A cukorbetegség vagy más néven diabétesz egy súlyos anyagcsere-rendellenesség, amely a statisztikák szerint valamilyen formában már több mint 1 millió embert érint Magyarországon és a diagnosztizált esetek száma évről-évre növekszik.
Ezért egyre gyakrabban használják rá a népbetegség kifejezést, hiszen becslések szerint 20 éven belül minden nyolcadik ember cukorbeteg lesz a világon, ezért elengedhetetlen felhívni a figyelmet a prevencióra és a megfelelő kezelés fontosságára.
A diabétesznek ugyanis többféle típusa ismert, és nagyon sok esetben egyszerű életmódváltással megakadályozható lenne a kialakulása, illetve visszafordítható a súlyosabbá válása.
Bár a modern orvostudomány már nagyon hatékonyan kezeli a cukorbetegséget, de mégis fontosnak tartottunk összeállítani egy olyan szakmai anyagot, ami érthető nyelven adja át a betegséghez kapcsolódó legfőbb tudnivalókat, amelyek sok tekintetben akár életeket is menthetnek.
Lássuk, hogy mit kell tudni a cukorbetegségről!

Mi az a cukorbetegség?
Cukorbetegség kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a szervezetben a vércukorszint tartósan magas. Olyan esetben fordulhat elő, ha a hasnyálmirigy valamilyen okból kifolyólag nem termel elegendő inzulint vagy a szervezet nem tud megfelelően reagálni rá.
Az inzulin ugyanis a vércukor szabályozását szolgálja az emberi testben, ha viszont ez az érzékeny egyensúly felborul, diabétesz alakul ki. Minden korosztálynál megjelenhet és a legtöbbször krónikus probléma, azaz élethosszig tartó kezelést igényel.
A cukor működése a szervezetben
Mint említettük, a cukorbetegség az, amikor a szervezetben túl magas a glükóz szintje.
Ez a cukor elsődlegesen az ételekben és italokban megtalálható szénhidrátokból kerül a vérkeringésbe, mint elsődleges energiaforrás, amit a vér a szervezet valamennyi sejtjéhez képes eljuttatni, hogy működőképesek maradhassanak.
Amikor a cukor bekerül a véráramba, szabályozásához egy belső markerre van szüksége. Ez nem más, mint az inzulin nevű hormon, amit a hasnyálmirigy termel.
Az egészséges emberi szervezetben mindig annyi inzulin termelődik, hogy egyensúlyban tartsa a vércukor szintjét, azaz megakadályozza a cukor felhalmozódását az erekben.
Ha viszont az inzulin szintjével gondok adódnak, azaz a diabétesz valamelyik formája alakul ki, annak magas vércukorszint, hiperglikémia lesz az eredménye. Ez hosszabb távon nagyon súlyos szövődményeket idézhet elő, mint például szívbetegség, idegkárosodás és így tovább.
A cukorbetegség gyakorisága
A diabéteszes esetek száma csak Magyarországon megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben. Ez drasztikus növekedés, és különösen annak fényében igényel nagy figyelmet, hogy egyre gyakrabban alakul ki gyermekeknél.
Az ok az elhízáshoz, az életmód drasztikus változásához vezethető vissza, hiszen a mai gyerekek keveset mozognak és helytelenül étkeznek, rengeteg szénhidrátot fogyasztanak, ami sokak számára egyenes út a cukorbetegség felé.
Világszerte jelenleg több mint 500 millió ember szenved cukorbetegségtől, azonban az előrejelzések szerint ez a szán 2030-ban már 640 millióra emelkedhet, 2045-ben pedig megközelítheti a 800 milliót is.
A cukorbetegség típusai
A cukorbetegségnek két főbb változata ismert, az 1-es és a 2-es típus, azonban ennél sokkal szélesebb a skála. Lássuk, hogy milyen típusú cukorbetegségeket azonosított már a tudomány, és mit kell tudni ezekről:
-
Prediabétesz: A prediabétesz önmagában még nem kialakult cukorbetegség, mégis fontos tisztában lenni vele, mert a 2-es típus előszobája. Ilyenkor a vércukorszint már tartósan magas, de gyakran még gyógyszerek nélkül is visszafordítható
-
2-es típusú cukorbetegség: A leggyakoribb diabétesz-típus, amikor a szervezet nem termel elég inzulint vagy a vércukor nem reagál rá megfelelően. Főleg felnőtteknél gyakori, de gyerekeknél is egyre többször figyelhető meg.
