A pajzsmirigy ultrahang az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb képalkotó módszer abban az esetben, ha egy páciensnél felmerül a kérdéses hormontermelő szerv működési zavara vagy egyéb elváltozása.
Egy tapintható csomó a nyakon vagy egy szokatlan laboreredmény például már önmagában is indokolhatja a vizsgálatot, mert átfogó információkat adhat a pajzsmirigy méretéről, szerkezetéről, az esetleges gyulladásos elváltozásokról vagy a benne található göbökről.
A pajzsmirigy ultrahang kapcsán tudni kell, hogy a nevét biztosító endokrin szerv mellett ezzel a típusú képalkotó módszerrel lehet megvizsgálni a nyaki nyirokcsomókat, sőt a nagy nyálmirigyeket is.
Hogy mégis milyen tünetek esetén van szükség rá és milyen betegségek felismerésében lehet segítség ez a vizsgálat? Ebben a szakmai cikkben közérthető formában segítünk megválaszolni ezeket a kérdéseket!
Mi az a pajzsmirigy ultrahang?
A pajzsmirigy egy pillangó alakú belső elválasztású mirigy, amely a nyak elülső részén, a gége körül helyezkedik el.
Mérete ugyan aprócska, működése azonban az egész szervezetre hatással van, hiszen többféle hormon termelésében játszik kulcsszerepet, amelyek hatással lehetnek az anyagcserére, a szívműködésre, a testhőmérsékletre, sőt akár még a test energiaszintjére is.
A pajzsmirigy ultrahang ennek a szervnek a vizsgálatára lett specializálva, működése pedig nagy frekvenciájú hanghullámokra épül, azaz sugárterhelés nélkül teszi vizsgálhatóvá a mirigyet, valamint a környező nyaki szöveteket egyaránt.
A vizsgálat során a radiológus egy speciális ultrahangfejet mozgat a nyaki régióban, konkrétan a pajzsmirigy közelében, a kapcsolódó monitoron pedig valós időben tudja elvégezni a diagnózishoz szükséges felvételeket.
Mit lehet vizsgálni a pajzsmirigy ultrahanggal?
A pajzsmirigy ultrahang vizsgálat során az orvos többek között az alábbiakat tudja ellenőrizni:
- a pajzsmirigy mérete és térfogata;
- a mirigy szerkezete és homogenitása;
- a pajzsmirigyben található esetleges göbök száma, mérete és elhelyezkedése;
- az egyéb elváltozások (ciszták, szilárd vagy kevert szerkezetű kinövések);
- a gyulladásra utaló szerkezeti jelek;
- a környező nyaki nyirokcsomók állapota;
- minden olyan gyanús elváltozás, amely további kivizsgálást indokol.
A pajzsmirigy ultrahang tehát a szerv szerkezeti állapotáról ad átfogó képet, viszont amennyiben a működési zavarok felismerésére van szükség, akkor laborvizsgálatok segíthetnek a problémák azonosításában.
Milyen esetekben szükséges a pajzsmirigy ultrahang?
A pajzsmirigy ultrahangot a leggyakrabban a pajzsmirigyben kialakuló, de a nyaki régióban kitapintható csomó vagy megnagyobbodás kivizsgálása miatt alkalmazzák, de természetesen más esetekben is szükség lehet rá.
Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tüneteket és eseteket, amikor erre a képalkotó vizsgálatra van szükség:
Tapintható csomó vagy duzzanat a nyakon
Ha a nyak elülső részén, a gége környékén kisebb-nagyobb csomó tapintható, a pajzsmirigy ultrahang általában az első és legfontosabb vizsgálati forma, amely segíthet diagnosztizálni a göböt, a cisztát, de akár a pajzsmirigy megnagyobbodását is.
A tapintás önmagában nem elég, mert nem tud információt adni az elváltozás jellegéről, az ultrahanggal viszont pontosan ellenőrizhető, hogy valóban a pajzsmirigyben van-e a csomó, milyen a szerkezete, és milyen jellemzői vannak, amelyek esetleg további vizsgálatot indokolnak.
Pajzsmirigy megnagyobbodás vagy strúma
A strúma vagy más néven golyva a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, ami előfordulhat a teljes mirigy érintésével, de előfordulhat göbös formában is, amikor lokálisan kisebb-nagyobb csomók jelentkeznek.
A pajzsmirigy megnagyobbodása gyakran nem jár fájdalommal, de nagyobb méret esetén sokszor előidéz nyomásérzést, nyelési nehézséget, ritkábban légzési kellemetlenséget is. Diagnózisához elengedhetetlen a pajzsmirigy ultrahang.
Eltérő pajzsmirigy laboreredmények
A pajzsmirigy működésének vizsgálatakor a TSH, az FT4 és bizonyos esetekben az FT3 hormonok szintjét ellenőrzik a laborban, és amennyiben a vérképen ezek az értékek eltérnek a normál tartománytól, felmerülhet pajzsmirigy alulműködés vagy -túlműködés gyanúja.
