Klinikai szakpszichológia

A klinikai szakpszichológia a pszichológia gyakorlati ága, amely elsődlegesen a mentális-, az érzelmi és a viselkedési zavarok diagnózisával és kezelésével foglalkozik.

A szakág feladata még a páciensek lelki egészségének megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a mentális problémák feltárása, azok pszichológiai módszerekkel történő korrekciója, valamint bizonyos betegségeknél a pszichodiagnosztikai vizsgálatok elvégzése.

A pszichológiához hasonlóan egy nagyon összetett ágazat, amely nem annyira kézzelfogható, mint az egyes szervek megbetegedéseivel foglalkozó tudományágak.

Az emberek akkor fordulnak klinikai szakpszichológushoz, ha szeretnék jobban megérteni magukat, választ kapni arra, hogy mi a baj velük, és mindehhez szakembertől várnak segítséget.

Pszichológus vagy klinikai szakpszichológus?

A klinikai szakpszichológusok leginkább abban különböznek a hagyományos pszichológusoktól, hogy a képzés elvégzését követően részt vesznek egy további, általában négyéves egészségügyi szakképzésen.

Az így megszerzett szakvizsga és gyakorlati tudás biztosítja számukra azt, hogy a különféle mentális problémákat ne csak diagnosztizálhassák, hanem pszichológiai módszerekkel kezelhessék is.

Milyen tünetekkel forduljunk klinikai szakpszichológushoz?

A klinikai szakpszichológusok alapvetően a lelki és önértékelési zavarokkal, a pszichés problémákkal, azok feltárásával, kezelésével, megelőzésével és fenntartásával foglalkoznak.

A következő tünetek, illetve tünetegyüttesek esetén javasolt a klinikai szakpszichológia segítségét kérni:

• Hangulat- és érzelemzavarok: A tartós lehangoltság, kilátástalanság, a szorongás, a túlzásba vitt aggodalmaskodás, az indokolatlan félelmek és fóbiák mögött gyakran meghúzódhat egy feltáratlan depresszió vagy bipoláris zavar.

• Stressz és trauma hatásai: A tartós stresszhelyzetek lelki kimerültséget, poszttraumás stressz zavart idézhetnek elő, de egy jelentős traumának, a gyásznak és a veszteségnek a feldolgozásában is segíthet a klinikai szakpszichológia.

• Viselkedészavarok: A kényszeres viselkedésminták vagy gondolatok súlyos mentális egészségromláshoz vezethetnek, amelyek mielőbbi diagnózist és kezelést igényelnek.

• Életvezetési problémák: Tág problémakör, amibe beletartoznak a különféle evés- és alvászavarok, sőt a különböző függőségek is, amelyek leküzdésében óriási segítséget nyújthat egy klinikai szakpszichológus.

• Önértékelési nehézségek: Az alacsony önbizalom vagy önbecsülés, az önismeretei gondok, az identitáskrízisek, a céltalanság szintén olyan nehézségek, amelyek leküzdéséhez sokaknak szakember segítségére van szüksége.

• Pszichotikus tünetek: Bár súlyos esetben sürgős pszichiátriai ellátást igényelhetnek, enyhébb esetben (hallucinációk, téveszmék, a valóság téves megítélése) a klinikai szakpszichológia is segítséget nyújthat.

Hogyan segít a klinikai szakpszichológia?

A klinikai szakpszichológia tudománya rendkívül komplex, de minden esetben tudományosan megalapozott módon közelít az emberek lelki, érzelmi és egyéb problémáinak feltárása, illetve kezelése felé.

Mivel minden páciens más és más, ezért a kezelés egyaránt személyre szabottan történik. Az alábbiakban sorra vettük, hogy milyen módon tud segíteni egy pszichés problémáktól szenvedő páciensnek a klinikai szakpszichológus:

• Diagnosztizálás: A legfontosabb, hogy a szakember részletes anamnézissel, pszichológiai tesztekkel és rengeteg kérdéssel segít felismerni és feltárni a háttérben meghúzódó problémát, ami az első lépés a gyógyulás felé.

• Tanácsadás és terápia: A klinikai szakpszichológus különböző terápiás módszerekkel és tanácsadással tudja segíteni a pácienst a probléma megértésében, feldolgozásában, ezáltal ösztönözve őt a változásra, ami az életminőség javulásával jár.

• Kezelés: A specifikus kezelési programok segítségével a szakpszichológus segíthet például az alvás- és evészavarok vagy a szenvedélybetegségek mérséklésében, de képes javítani a stresszkezelést és a kommunikációt is.

• Támogatás: Az érzelmi stabilitás visszanyerése érdekében a klinikai szakpszichológus támogatást nyújt a páciensnek például egy nehezen feldolgozható életesemény, egy haláleset, egy válás vagy más típusú traumák átélése esetén.

Milyen betegségekkel foglalkozik a klinikai szakpszichológus?

A klinikai szakpszichológia számos mentális eredetű probléma felismerésében és kezelésében jelenthet segítséget. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a betegségcsoportokat – megnevezve néhány konkrét kórképet –, amelyek ehhez a szakághoz kapcsolódnak:

• Hangulatzavarok: Az egyik legismertebb hangulatzavar a depresszió, de a tartós lehangoltság (dysthymia) és a bipoláris zavar, a mániás depresszió is ide sorolhatók.

• Szorongásos zavarok: A szorongásos eredetű problémák esetén a kényszer- és a pánikbetegség a leggyakoribbak, de például fóbiák vagy állandó jellegű aggodalom, úgynevezett generalizált szorongás esetén is segíthet a klinikai szakpszichológia.

• Pszichoszomatikus betegségek: Azokat a panaszokat soroljuk ide, amikor például egy krónikus fájdalom hátterében pszichés ok áll, vagyis a lelki eredetű problémák testi tüneteket okoznak.

• Pszichotikus zavarok: A pszichotikus zavarokat gyakran pszichiáter kezeli, de enyhébb esetekben a klinikai szakpszichológus is hatékony a skizofrénia, a paranoia vagy a hallucináció esetén.

• Személyiségzavarok: A személyiségzavarok azok, amelyek negatívan befolyásolják az emberi személyiséget. Ide sorolható például a Borderline szindróma, a túlzott nárcisztikusság, az antiszociális hajlam, vagy az önkontrollt érintő szabályozási nehézségek.

• Evészavarok: Gyakori problémák a klinikai szakpszichológián. Többféle típusa ismert, a leggyakoribbak az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falászavar.

• Alvászavarok: Ha az alvászavarok mögött pszichés háttér húzódik meg – valaki nehezen alszik el, gyakran felébred, visszatérő rémálmai vannak –, akkor szintén a klinikai szakpszichológia nyújthat segítséget számára.

• Függőségek: A legtöbb függőség mögött pszichológiai tényezők állnak. Lehet az alkohol-, drog- vagy gyógyszerfüggőség, de akár játék- és internetfüggőség is, ami megfelelő terápiával kezelhető.

• Stresszhez kapcsolódó zavarok: A stressz akár nagyon súlyos pszichológiai problémákat is kiválthat, és akár olyan súlyos állapotokat is előidézhet, mint a PTSD (poszttraumás stressz zavar) vagy az akut stresszreakció.

• Gyermekkori pszichés zavarok: Ide sorolhatók a magatartást érintő problémák, az ADHD néven ismert figyelemzavar, a szorongás, a gyermekkori depresszió, a fejlődési zavar, de még a beilleszkedési nehézségek is.