Ultrahang diagnosztika

A prevenciós felhívások ellenére a magyar nők körében még mindig az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus. 

Mindez különösen aggasztó abban a tudatban, hogy rendszeres szűrővizsgálatok mellett az ebből fakadó halálesetek száma jelentős mértékben csökkenthető lenne.

A közhiedelemmel ellentétben a mellrák nem csak a középkorú nők betegsége. Egyre gyakrabban diagnosztizálják a fiatalabbak között, sőt a férfiak sincsenek teljes biztonságban ettől a daganattípustól.

A 20 és 35 éves nők ezért nagyon sokat tehetnek a saját egészségükért, ha rendszeresen eljárnak emlőszűrésre. Ebben a korban – az önvizsgálat mellett – ehhez elegendő évente egy alkalommal egy alapos ultrahang diagnosztika.

35 éves kor alatt az ultrahangos mellvizsgálat a legelőnyösebb

Az emlővizsgálati módszerek közül a mammográfia a legismertebb. A 30-35 év alatti nőknél azonban ez a röntgensugárral működő megoldás mégsem előnyös, hiszen a mellek ebben a korban sűrűbb mirigyállománnyal rendelkeznek.

Ezeken a röntgensugár gyakran nem tud megfelelően áthatolni, így az apróbb elváltozások észrevétlenek maradhatnak. Az ultrahang azonban ezzel szemben már a legkisebb kóros képleteket is fel tudja tárni, méghozzá fájdalommentesen, sugárterhelés nélkül.

Az ultrahang diagnosztika mindemellett az elváltozás feltárásán túl képes teljes összképet adni a radiológus számára a morfológiai jegyekről is. Rögtön kideríthető például, hogy a probléma mögött egy folyadékkal telt ciszta, vagy egy tömörebb szerkezetű – vélhetően rosszindulatú – daganat áll.

Idősebb korban a mammográfiát is gyakran kell kiegészíteni ultrahanggal

A 35 évnél idősebb korosztály mellvizsgálati módszere jellemzően a mammográfia. Különösen gyakori Magyarországon, hogy a 45 éven felüli nők szervezett szűrésen vesznek részt minden második esztendőben.

Az ilyen alkalmakkor a tapintásos vizsgálat mellett a mammográfia kapja a központi szerepet, azonban kóros elváltozások észlelésekor vagy speciális esetekben előfordulhat, hogy ultrahang diagnosztikával is ki kell egészíteni az ellenőrzést.

Ebben a korban azonban az emlők ultrahangos vizsgálata önmagában már nem elegendő!

Az emlőrák rizikófaktorai

A legtöbb daganattípushoz hasonlóan az emlőráknak is megvannak a maga rizikófaktorai. Hogy mikor beszélhetünk egy páciens esetében magas kockázatról?

Az alábbi esetekben:

• korábban már kialakult, de gyógyultnak nyilvánított mellrák;
• a közeli hozzátartozók körében előfordult emlődaganatos esetek, amelyek mögött nem igazolták a génmutációt;
• olyan közeli családtagok körében megjelent mellrákos megbetegedések, amelyeknél igazolták a génmutációt (az esetek mintegy 30 százalékában erről van szó)*;
• a lombikprogramban való részvétel és a mellrák kialakulása között egyaránt magas kockázati tényezőről beszélhetünk;
• már kialakult petefészek-daganat vagy annak gyanúja;
• a menopauzán átesett, azonban valamilyen okból kifolyólag hormonpótló kezelésben részesült hölgyek is a magas rizikót képviselő csoportba sorolhatók.

*Amennyiben a páciensnél genetikai eltérést találnak, az átlagosnál gyakrabban van szükség az emlők vizsgálatára. A BRCA ½ gén hordozóinál például 30 éves kor felett félévente javasolt az ultrahang diagnosztika és a mammográfia, TP53-mutációnál pedig ugyanez javallott már 20 éves kortól.

Mi a teendő pozitív vagy kétes eredmény esetén?

Amennyiben a páciens jellegzetes tüneteket produkál, az ultrahang diagnosztika pedig látható elváltozást mutat, akkor egy sokkal komplexebb emlővizsgálatra van szükség.

Ez minden esetben egyénre szabott módon történik, méghozzá radiológus szakorvos bevonásával, aki először a megfelelő képalkotó eljárásról dönt. Az ultrahang mellett ilyenkor MRI-re is szükség lehet.

A gyanús képlet beazonosítása és a pontos diagnózis érdekében gyakran van szükség szövettani mintavételre, ami alapvetően befolyásolja a további kezelést.

Mikor indokolt a mintavétel?

Mellrák gyanúja esetén az aspirációs citológia jelenti az egyik legjobb alternatívát, ami egy fájdalommentes, gyors és nagyon megbízható eljárás. A radiológusok zöme ilyen esetekben általában ezt javasolja.

Alkalmazása akkor indokolt, ha kézzel tapintható csomó észlelhető a mellben vagy a hónalj alatti régióban, ami nem mobilis, kötött és sűrű szerkezetű. Ez a legtöbbször a rosszindulatú háttér egyik ismertetőjegye.

Létezik olyan mintavételi eljárás, amely napokon belül biztos diagnózist ad?

Ez az úgynevezett aspirációs citológia, ami nagyon fontos szerepet tölt be manapság a mellrák diagnosztizálásában. Megbízhatósága mellett gyorsasága miatt is nagyon előnyös, hiszen napokon belül kiderül az elváltozás pontos háttere.

A daganatos megbetegedések mögött jó- és rosszindulatú elváltozás is állhat. Ezek feltárásához a képalkotó diagnosztika önmagában nem elegendő. Feltételezett daganat esetén szigorú protokoll szerint történik a feltárás, aminek az első lépése nagyon gyakran ez a szövettani mintavétel.

Az aspirációs citológia minden esetben egy radiológus szakorvos segítségével zajlik, aki ultrahang segítségével pontosan meghatározza a mintavétel helyét.

A bőrfelszín fertőtlenítését követően egy vékony tű beszúrása után fecskendővel, vákuumtechnológia alkalmazásával történik a mintavétel. A folyamatot mindvégig ultrahanggal követik, hogy a szövetek valóban arról a területről származzanak, ahol fennáll a tumor gyanúja.

Az így vett mintát aztán patológiai mikroszkópos elemzésre küldik, ahol a pontos kiértékelést követően lehet felállítani a diagnózist.

Konkrétan az aspirációs citológia nagyon minimális fájdalommal jár – nem kellemetlenebb, mint egy injekció –, és nagyon ritkán találkozni a beavatkozásból fakadó szövődményekkel, amelyek többnyire kimerülnek minimális utóvérzésben, illetve a bőrfelület enyhe fertőzésében.

Miért válassza a Haller Medical magánrendelőt, ha aspirációs citológiára van szüksége?

• Rendelőnkben minden esetben ultrahang diagnosztikával egybekötött vékonytű biopsziát végzünk, ami minimális fájdalommal jár és a mintavétel pontossága is garantált.
• A beavatkozáshoz nincs szükség előkészületekre, akár szakrendelés részeként is kivitelezhető.
• A minta beérkezésétől számítva legfeljebb 5 napot vesz igénybe a citológiai lelet megérkezése, így optimális esetben napokon belül felállítható a diagnózis.
• Magánrendelőnkben Dr. Zsuppán Richárd radiológus szakorvos végzi a beavatkozást, aki a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának emlődiagnosztikai részlegén évente mintegy 3000 esettel találkozik, így mind a komplex diagnosztika, mind a mintavétel tekintetében hatalmas tapasztalattal rendelkezik.