A menopauza egy olyan összetett tünetegyüttes, amit semmiképpen sem nevezhetnénk betegségnek, mint inkább egy természetes folyamatnak, egy új életszakasz elindulásának, ami a nők esetében a menstruációs ciklusok végét jelenti.
Bár számos kellemetlen panasz kapcsolódhat hozzá, ezek megjelenése és intenzitása személyenként változhat. Valakinél inkább a lelki-, másoknál inkább a testi tünetek kerülnek előtérbe.
A tévhitekkel ellentétben a menopauza beköszöntésével sem a nőiességről, sem a szexuális életről nem kell lemondaniuk a nőknek – éppen ellenkezőleg –, ellenben egy fontos dolgot meg kell jegyezni: a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokra ezt követően is el kell járni.
Sőt, ajánlott még nagyobb figyelmet szentelni ezekre, hiszen a menopauza során is kialakulhatnak nőgyógyászati panaszok, sőt a változókori kellemetlen tünetek megszüntetésében is óriási segítséget nyújthat egy tapasztalt nőgyógyász.
Természetesen nekünk is tisztában kell lennünk a változókor sajátosságaival. Ezért most összegyűjtöttük, hogy egyáltalán mi az a menopauza, milyen tüneteket és kellemetlen kísérőbetegségeket okozhat, illetve milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre ilyen esetekben?
Mi az a menopauza?
A menopauza vagy más néven klimax, esetleg változókor minden nő életében azt az időszakot jelöli, amikor a rendszeres menstruációs ciklus elmarad, tehát a petefészek tüszőhormon-termelése mérséklődik vagy teljesen leáll.
Fontos hangsúlyozni: a menopauza nem egy betegség! Minden ember életében bekövetkezik, egyfajta természetes folyamat, ami változásokkal jár, a nők esetében pedig ilyenkor ellehetetlenül a természetes úton történő megtermékenyítés lehetősége.
Ezt megannyi más belső változás kíséri, így a petefészek működésének leállása megnöveli például az LH és az FSH hormonok mennyiségét a szervezetben, illetve közvetetten számos kellemetlen tünet előidézéséért felelős.
Tudni kell, hogy ez minden esetben egy folyamat, ami valakinél több évig is eltarthat, méghozzá tartósan megmaradó tünetekkel, míg másoknál néhány hónap alatt végbe mehet, és hosszabb távon semmilyen panaszt sem okoz.
Honnan ered a menopauza elnevezés?
A menopauza kifejezés szó szerint a menstruáció végét jelenti. A definíciót egy francia orvos használta először 1872-ben. Akkoriban a változókort több betegség előidézőjének tekintették, és bár később magát a menopauzát is betegségként definiálták, mára azonban ez megváltozott.
A modern világban nem tabu beszélni a menopauzáról, illetve arról sem, hogy ez minden nő életében egy új életszakasz kezdete. Fontos, hogy a menopauza nem egy időszakot, inkább egy adott időpontot jelöl, amikor valakinél bekövetkezik az utolsó menstruáció.
Bár a klimaxot gyakran használják a menopauza szinonimájaként, valójában azonban inkább erre és a változókor kifejezésre tekinthetünk úgy, mint egy hosszabb időszakot felölelő állapotra.
Milyen szakaszai vannak a menopauzának?
Amint azt már a fentiekben is leírtuk, a menopauza kifejezést bár a teljes változókor szinonimájaként is alkalmazzuk, valójában azonban ez csak a folyamat egyik része, mondhatni tetőpontja.
Összesen három nagyobb szakaszt különböztetünk meg, amelyek sorban
- a perimenopauza,
- a menopauza
- és a posztmenopauza.
Perimenopauza
A perimenopauza kifejezést minden esetben a már kialakult menopauzát megelőző időszakra használjuk, amit hónapokban, de akár években is mérhetünk. Vannak nők, akiknél akár 8-10 évig is elhúzódhat ez a szakasz, ami nagyon kellemetlen tünetekkel jár.
Gyakran enyhébb vagy átmeneti jelleggel ugyanis már itt megjelennek a menopauzás panaszok, hiszen a petefészek mérete elkezd csökkenni, ezáltal a progeszteron hormon termelődése is mérséklődik, a menstruáció pedig egyre gyakrabban elmarad.
A szerencsésebbek csak a ciklus rendszertelenné válásával tapasztalják meg a perimenopauzát, ami minden esetben a menstruáció teljes megszűnésével fejeződik be.