Ilyenkor a kezelőorvos a klinikai kép alapján dönt arról, hogy szükséges-e pajzsmirigy ultrahang. Az emelkedett TSH például önmagában még nem indokolja, de ha szükséges a szerv szerkezetének vizsgálata, akkor a képalkotás kiemelt jelentőséggel bír.
Ismert pajzsmirigygöbök ellenőrzése
A már korábban felfedezett pajzsmirigygöbök rendszeres kontrollvizsgálata elengedhetetlen, és ilyenkor a pajzsmirigy ultrahang, mint elsődleges képalkotó eszköznek tekinthető.
Segítségével az orvos ellenőrizni tudja, hogy változott-e a göb mérete, szerkezete vagy megjelenése, és az eredmények alapján tudja módosítani a terápiát vagy további vizsgálatokra irányíthatja a pácienst.
Pajzsmirigydaganat gyanúja
Bizonyos pajzsmirigy elváltozások a rosszindulatúság lehetőségét is felvetik, különösen akkor, ha a göb növekszik, szabálytalan szélű, vagy egyéb gyanús jellemzőket mutat.
Ilyenkor a pajzsmirigy ultrahanggal nemcsak a mirigyet, hanem a környező nyaki nyirokcsomók állapotát is lehetőség van megvizsgálni. Fontos azonban, hogy az ultrahang önmagában nem elegendő a rosszindulatú daganat diagnózisához, mert ahhoz szükség van szövettani mintavételre is.
Milyen betegségek felismerésében segíthet a pajzsmirigy ultrahang?
A pajzsmirigy ultrahang egyik legnagyobb előnye, hogy számos szerkezeti eltérés felismerését és részletes vizsgálatát gyorsan, fájdalommentesen, sőt sugárterhelés nélkül lehetővé teszi.
Segítségével olyan elváltozások is láthatóvá válhatnak, amelyek egyébként panaszmentesek. Lássunk néhány gyakori betegséget, amelyek felismeréséhez nélkülözhetetlen a pajzsmirigy ultrahang:
Pajzsmirigygöb
A pajzsmirigygöb egy a mirigy szövetében kialakuló elváltozás, amiből diagnosztizálható egyetlen darab, de akár egyszerre több is. Az egyik leggyakoribb pajzsmirigy-betegség, amelynek többsége szerencsére jóindulatú elváltozás.
Gyakran nem is okoznak tüneteket és csak egy rutinvizsgálat során fedezik fel őket, ugyanakkor a pajzsmirigy ultrahang segíthet meghatározni méretüket, számukat, elhelyezkedésüket, sőt belső szerkezetüket egyaránt.
Pajzsmirigyciszta
A pajzsmirigyciszta egy a göbhöz hasonló elváltozás, nagy különbség azonban, hogy ez egy folyadékkal telt duzzanat, amely általában jóindulatú, és nemcsak önmagában, hanem akár göbök mellett is előfordulhat.
Az ultrahang fontos szerepet játszik a ciszták felismerésében, mert segítségével könnyedén elkülöníthetők egymástól a folyadéktartalmú, illetve szilárd részeket is tartalmazó elváltozások.
A kizárólag folyadékot tartalmazó ciszták jellemzően alacsony kockázatúak, de a kevert szerkezetű elváltozások esetében gyakran további kivizsgálásokra van szükség.
Pajzsmirigygyulladás
A pajzsmirigygyulladás többféle formában jelentkezhet, de az egyik legismertebb típusa a Hashimoto-betegség vagy más néven autoimmun pajzsmirigygyulladás, mert valójában egy autoimmun eredetű krónikus gyulladásról beszélhetünk.
Kialakulása esetén az immunrendszer a pajzsmirigy sejtjeit támadja, ami a krónikussá vált gyulladás miatt a mirigy működésének csökkenéséhez vezet. A pajzsmirigy ultrahang segítségével könnyen felismerhető, mert nagyon jellegzetes szerkezeti eltéréseket okoz.
Fontos azonban, hogy a képalkotás önmagában nem elegendő az autoimmun eredet bizonyításához, de célzott laboreredményekkel kiegészülve már felállítható a diagnózis.
Pajzsmirigy megnagyobbodás (strúma)
A pajzsmirigy ultrahang képes arra, hogy meghatározza a szerv méretét és térfogatát, amivel könnyebben felismerhető az egyenletes megnagyobbodás, de akár a több duzzanattal járó göbös strúma is.
Ez azért fontos, mert a pajzsmirigy megnagyobbodásának hátterében többféle eltérés állhat, és a további teendőket a legtöbbször csak az ultrahang eredményének kiértékelésekor tudja megállapítani a kezelőorvos.
Pajzsmirigyrák
A pajzsmirigy ultrahang kiemelkedően fontos szerepet játszik a pajzsmirigyrák felismerésében is, mert vannak olyan, kizárólag a képalkotás során feltárható jellemzők, amelyek további vizsgálatokat indokolnak.
