A csontsűrűségmérés vagy más néven DEXA vizsgálat egy olyan képalkotó módszer, amely gyors és fájdalommentes módja annak, hogy átfogó képet kaphassunk csontjaink egészségéről és általános állapotáról.
Leginkább a hagyományos röntgenfelvételhez hasonlítható, azonban pontos információkkal szolgál például a csontok ásványianyag tartalmáról, miközben már nagyon korai stádiumban felismerhető vele a csontritkulás is.
Rendszeres mérésére azért lehet szükség (főleg egy bizonyos kor után vagy betegségek mellett), mert csontállományunk folyamatos változásba van, szervezetünk lebontja és újraépíti a csontszöveteket, ez a folyamat azonban gyakran felborulhat.
Hogy mégis mit mutat meg a csontsűrűségmérés, mikor ajánlott a DEXA vizsgálat és mit jelentenek a kapcsolódó eredmények? Szakmai cikkünkben minden felmerülő kérdést megválaszoltunk.
Mi az a csontsűrűségmérés?
A csontsűrűségmérés vagy orvosi szakkifejezéssel élve csontdenzitometria (ODM) a csontokban található ásványianyagok mennyiségét és sűrűségét vizsgálja.
A mérés során meghatározható, hogy az adott csontterületen mennyi kalcium és más ásványi anyag található, ami azért fontos, mert ezek az anyagok lényeges szerepet játszanak a csontok szilárdságában és teherbírásában.
Minél alacsonyabb tehát a csont ásványianyag-sűrűsége, annál nagyobb lehet a csonttörés kockázata, viszont már itt az elején fontos leszögezni: a csökkent csontsűrűség még nem egyenlő a csontritkulással.
A DEXA csontsűrűségmérés eredményének kiértékelésekor ezért mindig figyelembe kell venni az életkort, a nemet, az előzményeket és az egyéb klinikai kockázati tényezőket is.
Mit mutat meg a csontsűrűségmérés?
A csontsűrűségmérés elsősorban a csontritkulás diagnosztizálásának legfontosabb eszköze. Különösen fontos a rendszeres prevenciós mérés, mert a csontritkulás hosszú ideig nem okoz panaszokat, sőt nagyon sokan csak egy kisebb balesetet követően szembesülnek vele.
A diagnózishoz a csontsűrűségmérés a következőket tudja megmutatni:
- alacsony csonttömeg (csontsűrűség) azonosítása;
- a csonttörési kockázat lehetőségének becslése;
- a csontállomány időbeli változásának követése;
- ezek alapján a csontritkulás diagnózisa mellett a kezelési terv kidolgozásának támogatása;
- a csontritkulás terápiájának követése és ellenőrzése.
A csontsűrűségméréssel diagnosztizálható betegségek vagy állapotok
Amint azt fentebb már többször is kiemeltük: a csontsűrűségmérés legismertebb és legáltalánosabb alkalmazási területe a csontritkulás felismerése.
A vizsgálat azonban közel sem csak a már kialakult vagy előrehaladott csontritkulás diagnosztizálásában hasznos. Lássuk, hogy milyen betegségek vagy állapotok ismerhetők fel ezzel a módszerrel
Osteopenia (csökkent csontsűrűség)
Az osteopenia vagy csökkent csontsűrűség kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a csont ásványianyag-sűrűsége jóval alacsonyabb a páciens korára jellemző referenciaértéknél, azonban még nem éri el a csontritkulás diagnosztikai határát.
Ebben az állapotban tehát még nem beszélhetünk csontritkulásról, ugyanakkor egyfajta figyelmeztető jelnek vagy a betegség előszobájának tekinthető, hiszen arra utal, hogy a csontállomány már lecsökkent, ezért érdemes orvossal áttekinteni a lehetőségeket.
