Gyakran érezzük azt, hogy kihagy a szívünk? Hogy hirtelen elkezd kalapálni, esetleg össze-vissza verni? Ezek a mondatok sokszor hangzanak el a páciensek szájából egy kardiológiai vizsgálat során, mert a szívdobogásérzés nagyon sokféleképpen jelentkezhet.
A jelenség nemcsak kellemetlen, többnyire elég ijesztő is, azonban már itt az elején érdemes leszögezni, hogy a szívdobogásérzés nem feltétlenül a szívbetegség vagy éppen egy veszélyes ritmuszavar tünete, ugyanakkor mindig odafigyelést, sok esetben kivizsgálást igényel.
Miként lehet eldönteni, hogy mikor van szükség kardiológusra, és mikor elég csak megfigyelni az ilyen tüneteket? A kérdés megválaszolásában Dr. Pócs Dávid Ph.D., a Haller Medical kardiológia szakorvosa, oxyológus és egyetemi adjunktus volt a segítségünkre!
Nem minden kihagyás valódi kihagyás
A szívdobogásérzés vagy orvosi nevén palpitáció valójában egy tünet, ami azt jelenti, hogy valaki a saját szívverését a szokásosnál erősebbnek, gyorsabbnak vagy szabálytalanabbnak érzékeli.
Hátterében több jelenség meghúzódhat, így gyakran előfordul például, hogy egy korai szívütést, úgynevezett extraszisztolét követően a következő normális ütés az átlagosnál erősebb lesz.
A páciens ilyenkor a korai szívverést nem észleli, a következő nagyobb dobbanást viszont igen, és gyakran ide vezethető vissza, amikor valaki arra panaszkodik: kihagyott vagy félrevert a szíve, holott valójában semmi rendkívüli nem történt.
Amire itt nagy figyelmet kell fordítani, az a jelenség időtartama, valamint a terheléssel való kapcsolata. Ha az erősebb dobbanások ismétlődnek vagy a gyorsabb szívritmus nem egy-egy alkalommal, hanem hosszú percekig vagy még tovább eltart, az már gyakran jelezhet pitvarfibrillációt.
Az ilyen panaszokat azonban sok esetben még mindig nem a szív működési zavara okozza, sokkal inkább a stressz, a kialvatlanság, de láz, vérszegénység, pajzsmirigybetegség, sőt akár bizonyos gyógyszerek vagy a túlzott koffeinfogyasztás is előidézheti.
Egy kardiológiai vizsgálat természetesen már ilyen esetekben is indokolt, hiszen a szívproblémák kizárása minden kapcsolódó panasz esetén elengedhetetlen.
A szívdobogásérzés jellege sokat elárulhat
Egy kardiológus számára a szívdobogásérzés jellege a tünetek hátterének feltárásakor nagyon fontos, ezért a kivizsgáláskor gyakran már néhány egyszerű kérdés is rengeteg segítséget adhat.
Páciensként a következőkre érdemes odafigyelni szívdobogásérzés esetén, mert a kivizsgálás során a válaszok óriási segítséget adhatnak a kardiológus számára a pontos diagnózishoz:
- A szívdobogás hirtelen kezdődött és hirtelen szűnt meg vagy fokozatos volt?
- Nyugalmi állapotban jelentkezett vagy mozgás közben?
- Szabályos volt a szívdobogás (csak erőteljesebb), esetleg össze-vissza vert?
- Egyetlen nagy dobbanásról volt szó, vagy percekig tartó gyors szívverésről?
- Társult hozzá mellkasi fájdalom, légszomj vagy vállba sugárzó fájdalom?
Az EKG már semmit sem mutat? Gyakoribb, mint gondolnánk!
Mire valaki eljut oda, hogy a sürgősségin vagy a kardiológián megvizsgálják a panaszait, nagyon gyakran előfordul, hogy a nyugalmi EKG már teljesen szabályos szívritmust mutat, és nyoma sincs a korábbi rosszullétnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi panasz nem volt valódi!
A nyugalmi EKG ugyanis csak azt mutatja meg, hogy konkrétan a vizsgálat során mi történik a szívvel, így ha volt is ritmuszavar, az időközben megszűnt, és a leleten már nyoma sincs.
Az EKG tehát önmagában nem alkalmas arra, hogy megválaszolja a kérdéseket, ezért is kérnek ilyenkor a kardiológusok laborvizsgálatot, hiszen bizonyos vérértékek segítségével például kizárható a szívinfarktus gyanúja.
A szívdobogásérzés kivizsgálásához azonban más módszerekre, hosszabb idejű EKG monitorozásra, úgynevezett Holter EKG-ra van szükség, mert nagyon fontos, hogy a mérések konkrétan a panasz időpontjában történjenek.
A Holter EKG a legtöbbször segít feltárni a szívdobogásérzés hátterét
A Holter EKG lényege abban rejlik, hogy a páciens a mindennapi tevékenységei közben (munka, sport stb.) hosszabb időn keresztül tudja rögzíteni a szív elektromos működését.
Ez azért óriási előny, mert nagyobb esély lesz arra, hogy a mérések során jelentkezik a panasz, és ha ezt a páciens percre pontosan rögzíteni tudja, akkor a kardiológus könnyedén ellenőrizheti az adott időszakra érvényes eredményeket.
Ha valaki naponta többször érez szívdobogást, már egy 24 órás monitorozás is elegendő lehet, viszont ennek is megvannak a korlátai abban az esetben, amennyiben valakinél csak hetente vagy még ritkábban jelentkeznek a panaszok.
Ilyenkor akár hosszabb, többnapos vagy többhetes monitorozás is szóba jöhet annak érdekében, hogy panasz idején is biztosan aktív mérések történjenek.
Szívritmuszavar mérése okosórával? Vegyük komolyan, ha jelez!
Ma már rengeteg okosóra képes akár egész nap monitorozni a pulzusunkat, sőt néhány modell vérnyomásmérésre és EKG mérésre is alkalmas. Hogy mennyire hasznosak ezek az eszközök, ha gyakran tapasztalunk rendellenes szívdobogásérzést?
A sajtó számos olyan esetet rögzített már, amikor egy okosóra életet mentett, ami nem feltétlen túlzás, hiszen néhány drágább modell valóban képes jelezni például a szabálytalan szívritmust, azonban a piacon elérhető eszközök között technológiailag óriási a szórás.
A prémium kategóriában valóban van néhány olyan okosóra, amely már-már orvosi pontosságú méréseket végez, viszont az optikai érzékelőknek – főleg a belépő- vagy középkategóriás okosóráknál – jelentős korlátai lehetnek.
A legtöbb ilyen viselhető okoseszköz általában csak azt jelzi, hogy szabálytalan a pulzus – erre is figyelmeztet –, viszont a gyártók is felhívják rá a figyelmet, hogy ez még nem azonos a diagnosztizált szívritmuszavarral.
Azoknál az okosóráknál azonban egészen más a helyzet, ahol már az EKG is támogatott. Ezek a mérések nem annyira pontosak, mint egy validált orvosi készülék esetén, eredményeik mégis nagy segítséget jelenthetnek az orvosoknak, illetve időben felhívhatják a figyelmet egy-egy szívpanasz jelenlétére.
Tudni kell azonban, hogy a lakosság körében még kevesen használnak olyan okosórát, ami fejlett EKG mérésre alkalmas, ezért a megjelenő figyelmeztetésektől nem kell rögtön megijedni, viszont érdemes odafigyelni rájuk, különösen aggasztó tünetek vagy folyamatosan visszatérő panaszok esetén.
Az okoseszköz tehát segíthet a felismerésben, de messze nem elég pontos a diagnózishoz.
Mikor érdemes kardiológushoz fordulni szívdobogás miatt?
Ahogyan azt már fentebb is kiemeltük: nem minden szívdobogásérzés jelez kardiológiai problémát, és nem is kell azonnal kivizsgálást kérni.
Más a helyzet azonban, ha a panasz újonnan jelentkezik, rendszeresen visszatér, egyre gyakoribbá válik, hosszabb ideig tart vagy más tünetekkel (szédüléssel, ájulásérzettel, rosszulléttel, vállakba sugárzó fájdalommal) jár.
Érdemes kivizsgálást kérni akkor is, ha a szívdobogás:
- terhelés közben jelentkezik,
- ismert szívbetegség mellett lép fel,
- visszatérően nagyon gyors pulzussal jár,
- szabálytalan szívverés formájában jelentkezik,
- vagy a családban előfordult szívbetegség, fiatalkori hirtelen szívhalál, esetleg jelentős ritmuszavar.
Fontos, hogy a visszatérő gyors szívverést, szabálytalan pulzust vagy kihagyásokat akkor is érdemes lehet tisztázni, ha már megszűntek.
Mikor indokol sürgős kivizsgálást a szívdobogásérzés?
A legtöbb szívdobogásérzés nem sürgősségi állapot, azonban vannak olyan tünetek, amelyek mellett már nem ajánlott egy későbbi szakrendelési időpontra várni.
Sürgős orvosi ellátás indokolt, ha a szívdobogáshoz:
- ájulás vagy ájulásközeli rosszullét,
- erős vagy tartós mellkasi fájdalom,
- nehézlégzés,
- valamint rosszullét társul.
Ugyancsak komolyabban kell venni, ha a nagyon gyors szívverés tartósan fennáll, nyugalmi állapotban sem akar megszűnni és közben a páciens állapota is romlik.
Mindemellett a terhelés közben jelentkező szívdobogásérzést sem szabad félvállról venni, főleg akkor, ha szédüléssel vagy ájulásközeli érzéssel jár.
Mi történik a szívdobogás kardiológiai kivizsgálásán?
A kivizsgálás menete páciensenként eltérő, de az első lépés általában mindenkinél egy részletes beszélgetés, a kórtörténet, az anamnézis felállítása, aminek részeként rengeteg kérdésre válaszolni kell:
- Mikor kezdődtek a panaszok,
- milyen gyakran jelentkeznek,
- mennyi ideig tartanak,
- hirtelen vagy fokozatosan indulnak,
- mi történik közben a pulzussal,
- terheléshez kötődik-e,
- van mellkasi fájdalom, légszomj vagy szédülés,
- milyen gyógyszereket szed a páciens,
- hogyan alszik
- és mennyi koffeint fogyaszt?
Az anamnézist követi a fizikális vizsgálat és a nyugalmi EKG, azonban a további vizsgálatokat mindig ezek az eredmények, illetve a panaszok jellege határozza meg.
Egy kardiológiai kivizsgálás során szükség lehet például
- hosszabb EKG monitorozásra,
- szívultrahangra,
- laborvizsgálatokra,
- vagy terheléses vizsgálatra.
A cél ugyanis, hogy a vizsgálatok során diagnosztizálható vagy kizárható legyen egy később akár súlyos panaszokat okozó kardiológiai probléma, amivel kapcsolatban a megelőzés mindennél fontosabb.