A PCOS a legveszélyesebb nőgyógyászati betegségek egyike. Magas kockázati tényezője leginkább annak köszönhető, hogy nagyon komplex elváltozásról van szó, aminek a hátterében a hormonháztartás egyensúlyának felborulása áll.
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) elsődlegesen a petefészek betegsége, de előrehaladott állapotban más szervekre is kiterjedhet. Tünetei emiatt nagyon változatosak, így csak rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehet időben diagnosztizálni.
A modern orvostudománynak köszönhetően a PCOS egy jól kezelhető betegség abban az esetben, ha korán felismerésre kerül. Nagyon gyakori azonban, hogy csak más panaszokkal együtt derül rá fény.
Mivel a meddőség egyik leggyakoribb kiváltó oka, sokszor a gyermekvállalási nehézségek kivizsgálásakor diagnosztizálják. Ilyenkor azonban már nehezebb a kezelés, noha a modern nőgyógyászatban egyre több lehetőség van a páciensek tünetmentesítésére.
Hogy mi az a PCOS? Milyen tünetei vannak? Egyáltalán miként diagnosztizálható és kezelhető? Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszoltunk!
Mi az a PCOS?
Amint azt már a bevezetőben is leírtuk, a policisztás ovárium szindróma főként a petefészket érinti. Egy olyan hormonális betegségről van szó, aminek a hátterében jellemzően a férfi nemi hormonok elszaporodása áll.
Bár a férfi hormonok minden nő szervezetében megtalálhatók, ha egyensúlyuk felborul, az nagyon kellemetlen tüneteket idézhet elő, amelyek több területen jelentkezhetnek.
Egy nagyon komplex betegség, ami kezdetben bőr- és nőgyógyászati tünetekkel jelentkezik. Ennek ellenére egy olyan anyagcsere-problémáról beszélünk, ami az egész szervezetet érintheti.
Jellegzetes kórképe a petefészek megnagyobbodása, valamint felszínének megvastagodása, amely alatt kisebb-nagyobb ciszták alakulnak ki, méghozzá a nagyobb mennyiségű androgén hormonok miatt elmaradt tüszőrepedésből fakadóan.
Fontos kiemelni, hogy bár a PCOS-re gyakran hivatkoznak sokcisztás petefészek betegségként is, azonban nem szabad összekeverni a petefészek cisztával. Ez utóbbi egy másik típusú elváltozás, ami egészen eltérő kezelést is igényel.
A PCOS előfordulásának gyakorisága
A felfázáshoz vagy a hüvelyfertőzéshez mérten kevésbé van a köztudatban, de ez nem azt jelenti, hogy a PCOS egy ritka jelenség lenne. Éppen ellenkezőleg, a statisztikák szerint a fogamzóképes korban lévő hölgyek között a leggyakoribb endokrin betegségnek nevezhető.
A WHO adatai alapján a nők mintegy 8-15 százalékát érinti, azonban még ennek a szűk rétegnek is csak mintegy 30 százalékát diagnosztizálják idejében, illetve kezdik el a megfelelő kezelést.
Mitől alakul ki a PCOS?
A policisztás ovárium szindróma kialakulásának hátterében számos tényező állhat. Azt már a fentiekben kiemeltük, hogy általában a férfihormonok arányának megváltozása idézi elő, de ennek a hátterében számos kiváltó folyamat meghúzódhat.
Ezek diagnózisával és megfékezésével a PCOS természetesen megelőzhető, ehhez azonban ismerni kell az úgynevezett rizikófaktorokat, illetve a kapcsolódó tüneteket is.
Számolni kell az örökletességgel
Amit mindenképpen ki kell emelni a betegség kapcsán, hogy a genetikai öröklődés sajnos nagyon gyakran megfigyelhető a pácienseknél.
Amennyiben a családban közvetlen hozzátartozónál, így édesanyánál, nagymamánál vagy lánytestvéreknél diagnosztizáltak PCOS-t, akkor a megnövelt rizikófaktor miatt erősen ajánlott évente legalább egyszer részt venni célzott szűrővizsgálaton.
Természetesen nemcsak az örökletesség, hanem a környezeti tényezők is legalább ennyire befolyásolhatják a betegség kialakulását, különös tekintettel az elhízásra.
Ilyenkor ugyanis a szervezet szénhidrátszabályozása felborul, az inzulinérzékenység pedig szintén a PCOS egyik melegágya lehet.
Már gyermekkorban elkezdődik a folyamat
Jellemző, hogy a PCOS kialakulása már gyermekkorban elkezdődik azoknál a pácienseknél, akik hajlamosak rá. A legelső aggasztó tünetek serdülőkorban megjelennek, és különösen a túlsúlyos lányokat érintik.