Osteoporosis (csontritkulás)
Az osteoporosis vagy más néven csontritkulás már egy olyan csontanyagcsere-betegség, ami akkor alakul ki, ha a csont tömegének csökkenése mellett a szerkezete is megváltozik. Következtében a csontok törékenyebbé válhatnak, így gyakori tünet ilyenkor az indokolatlan vagy gyakori csonttörés.
A csontritkulás a szervezet minden csontját érintheti, de különösen a csípő, a gerinc és a csukló területén okozhat jelentős problémákat, ugyanakkor sokáig tünetmentes, ezért a csontsűrűségmérés a legfontosabb eszköz a korai felismerésében.
Csonttörési kockázat felmérése
A csontsűrűségmérés eredménye nemcsak a betegségek diagnózisát tudja megtámogatni, hanem a csonttörés kockázatának valószínűsége is meghatározható vele.
A csontsűrűség mellett a kezelőorvos ehhez természetesen figyelembe veszi az életkort, a korábbi csonttöréseket, a családi anamnézist, a testsúlyt, a dohányzási szokásokat, valamint bizonyos gyógyszerek alkalmazását is.
A csontsűrűségmérés menete
A csontsűrűség mérését az úgynevezett DEXA vizsgálattal lehet elvégezni, amely alacsony erősségű röntgensugárzás segítségével képes feltárni a csontok sűrűségét, illetve ásványianyag-tartalmát, méghozzá a csontok által elnyelt sugárzás mértéke alapján.
A vizsgálat során a legtöbbször az ágyéki gerinc területét, a csípőt, illetve a combcsont felső részét ellenőrzik, mert ezek azok a mérési helyek, amelyeknél a legkönnyebben felismerhető a csontritkulás, illetve a legpontosabban értékelhető a törési kockázat is.
Hogyan zajlik a csontsűrűségmérés?
A csontsűrűségmérés alapesetben járóbetegellátásban történik, vagyis a páciens részéről nincs szükség felkészülésre, speciális étrendre, a vizsgálat után pedig azonnal hazamehet.
A méréshez a páciensnek egy vizsgálóasztalra kell feküdnie, ahol a vizsgálatot végző szakember szükség szerint párnákkal vagy egyebekkel segít a képalkotáshoz legelőnyösebb testhelyzet felvételében.
Ezt követően az eszköz mérőkarja a kívánt testtáj fölé mozdulva elvégzi a mérést, miközben a páciensnek semmi más dolga nincs, minthogy mozdulatlanul megvárja a képalkotás végét.
A csontsűrűségmérés alapvetően fájdalommentes, a teljes vizsgálat pedig körülbelül 30 percet vesz igénybe, de az időtartamot meghatározhatja, hogy hány testtájat kell megvizsgálni.
A mérési eredmények alapján ezt követően egy számítógépes elemzés készül, amelyből meghatározható a csont ásványianyag-sűrűsége, valamint a megfelelő referenciaértékekhez viszonyított T-érték (T-score) és Z-érték (Z-score).
Mit jelent a csontsűrűségmérés eredménye?
A csontsűrűségmérés eredményének egyik legfontosabb része a T-score és a Z-score vagy más néven T-érték és Z-érték. Ezek a számok segítenek megérteni, hogy miként viszonyul a mért csontsűrűség a meghatározott referenciákhoz.
Az eredmény első pillantásra talán bonyolultnak tűnhet, de néhány alapvető összefüggés ismeretében könnyebb eligazodni a leleten, és az alábbiakban ezt magyarázzuk el érthetően:
Mit jelent a T-score érték?
A T-score érték a DEXA vizsgálaton azt mutatja meg, hogy a páciens csontsűrűsége mennyivel tér el egy egészséges felnőtt referenciaértékétől, amelyet központilag a csúcscsonttömeghez igazítottak.
Az érték lehet pozitív vagy negatív is, viszont minél alacsonyabb a T-score, annál kisebb a csontsűrűség is a referenciaértékhez viszonyítva.
