Ezért is fontos az emlőultrahang-vizsgálat
A hölgyek körében az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés már hosszú évek óta a mellrák. Csak Magyarországon évente több mint hétezer embernél diagnosztizálják, a jelek szerint azonban nagyon sokszor túl későn.
A statisztikák alapján ugyanis éves szinten mintegy kétezer ember haláláért tehető felelőssé ez az alattomos betegség, holott amennyiben korai stádiumban feltárják, a melldaganat nagyon jó eséllyel gyógyítható.
Sajnálatos, hogy a döbbenetes számok ellenére is rengeteg nő kihagyja az éves nőgyógyászati szűrővizsgálatot, melynek részeként emlővizsgálat is kérhető. A tapintáson alapuló feltárás mellett a 35 év alatti hölgyek esetében ezt úgynevezett emlőultrahanggal végzik, ami azon túl, hogy teljesen fájdalommentes, még sugárterheléssel sem jár.
Az emlőultrahang természetesen a Haller Medical magánrendelő szolgáltatásai között is megtalálható, segítségével pedig gyorsan és hatékonyan lehet kimutatni az emlők szöveti- és szerkezetei elváltozásait, így a cisztákat és a daganatokat egyaránt.
Lássuk azonban most egy kicsit alaposabban, hogy mit kell tudni az emlőultrahangról!
Milyen elváltozások feltárására alkalmas az emlőultrahang?
Az emlők vizsgálata nagyon összetett. Rendkívül fontos, hogy a páciensek otthon is rendszeresen végezzenek úgynevezett önvizsgálatot, aminek részeként a mellek és a hónalj alatti lágyrészek ellenőrzése egyaránt szükséges.
Amennyiben nőgyógyászati szűrővizsgálatra megyünk – amit évente egyszer fontos elvégeztetni – a kismedencei szervek állapotán és a rákszűrésen túl az emlők szakorvosi vizsgálatára is sor kerül.
A legtöbbször elegendő a tapintáson alapuló ellenőrzés, ha viszont a nőgyógyász elváltozást tapasztal, például valamilyen deformációt lát vagy csomókat érzékel, akkor alaposabb kivizsgálásra van szükség.
Ilyenkor kap szerepet az emlőultrahang, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a daganatos elváltozások feltárásakor alkalmazható. Ez a fájdalom- és teljes egészében sugárzásmentes módszer gyors és megbízható alternatíva az emlők valamennyi szöveti- és szerkezeti elváltozásának feltárására.
Megállapíthatók a segítségével a ciszták, a daganatok, a tályogok, de még a mirigyállomány gyulladása is kimutatható. Az ultrahang segít abban is, hogy az elváltozás szerkezetileg milyen jelleget képvisel, vagyis folyadék található benne, vagy inkább tömöttebb, de mérete, kiterjedése és pontos elhelyezkedése egyaránt vizsgálható ultrahanggal.
Ezeknek a tulajdonságoknak a megismerése már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a szakorvos megállapíthassa: jó- vagy rosszindulatú elváltozásról beszélhetünk. A pontos diagnózishoz természetesen további vizsgálatokra van szükség, de az emlőultrahang mindig fontos vízválasztónak tekinthető.
A módszer előnye továbbá, hogy miután alkalmazása nem jár sugárterheléssel, ezért bármilyen életkorban és állapotban elvégezhető, korlátlanul ismételhető, így akár kontrolleszközként is alkalmazható.
Kinek és mikor ajánlott az emlőultrahang?
Az emlőultrahang nem összekeverendő a mammográfiával. Előbbi leginkább a nőgyógyászati szűréseken kapja a központi szerepet, illetve a 35 évnél fiatalabb nőknél megfelelő módszer, míg a mammográfia az ennél idősebb korosztály számára alkalmas a mellhez kapcsolódó elváltozások feltárására.
Ennek az oka abban keresendő, hogy 35 éves kor alatt az emlők szöveti és szerkezeti összetétele miatt sokkal előnyösebben alkalmazható az ultrahang- diagnosztika, míg idősebb ehhez már a mammográfia a megfelelő.
Lássuk ennek fényében, hogy mikor és kinek ajánlott az emlőultrahang vizsgálat:
- A 18-20 év feletti hölgyeknek kétévente legalább egy alkalommal, azaz minden második nőgyógyászati szűrővizsgálaton javasolt kérni prevenciós jelleggel.
- Minden nő számára fontos évente egy alkalommal az emlő ultrahangos vizsgálata abban az esetben, ha hosszabb ideje szednek fogamzásgátló tablettát.
- Az emlőultrahang a mammográfia kiegészítő vizsgálataként is megjelenhet bizonyos esetekben, amiről természetesen a szakorvos dönt.
- Éves rendszerességgel van szükség a mell ultrahangos vizsgálatára akkor is, ha a családban korábban már előfordult valamilyen nőgyógyászati daganat, különös tekintettel a petefészek-, vagy emlőrákra.
- Szintén évente érdemes nőgyógyászhoz fordulni emlőultrahang miatt azoknak, akik mellimplantátummal élnek.
- Ezen kívül azoknak a hölgyeknek javasolt még az emlő ilyen formában történő ellenőrzése, akik gyermeket szeretnének vállalni. Ez azért fontos, mivel a vizsgálat nem jár sugárterheléssel, így akár terhesség esetén is elvégezhető!
Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?
Nagy általánosságban elmondható, hogy az alapvető higiénia betartásán felül az emlőultrahang-vizsgálat nem igényel különösebb előkészületeket a páciens részéről.
