Nőgyógyászati tenyésztések, mikrobiológia

A nőgyógyászati fertőzések többségét a legtöbbször a hüvelyi folyás változása kíséri. Élete során egy egészséges nő több alkalommal megtapasztalja a hüvelyfertőzésekkel járó kellemetlenségeket, azonban tudni kell, hogy ezek általában könnyen kezelhető problémák.

A titok nyitja, hogy a páciens mielőbb részt vegyen egy szakorvosi vizsgálaton, amennyiben ugyanis a hüvelyi folyás színe, állaga, szaga vagy mennyisége változik, akkor egy egyszerű laborvizsgálattal könnyedén fel lehet deríteni a problémát és előírni a szükséges kezelést.

Az ilyen betegségek kiszűrésében nyújtanak segítséget a Haller Medical magánrendelőben elérhető nőgyógyászati tenyésztések, melyek képesek feltárni a legkülönfélébb fertőzések, illetve szexuális úton terjedő betegségek (HPV, Herpes, Chlamydia stb.) hátterét.

A gyors diagnózis és az időben elkezdett kezelés mellet a legtöbb nőgyógyászati fertőzés könnyedén, szövődmények nélkül gyógyítható, a súlyosabb állapotok pedig megelőzhetők. Ebben nyújt segítséget a mikrobiológia tudománya!

Milyen esetekben lehet szükség nőgyógyászati tenyésztésre?

A hüvelyi folyás minden nőnél normális jelenség – különösen a változókorig. A kisebb mennyiségű, rendszerint fehéres vagy sárgás váladék nem igényel kivizsgálást, és az is természetes, ha a váladék mennyisége a ciklus egyes szakaszaiban változik.

Amennyiben azonban a hüvelyi folyás tulajdonságai módosulnak, akkor az minden esetben kivizsgálást igényel, hiszen a háttérben valamilyen betegség vagy fertőzés húzódhat meg. Ezért a következő tünetek esetén mindig nőgyógyászati tenyésztésre van szükség a pontos diagnózishoz és a megfelelő kezeléshez:

• a hüvelyváladék mennyisége jelentős mértékben megnövekedett vagy éppen lecsökkent;

• színe és állaga egyaránt megváltozott;

• kellemetlen szagot áraszt;

• a nemi szerven elváltozások, sebek, hólyagok, duzzanatok jelentek meg;

• égő-, viszkető érzés a hüvelyben, amit fájdalom kísér (különösen közösülés közben);

• kellemetlen fájdalmak a hüvely, az alhas és a kismedence környékén;

• fokozódó szomjúság- és étvágy, hirtelen hízás vagy erőteljes fogyás;
• tartós hőemelkedés vagy lázas állapot.

A fentiek közül nem minden tünet igényel azonnali nőgyógyászati tenyésztést, de amennyiben átfedésben jelentkeznek, fontos a mielőbbi kivizsgálás, mert egy egyszerű hüvelyfertőzés könnyedén átterjedhet a méhre vagy a petevezetékre, sőt a komplett kismedencei területet érintheti és gyorsan okozhat szövődményeket.

Miként zajlik a nőgyógyászati tenyésztést megelőző kenetvétel?

A nőgyógyászati tenyésztés minden esetben laboratóriumi körülmények között zajlik, így annak folyamata nem érinti közvetlenül a pácienst, ellenben a mintavétel – vagy más néven kenetvétel – már igen, így erre érdemes felkészülni.

A megfelelő minőségű mintához fontos betartani néhány alapszabályt, melyek a következők:

• legalább 48 órával előtte ne éljünk nemi életet;

• kerüljük továbbá a hüvelyöblítőket, a hüvelybe való kúpok, zselék, krémek és egyebek használatát;
• fontos továbbá, hogy a vizsgálat előtt legalább 24 órával a hüvely ne legyen átmosva még tiszta vízzel sem.

   

A mintavétel azzal indul, hogy a páciens deréktól lefelé levetkőzik, majd a vizsgálóasztalra fekszik úgy, hogy a lábait a kengyelbe helyezi. A kezelőorvos ezt követően egy nőgyógyászati kacsával, az úgynevezett spekulummal feltárja a hüvelyt.

A folyamat során steril tampont vagy vattapálcát használnak, amivel a méhnyak nyálkahártyájáról enyhe törlő mozdulatokkal történik a mintavétel. Mindez normál esetben egyáltalán nem jár fájdalommal, ellenben kisebb kényelmetlenség előfordulhat.

A nőgyógyász az így kapott hüvelyváladék-mintát egy tárgylemezre vagy egy speciális tartályba helyezi és elküldi a laboratóriumba, ahol az erre specializálódott szakemberek megkezdik a tenyésztést.

Ekkor derül ki pontosan, hogy a váladék tartalmazott-e olyan kórokozókat, melyek előidézhettek bizonyos fertőzéseket vagy betegségeket, és ennek fényében kezdődhet meg a páciens célzott kezelése.