Az inzulinrezisztencia miatt ugyanis a hormonháztartás felborul, a szervezetben pedig megnövekszik a férfihormonok mennyisége. Ez nagyon jellegzetes tünetekkel jár, így a zsíros és pattanásos bőr mellett általános a szőrnövekedés fokozódása vagy a kopaszodás.
A hormonháztartás felborulása már a PCOS előszobája
Amennyiben a hormonháztartás a fenti okok miatt felborult, az minden esetben egy a PCOS előszobájának tekinthető állapot, ami jellemzően dominóhatást indít el a szervezeten belül.
A szervezetben ilyenkor gondot okoz az érett petesejt kilökődése, ami kezdetben csak a ciklus felborulását, később azonban már vetélést, meddőséget, illetve méhlepényhez kapcsolódó rendellenességeket idézhet elő.
Ebben az állapotban a PCOS nőgyógyászati ultrahanggal már jól látható elváltozásokat mutat a szervezetben, a petefészek megnagyobbodása mellett ugyanis láthatóvá válnak a bőr alatt sorakozó ciszták.
Milyen tünetei vannak a PCOS-nek?
A PCOS már nagyon korán képes jellegzetes tüneteket produkálni. Lényeges azonban elkülöníteni egymástól a látható, azaz esztétikai panaszokat az egyéb kellemetlenségektől.
A PCOS esztétikai tünetei
Mivel a betegség felborítja a hormonháztartást, ezért a policisztás ovárium szindrómának nagyon sok látható tünete van. Az egyik ilyen a fokozott szőrnövekedés, ami a test egészén jellemző lesz, így az arc mellett a végtagokon, a mellkason, sőt a háton is.
Mindezt gyakran kíséri erősen zsíros, pattanásos bőrfelület, ami különösen a túlsúlyos lányok, illetve nők esetében nagyon jellemző. Ritkább esztétikai tünet, de előrehaladott PCOS esetén előfordulhat férfias kopaszodás is, amikor a koponya felső részén kezd ritkulni a hajkorona.
Ritkább esetben más bőrtüneteket is kiválthat a PCOS, így előfordulhatnak a test bizonyos pontjain, de különösen a nyakon megjelenő barnás elszíneződések, aminek a hátterében szintén ez a betegség állhat.
A PCOS egyéb tünetei
Általában az esztétikai panaszokkal együtt, de a PCOS nagyon sok olyan tünetet is kivált a női szervezetből, ami nem látható, ellenben nagyon sok kellemetlenséget, illetve szövődményt okoz.
A nőgyógyászati problémák közül kiemelendő a menstruáció ciklikusságának felborulása, annak teljes kimaradása vagy ritkulása. Ezen felül ide sorolható még a meddőség is, hiszen a gyermekvállalási nehézségek mögött gyakran húzódhat meg ez a jelenség.
Ezen felül a PCOS tünete lehet még a megemelkedett inzulinszint – ami vérvizsgálattal igazolható –, az inzulinrezisztencia, a cukor- és anyagcserezavar, de akár a már kialakult cukorbetegség is.
A tapasztalatok szerint a betegségtől szenvedő nők sokkal hajlamosabbak a magas vérnyomásra, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, amit a tünetek között említett túlsúly is negatívan befolyásol.
Itt fontos megjegyezni még, hogy miután az ovuláció megszűnik, a szervezetben folyamatosan növekszik az ösztrogén szintje, ami hosszabb távon méh- és mellrák kialakulására hajlamosíthatja a PCOS-től szenvedőket.
Mikor gyanakodjunk PCOS-re a tünetek alapján?
A fentiekben leírt panaszokat általánosságban soroltuk fel, azonban rendkívül ritka eset, hogy ezek közül mindegyik egyszerre vagy legalább egymás után jelentkezik. Emiatt a PCOS megjelenése nagyon változatos kórképpel jár, ami megnehezítheti a felismerést.
Ha viszont a fentiekből legalább két tünet tartósan fennáll és problémákat okoz, érdemes lehet mielőbb kivizsgáltatni magunkat.
A PCOS diagnózisakor minden esetben a Rotterdami kritériumokat tekintik mérvadónak az orvosok, vagyis akkor gyanakodnak a betegségre, ha a három főbb tünet vagy problémakör közül kettő igazolható.
A policisztás ovárium szindróma esetén ez a három tényező
- a menstruáció elmaradása vagy teljes megszűnése;
- a férfihormonok igazolt túlsúlya, vagy annak biztos jelei;
- valamint az ultrahanggal igazolt nőgyógyászati PCOS-tünetek.
Ezzel a módszerrel kijelenthető, hogy nem valamilyen más hormonális eltérés áll a panaszok hátterében, noha tudni kell, hogy a PCOS feltárásakor nemcsak nőgyógyászati-, hanem rendszerint endokrinológiai vizsgálatra is szükség van.
