Mammográfia

A mammográfia az emlőhöz kapcsolódó képalkotási módszerek egyik speciális típusa, amely alacsony dózisú röntgensugárzással képes feltárni a mell szerkezetét, illetve annak elváltozásait.

Az egyik legfontosabb és leghatékonyabb alternatíva az emlő daganatos kórképének korai felismerésében, ami gyakran életmentő lehet, hiszen minél előbb diagnosztizálják a betegséget, annál jobbak a gyógyulási esélyek.

A mammográfia kiválóan alkalmazható prevenciós célzattal – különösen a legújabb 3D tomoszintézises technológiák –, de diagnosztikai jelentősége is megkérdőjelezhetetlen, hiszen már kialakult elváltozás vizsgálatára is pontos, precíz megoldás.

Hogy mi az a mammográfia, milyen típusai vannak, miként zajlik a vizsgálat és mit tapasztalhatnak közben a páciensek? Szakmai cikkünkben minden felmerülő kérdést megválaszolunk!

Mi az a mammográfia?

A mammográfia egy olyan képalkotó módszer, amely technikailag alacsony dózisú röntgensugárzásra épül, és lehetőséget nyújt a mell belső szerkezetének vizsgálatára.

Segítségével idő előtt felismerhetők a súlyosabb emlőbetegségek, így a mellrákos elváltozások, amelyek gyors diagnózissal és célzott kezeléssel ma már jól gyógyíthatók, sőt korai stádiumban az emlőt kímélő beavatkozásokhoz vezethet.

Az Elkészített felvételeket radiológusok értékelik, de a Haller Medical 3D mammográfiás vizsgálat eredményeit például célzottan emlő specialista radiológusok vizsgálják, akik a legkisebb elváltozásokat is képesek felismerni.

A hivatalos ajánlás szerint a nőknek 30 éves kor felett legalább kétévente ajánlott részt venni mammográfiás szűrésen, hiszen ebben a korban már nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki daganatos elváltozások az emlőben.

Milyen típusai vannak a mammográfiának?

A mammográfiának alapvetően két nagyobb típusát különböztethetjük meg egymástól, így beszélhetünk

• hagyományos (vagy digitális) mammográfiáról;

• valamint emlő tomoszintézisről vagy más néven 3D mammográfiáról.

Hagyományos (digitális) mammográfia

A teljes látószögű digitális mammográfia (FFDM) egy olyan képalkotó eljárás, amely röntgensugarak segítségével tudja ellenőrizni az emlők szerkezetét, azonban röntgenfilmek helyett ma már digitális képekkel dolgozik.

Segítségükkel magasabb részletességgel és hatékonysággal vizsgálhatók az emlő elváltozásai, miközben a vizsgálathoz alacsony sugárzási dózisra van szükség. Az így készült digitális eredményeket a radiológusok számítógépen keresztül elemzik.

A digitális mammográfia egyik továbbfejlesztése vagy kiegészítése a CAD rendszerekkel bővített vizsgálat. Ezek a számítógéppel segített detektálási szisztémák képesek a digitális képeken kiemelni azokat a területeket, amelyek elváltozásra utalhatnak, így segítve a radiológus munkáját.

Emlő tomoszintézis

Az emlő tomoszintézis a mellvizsgálatok legmagasabb szintjét nyújtja. A 3D mammográfiaként is ismert képalkotó formulával még alacsonyabb röntgensugárzással lehet vizsgálni az emlőket.

A hagyományos módszerrel ellentétben nem egy, hanem több kép is készül a mellről, majd ezeket a kis szeleteket a kapcsolódó program képes szintetizálni, háromdimenziós modellé alakítani.

Az eljárás hasonlít a CT során alkalmazott módszerekhez, amikor a kívánt szervet vagy a test bizonyos pontjait kis röntgenszeletek segítségével vizsgálhatják át akár milliméterről-milliméterre.

Az emlő tomoszintézis kapcsán kutatások igazolják, hogy sokkal pontosabb, mint hagyományos típusa, sőt lényegesen korábban képes kimutatni még az egészen kezdeti stádiumban lévő mellrákos elváltozásokat is.

Ez a mammográfiás módszer ráadásul sűrű mellszövet esetén egyaránt magas hatásfokkal működik, és segít precízebben feltárni az emlő rendellenességeinek méretét, alakját, illetve elhelyezkedését egyaránt.

A mammográfia felhasználási lehetőségei

Típusától függetlenül a mammográfia két fontosabb területen kap kiemelt figyelmet:

• prevenciós jellegű szűrővizsgálatként;

• valamint diagnosztikai vizsgálatként.

