A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak a megállapítása, hogy a munkavállaló az egészségi állapota alapján alkalmas-e az adott munkakör betöltésére.
A vizsgálat menete és összetétele gyakran munkavállalónként változik, mert meghatározzák az adott munkakör követelményei, a munkakörülmények és természetesen a vonatkozó szabályok is.
A munkaköri alkalmasság a közhiedelemmel ellentétben nemcsak egy újabb papír a sorban, hanem a munkavédelem fontos, elengedhetetlen része.
A hatályos munkavédelmi törvény szerint a munkavállaló csak olyan munkára és csak akkor alkalmazható, ha a kapcsolódó feladatok ellátására
- megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása nem veszélyezteti saját vagy mások egészségét és testi épségét,
- illetve a munkára a meghatározott szabályok szerint alkalmasnak bizonyult.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat részeként végezhető el, és magáról a munkaköri alkalmasságról mindig a foglalkozás-egészségügyi szakorvos dönt.
Mi az a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat egy olyan foglalkozás-egészségügyi ellenőrzés, amelynek során azt mérik fel, hogy a munkavállaló egészségi állapota megfelel-e az adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi és biztonsági követelményeknek.
A vizsgálat tehát a tévhitekkel ellentétben nem a munkavállaló általános egészségi állapotáról szól, hanem arról, hogy az adott személy a kérdéses munkakörben el tudja-e végezni biztonságosan a munkáját.
Emiatt egy vállalaton belül például munkakörönként jelentősen eltérhet a vizsgálat összetétele, amely mindig az adott feladatokhoz igazodik, és képzett foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi.
A foglalkozás-egészségügy feladata a munkaköri alkalmassági vizsgálat tekintetében
- a munkát végző személy egészségének megóvása,
- a munkakörnyezethez kapcsolódó kóroki tényezők
- és a munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata,
- valamint a munkaköri egészségi alkalmasság megállapítása, ellenőrzése és elősegítése.
Mikor szükséges a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A hatályos munkavédelmi törvény szerint a munkaköri alkalmassági vizsgálat a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a munkáltató döntése szerint tetszőleges időpontban is elvégezhető.
A munkaköri alkalmassági vizsgálatoknak több típusát ismerjük, amelyek a következők:
- előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat,
- időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat,
- soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálat,
- és záróvizsgálat.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
Előzetes vizsgálatra a munkavállalónak a legtöbbször új munkahely, illetve a közös munkaviszony megkezdése előtt van szüksége, de a munkakör, a munkahely vagy a munkakörülmények megváltoztatását megelőzően is gyakran elengedhetetlen.
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az, amelyre az egyes munkaköri kockázatok esetén ismétlődően van szükség. Bizonyos fizikai, kémiai vagy biológiai tényezőknek való kitettségnél, víz alatt, esetleg hő-, rezgés- vagy zajártalomban végzett munkavégzésnél elengedhetetlen a dolgozók rendszeres felülvizsgálata.
Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
Az időszakos vizsgálatok mellett akkor van szükség soron kívüli ellenőrzésre, ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozott, súlyos vagy ismétlődő munkabaleset történt, 30 napon túli keresőképtelenség következett be, a munkavégzés hat hónapot meghaladóan szüneteltetésre került vagy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak.
Záróvizsgálat
A záróvizsgálat egy külön vizsgálattípusnak tekinthető, amit meghatározott esetekben a munkáltató kezdeményezhet. Akkor lehet rá szükség, ha például a munkavállaló rákkeltő hatású anyagokkal, benzollal vagy ionizáló sugárzással dolgozott, vagy más megbetegedési kockázat merült fel a munkakörnyezet megszűnését követően.
Kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező jellege mindig az aktuális jogszabályi feltételektől és a munkakörtől függ.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint egy munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amelyre a meghatározott követelmények alapján egészségügyileg alkalmas.
A törvény azt is rögzíti, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a munkáltató erre irányuló döntésekor a munkára való alkalmasságról célzott orvosi vizsgálatnak kell döntenie.
Fontos azonban, hogy nem minden munkánál szükséges az alkalmassági vizsgálat, sőt az is előfordulhat, hogy egészen hasonló munkaköröknél is teljesen más feltételekkel valósul meg.
A jogszabály ugyanakkor egyértelműen meghatározza a munkáltató felelősségét a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése kapcsán, vagyis a munkaadó köteles biztosítani a dolgozója számára a feladatainak ellátását felülvizsgáló szükséges foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést.
A gyakorlatban tehát nem a dolgozónak kell gondoskodnia a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról, annak a szervezését az alkalmazó fél köteles biztosítani.
Hogyan zajlik a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat menete az adott munka sajátosságai miatt – még ha csak minimálisan is, de – gyakran különböző. A fizikai és pszichés alkalmasság megállapításához szükséges vizsgálatokat és teszteket ugyanis mindig a munkakör követelményei határozzák meg.
A munkaköri alkalmassági vizsgálaton a legtöbbször a következőkre kerül sor:
- munkaanamnézis felvétele,
- családi és személyes kórelőzmény megismerése,
- látás-, hallás- és egyensúlyvizsgálat,
- általános orvosi vizsgálat,
- szükség esetén kiegészítő vizsgálatok,
- laboreredmények és leletek értékelése,
- tanácsadás és javaslatok,
- az alkalmassági vélemény kiadása.