Ajánlott már itt odafigyelni a tüneti kezelésekre, az étrendre, a testmozgásra, a növényi eredetű étrendkiegészítők fogyasztására, amelyek nemcsak a perimenopauzát, hanem a következő fázist is könnyebbé tehetik.
Menopauza
Menopauzáról akkor beszélhetünk, amikor bekövetkezett az utolsó menstruáció napja. Mivel a ciklus ilyenkor akár hónapokig is szünetelhet, ezért hivatalosan csak az utolsó vérzés után egy évvel lehet kijelenteni azt, hogy valaki a perimenopauza állapotából átlépett a menopauzába.
Mint azt már fentebb is hangsúlyoztuk, a kifejezés nem is annyira egy időszakot vagy időtartamot, mint egy adott időpontot jelöl. Globális viszonylatban 45-55 éves kor között jelentkezik, bár érdekesség, hogy hazánkban inkább 51-52 évesen tapasztalják meg a nők.
Ha beköszöntött a menopauza, a petefészek működése és aktivitása végérvényesen és teljes egészében leállt, azaz nem termelődik több petesejt, a természetes megtermékenyítés pedig ellehetetlenül.
Mivel a petefészek fontos szerepet játszik a hormontermelésben, ezért különösen a nemi hormonok szintje ezt követően jelentős csökkenésnek indul.
Érdemes a kellemetlen tünetek és hatások elkerülése érdekében megtartani a perimenopauzánál bevált étrendi és életmódbeli változásokat, szükség esetén pedig kibővíteni azokat.
Posztmenopauza
A posztmenopauza a perimenopauzához hasonlóan egy időszakot, és nem egy időpontot jelöl. Jellemzően az utolsó menstruáció után induló életszakaszt hívjuk így, ami a legtöbb nőnél az élete végéig okozhat tüneteket.
A legtöbbször a kellemetlen panaszok megszűnnek vagy enyhülnek, de egészséges táplálkozással és megfelelő életmóddal a páciensek rengeteget tehetnek azért, hogy akár teljes egészében tünetmentessé váljanak.
Mit nevezünk korai menopauzának?
Gyakran a korai menopauzát is a változókor szakaszai közé sorolják, holott ez nem egy természetes állapot, sokkal inkább egy betegség, amit külön kell választani a teljes klimax időszakától.
Akkor beszélhetünk erről, ha a menopauzás állapotok már 40 éves kor előtt elkezdődnek. Bár genetikai okok is állhatnak a háttérben, azonban a legtöbbször inkább más betegségek, gyógyszerek, kezelések, műtéti beavatkozások, valamint a méh vagy a petefészek eltávolítása váltják ki.
Mivel ezt már betegségnek nevezzük, a korai menopauza egy kezelést igénylő állapot. Speciális hormonterápiával azonban a páciensek állapota nagyon jól szinten tartható, az életminőségük pedig könnyedén helyreállítható.
Milyen tünetei vannak a menopauzának?
A menopauza nem betegség, hanem egy tünetegyüttes, ezért nagyon sokféle panasz társulhat hozzá.
Mivel hátterében a petefészek aktivitásának csökkenése áll, ezért az első és legáltalánosabb tünet, hogy a menstruációs ciklusok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, hiszen a kevesebb ösztrogén és progeszteron mellett a tüszők érése is mérséklődik.
A kiszámíthatatlanság mellett változik továbbá a menstruáció jellege. Valakinél hosszabb, másnál rövidebb lesz, de erőteljesebbé, gyakoribbá, sőt ritkábbá is válhat a folyamat. Olyannyira, hogy a menopauza időpontja előtt már nagyon ritkán találkozni rendszeres havi vérzéssel.
Gyakoribb tünetek
A változókor szakaszaival együtt természetesen a tünetek is átalakulnak, de jelentősek az átfedések.
Minden időszakban gyakoriak lehetnek a hőhullámok, az éjszakai verejtékezés, a hangulatingadozás, az ebből fakadó gyakori ingerlékenység, a libidó csökkenése, valamint a hüvelyszárazság.
Már kialakult menopauza esetén gyakran egészíti ki ezt a sorozatot a stressz, a szorongás, a szívdobogásérzés vagy a szapora pulzus, amit posztmenopauzánál már memória- és koncentrációs zavarok, valamint nőgyógyászati panaszok is kísérhetnek.
Ritkább tünetek
Több kutatás is igazolta, hogy a menopauza tünetei közül bár kiemelkednek a fentiek, azonban van legalább 50-60 olyan panasz, amelyek ritkábbak, de közülük néhány így is megfigyelhető valamennyi nőnél, noha sokan nem tudják, hogy mi áll a háttérben.