-
1-es típusú cukorbetegség: A diabétesz autoimmun formája, amikor az immunrendszer gyakorlatilag elpusztítja a hasnyálmirigyben az inzulint termelő sejteket. Főként gyerekeket és fiatal felnőtteket érint, de sokkal ritkább, mint a 2-es típus.
-
Terhességi cukorbetegség: Amint a neve is mutatja, a diabétesz ilyenkor a terhességhez kapcsolódóan alakul ki. Nagy figyelmet igényel, mert szülési komplikációkhoz vezethet, később 2-es típusúvá alakulhat, de a legtöbbször a szülés után elmúlik.
-
3-as típusú cukorbetegség: Ha a hasnyálmirigy eltávolításra kerül vagy valamilyen okból kifolyólag leáll az inzulintermelő képessége, 3-as típusú cukorbetegségről beszélünk. Általában szekunder probléma, ami hasnyálmirigy-gyulladás, hasnyálmirigyrák agy cisztás fibrózis szövődménye.
-
Látens autoimmun cukorbetegség felnőtteknél (LADA): Szintén egy autoimmun diabéteszes folyamat, de az 1-es típussal ellentétben nagyon lassan alakul ki, és jellemzően csak a felnőtteknél figyelhető meg 30 éves kor felett.
-
Ifjúkori cukorbetegség (MODY): A monogén diabéteszként is ismert típus nagyon ritka és többféle alváltozata ismert, de mindegyiket öröklött genetikai mutáció idézi elő, aminek hatására már fiatalabb korban csökken vagy leáll az inzulintermelés.
-
Újszülöttkori cukorbetegség: Szintén ritka típus, amely a monogén diabétesz egyik gyakori formája. Általában a születés utáni első hat hónapban jelentkezik. Páciensfüggő, hogy a betegség átmeneti vagy életen át tartó kezelést igényel.
-
Hasnyálmirigy diabétesz: Az 1-es típusú cukorbetegség egyik súlyos altípusa, amihez a vércukorszint nagyon súlyos ingadozása tartozik. A páciensek állapota annyira súlyos lehet, hogy az gyakran kórházi kezelést igényel.
A cukorbetegség tünetei
A cukorbetegségnek nagyon jellegzetes tünetei vannak, azonban prediabéteszes állapotban – amikor az emberek még nagyon sokat tehetnének a betegség súlyosabbá válása ellen – gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat.
A legáltalánosabb és leggyakoribb tünetek a következők:
-
Fokozott szomjúságérzet, amit állandó szájszárazság, illetve gyakori vizelési inger kísér.
-
Acetonszagú lehelet.
-
Általános fáradtság elegendő alvás mellett is.
-
Homályos látás.
-
Gyakori hányinger és hányás.
-
Megmagyarázhatatlan fogyás.
-
Lassabban gyógyuló sérülések (különösen a végtagokon).
-
Gyakoribb bőrfertőzések, gombásodás kialakulása.
Tünetek a cukorbetegség típusának függvényében
-
A 2-es típusú cukorbetegség esetén gyakori, hogy az emberek nem tapasztalnak panaszokat, ugyanis a diabétesz ilyenkor rendkívül lassan alakul ki. Nem ritka, hogy sokan csak egy rutin vérvizsgálat során szembesülnek a vércukor-problémájukkal.
-
Az 1-es típusú cukorbetegségnél azonban rendkívül gyorsan, gyakran egy-két hét alatt kialakulnak a panaszok, amelyek kezelés nélkül akár súlyos szövődményeket is előidézhetnek. Ilyen például a ketoacidózis (DKA), ami azonnali ellátást igényel.
-
Mivel nem okoz panaszokat, szintén nagyon veszélyes a terhességi cukorbetegség, amit éppen ezért minden várandós kismamánál megvizsgálnak a 24. és a 28. hét között.
A cukorbetegség okai
A cukorbetegség kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a vérben a normál értékhez viszonyítva nagyobb mennyiségű cukor található. Hogy mi ennek az oka?
-
Életmód: A 2-es típusú cukorbetegség esetén a vércukor szintjének megnövekedéséért többnyire az életmód a felelős. Az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a fizikai aktivitás hiánya ugyanis inzulinrezisztenciához és prediabéteszes állapothoz vezethet.
