Szürkehályog

A szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség, amely akkor alakul ki, ha a szemlencsében található fehérjék – a legtöbbször a kor miatt – lebomlanak, ami negatívan befolyásolja a látást.

Jellemző panasz ilyenkor a homályos látás, az elhalványuló színek, vagy különösen az éjszaka – például vezetés közben – jelentkező fényérzékenység. Ezek a tünetek alaposan megnehezíthetik a mindennapokat, sokan mégis évekig halogatják a szemvizsgálatot.

Márpedig a szürkehályog időben felismerve ma már nagyon jól kezelhető, ennek elmaradása azonban akár súlyos látásromláshoz is vezethet, ezért bizonyos életkor felett az első tüneteknél érdemes szemorvoshoz fordulni.

Hogy miben tud segíteni a szemészet szürkehályog esetén? Egyáltalán honnan ismerhetjük fel páciensként, hogy baj van? Cikkünkben minden fontos kérdésre közérthetően válaszoltunk!

Mi az a szürkehályog?

A szürkehályog, vagy orvosi nevén cataract, a szemlencse elhomályosodásával járó folyamat, ami a legtöbbször az öregedéshez köthető, és lassú, fokozatos kialakulás jellemzi.

A szemlencse a szem belsejében található, feladata pedig, hogy segítsen fényt juttatni a retinára. Ahhoz, hogy élesen lássunk, a fénynek megfelelően át kell haladnia a szem egyes részein, köztük például a szemlencsén is.

Szürkehályog esetén azonban a szemlencse átlátszósága csökken, mert a benne található fehérjék szerkezete megváltozik, lebomlik, és ennek következtében homályos területek alakulnak ki.

Ahogy ezek a homályos területek növekednek, a szemlencse egyre kevesebb fényt enged át, ezért a látás elmosódik, fátyolossá válik, miközben a színek is megfakulhatnak. Ez azonban a legtöbbször egy nagyon lassú folyamat, amit korai stádiumban sokan észre sem vesznek.

Később azonban a szürkehályog már a mindennapi tevékenységeket, például az olvasást, a televíziózást vagy a vezetést is meg tudja nehezíteni.

A szürkehályog néha csak az egyik szemet érinti, de gyakori, hogy mindkettőn jelentkezik – sok esetben eltérő erősségű tünetekkel –, viszont a közhiedelemmel ellentétben nem terjedhet át egyikről a másikra, mert nem fertőző betegség.

A szürkehályog típusai

A szürkehályognak három nagyobb típusát különbözteti meg az orvostudomány, amit leginkább az határoz meg, hogy a szemlencse melyik részén alakult ki, hiszen elhelyezkedése befolyásolja a látás változásának körülményeit is.

A betegség három leggyakoribb típusa a következő:

• Nukleáris szürkehályog: Különös nevét onnan kapta, hogy ilyenkor a szürkehályog magja a lencse középpontjában helyezkedik el. Kialakulásakor a távoli tárgyak gyakran elmosódnak, és jelentős mértékben ronthatja a színek látását, bizonyos színek megkülönböztetését.
• Kortikális szürkehályog: Kortikális kialakulásnál a szemlencse kérgét érinti a betegség, ami általában nagyon lassan jelentkezik. Aki ettől szenved, gyakran tapasztal tükröződést, ami főleg erős fényben, éjszakai vezetésnél ronthatja a látást.
• Szubkapszuláris szürkehályog: Ez a típus a szemlencse leghátsó részén, a külső rétegben található és általában a közeli-, valamint a távoli látást is érinti. Különlegessége, hogy sokkal gyorsabban növekszik, mint a többi típus.

Az elhangzottakon kívül beszélhetünk még

• veleszületett vagy gyermekkori szürkehályogról;
• traumás szürkehályogról;
• sugárzás által kiváltott szürkehályogról
• és másodlagos szürkehályogról is.

A szürkehályog tünetei

A szürkehályog tünetei kezdeti stádiumban gyakran nagyon enyhék, ezért könnyen összetéveszthetők az életkorral összefüggő látásromlással. A panaszok azonban rendszerint fokozatosan erősödnek, ahogy a szemlencse állapota romlik, a hályog kiterjedése pedig növekszik.

A leggyakoribb tünetek a következők:

• Homályos, ködös látás, amit sokan úgy írnak le, mintha valaki egy koszos, párás ablakon keresztül látná a világot.
• A színek kifakulnak vagy nem tűnnek annyira élénknek, mint korábban.
• Növekvő fényérzékenység vagy tükröződés nemcsak éjszaka (például vezetés közben), hanem nappali erős fényben is.
• Romló látás rossz fényviszonyok között (például az esti olvasáshoz több fényre van szükség).
• A látásminőség általános romlása, a legtöbbször általában a rövidlátáshoz kapcsolódóan.
• Esetenként kettős látás.

A szürkehályog okai

A szürkehályog leggyakoribb oka általában az öregedéssel összefüggő folyamatok változása a szemlencsében.

Az életkorral ugyanis a lencse fehérjéinek szerkezete megváltozhat, ami fokozatos elhomályosodáshoz vezet, és érdekesség, hogy a folyamat sokaknál már 35-40 éves kor felett elkezdődhet, miközben a látást zavaró tünetek csak később jelentkeznek.

Lássuk azonban egy kicsit alaposabban, hogy mi okozza a szürkehályog kialakulását:

• Életkor: Az időskori szürkehályog a betegség leggyakoribb formája. A szemlencse természetes öregedési folyamatai miatt ilyenkor az idősebb embereknél gyakori a lencse elhomályosodásából fakadó állandó látásprobléma.
• Cukorbetegség: A cukorbetegség köztudottan hatással van a látásra, és bizonyítottan növelheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát, ezért fontos a diabétesz megfelelő kezelése és folyamatos kontrollja.
• Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás szintén a szürkehályog okai között szerepelnek, de nem csak szemünk egészsége miatt javasolt mellőzni őket a mindennapjainkból.
• Örökletes hajlam: A szürkehályog kialakulása mögött is lehet genetikai, örökletes hajlam, így ha a közeli családtagok között volt diagnosztizált eset, érdemes nagyobb figyelmet fordítani a rendszeres szemészeti vizsgálatra.
• Tartós napfény- és UV-sugárzás: Ha valaki sokat tartózkodik a szabadban (különösen nyáron) és nem gondoskodik a megfelelő szemvédelemről, az erős fényhatás és UV-sugárzás szintén növelheti a szürkehályog kockázatát.
• Szemsérülések: Legyen szó akár tényleges sérülésről, akár egy korábbi műtétről, ezek a hatások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyakran akár évekkel később szürkehályog alakuljon ki a páciens szemén.
• Gyógyszerek: Bizonyos szteroidtartalmú gyógyszerek rendszeres szedése, illetve tartós használata a kutatások szerint szintén növelheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát.

A szürkehályog diagnózisa

A szürkehályog diagnózisát minden esetben a szemészet végzi, ahol a vizsgálat elsődleges célja, hogy a szakorvos megállapítása: valóban a szemlencse elhomályosodása okozza-e a látásromlást, és az milyen mértékű?

A diagnózis minden esetben egy alapos anamnézissel kezdődik, aminek részeként a szemész meghallgatja a páciens panaszait, majd célzott kérdéseket tesz fel a kórkép feltárásához, illetve a szükséges vizsgálatok meghatározásához.

A kivizsgálás során szükség lehet például a látásélesség ellenőrzésére, a szem különböző részeinek mikroszkópos vizsgálatára, bizonyos esetekben pedig úgynevezett szemnyomásmérésre is.

A szemész a vizsgálati eredményeket a kórelőzménnyel összevetve tudja felállítani a diagnózist, amihez figyelembe veszi a krónikus betegségeket, a rendszeresen szedett gyógyszereket és a panaszokat is.

A vizsgálat során természetesen más szemészeti problémák lehetősége is feltárásra vagy kizárásra kerül, amire azért van szükség, mert például a homályos látás hátterében nem csak a szürkehályog állhat.

A szürkehályog kezelése

A szürkehályog egyike azoknak a szemészeti betegségeknek, amelynek az egyetlen hatékony, végleges kezelési módszere a műtéti beavatkozás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diagnózis felállítását követően azonnal operációra van szükség!

Ezért fontos a korai felismerés, hiszen kezdődő stádiumban a szürkehályog kellemetlenségei még nagyon jól ellensúlyozhatók például tükröződést csökkentő szemüveggel, vagy némi odafigyeléssel, mint például a jobb megvilágítás vagy az olvasáshoz használt nagyító.

Ha a szürkehályog még nincs előrehaladott állapotban, egy új szemüveg vagy egy új kontaktlencse is rengeteget segíthet, de inkább csak a tüneti kezelést szolgálják, a szemlencse további elhomályosodását nem tudják megakadályozni.

Amennyiben a szürkehályog előrehaladott stádiumban van, és már zavarja az olvasást, a vezetést, a munkavégzést vagy más hétköznapi tevékenységeket, a szemészeti műtét az egyetlen hatékony és tartós kezelési módszer.

Mikor indokolt a szürkehályog műtét?

A szürkehályog műtét időzítését nem az elváltozás jelenléte, kiterjedése vagy a diagnózis óta eltelt idő határozza meg, sokkal inkább az, hogy mennyire befolyásolja a látásromlás az életminőséget és a mindennapi feladatok elvégzését.

A műtétről ezért a szemész orvos javaslatára mindig a páciens dönt, hiszen amennyiben a szürkehályog még nem zavaró, rendszeres szemészeti vizsgálat mellett akár évekig élhető maradhat kezelés nélkül.

Ezért fontos, hogy a szürkehályogot időben felismerjék, mert ebben a helyzetben többnyire nem kell kapkodni a műtéti döntéssel.

Hogyan zajlik a szürkehályog műtét?

A szürkehályog műtét során a beavatkozást végző szakorvos először eltávolítja az elhomályosodott szemlencsét, és helyére egy mesterséges lencsét, egy úgynevezett intraokuláris műlencsét ültet.

A beavatkozás általában helyi érzéstelenítésben, azaz járóbetegellátásban történik, vagyis nincs szükség altatásra sem. A műtét általában rövid ideig tart és a legtöbb páciens még aznap hazamehet.

Amennyiben mindkét szemet érinti a szürkehályog, általában külön-külön végzik a műtétet. A beavatkozást követő napokban a szem érzékeny lehet, fájhat, de általában néhány héten belül teljes gyógyulás érhető el.

Ritkán előfordulhat, hogy a műtét során nem alkalmazhatók műlencsék az eltávolított szemlencse helyett. Ilyenkor a látást szemüveggel vagy kontaktlencsével lehet korrigálni.

A kezeletlen szürkehályog szövődményei

A szürkehályog általában nem okoz olyan szövődményeket, amelyek esetleg más szerveket érinthetnének, viszont kezelés nélkül a páciensnek azzal kell számolnia, hogy látása drasztikus romlásnak indul.

Jó hír azonban, hogy ez a látásromlás nem visszafordíthatatlan, egy szürkehályog műtéttel, illetve a szemlencse cseréjével a páciensek többsége még előrehaladott állapotban is visszakapja a látását.

A szürkehályog megelőzése

A szürkehályog megelőzésére nincs bizonyított módszer, mert különösen az életkorral összefüggő változások nem kerülhetők el, de néhány életmódbeli és szemvédelmi szokás sokat segíthet a szem egészségének megőrzésében és a kockázatok csökkentésében.

Az alábbiakkal sokat tehetünk a szürkehályog megelőzéséért, illetve kialakulásának késleltetéséért:

• Szemvédelem: Különösen erős napfényben rendkívül fontos a megfelelő UV-védelmet biztosító napszemüveg alkalmazása, ami megakadályozza, hogy a kártékony sugarak közvetlenül bejussanak a szembe.
• Dohányzás mellőzése: A dohányzás a szürkehályog egyik legáltalánosabb kockázati tényezői közé tartozik, ezért a leszokással rengeteget tehetünk a szem egészségének fenntartásáért.
• Egészséges étrend: A szem egészségének fenntartásához fontos a változatos étrend, a sok zöldség, gyümölcs fogyasztása, kiemelt figyelmet szentelve a leveles zöldségekre, a diófélékre és a teljes kiőrlésű gabonákra.
• Szemsérülések megelőzése: Bizonyos munkák és sporttevékenységek során a védőszemüveg használata segíthet elkerülni a szemsérüléseket, amelyek a szürkehályog egyik lehetséges kiváltó okai.
• Rendszeres szemészeti vizsgálat: A szemészeti vizsgálat segíthet a szürkehályog és más szemészeti eltérések korai felismerésében, így 35-40 éves kor felett 2-3 évente panaszmentesen is javasolt egy rutinvizsgálat.

Gyakran ismételt kérdések

Visszatérhet a szürkehályog a műtét után?

A műtét során beültetett mesterséges szemlencsén nem alakulhat ki újra szürkehályog. Amennyiben a beavatkozás után ismét látásproblémák, például homályos látás jelentkezik, az minden esetben szemészeti vizsgálatot indokol.

Mi az a másodlagos szürkehályog?

Másodlagos szürkehályog kialakulásáról általában műtét után beszélhetünk. Akkor alakul ki, ha a műlencsét tartó hátsó lencsetok valamiért homályossá válik, ami ismételt látásromláshoz vezet, és gyakran csak évekkel a műtét után alakul ki. Általában lézeres beavatkozással jól kezelhető.

Szükség lesz szemüvegre a szürkehályog műtét után?

Ez erősen páciensfüggő, hiszen a műtét után a látás sokaknál javul, de gyakori, hogy a beavatkozást követően is szükség van szemüveg viselésére. Ez függ a beültetett műlencse típusától, a megmaradó fénytörési hibától és attól, hogy milyen távolságra szeretne élesen látni a páciens.

Fontos, hogy a műtét után nem szabad azonnal szemüveget váltani, azzal mindig meg kell várni, amíg a látás újra stabilizálódik.

Mennyi ideig tart a felépülés szürkehályog műtét után?

A felépülés páciensenként változó, de a látás már néhány nap alatt javulhat, ugyanakkor a teljes gyógyulás több hetet is igénybe vehet. A tapasztalatok szerint a legtöbb páciens körülbelül nyolc hét alatt gyógyul meg teljesen, ha betartják az orvos utasításait, így például alkalmazzák az előírt szemcseppeket és megjelennek a kontrollvizsgálaton.

Miért kell szemcseppet használni a szürkehályog műtét után?

A műtét után felírt szemcseppek segítik a szem gyógyulását, és megakadályozzák az esetleges fertőzéseket. A készítményeket mindig az orvos által előírt adagolás szerint kell használni, és nem szabad önállóan abbahagyni vagy lecserélni.

Minden szürkehályog esetén szükség van műtétre?

Nem feltétlenül, amennyiben ugyanis a szürkehályog enyhe, és a látásromlás még nem akadályozza jelentősen a mindennapi tevékenységeket, a szemész átmeneti látássegítő megoldásokat és rendszeres kontrollvizsgálatot javasolhat.