Mint látható, a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos szükség szerint kiegészítő vizsgálatokra vagy laborvizsgálatokra is beutalhatja a munkavállalót, amennyiben az így kapott eredmények elengedhetetlenek az alkalmasság megállapításához.
A kiegészítő vizsgálatok tekintetében gyakran kérnek mellkasröntgent (tüdőszűrést), légzésfunkciós vizsgálatot, célzott hallásvizsgálatot és EKG-t.
Ezekre gyakran a munkaköri követelmények, máskor az általános orvosi vizsgálat során tapasztalt eltérések feltárása miatt van szükség.
Milyen dokumentumokra van szükség a munkaköri alkalmassági vizsgálaton?
Hogy milyen dokumentumokra van szükség egy munkaköri alkalmassági vizsgálaton, azt általában a munkáltató előre közli a dolgozóval, különösen abban az esetben, ha például valamilyen leletek vagy vizsgálati eredmények is kellenek.
Előfordulhat például, hogy a munkavállalónak az alkalmasság ellenőrzése előtt el kell mennie tüdőszűrésre vagy vérvételre, és csak az eredmények megérkezését követően mehet a foglalkozás-egészségügyi szakorvoshoz.
A legtöbbször a következő dokumentumokra van szükség egy ilyen vizsgálaton:
- a munkaköri alkalmassági vizsgálatra történő beutaló (a legfontosabb, hiszen ez tartalmazza, hogy milyen szűrésekre van szükség),
- személyi igazolvány,
- TAJ-kártya,
- korábbi betegségekkel kapcsolatos dokumentációk, zárójelentések,
- kapcsolódó vizsgálati eredmények (például tüdőszűrő- vagy laborlelet),
- bizonyos munkakörök esetén védőoltási könyv.
Milyen eredménnyel zárulhat a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye nem egy általános egészségügyi állapotfelmérés, hanem a munkakörhöz kapcsolódó alkalmasságról születő orvosi szakvélemény, amely kizárólag a munkavállalóra érvényes.
Az alkalmassági vizsgálat a következő minősítésekkel záródhat:
- Alkalmas, illetve korlátozással alkalmas, ami azt jelenti, hogy a dolgozó tovább folytathatja vagy elkezdheti munkáját az adott munkakörben.
- Ideiglenesen nem alkalmas, ami általában egy olyan egészségügyi helyzetben fordulhat elő, ami csak átmenetileg befolyásolja az alkalmasságot, de később egy újabb vizsgálattal felülírható.
- Nem alkalmas, ami egyben nem teszi lehetővé azt sem, hogy a dolgozó folytassa vagy megkezdje a munkáját az adott munkakörben.
Amennyiben a munkavállaló vagy a munkaadó nem ért egyet a minősítéssel, másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet.
Milyen gyakran kell munkaköri alkalmassági vizsgálatra menni?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat gyakorisága munkavállalónként és munkakörönként eltérő, mindemellett pedig a jogszabályok is meghatározzák.
Általában gyakoribb vizsgálatot indokol bizonyos fizikai, kémiai és biológiai tényezőknek való kitettség, így például az arzénnal vagy benzollal végzett munka, a víz alatt végzett tevékenységek, illetve a hő-, rezgés- vagy zajártalommal járó munkavégzés.
Emiatt éves vizsgálat javasolt többek között az elektromos feszültséggel kapcsolatos vagy a fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél, vagy az emberi életekért, illetve jelentős anyagi értékekért felelősséggel járó munkakörökben, hogy csak néhány példát emeljünk ki a sok közül.
A fokozott balesetveszéllyel járó munkáknál természetesen nemcsak a munka jellege, hanem az életkor is fontos tényező, így egyéb rendelkezés hiányában
- 40 éves korig legalább háromévente,
- 40 és 50 éves kor között kétévente,
- 50 éves kor felett évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat.
Gyakran ismételt kérdések
Kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat?
Nem minden munkakörnél, de a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint a jogszabályban meghatározott helyzetekben, illetve a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról mindig orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Ki küldi a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra?
A munkáltató köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást és a munkavállaló részvételét az alkalmassági vizsgálatokon, vagyis nem a dolgozónak kell gondoskodnia az ellenőrzésről.
Ki végzi a munkaköri alkalmassági vizsgálatot?
A munkaköri alkalmassági vizsgálatot minden esetben foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, mégpedig a jogszabályok és a munkáltató által kiállított beutaló alapján.
Mi történik, ha valakit nem találnak alkalmasnak a munkakör betöltésére?
Ha a munkavállaló nem ért egyet az elsőfokú munkaköri alkalmassági véleménnyel, másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot kérhet. Erre az elsőfokon eljáró foglalkozás-egészségügyi orvosnál van lehetőség legfeljebb 15 napon belül.
Mi történik, ha a munkavállaló nem megy el az előírt alkalmassági vizsgálatra?
Ha a munkavállaló nem vesz részt az előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton, nem láthatja el a munkakörileg előírt feladatát, vagyis a vizsgálat elvégzéséig el kell tiltani a munkavégzéstől.
Hol végezhető munkaköri alkalmassági vizsgálat?
A munkáltató a vele szerződött szakellátóhelyhez, illetve az általa alkalmazott foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz küldi a munkavállalót az alkalmassági vizsgálat érdekében. Budapesten a Haller Medical magánrendelő is szakellátóhelyként biztosítja a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat!