A gépkezelői engedély hosszabbítása a legtöbb munkavállaló számára egyszerű adminisztrációs feladatnak tűnik: ha lejár az orvosi alkalmasság, el kell menni a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz, majd a megfelelő igazolás után lehet folytatni a munkát.
Talán mondanunk sem kell azonban, hogy ennél jóval többről van szó. Már itt az elején felhívnánk a figyelmet például arra, hogy a köznyelvben gépkezelői engedélynek nevezett dokumentum hivatalos megnevezése gépkezelői jogosítvány.
Ennek a meghosszabbításához rendszeres orvosi felülvizsgálatra van szükség azért, hogy kijelenthető legyen: a munkavállaló orvosilag alkalmas a munkakörének betöltésére, illetve a megfelelő gépek kezelésére.
Ezt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat részeként lehet megállapítani, cikkünkben pedig összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót azok számára, akik gépkezelői engedély hosszabbítása előtt állnak.
Mi az a gépkezelői engedély hosszabbítás?
A gépkezelői engedélyt a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szabályozza, amely többek között kimondja, hogy a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek rendszeres egészségügyi felülvizsgálaton kell átesniük.
A rendelet meghatározza többek között, hogy milyen gépekre, gépkezelőkre és gépcsoportokra vonatkozik a szabályozás, valamint azt is, hogy az adott gép kezeléséhez milyen jogosultság, illetve egészségügyi előírás szükséges.
Ebben az esetben a hosszabbítás azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi a jogosítványához kapcsolódó gépek kezelését és üzemeltetését, akkor a dokumentum a jogszabályban meghatározott intervallumon belül biztosítja ezt.
A gépkezelői jogosítvány és az orvosi alkalmasság nem ugyanaz
Sokan összekeverik egymással a gépkezelői jogosítványt és az orvosi alkalmasságot, holott két eltérő dokumentumról van szó, amelyek mégis szorosan összekapcsolódnak.
- A gépkezelői jogosítvány azt igazolja, hogy az adott személy a jogosítványban meghatározott kategóriába tartozó gép kezelésére megfelelő jogosultsággal rendelkezik.
- Az orvosi alkalmassági vélemény ezzel szemben pedig azt igazolja, hogy az adott munkakörben, a kijelölt feltételek mellett egészségügyi szempontból a munkavállaló alkalmas-e a munkavégzésre, vagyis a gépkezelői jogosítvány használatára.
Ha tehát valakinek lejár az orvosi alkalmassága, nem kell új gépkezelői vizsgát tennie, viszont a megfelelő foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal meg kell hosszabbítania a jogosítvány használhatóságát.
Miért fontos a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat a gépkezelői engedélyhez?
A gépkezelés fokozott felelősséggel jár, hiszen egy targonca, egy emelő- és rakodógép vagy más önjáró munkagép kezelése során egyetlen rosszul meghozott döntés nemcsak a kezelő, hanem a környezetében tartózkodók testi épségét is veszélyeztetheti.
Éppen ezért a jogszabály nemcsak szakmai tudást, hanem megfelelő egészségi állapotot is megkövetel a gépkezelői engedéllyel rendelkezők részéről, amit időszakos alkalmassági vizsgálattal lehet meghosszabbítani.
Egy gépkezelő egészségi alkalmasságának ellenőrzése tehát minden esetben a biztonságos munkavégzés alapja, ezért fontos a jogszabályban kijelölt rendszerességgel részt venni foglalkozás-egészségügyi-vizsgálaton.
Amennyiben ezt a munkavállaló elmulasztja, gépkezelői engedélye bevonásra kerül, érvényessége megszűnik.
Milyen gyakran kell gépkezelőként foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra menni?
Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy pontosan hány évente kell elvégezni a gépkezelői engedélyhez kapcsolódó foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot?
Tudni kell, hogy a kapcsolódó rendelet az egyes munka- és tevékenységi köröket külön kategóriákba sorolja, ezért bizonyos esetekben az intervallumok eltérhetnek egymástól, de a fokozottan balesetveszélyes munkaköröknél általában a következő gyakoriságot írja elő:
- 40 éves korig háromévente,
- 40 és 50 éves kor között kétévente,
- 50 éves kor felett pedig évente van szükség az orvosi vizsgálatra.
Fontos továbbá, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos az előírtnál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat, amennyiben azt a vizsgálati eredmények indokolják.