A T-score értékét a következőképpen lehet a legkönnyebben megérteni:
- Normál csontsűrűség: -1,0 vagy magasabb érték
- Alacsony csontsűrűség: -1,0 és -2,5 közötti érték
- Csontritkulás: -2,5 vagy alacsonyabb érték
Mit jelent a Z-score érték?
A Z-score eredmények jelentésének ismeretére azért van szükség, mert ez a szám más referenciaértékhez hasonlítja a csontsűrűséget.
Konkrétan azt mutatja meg, hogyan viszonyul a mért eredmény az azonos korú, nemű és megfelelő referenciaadatokkal rendelkező személyek értékeihez, tehát sokkal szűkebb spektrumon tudja meghatározni a csontok állapotát.
A Z-score különösen a menopauza előtti nőknél, az 50 év alatti férfiaknál és gyermekeknél fontos mérőszám, ezért főleg ezeknél a fókuszcsoportoknál inkább ezt részesítik előnyben a T-érték helyett.
A határértékek alapján itt a -2,0 vagy az annál alacsonyabb eredményeket kell figyelembe venni, ez ugyanis azt jelenti, hogy a csontsűrűség ilyenkor a viszonyított értékekhez mérten a meghatározott tartomány alatt található.
Fontos, hogy a nem megfelelő Z-score érték nem egyenlő a csontritkulás diagnosztizálásával, ilyen esetekben mindig további vizsgálatokra lehet szükség azért, hogy fény derüljön a csontvesztést előidéző betegségekre vagy gyógyszerhatásokra.
Mit nem mutat meg a csontsűrűségmérés?
Bár a DEXA vizsgálat a csontritkulás diagnosztizálásának egyik legfontosabb módszere, azonban tudni kell róla, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre nem ad választ a csontok állapotával kapcsolatos.
A csontsűrűségmérés például nem tudja pontosan megjósolni, hogy egy adott személy mikor szenved majd csonttörést, hiszen a törési kockázatot a csontsűrűségen kívül az életkor, a korábbi törések, az általános egészségi állapot és megannyi hétköznapi tényező is befolyásolja.
A mérés nem helyettesíti továbbá a csonttörések vagy más csontbetegségek célzott képalkotó diagnosztikáját sem, így amikor törés, deformitás vagy más eltérés gyanúja merül fel, az mindig további vizsgálatokat igényel.
A mérési eredményeket mindemellett különféle külső tényezők is befolyásolhatják. mint például a gerinc degeneratív elváltozásai, a korábbi gerincműtétek vagy az egyes technikai tényezők, amelyek megnehezíthetik a csontsűrűség pontos értékelését.
Ilyen esetekben a radiológus vagy a kezelőorvos más mérési helyet, illetve további képalkotó vizsgálatot is javasolhat a csontsűrűség vagy a csontok állapotának megismerése érdekében.
Hogyan kezelhető az alacsony csontsűrűség?
Ha a csontsűrűségmérés alacsony csonttömeget vagy csontritkulást jelez, az első lépés mindig az eredmény orvosi kiértékelése, aki az eltérés mértékétől vagy a csonttörés kockázatától függően meghatározza a további teendőket, így az esetleges terápiát.
Alacsony csontsűrűség kezelése
A csontok egészségének támogatásához gyakran elegendő lehet az is, ha a páciens odafigyel az életmódjára. A megfelelő mennyiségű kalcium- és D-vitamin bevitel például nagyon fontos a csontanyagcseréhez, illetve az alacsony csontsűrűség javításához.
Lényeges továbbá a rendszeres fizikai aktivitás, ezen belül a csontokat terhelő és az izomerőt fejlesztő mozgásformák előtérbe helyezése, amelyek lényegesek a csontok egészségének megőrzéséhez, illetve a csontanyagcsere javításához.
