GOT érték

A GOT érték a laborleleten az egyik legfontosabb mérőszám, ha a máj egészségének ellenőrzésére van szükség. Ez az enzim elsődlegesen ugyanis a májfunkciókhoz kapcsolódik, bár a szívben, a vesékben és többek között az izmokban egyaránt megtalálható.

Elnevezése a glutamát-oxálacetát-transzamináz rövidítése, de külföldön – főként angolszász nyelvterületeken – általában AST értékként hivatkoznak rá az aszpartát-aminotranszferáz elnevezés miatt. Mindkettő ugyanarra az enzimre utal, így az eltérő megnevezés ne tévesszen össze senkit.

A legtöbb esetben a GOT értéket nem önmagában nézik. A laborvizsgálatok között a nagyrutin és a célzott májpanel vagy májfunkciós teszt tartalmazza, és fontos, hogy mindig az ALT szinttel együtt kell értékelni, ha a máj egészségi állapotának ellenőrzése a cél.

Hogy mégis mi az a GOT érték, miért és mikor fontos ellenőrizni a szintjét, egyáltalán mennyi a normál mennyisége a vérben, illetve milyen betegségeket jelezhet a változása? Ebben a szakmai cikkben minden kérdést megválaszoltunk!

Mi az a GOT/AST?

A GOT/AST nem más, mint egy olyan enzim, amely a legnagyobb mennyiségben a májban található meg. Más szervekben is előfordul, mégis a máj egészségének ellenőrzéséhez használható a leghatékonyabban.

Egy speciális fehérjéről beszélünk, ami elősegít bizonyos testi folyamatokat, illetve elengedhetetlen a máj kiegyensúlyozott működéséhez.

Emiatt lehet hatékonyan mérni vele a szerv állapotát, hiszen a magas GOT szint általában májkárosodásra, a májat érintő betegségekre utal.

Magában ritkán ellenőrzik. Ha egy orvos teljes képet szeretne kapni a máj egészségéről, akkor az ALT értékkel (alanin-aminotranszferáz) együtt kell vizsgálni, a kettő ugyanis sokkal átfogóbb eredményt ad.

Magyarországon a legtöbbször GOT név alatt találhatjuk meg a laboreredményen, de az

– SGOT,

– a Serum GOT,

– a szérum glutamát-oxaloacetát transzamináz,

– az aszpartát transzamináz,

– az AST,

– aszpartát transzferáz,

– sőt az aszpartát-aminotranszferáz is ugyanarra az enzimre utal.

Mikor van szükség a GOT érték meghatározására?

A GOT értéket az esetek döntő többségében a májkárosodás megállapítása érdekében mérik. Az eredmény önmagában nem ad átfogó képet a máj egészségéről, azt azonban tökéletesen meg tudja mutatni, ha valami probléma van vele.

Sőt, más egészségügyi állapotokat is fel lehet tárni a segítségével. Amennyiben azonban a vérben megnövekszik az értéke, az a leggyakrabban valamilyen májbetegség jele.

Emiatt a GOT érték meghatározása lehet prevenciós és ellenőrző jellegű, valamint diagnosztikus is.

GOT szint meghatározása prevenciós jelleggel

Nem véletlen, hogy a GOT érték már a nagyrutin vérvizsgálaton is alapvető elem, hiszen a kérdéses enzim mennyisége a vérben nagyon fontos prevenciós tulajdonságokkal rendelkezik, a kisebb növekedések például idejekorán kimutathatnak bizonyos betegségeket.

Megelőzési célzattal különösen fontos a GOT/AST teszt, ha

• a páciens rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt;

• a családi anamnézisben több májbetegség is előfordult;

• cukorbetegségtől és elhízástól szenved;

• valamint rendszeres kábítószer fogyasztó, amihez nem minden esetben használ steril tűt.

GOT szint meghatározása ellenőrző jelleggel

Diagnosztizált májbetegség esetén a GOT segít a páciens állapotának folyamatos ellenőrzésében. Segítségével figyelemmel kísérhetők a kezelés hatásai, illetve az is, hogy kezelés nélkül romlottak vagy javultak az eredmények.

Itt fontos kiemelni, hogy kezelőorvosunk akkor is kérhet GOT tesztet ellenőrző jelleggel, ha nincs májbetegségünk, de olyan gyógyszert kell szednünk, ami befolyásolja a kérdéses szerv működését vagy állapotát.

GOT szint meghatározása diagnosztikai jelleggel

Természetesen diagnosztikai célzattal is nagyon jól használható a GOT szint. Minden olyan esetben szükség van rá, amikor a páciens májproblémákra utaló panaszokkal fordul kezelőorvosához.

Bár azt fontos tudni, hogy önmagában a GOT/AST mennyisége még nem elegendő ahhoz, hogy konkrétan diagnosztizálni lehessen bizonyos állapotokat, azonban így is elengedhetetlen szerepe van néhány betegség kimutatásában.

Diagnosztikai jelleggel a következő panaszok esetén javasolt a kapcsolódó értékek ellenőrzése, ezek ugyanis a májbetegség tünetei:

• Állandó hasi fájdalom.

• Sárgaság, aminek részeként már nemcsak a bőr, hanem a szemfehérje is sárgás árnyalatúvá vált.

• Sötét vizelet.

• Viszkető bőr.

• Hányinger, hányás.

• Fáradtság, levertség, általános kimerültség.

• Étvágytalanság

A GOT teszt a következő betegségek diagnózisát segítheti elő:

• Alkoholizmusból, túlzott alkoholfogyasztásból fakadó májbetegség.

• A máj gyulladása és hegesedése (cirrózis).

• Vírusos hepatitis A-, B- vagy C fertőzés.

• Metabolikus diszfunkcióhoz kapcsolódó vagy anyagcserezavarral összefüggő zsírmájbetegség.

A normál GOT érték

Ha a normál GOT értéket szeretnénk meghatározni, ahhoz feltétlenül figyelembe kell vennünk a következőket:

• A GOT/AST szintje folyamatosan változik. Az enyhe eltérések teljesen normálisak, tünetek nélkül jellemzően nem igényelnek alaposabb kivizsgálást, csak ismételt vérvételt.

• A testmozgás és az étrend hatására a normál érték megemelkedhet, sőt akár csökkenhet is – gyakran jelentős mértékben.

• Önmagában a normál GOT nem elég a diagnózis felállításához, ismerni kell hozzá más laboreredményeket, illetve az esetleges panaszokat is.

• A normálisnak elfogadott szint laboronként változhat, emiatt a saját véreredményünket minden esetben a labor által meghatározott határértékekhez viszonyítsuk.

A GOT teszt eredményét minden esetben literenkénti egységben kapjuk meg, aminek a jelölése U/l.

A normál GOT érték nemzetközi tartományai a következők:

• Felnőtt férfiaknál: 8-48 U/l

• Felnőtt nőknél: 8-43 U/l

• Fiúgyermekeknél: 8-60 U/l

• Lánygyermekeknél: 8-50 U/l

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a normál GOT/AST kapcsán teljesen elfogadott minden esetben a 40 U/l körüli érték, probléma esetén ugyanis általában jelentős eltérésekkel találkozhatunk a vérképen.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az eredmények kiértékelésekor mindig figyelembe kell venni a páciens korát, nemét és testsúlyát is.

Az alacsony GOT érték

Az alacsony GOT értékről tudni kell, hogy nem egy túl gyakori állapot, és sok esetben nem súlyos betegség, mint inkább vitaminhiány, esetleg valamilyen kezelés következményeként alakul ki.

A legtöbbször elegendő csak követni az értékeket, erről azonban minden esetben a kezelőorvos dönt a tapasztalt panaszoktól és a páciens állapotától függően.

Ha a GOT érték alacsony, a általában a következők állnak a háttérben:

• B6 vitaminhiány alakult ki a szervezetben.

• Súlyos alultápláltság, illetve tápanyaghiány lépett fel.

• A páciens extrém mértékű májelégtelenségtől szenved.

• Krónikus vesebetegség (CKD) alakult ki.

• A normál értéknél kisebb GOT/AST a vesedialízis szövődménye is lehet.

A magas GOT érték

A túl magas GOT szint nagyon sok esetben valamilyen májbetegséget jelez. Ennek a diagnózisához azonban a vérkép további eredményeinek értékelésére van szükség.

Tudni kell, hogy az emelkedett értékek más szervek sejtkárosodására is utalhatnak, viszont ez gyakran a teljes vérkép és a panaszok alapján állapítható csak meg.

Lássuk, hogy milyen betegségek vagy állapotok idézhetik elő a GOT/AST szint növekedését:

Májbetegségek a magas GOT érték mögött

Amint arra többször is felhívtuk a figyelmet a fentiekben, ha a kérdéses májenzimek mennyisége megnövekszik a szervezetben, az a legtöbbször valamilyen májbetegségre utal. Kiválthatja:

• Túlzott alkoholfogyasztásból fakadó májkárosodás.

• Hepatitis fertőzés (májgyulladás).

• Májzsugorodás vagy cirrózis (a máj hegesedése).

• Májdaganat.

• A máj elégtelen vérellátása (ischaemia), ami a májszövetek elhalásához vezet.

• Olyan gyógyszerek szedése, amelyek rontják a májfunkciókat.

• Metabolikus diszfunkciókkal vagy anyagcserezavarral összefüggő májbetegségek.

A magas GOT szint okai egyéb betegségek esetén

A GOT szintjének növekedése a szervezetben gyakran más szervekhez is kapcsolódhat.  Előfordulása a következő esetekben jellemző:

• Szívroham.

• Hasnyálmirigy-gyulladás.

• Izombetegségek.

• Hemokromatózis (azaz túl sok vas felhalmozódás a szervezetben, ami a máj mellett a szívet és a hasnyálmirigyet is károsítja).

• Mononukleózis (egy herpeszvírus által kiváltott fertőző betegség).

• Pangásos szívelégtelenség.

A megnövekedett GOT érték egyéb kiváló okai

Hogy a szervezetben megnövekedett GOT szint mögött milyen sok tényező meghúzódhat, azt nagyszerűen érzékelteti, hogy az alábbi állapotok vagy beavatkozások is kiválthatják:

• Terhesség (ehhez kapcsolódóan HELLP-szindróma, preeclampsia, terhességi zsírmáj és intrahepatikus kolesztázis, ami egy súlyos epeáramlási zavar).

• Jelentős égési sérülések.

• Bizonyos sebészeti beavatkozások.

• Szívelégtelenség kezelését célzó eljárások.

• Intenzív testmozgás vagy fizikai munka, amely extrém izomszöveti károsodást okozott.

A veszélyesen magas GOT érték

Az enyhén megnövekedett GOT szint gyakran nem ad okot az aggodalomra, azonban fontos megkülönböztetnünk itt a veszélyesen vagy extrémen magas értékeket, ami általában a normál tartomány 15-szöröse.

Az ilyen eredmények nagy odafigyelést igényelnek, mert gyakran életveszélyes állapot húzódhat meg a háttérben és azonnali orvosi segítségre van szükség az okok megtalálásához és kezeléséhez egyaránt.

Veszélyesen magas GOT/AST szintet tudnak kiváltani a következők:

• Súlyos hepatitis fertőzés vagy májgyulladás.

• Májkóma, amikor a szerv véráramlása elégtelen.

• Paracetamol túladagolás.

Felkészülés a GOT tesztre

A GOT szint mérése a legtöbbször egyszerű vérvétellel történik, ami nem igényel különösebb felkészülést, de érdemes odafigyelni néhány dologra, amelyek torzíthatják az eredményt:

• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, sőt táplálékkiegészítők is képesek növelni a GOT szintjét. A vérvétel előtt ezért fontos tájékoztatni kezelőorvosunkat minden rendszeresen szedett orvosságról, illetve egyéb vitaminról vagy extra tápanyagról.

• Étkezés: Érdemes éhgyomorral érkezni a GOT tesztre, mert a gyorséttermi ételek vagy a túl sok cukrot tartalmazó italok például megemelhetik az értékeket – különösen túlsúlyos vagy cukorbeteg pácienseknél.

• Alkoholfogyasztás: Mivel a májparaméterek ellenőrzése zajlik, erősen ajánlott mérsékelni, illetve 24 órával a vizsgálat előtt teljesen elhagyni az alkoholfogyasztást, mert negatívan módosíthatja az eredményeket.

• Testmozgás: Ajánlott a vérvétel előtt legalább 24-48 órával kerülni a jelentős fizikai aktivitást, így az extrém testmozgást vagy fizikai munkát, mert a GOT az izmokban is megtalálható, a nagy izommunka pedig extra enzimeket ürít a vérbe, ami torzíthatja az eredményt.

A GOT teszt menete

A GOT teszt a hagyományos vérvizsgálathoz hasonlóan zajlik. Ennek a menete általában a következő:

• A vérvételhez a páciens kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálószéken, szabaddá teszi a karjait, majd az orvos vagy szakasszisztens megfelelő vénát keres a mintavételhez.

• A kiválasztott vénát fertőtlenítik a beavatkozáshoz.

• Ezután egy vékony tűn keresztül egy kevés vért gyűjtenek össze, amit a laborba küldenek a kiértékelés érdekében.