A ritkább tünetek közé sorolhatjuk például a gyakori szédülést, az alvászavarokat, az állandó fáradékonyságot, az izomgörcsöket, az emésztési problémákat, a fülzúgást, a szexuális élet fájdalmassá válását, az egyes bőrelváltozásokat, a hajhullást, valamint a szájüregi kellemetlenségeket.
Hosszabb távú tünetek
A ritkább tünetek mellett mindenképpen beszélnünk kell a menopauza hosszabb távú panaszairól is, hiszen rengeteg olyan panaszt ismerünk, amelyek csak évekkel a kialakulás után jelentkeznek.
Gyakori tünet például az elhízás, a hajkorona és a nemi szerv szőrzetének erőteljes ritkulása, a hüvelyszárazság, a mellek megereszkedése vagy az arcszőrzet erősödése.
Mikor kell orvoshoz fordulni a menopauzával?
A legtöbb nőnél a menopauza komolyabb kísérőbetegségek nélkül lezajlik, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség orvosi felügyeletre.
Ajánlott már a menopauza első tüneteinél felkeresni egy tapasztalt nőgyógyászt és évente legalább egyszer eljárni kontrollvizsgálatokra, valamint orvosi javaslatra felkeresni más szakágakat is a prevenció érdekében.
A menopauza ugyanis egyrészről a test öregedését jelzi, ami számos elváltozást okozhat a szervezetben, így akár nőgyógyászati panaszokat is. Ezek többségét időben fel lehet ismerni, illetve a megfelelő kezeléssel megelőzni a nagyobb bajt.
Minden esetben javasolt nőgyógyászhoz fordulni abban az esetben, ha a menopauza tünetei aggasztók. A legtöbben ugyanis megijednek a rendszertelen menstruációtól, illetve az egyéb társtünetektől, amelyek orvosi kivizsgálást igényelnek.
Itt fontos kiemelni, hogy ezen a téren gyakran nem elegendő a nőgyógyászati kontroll. Gyakran elengedhetetlenek a laborvizsgálatok, a belgyógyászat felkeresése is.
Az aggasztó tünetek mellett a szexuális életet negatívan befolyásoló tényezők esetén is javasolt orvoshoz fordulni, de a menopauza lezajlását követően jelentkező hüvelyvérzést sem szabad diagnózis nélkül hagyni.
A mindennapi életre való negatív hatások visszafordítása mellett a szakorvosi segítség azért is javasolt menopauza esetén, mert a változókor nagyon sok hosszú távú következményt idézhet elő (ilyen például a csontritkulás), amelyeket érdemes szűrővizsgálatokkal ellenőriztetni.
Hogyan diagnosztizálható a menopauza?
Bár a tünetek alapján a menopauza vizsgálatok nélkül is diagnosztizálható, azonban a nőgyógyászat és a belgyógyászat szakágai együttesen nagy segítséget nyújthatnak a pontos feltárásban.
A legtöbb esetben célzott laborvizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a menopauza ténye a menstruáció abbamaradása mellett határozottan megállapítható legyen.
Ehhez ma már vannak célzottan a női változókorhoz igazított laborvizsgálatok, aminek részeként főleg a TSH, az FSH, az LH és az ösztradiol mennyiségét ellenőrzik.
Ezen felül fontos lehet még a teljes vérkép mellett a pajzsmirigy-, a vese- és a májfunkciók ellenőrzése, de a hajhullásos tünetek és a csontsűrűség állapota is elvégezhető speciális laborvizsgálatokkal.
Hogyan kezelhető a menopauza?
Mivel a menopauza nem egy betegség, hanem egy természetes hormonváltozással járó tünetegyüttes, ezért nincs lehetőség a gyógyításra vagy a panaszok teljes megszüntetésére. Enyhítésükre azonban már számos módszer áll a rendelkezésünkre.
A kezelést minden esetben meghatározzák a diagnózis során kapott eredmények, de a tünetek súlyossága és a páciens egyéb betegségei is. Vannak olyan nők, akik külső segítség nélkül is jól viselik a menopauzát, míg másoknak rendszeres támogatásra van szükségük ehhez.
Alapvetően a menopauza kétféle módon kezelhető:
- az enyhébb esetek életmódváltással és gyógyhatású készítményekkel;
- míg a súlyosabbak hormonpótlással.
