Szívritmuszavar

Szívritmuszavarról vagy más néven aritmiáról akkor beszélhetünk, ha a szívverések a megszokotthoz mérten lelassulnak vagy felgyorsulnak, azaz szabálytalanná válnak.

Előfordulásakor a szív nem tudja megfelelően elvégezni a munkáját, azaz eljuttatni a vért a különböző testrészekhez. Bizonyos eseteken ártalmatlan jelenség, máskor azonban akár életveszélyes állapotokat is előidézhet.

A szívverés ritmusának változása bizonyos esetekben teljesen normális. Testmozgás hatására például felgyorsul, alvás közben pedig lelassul. Amennyiben azonban ezt a változást nem külső hatás idézi elő, az mindig nagy odafigyelést igényel.

Hogy mi az a szívritmuszavar és milyen típusai, illetve kezelési lehetőségi vannak? Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk az egyik leggyakoribb kardiológiai betegségről!

Mi az a szívritmuszavar?

Szívritmuszavarnak minden esetben a rendellenes szívverést nevezzük. Előfordulhat felgyorsult és lelassult szívverés vagy csak egyszerű szabálytalanság is, de amennyiben külső hatás nélkül fordul elő, javasolt mielőbb kardiológus segítségét kérni.

Normál szívműködés esetén a kérdéses szerv mindig pontosan, összehangoltan dolgozik, így képes ritmikusan vért, ezáltal oxigént pumpálni a test minden részébe, ami elengedhetetlen az élethez.

A becslések szerint a világ lakosságának mintegy 1,5-5 százalékát érinti a szívritmuszavar, azonban sok embernek egyáltalán nincsenek panaszai, ami megnehezíti az előfordulási arány kalkulációját.

A szív működése

Ha meg szeretnénk érteni a szívritmuszavart, ahhoz elengedhetetlen tisztában lenni a szív anatómiájával és működésének alapjaival.

A szív felépítése

Az emberi szív négy kamrából épül fel, így a két felső pitvarból, valamint a két alsó kamrából. Mindegyik kamrához tartozik egy-egy szívbillentyű, amelyek a szerv összehúzódásakor, azaz szívveréskor nyílódnak és záródnak.

Ez azért fontos, mert a vér így csak egyetlen irányban tud áramlani a szervezetben. Fontos, hogy véráramlás csak akkor történik, ha a billentyűk között nyomáskülönbség keletkezik. A megfelelő működéshez elengedhetetlen, hogy a négy üreg szervezetten összedolgozzon.

Magát a szívverést minden esetben elektromos impulzus indítja el, ami a jobb pitvarban kezdődik, majd a bal pitvar felé haladva eljut az atrioventrikuláris csomóig, ahol a kamrák összehúzódását idézik elő.

Az egészséges szív ritmikusan kapja az elektromos impulzusokat, ennek megfelelően egyenletes ütemben dolgozik.

Hogyan alakul ki a rendellenes szívritmus?

Rendellenes szívritmus akkor alakul ki, amikor az imént említett elektromos impulzusok időtartamában vagy sorrendiségében valamilyen eltérés tapasztalható.

Bizonyos aritmiák annyira rövid ideig tartanak, hogy észre sem lehet venni őket, nem befolyásolják jelentősen még a pulzusszámot sem, de jelentkezhetnek hosszabb ideig is, lelassítva, felgyorsítva vagy szabálytalanná téve a pulzust.

Bármelyik eset is áll fenn, a szív munkájának hatékonysága ilyenkor jelentősen lecsökken.

• Lassú pulzusszámról beszélünk, ha a szívverések száma percenként kevesebb mint 60 (bradycardia).

• Gyors pulzusszámról beszélünk, ha a szívverések száma percenként több mint 100 (tachycardia).

A szívritmuszavar típusai

A pulzusszám függvényében a szívritmuszavarnak több típusát is megkülönböztethetjük egymástól:

Bradycardia (lassú szívműködés)

• Szinuszcsomó betegség: Ebben az esetben a szívritmuszavart a szinuszcsomó nem megfelelő működése határozza meg. Általában a csomó közelében kialakult hegesedés idézi elő, ami zavarhatja vagy blokkolhatja a szívverés jeleit, a természetes pacemaker funkciót.

• Szívblokk: Ilyenkor a szív elektromos útvonalai blokkolásra kerülnek, ezáltal a jelek vagy egyáltalán nem vagy csak lelassulva kerülnek továbbításra. Néha nem okoz tüneteket, máskor azonban a szívverés kihagyását, illetve lassú szívműködést idézhet elő.

Tachycardia (gyors szívműködés)

• Pitvarfibrilláció: Kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a szívben a jelátvitel kaotikussá válik, ami felgyorsult, koordinálatlan szívverést idéz elő. Gyakran magától megszűnik, de mivel összefüggésbe hozható a stroke-kal, gyakran sürgősségi ellátást igényel.

• Pitvarlebegés: Hasonló a pitvarfibrillációhoz, azonban kevésbé szélsőséges, a szívverések ilyenkor valamivel szervezettebbek maradnak. Szintén összefüggésbe hozható a stroke kialakulásával.

• Szupraventrikuláris tachycardia: Azokat a szabálytalan szívveréseket soroljuk ide, amelyek a kamrák felett kezdődnek. Jellemző rájuk, hogy nagyon hirtelen kezdődnek, és általában ugyanolyan hirtelen maguktól el is múlnak.