• Ezt követően a tűt eltávolítják, majd vattacsomót vagy gézt szorítanak a szúrás helyére, hogy elálljon a vérzés, a páciens pedig rögtön távozhat is.

Gyakran ismételt kérdések

Miért van szükség az ALT érték ismeretére is a GOT kiértékelésekor?

Az ALT értéket gyakran együtt mérik a GOT-vel a májfunkciós panel részeként. Mindkettő májenzim, azonban míg előbbi csak a májhoz kapcsolódik, addig utóbbi mennyisége más szervi problémánál is megnövekedhet.

Amennyiben tehát a máj egészségi állapotának felmérésére van szükség, a GOT és ALT értékeket rendszerint együtt vizsgálják.

Fontos éhgyomorral érkezni a vérvételre a GOT érték miatt?

Önmagában a GOT/AST mennyisége éhgyomri vérvétel nélkül is megállítható, viszont ilyenkor gyakran átfogó vérvizsgálatra kerül sor, ezért a többi érték pontossága miatt érdemes 10-12 órás koplalással megelőzni, ami azt jelenti, hogy a páciens csak tiszta vizet fogyaszthat.

Betegséget jelez, ha a GOT szintje enyhén magas?

Nem feltétlenül, az enyhe emelkedés sok esetben csak átmeneti, és gyakran jelentkezhet jelentős fizikai terhelés, izomsérülés vagy gyógyszeres mellékhatás miatt.

Mit jelent, ha a GOT magas, de más májenzimek normál értéken állnak?

Leginkább azt, hogy nem a máj betegsége idézte elő a megnövekedett értékeket, sokkal inkább olyan szöveti károsodás, ami az izomzathoz, esetleg a szívhez kötődik.

Mennyire megbízhatóan jelzi a magas GOT érték a májkárosodást?

Önmagában nem, mert nem májspecifikus enzim, és ezért van szükség arra, hogy más értékekkel, például az ALT szintjével együtt kerüljön ellenőrzésre.

Mit jelent, ha a GOT érték 10-15-ször magasabb a normál szintnél?

A legtöbbször valamilyen súlyos szöveti károsodást jelent, általában toxikus májkárosodást vagy vírusos hepatitis fertőzést, de a pontos diagnózis mindig szakorvos feladata.

Honnan lehet tudni, hogy a GOT növekedést nem májbetegség okozza?

Leginkább a tünetekből – illetve azok hiányából –, valamint olyan vérvizsgálattal ellenőrizhető paraméterekből, mint az ALT vagy a GGT értékek.

Enyhén emelkedett GOT esetén szükséges az ismételt vizsgálat?

Elővigyázatosságból igen, méghozzá akkor is, ha a páciens semmilyen tünetet sem tapasztal.

Szívbetegség miatt is előfordulhat a GOT/AST növekedése?

Igen, ugyanis a kérdéses enzim a szívizomzatban is megtalálható, ezért jellemző például a magas GOT szívizom-károsodással járó infarktus esetén.

Mit jelent, ha egyszer magas, ismétlésnél viszont normál értéken áll a GOT szint?

Általában azt, hogy a növekedést olyan állapot idézte elő, ami nem betegségből vagy szövetkárosodásból fakadt. Előidézheti túlzott fizikai terhelés, az étrend, az alkoholfogyasztás, de bizonyos gyógyszerek is.

Mi a teendő, ha a GOT szint magas, de jól érezzük magunkat?

Minden esetben egyeztessünk kezelőorvosunkkal, hiszen előfordulhat, hogy ismételt vérvételre vagy más vizsgálatokra is szükség lesz.

Hogyan csökkenthető a GOT mennyisége?

Amennyiben nem valamilyen szervi probléma áll a háttérben, akkor az egészséges életmóddal, az alkoholfogyasztás csökkentésével és a rendszeres testmozgással sokat tehetünk ezért.

Milyen vizsgálatokra van szükség magas GOT/AST érték esetén?

Ez minden esetben páciensfüggő, hiszen a tünetek alapvetően meghatározhatják a további lépéseket.

Gyakran szükség lehet ismételt laborvizsgálatra, átfogóbb metabolikus panelre, de ellenőrizni kell a trombicitákat, a véralvadást, a bilirubin mennyiségét, sőt hepatitis gyanúja esetén vírusvizsgálat is javasolt.

Ezen felül szükség lehet még ultrahangos vizsgálatra, amivel ellenőrizhetők a szervi elváltozások, de májrákra utaló gyanúnál a biopszia is indokolt lehet.