-
Autoimmun folyamatok: Az 1-es típusú cukorbetegség és a LADA esetén a vércukor szintjét autoimmun folyamatok növelik meg, amikor az immunrendszer gyakorlatilag megtámadja a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejteket vagy akadályozza működésüket.
-
Hormonális problémák: A terhességi cukorbetegség kiváló oka, amikor a méhlepény olyan hormonokat szabadít fel, amelyek inzulinrezisztenciához vezethenek. Léteznek más hormonális állapotok (ilyen a Cushing-szindróma is), amelyek hozzájárulhatnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
-
Genetikai háttér: Bizonyos esetekben, így például ifjúkori és újszülöttkori cukorbetegségnél általános, hogy genetikai mutációk állnak az emelkedett vércukor, ezáltal a diabétesz kialakulása mögött.
-
Hasnyálmirigy károsodás: Műtét, sérülés vagy betegség következtében előfordulhat, hogy a hasnyálmirigy fizikai károsodást szenved, amivel inzulintermelő képessége lecsökkenhet. Ez minden esetben a 3-as típusú cukorbetegség kiváltó oka.
-
Gyógyszeres hatások: Bizonyított, hogy vannak olyan gyógyszerek, így például a HIV kezelésére szolgáló készítmények vagy a kortikoszteroidok, amelyek hosszú távú alkalmazás esetén 2-es típusú cukorbetegség kialakulását idézhetik elő.
A cukorbetegség diagnózisa
A cukorbetegség diagnózisát (és kezelését egyaránt) a diabetológia végzi.
Mivel a cukorbetegség esetén a vérben található glükóz szintjének az emelkedett mértéke adja a diagnózis alapját, ezért vérvizsgálat segítéségével lehet feltárni a probléma jelenlétét. Ehhez többféle teszt is az orvosok rendelkezésére áll:
-
Éhgyomri vércukorszint mérés: Az éhgyomri vércukorszint mérés lényege, hogy a vizsgálat előtt legalább 8 órán át nem szabad enni, legfeljebb tiszta vizet fogyasztani. Ezzel a módszerrel lehet a legobjektívebb képet kapni a páciens alapvető vércukorszintjéről.
-
Véletlenszerű vércukorszint mérés: Többnyire csak megerősítő jelleggel van rá szükség. Bármikor elvégezhető, akár otthoni körülmények között is. Segít megmutatni akár egész napon át a vércukorszint változását.
-
HgbA1c mérés: Ha az elmúlt 90 nap átlagos vércukorszintjéről szeretnénk átfogó információt kapni, akkor a HgbA1c mérés a legjobb módszer erre. Nagyon fontos diagnosztikai szerepe van diabétesz esetén.
-
Cukorterheléses vizsgálat: Ha a cukorbetegség jelenléte nem egyértelmű a páciensnél, akkor cukorterheléses vizsgálattal lehet diagnosztizálni azt. Részeként szőlőcukros oldat elfogyasztását követően folyamatosan ellenőrzik a vércukor szintjének alakulását.
Vércukorszint, ami már cukorbetegségnek számít
A fentiek közül mindegyik diagnosztikai vizsgálat más-más eredménnyel tudja kimutatni a cukorbetegséget.
-
Ha az éhgyomri vércukorszintmérés esetén 7,0 mmol/l-nél magasabb érték született, ott már diabétesz gyanújáról beszélhetünk.
-
HgbA1c mérés esetén a 6,5 százalékos eredménynél magasabb számok igazolják a diabéteszt.
-
Cukorterheléses vizsgálatnál akkor merül fel a cukorbetegség gyanúja, ha a terhelést követően 2 órával a vércukorszint 11,1 mmol/l feletti értéket mutat.
A cukorbetegség kezelése
A diabétesz egy nagyon komplex betegség, ezért kezelése minden esetben páciensfüggő, azaz egyénre szabott terápiát igényel. Az alábbiakban ezért csak azokat a főbb szempontokat emeltük ki, amelyek a kezelés alapjainak tekinthetők:
-
Folyamatos vércukorszint mérés: A vércukorszint kordában tartása a cukorbetegség kezelésének alapja. Nemcsak a páciens állapotáról, hanem a terápia hatékonyságáról is fontos tájékoztatást ad. Célja, hogy optimális tartományban tartható legyen a vérben megtalálható cukor mennyisége.