Prevenciós mammográfia

A mellrák korai felismerése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a páciens jó kilátásokkal vegye fel a harcot a kórral. Lényeges, hogy az elváltozásokat sokkal előbb ki kell mutatni, minthogy azokat tüneteket okozzanak.

A nemzetközi egészségügyi szervezetek, köztük az ACR és az NCCN is egyetért azzal az irányelvvel, miszerint legalább 40 éves kortól javasolt évente, de legalább minden második évben prevenciós jellegű mammográfiás szűrésen részt venni a nőknek.

Kutatások igazolják, hogy az éves rendszerességű vizsgálatok mellett sokkal könnyebben felismerhetők már korai stádiumban a daganatos elváltozások, amelyek jobb gyógyulási esélyekkel és emlőmegtartó kezelésekkel orvosolhatók.

Diagnosztikai mammográfia

Diagnosztikai mammográfiára jellemzően akkor van szükség, ha a páciens már kóros elváltozást mutató klinikai leletekkel, illetve olyan jellegzetes tünetekkel jelentkezik vizsgálatra, mint a tapintható csomó vagy a mellbimbó váladékozása.

Segítségével lehetőség van megismerni a daganatos elváltozás tulajdonságait, így elhelyezkedését, méreteit és egyéb jellegzetességeit ahhoz, hogy meghatározható legyen a kezelés jellege.

Hogyan működik a mammográfia?

A mammográfia képalkotó tulajdonságait a röntgensugarak adják. Ez a sugárzási forma valamennyi tárgyon, illetve a testen is képes áthaladni, a visszacsapódó sugarak eltérő energiája pedig a megfelelő eszközökkel képet tud alkotni az érintett területről.

A testben megtalálható szövetek, így az izom, a zsír vagy a csontok eltérő mennyiségben engedik át és verik vissza a sugárzást. Ez adja a képalkotás alapját, amelyen a csontok és a sűrű szövetek fehérebbek, a lágyrészek pedig szürkés árnyalatúak.

A mammográfiás vizsgálat során a röntgensugarak kizárólag a melleket érintik, a bennük található szöveteket világítják át. A radiológusok az így kapott képek alapján tudják átfogóan vizsgálni a belső szövetek épségét, illetve esetleges elváltozásait.

Mivel a mell formája alapvetően megnehezítené a vizsgálatot, ezért az emlőket kompressziónak kell kitenni, azaz kisebb mértékben összepréselni.

Miért van szükség a mell kompressziójára?

A kompresszióra több okból kifolyólag is szükség van. Egyrészt ezzel stabilizálható az emlő a vizsgálathoz, ami minimalizálja a röntgenkép elmosódását.

Ezen felül a mell alakjának kiegyenlítésével a röntgensugarak könnyebben és egységeseben tudják átvilágítani az emlőt, ami nemcsak a szükséges sugárdózist mérsékelheti, de mindemellett szintén javíthatja a felvétel minőségét.

A kompresszióval ezen felül lehetőség van arra, hogy a mell szöveteit egy síkban lehessen megjeleníteni, ami hozzájárul a legkisebb rendellenességek feltárásához is.

A mellkompresszió a mammográfiás vizsgálat legkellemetlenebb pontja, azonban fontos megjegyezni, hogy már vannak olyan módszerek, amelyekkel a kapcsolódó fájdalom mérsékelhető.

A Haller Medical által alkalmazott 3D tomoszintézises mammográfiás géphez például a SmartCurve® mellstabilizáló rendszer tartozik, amely képes felvenni a mell alakját és jóval kisebb kompresszió mellett is lehetőséget ad a vizsgálatra.

Ez a technológia a páciensek többségének valóban inkább csak kellemetlenséget, mint fájdalmat okoz.

Hogyan zajlik a mammográfiás vizsgálat?

A mammográfia minden esetben járóbeteg ellátásban történik, azaz nem igényel kórházi tartózkodást. A teljes vizsgálat koordinált, képzett radiológiai szakasszisztens segítségével történik és legfeljebb 20 percet vesz igénybe.

Mint minden röntgenvizsgálatnál, itt is fontos, hogy legalább az érintett területeken eltávolítsuk a fém tárgyakat, illetve szabaddá tegyük az emlőket.

A következő lépés, hogy az egyik emlőt egy speciális platformra helyezzük, majd a szakasszisztens egy kis műanyag lap segítségével kompressziót alkalmaz, hiszen a mell kismértékű nyomása elengedhetetlen a megfelelő képalkotáshoz.

A röntgenkép elkészítéséhez fontos a mozdulatlanság, sőt a lélegzetünket is javasolt visszatartani néhány másodpercig a megfelelő képminőség elérése érdekében. Ezt a folyamatot a másik emlő esetében is meg kell ismételni.

A 3D mammográfia hasonló módon történik annyi különbséggel, hogy a mellkompresszió a megfelelő berendezés és kiegészítők alkalmazása esetén lényegesen kisebb fájdalommal jár, az eszköz pedig több szögből is készít képet a mell szerkezetéről a térbeli digitális modell érdekében.

A mammográfiás vizsgálat eredményeit radiológus orvos értékeli

A vizsgálat során elkészített felvételeket minden esetben képzett radiológus értékeli, így már az esetleges legkisebb elváltozások is feltárhatók a segítségével.

Ha a mammográfia nem mutatott kóros elváltozást, a páciensnek nincsenek további teendői azon túl, hogy a jövőben is rendszeresen részt vesz a szűrővizsgálaton.

Amennyiben azonban a radiológus elváltozásokat vélt felfedezni a felvételeken, további vizsgálatokra van szükség. Ilyenkor sor kerülhet komplex emlődiagnosztikára, valamint biopsziára is, ha rosszindulatú kórkép kizárására vagy feltárására van szükség.

Milyen korlátai vannak a mammográfiának?

Kétségtelen, hogy a mammográfia jelenleg a legjobb eszköz a mellrák szűrésére. Különösen a 3D mammográfiás eszközökkel már egészen korai stádiumban kimutathatók a daganatos elváltozások, méghozzá sűrű mellszövetek esetén is.

Tudni kell azonban, hogy egyetlen szűrővizsgálat sem 100 százalékos, így a mammográfia sem képes minden emlőrákot kimutatni, azonban az esetek döntő többségében hasznos eredményekkel szolgál.

Főként a röntgentechnológia miatt azonban hatékonyságát akadályozhatják például a mellimplantátumok, a korábbi mellműtétek, de torzíthatja az eredményt például, ha a páciens testápolót vagy púdert használt az emlőn, amire vizsgálat előtt oda kell figyelni.

Amennyiben a mammográfia kétes eredményt hoz, általában komplex emlődiagnosztikára van szükség ahhoz, hogy az elváltozás kizárható legyen, vagy indokolja a továbbiakat.

Milyen kockázatokkal járhat a mammográfia?

A mammográfia alapvetően egy biztonságos képalkotó módszer. Nagyon sokan azonban tartanak az eszköz által használt röntgensugárzástól, de csak kevesen tudják, hogy ennek a mértéke alapvetően elhanyagolható.

A sugárzás ugyanis olyan jelentéktelen, hogy egy repülőút során vagy a természetben sétálva sem érnek minket kisebb hatások.

Nyilvánvalóan a tartós vagy túl gyakori röntgensugárzás már kockázatos lehet, de amennyiben valaki évente vagy kétévente egyszer ellátogat prevenciós szűrésre, az nem jár olyan dózisú sugárterheléssel, ami egészségügyi kockázatot jelentene.

Az egészséges nők számára tehát a mammográfia teljesen kockázatmentes, azonban terhes kismamáknak a magzati egészség miatt nem ajánlott, számukra szükség szerint az ultrahangos emlődiagnosztika lehet jó megoldás.

Tudni kell továbbá, hogy a modern röntgenrendszerek már speciális dózisszabályozási módszerek alkalmazásával működnek, így minimalizálják a szűrt sugárzást, ami biztosítja, hogy a test többi területeit alig vagy egyáltalán ne érje sugárterhelés.

Hogyan készüljünk a mammográfiás vizsgálatra?

A mammográfia alapvetően nem igényel komolyabb előkészületeket a páciens részéről, azonban érdemes szem előtt tartani néhány olyan szabályt, amelyek elősegíthetik a vizsgálat hatékonyságát és pontosságát. Ezek a következők:

• A mammográfiás vizsgálatot ajánlott a menstruáció utáni hétre időzíteni, mert a mellek más időszakban érzékenyebbek lehetnek, így a képalkotás nagyobb kellemetlenségekkel járhat.

• Válasszunk olyan ruházatot a vizsgálathoz, ami lehetővé teszi a mellek könnyed szabaddá tételét.

• Lehetőség szerint már otthon szabaduljunk meg azoktól az ékszerektől, amelyek gondot okozhatnak a képalkotás során (nyakláncok, piercingek).

• A vizsgálat napján ne használjunk dezodort, hintőport, púdert és krémet sem a melleken, sem a hónaljban, mert torzítják az eredményeket.