Ilyen például
- a göb szabálytalan alakja vagy széle;
- a környezetéhez képest alacsony mobilitiás, kötött jelleg;
- az apró meszesedések jelenléte
- és a környező szövetek érintettsége.
Ezek a jellemzők önmagában még természetesen nem diagnosztikus értékűek, a göb rosszindulatú jellegének megállapításához további vizsgálatokra, így legalább szövettani mintavételre van szükség.
Nyaki nyirokcsomó-elváltozások
A pajzsmirigy ultrahang segítségével a környező nyaki nyirokcsomók is alaposan megvizsgálhatók, ami pajzsmirigydaganat gyanúja esetén kiemelt jelentőséggel rendelkezik az esetleges nyirokcsomó-érintettség miatt.
A képalkotással a nyirokcsomók mérete, alakja, belső szerkezete és vérellátása egyaránt ellenőrizhető, ami nem csak pajzsmirigy-problémák esetén lehet fontos információ az orvosok számára.
Mire nem elég kizárólag pajzsmirigy ultrahang?
Amint az a fentiekből már kiderült, bár a pajzsmirigy ultrahang rendkívül hasznos diagnosztikai eszköz, önmagában azonban nem alkalmas minden pajzsmirigybetegség felismerésére.
A legfontosabb, hogy az ultrahang a pajzsmirigy szerkezetét vizsgálja, nem pedig a hormontermelését, emiatt csak a képalkotás önmagában nem elegendő például
- a pajzsmirigy alulműködés;
- a pajzsmirigy túlműködés;
- a hormontermelés;
- az autoimmun pajzsmirigybetegségek;
- valamint a rosszindulatú daganatos elváltozás diagnózisához.
A Hashimoto-betegség esetén például az ultrahang jellegzetes képet mutathat, de a betegség igazolásához elengedhetetlen a laborvizsgálat. Ugyanígy a pajzsmirigyrák gyanúját felvető göb esetében sem elegendő önmagában a képalkotó vizsgálat, ahhoz szövettani mintavételre is szükség lesz.
Gyakran ismételt kérdések
Kimutatható a pajzsmirigy ultrahanggal a pajzsmirigy alulműködés?
Az ultrahang önmagában nem alkalmas a pajzsmirigy alulműködés diagnosztizálására, csak a mirigy szerkezeti eltéréseinek kimutatására, mert nem méri a hormontermelést. Az alulműködés felismerése vérvizsgálattal, a TSH és az FT4 értékek ellenőrzésével történik.
A pajzsmirigy ultrahang ki tudja mutatni a gyulladást?
Igen, de tudni kell, hogy inkább csak bizonyos gyulladásos folyamatokra jellemző szerkezeti eltéréseket tud megjeleníteni, egy Hashimoto betegség esetén például erre utalhat az inhomogén, megváltozott mirigyszerkezet.
Az ultrahang azonban önmagában gyakran kevés a gyulladás típusának és eredetének meghatározásához, ezért laborvizsgálatokkal is ki kell egészíteni a pontos diagnózishoz.
Mit jelent az EU-TIRADS besorolás a pajzsmirigy ultrahang leleten?
Az EU-TIRADS egy európai ultrahangos kockázatbesorolási rendszer, amely a pajzsmirigygöbök rosszindulatúságának valószínűségét becsüli meg, így az ultrahang lelet alapján sorolja kockázati kategóriákba az elváltozást.
Minél magasabb besorolásba tartozik a göb, annál nagyobb valószínűséggel lesz szükség szövettani mintavételre, vagyis vékonytű biopsziára.
Fájdalmas a pajzsmirigy ultrahang vizsgálat?
A pajzsmirigy ultrahang egy teljesen fájdalommentes képalkotó módszer, amelyet közvetlenül a nyak bőrén keresztül végeznek el. A páciensek legfeljebb enyhe nyomásérzést érezhetnek, különösen akkor, ha a nyak érzékenyebb vagy a pajzsmirigy be van gyulladva.
Mennyi ideig tart egy pajzsmirigy ultrahang vizsgálat?
A pajzsmirigy ultrahang vizsgálat hosszát mindig meghatározzák a páciens tünetei, de a legtöbb esetben 15-30 perc alatt elvégezhető. Az időtartam függ attól is, hogy csak a pajzsmirigyet kell vizsgálni, esetleg a nyaki nyirokcsomók vagy göbök részletes ellenőrzésére is szükség van.
Mi a különbség a pajzsmirigy ultrahang és a pajzsmirigy szcintigráfia között?
A két vizsgálatot sokan tekintik egymás alternatívájaként, de valójában két egészen eltérő célt szolgálnak. A pajzsmirigy ultrahang a mirigy szerkezetét, méretét és az esetleges göböket tudja megmutatni teljesen ártalmatlan hanghullámok segítségével.
A szcintigráfia ezzel szemben a pajzsmirigy működéséről, a kontrasztanyag felvételének eloszlásáról ad információt egy izotópos vizsgálat részeként, és elsődlegesen olyan betegségek diagnosztizálásában segít, mint a pajzsmirigy túlműködése vagy alulműködése.