Mikor lehet szükség soron kívüli vizsgálatra?
A rendszeres időszakos ellenőrzés mellett vannak olyan esetek, amikor valakinek soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra van szüksége.
A rendelet szerint ilyen helyzet például, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be (például egy baleset vagy betegség következtében), ami befolyásolhatja munkájának biztonságos ellátását.
Ilyen rendkívüli esetben nem kell megvárni a következő, egyébként is esedékes időszakot a gépkezelői engedély hosszabbítása vagy esetünkben felülvizsgálata kapcsán, a foglalkozás-egészségügyi orvos az adott helyzetet és a munkakör kockázatait figyelembe véve dönt az alkalmasságról.
Nem csak az életkor számít a gépkezelői engedély hosszabbításakor
A fentiek alapján sokan azt gondolhatják, hogy a gépkezelői engedély meghosszabbítása csak az életkorhoz kapcsolódik, márpedig a hatályos jogszabályok alapján ennél azért bonyolultabb a helyzet.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok gyakoriságát az életkor és az egészségi állapot mellett befolyásolhatja például:
- a betöltött munkakör,
- a konkrét munkakörnyezet,
- a munkavégzés során fennálló veszélyek,
- a fizikai és kémiai tényezőknek való kitettség,
- vagy a fokozott balesetveszély is.
A munkáltatónak a jogszabályi előírások mellett maguknak kell meghatározniuk az adott munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint az időszakos vizsgálatok irányát és gyakoriságát.
Ennek a kialakításához is elengedhetetlen kikérni egy foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményét!
Mi történik a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton?
A gépkezelői engedély hosszabbítása minden esetben egyfajta munkaköri alkalmassági vizsgálat. Részeként az orvos azt vizsgálja, hogy a munkavállaló egészségi állapota megfelelő-e a munkakörből és a munkakörnyezetből eredő elvásároknak és megterhelésnek.
Tudni kell, hogy a vizsgálat menetét mindig meghatározza a betöltött munkakör, azaz nem csak az általános egészségi állapot feltárására van szükség. Figyelembe kell venni hozzá a munkakörülményeket, valamint a tevékenységhez köthető kockázatokat is.
Egy gépkezelőnél ennek különös jelentősége van, hiszen a biztonságos munkavégzéshez fontos többek között a megfelelő látás és hallás, valamint a helyes mozgáskoordináció.
A vizsgálat során sor kerülhet többek között:
- a látás-,
- a hallás-,
- és az egyensúly ellenőrzésére,
- általános fizikális vizsgálatra,
- az esetleges korábbi egészségügyi problémák áttekintésére,
- a rendelkezésre álló leletek és laboreredmények értékelésére,
- valamint bizonyos egészségügyi kórképeknél szükség esetén további vizsgálatokra.
Milyen egyéb vizsgálatokra kerülhet sor?
Előfordulhat, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos a rendelkezésre álló információk alapján nem tud azonnal végleges véleményt adni, mert további vizsgálatokra van szükség a munkavállaló egészségi állapotának felméréséhez.
Az orvos ilyenkor az adott munkakör szempontjából releváns kiegészítő vizsgálatokat kérhet, illetve szakellátásra utalhatja a pácienst, így a néhány perces rutinvizsgálat akár napokig vagy hetekig elhúzódhat.
Mit vigyünk magunkkal a vizsgálatra?
A vizsgálathoz szükséges dokumentumokat mindig a munkáltatóval és a foglalkozás-egészségügyi orvossal érdemes előre egyeztetni.
Általában hasznos, ha a munkavállaló magával viszi
- a személyazonosító okmányát,
- a gépkezelői jogosítványát,
- a korábbi orvosi alkalmassági dokumentumát (amennyiben van),
- a munkáltatótól kapott beutalót,
- valamint az összes olyan releváns egészségügyi dokumentumot, amely a vizsgálat vagy az alkalmasság szempontjából szükséges lehet.
A 33/1998. NM rendelet 14. számú melléklete egy külön nyomtatványt tartalmaz a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra történő beutaláshoz. A munkáltató ezen többek között a munkakört és a munkakör főbb egészségkárosító kockázatait is fel tudja tüntetni.
Ez kiemelt jelentőségű ahhoz, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos megismerje, milyen munkakör kapcsán kell megállapítania az alkalmasságot.