Hogyan diagnosztizálható a PCOS?
Bár a tünetegyüttesek jelentkezése gyakran egyértelműsíti a PCOS jelenlétét a szervezetben, a diagnózishoz elengedhetetlen elvégezni bizonyos vizsgálatokat.
Alapvetően szükség lehet ilyenkor
- vérvételre;
- valamint hasi- és hüvelyi ultrahangra.
A laborvizsgálatok segítségével ugyanis egyszerűen feltárható a szervezet hormonháztartása, így kimutatható az ösztrogén, a tesztoszteron, az anti-müllerian és a luteinizáló hormon mennyisége, de még az inzulinszint is megállapítható.
Amennyiben itt eltérések mutatkoznak, az fontos kiindulópont lehet a szakorvos számára a diagnózis felállításában.
Természetesen legalább ennyire fontosak az ultrahangos vizsgálatok is, hiszen segítségükkel a nőgyógyász pontos képet kaphat a méh állapotáról, a szövetek esetleges megvastagodásáról, valamint az ott megjelent cisztákról.
Ezek az eredmények jellemzően már elegendő adatot biztosítanak a PCOS diagnózisához abban az esetben, ha menstruációs panaszok, valamint a fentiekben bemutatott esztétikai tünetek is megjelentek a páciensnél.
Korai stádiumban nehezebb a diagnózis
A gyógyítás szempontjából nagyon fontos, hogy a PCOS idejekorán felismerésre kerüljön, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyenkor jellemzően nehezebb a diagnózis, mert a panaszok nem túl erősek, esetleg elhanyagolható eltérésként jelentkeznek.
Teljesen általános például, hogy korai stádiumban a PCOS még egyáltalán nincs hatással a vércukorszintre, azonban a háttérben az inzulinszint emelkedése már így is megfigyelhető, ami inzulinrezisztenciára utalhat.
Emiatt lényeges, hogy a diagnózis során ne csak rutin vércukormérés történjen, hanem az inzulinszint feltárására is sor kerüljön.
A tapasztalt nőgyógyászok ezért ragaszkodnak a policisztás ovárium szindróma feltárásakor ahhoz, hogy a páciensek terheléses vércukormérésen vegyenek részt, hiszen ilyenkor egy pohár cukros víz elfogyasztását követően nagyon precíz képet lehet kapni a szénhidrátanyagcseréről.
Hogyan kezelhető a PCOS?
A PCOS azok közé a nőgyógyászati betegségek közé sorolható, amelyek jelenleg nem gyógyíthatók, ugyanakkor jól kezelhetők. Korai felismerés mellett a beteg akár teljesen panaszmentessé tehető, sőt a gyerekvállalásról sem kell lemondania a diagnózist követően.
A kezelés alapvetően két szálon történik. Az egyik legfontosabb pillére az életmódváltás, hiszen a megfelelő táplálkozással, a testsúly mérséklésével, az egészséges életvitellel rengeteget tehet a páciens azért, hogy az állapota javulásnak induljon.
A másik pillér a gyógyszeres kezelés. Mivel a hormonháztartás felborult, annak rendezése minden esetben a megfelelő készítmények adagolásával történik, ami szintén hozzájárul a panaszok mérsékléséhez.
Lássuk azonban egy kicsit bővebben ezt a két témakört!
Életmódváltás PCOS esetén
Amint azt már írtuk a fentiekben: a PCOS kialakulását legalább annyira befolyásolhatja az életmód, mint a genetikai hajlam.
A tapasztalatok és a kutatások azt mutatják, hogy a PCOS előfordulását leginkább a nem megfelelő táplálkozás segíti elő, amihez általában mozgásszegény életmód társul.
Ennek hatására ugyanis túlsúly alakul ki, és különösen a hasi zsírpárnák esetén ez rengeteg olyan folyamatot indít el, ami a betegség előidézéséhez vezet.
Ha már életmód, feltétlenül meg kell említenünk, hogy a stressz és a mentális egészség egyaránt negatív befolyásoló tényezők, így a tünetek mérsékléséhez vagy teljes visszaszorításához ezen a téren is fontos lehet a változás.
Az életmódváltás célja
A legfontosabb cél az életmódváltás mögött, hogy a páciens mielőbb megszabadulhasson a túlsúlytól, amit megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással támogat meg.
A fogyás nemcsak a mentális állapotra gyakorol jó hatást, hanem a testi egészségre is. Kutatások bizonyítják, hogy nagyon sok nőnél pusztán a túlsúly leadása segít a PCOS tüneteinek tartós mérséklésében.
