Kardiológia

A kardiológia a belgyógyászat egyik ága, amely a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozik.

A már kialakult szívbetegségek kezelése és gondozása mellett nagyon fontos diagnosztikai és prevenciós szerepet tölt be a szív- és érrendszeri problémák felismerése, valamint a rizikófaktorok feltárása kapcsán.

A szívbetegségek többsége ugyanis jellemzően egy hosszadalmas folyamat részeként alakul ki, ezért bizonyos kor felett vagy különböző kockázati tényezők esetén a rendszeres szűrés elkerülhetetlen.

Az évenkénti kardiológiai vizsgálat segíthet időben feltárni olyan rendellenességeket, amelyek korai stádiumban még kezelhetők, szinten tarthatók, ellenkező esetben azonban súlyos szövődményeket idézhetnek elő.

Milyen panaszokkal és tünetekkel forduljunk kardiológushoz?

A kardiológiai eredetű betegségek tüneteiről tudni kell, hogy gyakran nagyon általánosak, más kórképre is utalhatnak, ezért nagyon lényeges, hogy a páciensek odafigyeljenek a testükre.

Amennyiben a következő panaszok és tünetek közül valamelyik tartósan megfigyelhető, illetve egyszerre több is jellemző, akkor mielőbbi kardiológiai kivizsgálás javasolt:

• magas vérnyomás (valamennyi kardiológiai betegség előszobája, amire nagy figyelmet kell fordítani);
• gyakran jelentkező mellkasi fájdalom, nyomás vagy diszkomfort érzés;
• rendszertelen szívverés vagy esetenként jelentkező erőteljes szívdobogás;
• gyakran tapasztalható szédülés, ami ájulással, eszméletvesztéssel jár;
• légzési nehézségek, gyakori nehézlégzés vagy fulladás – főleg terhelés után;
• erőteljes fáradékonyság, az állóképesség jelentős csökkenése;
• gyakori heves fejfájás;
• az alsó végtagok rendszeres dagadása.

Milyen esetekben javasolt még a kardiológiai kivizsgálás?

A kardiológiai betegségek gyakran csendes társként alakulnak ki a szervezetben, így sokáig vagy egyáltalán nem okoznak tüneteket, vagy csak teljesen általános panaszokkal járnak. Az alábbi esetek ezért rendszeres kardiológiai vizsgálatot indokolnak:

• a közeli hozzátartozók körében diagnosztizált kardiológiai betegségek;
• egészségtelen és mozgásszegény életmód, elhízás, magas koleszterin, cukorbetegség, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás esetén;
• tudatos életmódváltás előtt, ha valakinek drasztikus fogyásra és intenzív testmozgásra van szüksége;
• altatással járó műtéti beavatkozásokat megelőzően;
• más szakorvosok javaslatára.

Hogyan zajlik a kardiológiai vizsgálat?

A kardiológiai vizsgálat menete különösen az alkalmazott műszeres mérések tekintetében mindig annak a függvénye, hogy a páciens milyen panaszokkal keresi fel a szakrendelést.

Egy általános kardiológiai vizsgálat általában a következőkből épül fel:

Anamnézis

Az anamnézis különösen fontos minden kardiológiai kivizsgálás során, hiszen a szakorvos ennek részeként tudja megismerni a páciens kórelőzményét, tüneteit, azok sajátosságait, valamint a családi anamnézist is.

Szükség szerint kérdéseket tesz fel annak érdekében, hogy közelebbről is be tudja határolni a panaszok hátterét, ami elengedhetetlen a célzott vizsgálatokhoz, a pontos diagnózis felállításához.

Fizikai vizsgálatok

Sok esetben elengedhetetlen a páciens fizikai állapotának felmérése, amihez gyakran szükséges a testsúly és a testmagasság mérése, valamint a szívhang meghallgatása is.

A fizikai vizsgálat részeként sor kerülhet vérnyomásmérésre, hiszen a kardiológiai betegségek jelentős részénél a magas vérnyomás különösen sok problémát képes előidézni. 

Műszeres vizsgálatok

A panaszok és az előzetes vizsgálat alapján a kardiológián több műszeres vizsgálatra is sor kerülhet. Ezek közül az EKG az, amit nagyon gyakran végeznek a kardiológusok, de pácienstől függően további vizsgálatok is indokoltak lehetnek.

A leggyakoribb műszeres vizsgálatok a kardiológián:

• EKG: Az EKG segítségével lehetőség van rögzíteni a szív működésének és aktivitásának a sajátosságait, így feltérképezhető a segítségével például a szívritmuszavar, a koszorúér meszesedése vagy a szívizom működési zavara.
  
  

• Terheléses EKG: Az EKG speciális változata, amikor a szívet terhelés során, például lassú séta vagy kerékpározás mellett vizsgálják.
  
  

• 24 órás EKG (Holter vizsgálat): Szintén az EKG specifikus változata, aminek részeként a páciensre egy speciális eszközt erősítenek, hogy 24 órán át nyomon kövesse a szív működését.
  
  

• 24 órás vérnyomásmérés (ABPM): Különösen a vérnyomásproblémától szenvedők számára fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, amely egész nap rögzíti az értékeket, és hasznos eredményeket biztosít a magas vérnyomás kezeléséhez.
  
  

• Szívultrahang (echokardiographia): Ezzel a képalkotó eljárással láthatóvá tehető  a szív anatómiai szerkezete, így a szívizmok állapota, azok struktúrája, a szívkamrák funkciója vagy éppen a veleszületett rendellenességek is. A szív mozgás közben ábrázolható, így funkcionális vizsgálatként is működik.
  
  

• Szív CT: Egy nagyon részletes képalkotó vizsgálat, melynek során kontrasztanyag adagolásával kiemelt precizitással ellenőrizhetők a koszorúerek meszes lerakódásai, valamint az egyéb érszűkületek.
  
  

• Szív MR: Bizonyos szívproblémáknál a szív MR vizsgálata is indokolt lehet. Különösen hatékony funkcionális eltérések vagy anatómiai rendellenességek gyanújakor, de a szívizom állapotának ellenőrzésekor is.
  
  
• Arteriográfia: Amennyiben a páciens tünetei valamilyen érproblémára utalnak, az arteriográfia segítségével lehetőség van ellenőrizni az érfalak állapotát, meszesedésének mértékét.