Milyen eredménye lehet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatnak?
Gépkezelői engedély hosszabbításakor a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat végén az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló az adott munkakör betöltésére egészségügyi szempontból alkalmas-e vagy sem.
A következő eredményekkel zárulhat a vizsgálat:
- Alkalmas: A vizsgált személy egészségi állapota alapján az adott munkakört maradéktalanul elláthatja.
- Korlátozással alkalmas: A munkavállaló dolgozhat az adott munkakörben, de az orvos az egészségügyi kockázatok ismeretében meghatározott feltételeket vagy korlátozásokat ír elő. Ezek minden esetben pontosan meghatározzák, hogy milyen körülmények között vagy feltételekkel végezhető a munka.
- Nem alkalmas: Ilyenkor az egészségi állapot alapján a munkavállaló az adott munkakört nem láthatja el. Ez a minősítés csak az adott munkakörre vonatkozik, tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy más munkakörben sem foglalkoztatható.
- Ideiglenesen nem alkalmas: Ennél az eredménynél olyan egészségügyi állapot áll fenn, amely a vizsgálat időpontjában csak átmenetileg akadályozza az illetőt a munkavégzésben, de gyógyulás vagy rehabilitáció után egy ismételt felülvizsgálattal újra alkalmas vagy korlátozással alkalmas lehet a munkára.
Gyakran ismételt kérdések
Lehet-e gépet kezelni, ha lejárt az orvosi alkalmasság?
Orvosi alkalmasság hiányában a gépkezelő nem folytathatja a munkavégzését. Amennyiben mégis így tesz, és baleset vagy ellenőrzés során kiderül, annak súlyos következményei lehetnek.
Mi van akkor, ha a gépkezelő hosszabb ideig nem dolgozott?
A hosszabb munkaszünetnek is lehet jelentősége, így indokolt esetben soron kívüli alkalmassági vizsgálatra lehet szükség még érvényes alkalmassági vizsgálat esetén is, amennyiben a munkavégzés nem egészségi ok miatt hat hónapot meghaladóan szünetelt.
A munkáltató vagy a munkavállaló felelős azért, hogy időben megtörténjen a vizsgálat?
A jogszabály a munkáltató számára írja elő a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározását, és a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállalót vizsgálatra küldje.
Fontos azonban, hogy a munkavállalónak is figyelemmel kell kísérnie saját dokumentumainak érvényességét, és jeleznie, ha egészségi állapotában vagy munkakörében lényeges változás történt.
A gépkezelői alkalmasság ugyanaz, mint a C kategóriás jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmasság?
Nem minden esetben, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálatot az adott munkakörre és annak követelményeire vonatkozóan kell elvégezni, tehát az egyik orvosi alkalmasságival nem tudjuk kiváltani a másikat.
Miért érdemes már a lejárat előtt elintézni az alkalmassági vizsgálatot?
Mert előfordulhat, hogy valakinek további vizsgálatokra, szakorvosi kontrollra vagy dokumentumpótlásra lesz szüksége, ami napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatja az ügyintézést.
Amennyiben ez az időpont túlmutat az aktuális orvosi alkalmasság határidején, a munkavállaló addig nem láthatja el a feladatát.
Mi a teendő, ha a gépkezelő többféle gépet is kezel?
Ilyenkor különösen fontos, hogy a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi orvos számára pontosan meghatározza a munkakört és a munkavégzés körülményeit a beutalóban.
A több gép kezelése önmagában nem jelenti azt, hogy minden eszközre külön orvosi vizsgálat szükséges, de az eltérő kockázatokat az alkalmasság megítélésekor figyelembe kell venni.
Mi a teendő, ha a gépkezelő vagy a munkáltató nem ért egyet az orvosi minősítéssel?
A munkaköri alkalmassági véleménnyel szemben a jogszabályban meghatározott módon jogorvoslattal lehet élni. Az első fokú munkaköri alkalmassági vélemény ellen a munkavállaló és a munkáltató is kérheti a másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatot.
Hol lehet ellenőrizni, hogy egy adott géphez milyen gépkezelői engedély szükséges?
Elsőként a gép típusát, valamint az ahhoz tartozó gépcsoportot érdemes ellenőrizni, és ha ezek alapján nem egyértelmű, hogy milyen orvosi vizsgálatra van szükség, akkor a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont tud hivatalos tájékoztatást adni a kérdésünkre.