-
Gyógyszeres kezelés: Ma már rengeteg hatékony szájon át szedhető gyógyszer létezik, amelyek segítenek a vércukorszint szabályozásában. Azoknál a 2-es típusú diabétesztől szenvedőknél lehet optimális, akiknél még nem állt le teljesen az inzulin termelése.
-
Inzulinpótlás: Főként az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek elengedhetetlen, hogy rendszeres időközönként szintetikus inzulint juttassanak a szervezetükbe. Többféle szintetikus inzulin és többféle beadási mód létezik, a megfelelőt pedig mindig diabetológus szakorvos határozza meg.
-
Életmódváltás: Az életmódváltás szintén alapvető fontosságú a cukorbetegek számára. A megfelelő étrend betartása még gyógyszeres kezelés mellett is megkerülhetetlen, de a fizikai aktivitás növelése egyaránt nagyon fontos a diabéteszben szenvedők számára.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen szövődményei vannak a cukorbetegségnek?
A kezeletlen cukorbetegségnek számos szövődménye lehet. Akut diabétesz esetén gyakori a HHS és a DKA megjelenése, amelyek azonnali orvosi ellátást igényelnek, de súlyosabb betegségek kialakulása léphet fel a túl sokáig magas vércukorszint hatására.
Ilyenkor az erek és az idegek károsodása miatt gyakoriak a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegségek, a szemhez kapcsolódó problémák, a bőrfertőzések, a szexuális zavarok, a halláskárosodás, valamint a különféle parodontális betegségek kialakulása.
Milyen gyógyulási esélyei vannak a cukorbetegségnek?
A cukorbetegség nem gyógyítható állapot, de megfelelő gyógyszerekkel nagyon jól szinten tartható, élhető marad.
Az enyhébb cukorbetegségeknél nagyon fontos az életmódváltás, amelyek lehetővé tehetik akár a gyógyszerek elhagyását is, így a páciensnek legfeljebb folyamatos vércukorszint mérésre lehet szüksége.
Megelőzhető a cukorbetegség?
Egyedül a 2-es típusú diabétesz esetében beszélhetünk megelőzhetőségről. Esetében ugyanis a legtöbbször a helytelen életmód, a túl sok szénhidrát fogyasztása, a túlsúly és a mozgásszegény életmód áll a kialakulás hátterében.
Megfelelő életmóddal tehát nagyon sokat tehetünk a diabétesz prevenciójáért.
Mennyi a normál vércukorszint?
A normál vércukorszint éhgyomri állapotban 4 és 6 mmol/l közötti.
Mit nevezünk inzulinrezisztenciának?
Az inzulinrezisztencia egy a cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, azaz megnő a szervezetben a vércukor szintje.
Mit ehet egy cukorbeteg?
A cukorbetegeknek kizárólag alacsony glikémiás indexszel rendelkező ételeket szabad fogyasztania, távol tartva magukat a feldolgozott szénhidrátoktól. A pácienseknek dietetikus segít összeállítani megfelelő étrendet.
Miért fontos a rendszeres étkezés a cukorbetegeknek?
Egyrészt tervezhetőbbé teszi a bevitt tápanyagokat, másrészt pedig segít elkerülni a vércukorszint hirtelen ingadozását.
Hogyan segít a mozgás a cukorbetegség kezelésében?
A testmozgás javítja a szervezet anyagcsere folyamatait, csökkenti a testsúlyt, ezáltal javítja az inzulinérzékenységet és mérsékeli a vércukorszintet is.
Minden esetben kell extra inzulin egy cukorbetegnek?
Kizárólag az 1-es típusú vagy olyan más egyéb diabéteszes változatoknál, amikor az inzulin termelése teljesen leállt. A 2-es típusú cukorbetegeknek csak akkor van rá szükségük, ha a gyógyszeres kezelés nem elég hatékony.
Örökölhető a cukorbetegség?
Igen, a cukorbetegség legtöbb típusa örökölhető, így ha a családban volt diabéteszes, érdemes nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre.
Milyen gyakran kell cukorbetegség esetén vércukorszintet mérni?
Ha valaki inzulinkezelést kap, naponta többször javasolt ellenőrizni az értékeket, egyéb esetben mindig orvosi utasítás szerint.