Proktológia

A proktológia a sebészet egyik szakága, amely kifejezetten a végbél betegségeinek vizsgálatára és kezelésére fókuszál.

A kialakult tünetek és elváltozások gyógyítása mellett a proktológiai szakrendelésnek fontos szerepe lehet a prevenciós jellegű szűrő-, valamint az utógondozáshoz kapcsolódó kontrollvizsgálatok biztosításában is.

A proktológus kezeli az aranyérbetegséget, a végbél különböző sérüléseit és gyulladásos folyamatait, de a rosszindulatú daganatok feltárásában egyaránt kulcsszerepe van.

Milyen panaszokkal forduljunk proktológushoz?

A proktológia a végbélhez kapcsolódó elváltozásokkal és betegségekkel foglalkozik, így a következő esetekben javasolt felkeresni a szakrendelést:

• ismeretlen eredetű végbélfájdalom;

• a végbél környékén jelentkező viszketés és diszkomfort érzés;

• a székleten nagyobb mennyiségben megjelenő nyákos váladék;

• véres széklet;

• idegentest érzés a végbélben, ami székletürítés után is fennmarad;

• tapintható vagy érezhető elváltozások a végbél környékén;

• székletürítési zavarok.

Hogyan zajlik a proktológiai vizsgálat?

Anamnézis

A proktológiai vizsgálat minden esetben az anamnézissel kezdődik. Nagyon fontos, hogy a páciens őszintén, szégyenérzet nélkül tudjon beszélni tüneteiről, hiszen az ilyenkor elhangzó információk gyakran alapvető fontosságúak a diagnózishoz.

Lényeges kitérni a panaszok mellett a teljes kórtörténetre, a korábbi betegségekre, műtétekre és egyéb beavatkozásokra, a szedett gyógyszerekre, sőt gyakran a székletürítési szokásokról, a széklet jellemzőiről is be kell számolni a kezelőorvosnak.

Fizikai vizsgálat

A tünetek megismerése mellett minden esetben szükség van fizikai vizsgálatra is a proktológián. Ha a probléma a végbél utolsó szakaszát érinti, gyakran elegendő a szemügyre vételezés, máskor azonban a végbél feltárása is elengedhetetlen.

Ez az esetek többségében fájdalommentes, legfeljebb kisebb kellemetlenségekkel jár, jelentős fájdalom esetén azonban kérhető érzéstelenítő krém vagy injekció.

A fizikai vizsgálat jellemzően oldalfekvő helyzetben történik, hogy a proktológus könnyebben hozzáférjen a végbélhez, amit különösen aranyér-gyanú vagy más külső elváltozások esetén tapintásos vizsgálattal tár fel.

Műszeres vizsgálat

Mélyebben fekvő problémák esetén a proktológus műszeres vizsgálatokat alkalmazhat a pontos diagnózis felállítása érdekében. Ide sorolható a végbéltükrözés, a rektoszkópos vizsgálat, amivel feltárhatók a jó- és rosszindulatú elváltozások, a gyulladások és a fekélyek is.

Hasznos segítség lehet még ilyenkor az anoszkóp, ami főként a belső aranyeres panaszok, a végbélrepedések és a nyálkahártyához köthető gyulladások felderítéséhez lehet ideális választás.

A műszeres vizsgálatok is többnyire fájdalommentesek, inkább csak kellemetlenséget okozhatnak a páciens számára.

Szövettani mintavétel

Amennyiben a proktológus daganatos elváltozást talál a végbélben, gyakran szükség lehet megállapítani annak jellegét. Erre szolgál a szövettani mintavétel, ami lehetőséget ad a jó- vagy rosszindulatú jelleg kimutatására.

A szövettani mintát laborkörnyezetben lehet kielemezni, így az eredményekre gyakran várni kell néhány napot.

Milyen betegségekkel foglalkozik a proktológia?

A végbélben és környékén számos elváltozás kialakulhat. Diagnózisuk és kezelésük a legtöbb esetben a proktológia feladata. A leggyakoribbak ezek közül a következők:

Aranyér

Az aranyér az egyik leggyakoribb proktológiai betegség. Akkor alakul ki, ha valamilyen okból kifolyólag értágulat keletkezik a végbélnyílás környékén, fájdalmat viszont jellemzően csak gyulladás esetén okoz.

Számos probléma kiválthatja, így székletürítési nehézség, nem megfelelő táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás vagy kötőszöveti gyengeség. 

Korai stádiumban könnyedén gyógyítható életmódváltással és gyógyszerekkel, azonban tartós fennállás esetén aranyér műtétre lehet szükség, aminek ma már többféle típusát ismerik és alkalmazzák.

Végbélrepedés

A végbélrepedés egy rendkívül fájdalmas elváltozás. Akkor jelentkezik, ha a végbélnyílás hámrétege megsérül. Jelentős fájdalommal jár – főleg székletürítés hatására –, és nagyon gyakran keverik össze az aranyérrel.

A legtöbbször a székrekedés idézi elő, de gyakran megjelenhet erőlködés, például szülés után. Korai stádiumban gyógyszerekkel jól kezelhető, súlyosabb esetekben viszont műtéti beavatkozással lehet orvosolni.

Végbélsipoly

A végbélsipoly kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a végbél egy rendellenesen kialakuló járaton keresztül összeköttetésbe kerül a külvilággal. Gyakran alakul ki tartós gyulladás hatására.

Rendkívül fájdalmas és kellemetlen jelenség, ami sok esetben jár véres, gennyes váladékürüléssel a sipoly nyílásán keresztül. Kezelés nélkül tályog alakulhat ki belőle, amit nehezebb kezelni, sőt a végbél záróizmának működését is negatívan érintheti.

A sipoly kezelése összetett feladat, hiszen előbb fel kell térképezni hozzá a járatot, majd a megfelelő módszerrel lezárni azt úgy, hogy a keletkező váladék ürülése biztosított legyen.

Egyéb proktológiai betegségek

A leírtakon felül fontos legalább említés szintjén ismerni a többi proktológiai betegséget, amelyek ritkábban fordulnak elő, de minden esetben kezelést igényelnek. Ezek a következők:

• végbéldaganat;

• végbélgyulladás;

• végbélpolip;

• végbélsérv;

• egyéb végbélsérülések.