A menopauza kezelése életmódváltással és gyógyhatású készítményekkel
Amennyiben a menopauza tünetei elviselhetők, csak néha okoznak nagyobb bosszúságot a páciensnek, akkor érdemes a természetesség elvét követni.
Nagyon fontos ilyenkor az életmódváltás. A rendszeres testmozgás például nagyon jó hatással van az egész szervezetre, így a hormonháztartásra is.
Ez a megfelelő táplálkozásról szintén elmondható, így figyelni kell a sok fitoösztrogén fogyasztására, ami mogyoróban, szójában, hüvelyesekben található nagy mennyiségben.
Erősen ajánlott az életmód mellett a szemléletmódot is megváltoztatni, pozitívan hozzáállni a világhoz, hiszen ezzel a menopauza lelki tüneteire egyaránt jó hatást gyakorlunk, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egyéb káros szenvedélyek elhagyása is javasolt.
Érdemes kipróbálni gyógyhatású készítményeket is. Ezek többsége gyógynövény-alapú megoldás, de így is érdemes szakember utasítása szerint alkalmazni, hiszen ilyen esetekben sokat segíthetnek a panaszok csökkentésében.
A menopauza kezelése hormonpótlással
Ha súlyosabb tünetekről van szó, illetve hatékony eredményt szeretne elérni a páciens, akkor a hormonpótlás az egyik legjobb módszer a panaszok mérséklésére.
Kockázatos alternatíva, éppen ezért kizárólag szakember javaslata és felügyelete mellett alkalmazható, hiszen a hormonrendszer egy nagyon törékeny egység.
Az MHT név alatt ismert hormonterápia segít a hormonhiány által előidézett tünetek mellett az esetleges szövődmények kialakulási kockázatának mérséklésében is.
A hormonpótlás többféle módon történhet, a leggyakrabban szájon át alkalmazható gyógyszerekkel, de létezik bőrön keresztül vagy helyileg használt módszer is.
Milyen betegségek kockázatát növeli meg a menopauza?
Többször is leírtuk már fentebb, hogy a menopauza önmagában egy tünetegyüttes, de olyan változásokat indíthat el a szervezeten belül, amelyek súlyos betegségeket válthatnak ki az emberi szervezetből. Lássuk, hogy melyek ezek!
Csontritkulás
A megfigyelések szerint a menopauza kialakulását követő néhány éven belül a csontsűrűség a legtöbb nőnél csökkenésnek indul. Ez önmagában még nem nevezhető csontritkulásnak, ellenben beavatkozás nélkül fokozhatja annak kialakulását.
A csontritkulás (oszteoporózis) során a csontok meggyengülnek, ez pedig növeli a csontsérülések kockázatát. Ezért gyakoribb időskorban a combnyak, a csukló vagy éppen a csigolyák törése.
Szerencsére a csontritkulás megelőzhető, ehhez nincs szükség másra csak napi szinten legalább 1500 mg kalcium és 800 NE D-vitamin elfogyasztására.
Kutatások igazolják, hogy a csontritkulás ellen a rendszeres testmozgás is hasznos, ezért érdemes minél több mozgást, legalább nagyobb sétát és kocogást beiktatni az életmódba.
Szív- és érrendszeri betegségek
A menopauza több szempontból is negatív hatást gyakorol a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására. Eleve ebben az időszakban nagyon sok nő hízásnak indul, aminek az oka, hogy a napi tápanyagszükséglet akár 2-400 kalóriával is kevesebb lehet.
Ezen felül az ösztrogénszint lecsökkenése önmagában növelheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának a kockázatát. Szerencsére ennek a megelőzése is nagyon egyszerű!
A legfontosabb, hogy a rendszeres testmozgás mellett minél egészségesebb ételeket fogyasszunk, alacsony zsír- és magas rosttartalommal, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése, valamint a vérnyomás csökkentése egyaránt lényegesek ebből a szempontból.
Vizelet inkontinencia
Miután a menopauzával csökken a szervezet ösztrogénszintje, hatására mérséklődik a hüvely és a húgycső rugalmassága is. Ez vizeletvisszatartási nehézségekhez vezethet, azaz nevetés, köhögés vagy nagyobb súly emelésekor a vizelet könnyebben elcseppenhet.
Hormonterápiával megelőzhető a kialakulása, de már meglévő panasz esetén is rengeteget tehetünk az enyhítés érdekében gyógytornával, hólyagtréninggel, valamint inkontinenciaellenes eszközök alkalmazásával.