A hormonegyensúly ugyanis gyógyszeres kezelés nélkül is sokaknál helyreállítható, ezt követően pedig normalizálódik a menstruáció, sőt az inzulinrezisztencia visszaszorítása is elérhető vele.
Ehhez elengedhetetlen a megfelelő étrend kialakítása. Előnyben kell részesíteni a változatosságot, az alacsony glikémiás indexszel rendelkező ételeket, a rendszerességet, a többszöri kisebb adagok fogyasztását.
Fontos, hogy életvitelszerű változásra van szükség, nem egyszeri diétára. Természetesen vannak esetek, amikor a teljes életmódváltást meg kell támogatni egy inzulinrezisztencia diétával, de erről a kezelőorvos minden esetben alapos tájékoztatást ad.
A megfelelő étrend mellett a rendszeres testmozgásra is oda kell figyelni. Nagyon lényeges az állandóság, hogy minden nap vagy legalább minden másnap mozogjon valamit a páciens: lehetőleg valamilyen közepesen megterhelő kardio-gyakorlatsorral a középpontban.
Gyógyszeres kezelés PCOS esetén
Az esetek jelentős részében az életmódváltás önmagában nem elegendő – ugyanakkor megkerülhetetlen – a PCOS esetén. Ilyenkor elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés.
Nagyon fontos, mert az inzulinrezisztenciát vagy a férfihormonok negatív hatásait – például a menstruációs ciklusok normalizálódását – jellemzően a megfelelő hormonális készítményekkel lehet a legkönnyebben elősegíteni.
Az inzulinrezisztencia kezelése
Az inzulinrezisztencia kezelésekor a diabétesz-terápiában is előnyösen alkalmazott metformin-tartalmú készítmények szedésére lehet szükség. Az ilyen típusú gyógyszerekről tudni kell, hogy jellemzően csak néhány hónap alkalmazás után kezdik el kifejteni a hatásukat.
Ezt követően azonban fokozatos javulás várható. Előbb beindul, majd rendszeressé válik a ciklus, később enyhülnek a bőrgyógyászati panaszok és a fogyás is elindul. Ez a folyamat rendszerint 5-6 hónap után a legtöbb páciensnél elindul.
Sajnos vannak azonban olyan nők, akik nem reagálnak a metformin-kezelésre. Számukra már léteznek újgenerációs inzulinrezisztencia elleni készítmények – mint például a glitazonok –, amelyekkel jó eredmények érhetők el.
Ha a páciens gyermeket szeretne
Amennyiben a gyógyszeres kezelés célja a PCOS tüneteinek megszüntetése mellett a teherbeesés, akkor klomifen-citrát hatóanyaggal rendelkező készítmények szedése is indokolt lehet. Ez nem hormontartalmú szer, az agyalapi mirigyre gyakorol hatást a petefészek aktiválódása érdekében.
Általában jó hatásfokkal alkalmazható, egyetlen hátránya, hogy használata mellett megnövekszik a ciszták kialakulásának esélye, ezért gyakrabban van szükség nőgyógyászati kontrollvizsgálatra.
Ha ez a terápia nem hatékony, léteznek ma már olyan készítmények, amelyek közvetlen vagy közvetett módon stimulálják a petefészek működését.
Ha a páciens nem szeretne gyermeket
Amennyiben a PCOS-sel diagnosztizált páciens nem szeretne gyermeket, akkor egyszerű, szájon át alkalmazható hormonális fogamzásgátlóval lehet kezelni a tüneteket.
A megfelelő készítményt minden esetben nőgyógyász szakorvos jelöli ki azzal a célzattal, hogy a szer a teherbeesés megakadályozása mellett csökkentse a méhnyálkahártyán megjelenő esetleges elváltozásokat a magas ösztrogénszint következtében.
Mivel hormonális készítmények, ezért segítenek a hormonháztartás kiegyensúlyozásában, illetve a férfihormonok szintjének mérséklésében. A ciklusok szükség szerint természetesen progeszteronszármazékokkal is előidézhetők.
Fontos a rendszeres nőgyógyászati kontrollvizsgálat
PCOS gyanúja, illetve már kialakult betegség esetén elengedhetetlenül fontos, hogy a páciens rendszeres időközönként megjelenjen nőgyógyászati kontrollvizsgálaton.
Amennyiben ezt a kezelőorvos nem rendeli másként, félévente legalább egyszer elengedhetetlen lesz a kivizsgálás – a nőgyógyászati kontroll mellett belgyógyászati ellenőrzés is kell –, hogy az általános állapot felmérhető, követhető legyen.
A policisztás ovárium szindróma ugyanis ma már egy élhető betegség, de ebben az orvosok megfelelő szakértelme mellett legalább akkora szerepe van a páciens hozzáállásának is mind az életmód, mind a rendszeres ellenőrzővizsgálatok tekintetében.