Ami fontos lehet, hogy a vizsgálatot igyekezzünk a ciklus 10-14. napjára időzíteni, hiszen a hormonális változások ilyenkor gyakorolják a legkisebb hatást a mellek szerkezetére.
Lényeges továbbá, hogy amennyiben voltunk már korábban nőgyógyászati vizsgálaton vagy emlőultrahangon, akkor a korábbi leleteket mindig vigyük magunkkal a kórelőzmény gyorsabb felállítása érdekében.
Lényeges továbbá, hogy a vizsgálat előtt el kell távolítani a mellben található esetleges testékszereket, valamint az olyan egyéb kiegészítőket – például nyakláncokat –, amelyek megzavarhatják a vizsgálatot.
Mivel az ultrahang során a felsőruházat teljes eltávolítására van szükség, ezért fontos olyan ruhát választani, ami könnyedén le- és felvehető.
Hogyan történik az emlőultrahang- vizsgálat?
Az emlőultrahang- vizsgálat – ha a páciens kizárólag ezért érkezett – általában ritkán tart tovább 15-20 percnél, ami természetesen magába foglalja az anamnézis felvételét, valamint a kiértékelést is, hiszen a kezelőorvos rendszerint azonnal látja, ha eltérés van a monitoron.
A fájdalommentes vizsgálat során mindkét mell átvizsgálására sor kerül, illetve a jobb- és baloldali hónaljárkot is érinti, hogy a környező nyirokcsomók teljes áttekintése és állapotfelmérése megvalósulhasson.
Az emlőultrahangot jellemzően háton- vagy oldalt fekve kell elvégezni. A szakorvos elsőként általában hanyatt fekteti a pácienst a vizsgálóágyon, majd a vizsgált felületet egy speciális zselével keni be, ami legfeljebb kellemetlen hatást kelt, de nem hagy foltot, nem okoz bőrirritációt és könnyedén letörölhető.
A zselés anyagra azért van szükség, hogy megtámogassák vele az ultrahang hullámok terjedését, amelyek a szövetekről visszaverődve adnak pontos összképet a mell szerkezetéről és állapotáról.
A vizsgálat során a szakorvos az ultrahangfejet a legkülönfélébb irányokban mozgatja az érintett bőrfelületen, hogy minden irányból ellenőrizhesse a melleket, illetve azok környezetét.
Az emlőultrahangról tudni kell, hogy a mammográfiával vagy az emlő tomoszintézissel ellentétben a fiatalabb pácienseknél egyaránt elvégezhető. A legnagyobb előnye, hogy segítségével még azok az elváltozások is láthatóvá válnak, amelyek tapintással nem érzékelhetők, így idejekorán felismerhetők a súlyosabb kórképek.
Milyen panaszok esetén ajánlott emlőultrahangot végezni?
Nagyon fontos, hogy az emlőultrahang alapvetően nemcsak egy adott diagnózis felállításakor nyújt segítséget már meglévő tünetek alapján, hanem prevenciós jelleggel is ajánlott alkalmazni.
Mint az imént említettük, a technológia segítségével már azok az elváltozások is idő előtt felismerhetők, amelyek még egyáltalán nem okoznak látható vagy tapintható problémákat, illetve kellemetlen tüneteket.
Az alábbi panaszok esetén azonban mindig ajánlott az emlőultrahang alkalmazása:
- A mell valamelyik részén vagy a hónaljban tapintható csomós elváltozás, illetve egyéb duzzanat.
- 35 éves kor alatt elsődleges vizsgálati módszerként van rá szükség minden egyes kapcsolódó klinikai rendellenességnél.
- Szintén elsődleges vizsgálati módszer, ha a terhes vagy szoptató kismamák valamilyen elváltozást tapasztalnak.
- Kiemelt szerepe van, ha a mammográfián vagy az MRI-n gyanús eltérésre derült fényt.
- Az ultrahang segítségével könnyedén utána lehet járni olyan panaszoknak is, mint a mellbimbó váladékozása vagy befelé fordulása, illetve a mell bőrének behúzódása.
- Emlőgyulladás esetén a háttérben meghúzódó okok feltárásakor szintén hatékony.
- Amennyiben valamilyen mellműtétre került sor – például emlőeltávolításra vagy emlőmegtartó beavatkozásra – és kóros elváltozás tapasztalható a műtéti heg körül.
- Ha a páciens bármilyen rendellenességet tapasztal a beültetett implantátumokkal kapcsolatban.
- Az emlőultrahang jó alternatíva lehet olyan nőknél, akik magas rizikófaktorral rendelkeznek a mellrák kapcsán, de valamilyen okból kifolyólag az MRI nem alkalmazható.
Mikor nem ajánlott az emlőultrahang elvégzése?
Amint az többször is elhangzott már a fentiekben, az emlőultrahang az egyik olyan képalkotó diagnosztikai módszer, ami gyakorlatilag teljesen veszélytelen és semmilyen káros mellékhatása nincs – még közvetett módon sem.
Nem jár sugárterheléssel, így kortól és állapottól függetlenül alkalmazható, várandósság vagy szoptatás alatt sem jelent gondot a használata, hiszen a fejlődő magzatot is pontosan ilyen ultrahangos eszközzel ellenőrzik, csak más vizsgálófejjel.
A módszer nemcsak veszélytelen, hanem teljesen fájdalommentes is, legfeljebb némi kellemetlenséggel jár. Így ha az emlők túlzottan érzékenyek, netán valamilyen beavatkozásra került sor a közelmúltban, az ultrahang diagnosztika alkalmazhatósága akkor sem jelent problémát.