Az elhangzottakon kívül érdemes odafigyelni még a változatos táplálkozásra, a dohányzás kerülésére és az alkoholfogyasztás mérséklésére is, mert ezek szintén fontosak lehetnek az alacsony csontsűrűség természetes rendezéséhez.
Csontritkulás kezelése
Nagyon alacsony csontsűrűség, azaz diagnosztizált csontritkulás esetén az életmódváltás önmagában gyakran már nem elegendő, így a páciens állapotához igazodva gyakran elengedhetetlen a célzott gyógyszeres kezelés.
A megfelelő készítmények segítenek lassítani a csontvesztést, legalább stagnálást előidézni a páciens állapotában, illetve megelőzni az esetleges töréseket, sőt vannak olyan készítmények, amelyek a csontsűrűség növelésében is segítenek.
A kezelések rendszeres kontrollt igényelnek, aminek alapvető eleme a DEXA vizsgálat, vagyis a csontsűrűségmérés.
Gyakran ismételt kérdések
Lehet csontsűrűségmérést végezni csípőprotézis esetén?
A csípőprotézis befolyásolhatja a DEXA vizsgálat képalkotási folyamatait, ezáltal a mérési eredményekre szintén negatív hatással lehet. Ilyenkor a protézis nélküli csípőnél, az ágyéki gerincnél vagy az alkaron kell elvégezni a vizsgálatot.
Befolyásolja a gerinc meszesedése a csontsűrűségmérés eredményét?
A gerinc degeneratív elváltozásai, így például a meszesedések is befolyásolhatják a csontsűrűség mérés eredményeit, ilyenkor tehát az értékek nem feltétlenül tükrözik a csontállomány tényleges állapotát, amit figyelembe kell venni DEXA vizsgálat során.
Miért szerepelhet csontsűrűségmérés leleten több T-score érték?
Ez olyan esetben fordulhat elő, ha a DEXA vizsgálatot több testtájékon, így például az ágyéki gerincen és a csípőnél is elvégezték. Ilyenkor az egyes értékek a vizsgált területek csontozatának állapotát mutatják meg, és előfordulhat, hogy nem azonos értéket prezentálnak.
Mi az a BMD-érték a csontsűrűségmérés leleten?
A BMD az angol Bone Mineral Density rövidítése, ami magyarul a csont ásványianyag-sűrűséget jelenti, és a DEXA vizsgálathoz kapcsolódó leleten ezt az értéket általában gramm per négyzetcentiméterben (g/cm²) adják meg. A BMD-ből a referenciaértékekhez viszonyított T-score és Z-score is meghatározható.
Mi az a TBS a csontsűrűségmérés leleten?
A TBS (Trabecular Bone Score) egy olyan kiegészítő mérőszám, amelyet az ágyéki gerinc DEXA felvételeiből számítanak ki, és képes információt adni a csont szivacsos szerkezetének tulajdonságairól.
Fontos szerepe van a csonttörési kockázat pontosabb megítélésében, főleg akkor, ha a BMD-érték valamiért nem ad teljes képet a csontok állapotáról.
Mit jelent, ha a csontsűrűségmérés eredménye nem értékelhető?
Ritkán, de előfordulhat, hogy bizonyos anatómiai vagy technikai körülmények miatt egy mérési területen kapott eredmény nem alkalmas megbízható diagnosztikai értékelésre. Okozhatja korábbi műtét, implantátum, de akár degeneratív elváltozás is.
Ilyen eredmény esetén nem kell megijedni, ellenben másik mérési helyen kell elvégezni a vizsgálatot vagy kiegészítő képalkotó eljárásra van szükség.
Miért ajánlott a csontsűrűség rendszeres ellenőrzése?
A csontok állapota az életkor előrehaladtával és bizonyos betegségek vagy kezelések hatására folyamatosan változhat. Mivel a csontritkulás sokáig tünetmentes, különösen a magas kockázati csoportba tartozóknál fontos, hogy legalább évente ellátogassanak DEXA vizsgálatra.