélhetünk erről, ha az elvékonyodott hüvelyi szövet találkozik a vizelettel, amit égő érzés kísér.