• Kamrafibrilláció: A szív alsó üregeinek remegését, szabálytalan összehúzódását előidéző gyors és kaotikus elektromos jelek okozzák. Az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar, amely akár halálhoz is vezethet, ha néhány percen belül nem áll helyre.

• Kamrai tachycardia: Rendkívül gyors és szabálytalan szívritmus, ami az alsó szívkamrák hibás elektromos jeleivel indul. Mivel a gyors mozgás miatt a szív nem tud megtelni vérrel, azaz elegendő oxigént juttatni más szervekhez.

A szívritmuszavar tünetei

Bár maga a szívritmuszavar is egyfajta tünet, azonban sokan nem tudják, hogy miről ismerhetik fel ezt a jelenséget. Ezért összegyűjtöttük a legfőbb kísérőpanaszokat, amelyek erre utalhatnak:

• Erőteljes szívdobogásérzés.

• Szédülés vagy ájulás.

• Határozott légszomj.

• Mellkasi nyomás, fájdalom, lüktetés vagy diszkomfortérzés.

• Általános gyengeség, fáradtság, dekoncentráltság.

• Izzadás.

• Szorongás.

FONTOS: A szívritmuszavar gyakran egyáltalán nem okoz semmilyen tünetet, azonban súlyos betegségek előjele lehet. Emiatt nagyon fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat, ahol a megfelelő diagnosztikai eszközökkel idejekorán feltárhatók a csendes betegségek is.

A szívritmuszavar okai

Amint azt fentebb már leírtuk, a szív működését elektromos jelek szabályozzák. Az egészséges szívben a szinuszcsomóból indul az impulzus, majd fokozatosan mozgásra készteti előbb a felső, aztán az alsó szívkamrákat, ezzel pumpálásra ösztönözve a szívet.

Hogy milyen okai lehetnek annak, ha ez az elektromos jelátvitel nem megfelelő vagy megváltozott? Lássuk az aritmia legfőbb kiváltó okait:

• Szívroham vagy korábbi szívrohamból, esetleg genetikai okokból fakadó hegesedés.

• Koszorúér-betegség, azaz elzáródott artériák a szívben.

• A szívizom szerkezetét érintő változások (például kardiomiopátia).

• Pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés.

• Cukorbetegség.

• Súlyos Covid-19 fertőzés.

• Tartósan fennálló alvási apnoé.

• A vér elektrolitegyensúlyának felborulása.

Az aritmia a legtöbbször a szív artériáihoz, billentyűihez vagy izmaihoz kapcsolódó probléma miatt alakul ki, azonban vannak olyan kockázati tényezők – leginkább az életmódhoz kapcsolódóan –, amelyek elősegíthetik a megjelenését. Ezek a következők:

• Dohányzás.

• Rendszeres alkoholfogyasztás.

• Nagy mennyiségű koffeint tartalmazó italok fogyasztása.

• Bizonyos gyógyszerek vagy stimulánsok rendszeres alkalmazása.

• Elhízás (30-nál magasabb testtömegindex).

• Magas vércukorszint.

• Stresszes életmód.

A szívritmuszavar diagnózisa

Mivel a szívritmuszavar nem egy állandóan fennálló probléma, a legtöbb páciensnél csak időszakosan jelentkezik, ezért megállapítása komplikált feladat.

A diagnózist minden esetben a kardiológia állítja fel, és nagyon ritka, ha az anamnézis, a szív meghallgatása, illetve egy egyszerű pulzusmérés elegendő a feltáráshoz. Amennyiben ugyanis az aritmia folyamatos, az jellemzően sürgősségi ellátást indokol.

A szívritmuszavar diagnosztizálásához a legtöbbször a következőkre lehet szükség:

• EKG: Az EKG segítségével gyorsan és hatékonyan lehet ellenőrizni a szív elektromos aktivitását. Fájdalommentes vizsgálat, aminek részeként érzékelőket rögzítenek a mellkasra, amelyek a szív munkáját figyelik, kirajzolva a legkisebb rendellenességeket is.

• Holter monitor: A Holter monitor vagy más néven 24 órás EKG vizsgálat azért fontos, mert a szívritmuszavar gyakran a legváratlanabb helyzetekben jelentkezik, így a szívműködés a napi tevékenységek során is ellenőrizhető lesz. Szükség esetén a Holter EKG-ra akár hetekig is szükség lehet.

• Echokardiográfia: Az echokardiográfia hanghullámok segítségével képes megmutatni a szív és a szívbillentyűk szerkezetét, valamint a vér áramlását, így kizárhatók vagy diagnosztizálhatók vele olyan fizikai elváltozások, amelyek aritmiát okozhatnak.

• Beültethető EKG: Amennyiben a szívritmuszavar csak nagyon ritkán jelentkezik, a mellkas bőre alá egy aprócska EKG készüléket ültethetnek, amely folyamatosan rögzíti a szív elektromos aktivitását, ezáltal a szabálytalan szívritmust is.

• Terheléses EKG: Mivel bizonyos aritmiákat fizikai aktivitás vált ki, ezért a terheléses EKG segítségével lehetőség van ellenőrizni a szív működését például egy futópadon vagy egy szobakerékpáron.

• Billenőasztal teszt: Főleg ájulásrohamokkal kísért szívritmuszavarok esetén hatékony módszer, aminek részeként a pulzust és a vérnyomást ellenőrzik úgy, hogy a pácienst egy asztalra fektetnek, amit megdöntenek majd felállítanak, és közben figyelik, hogy miként reagál a szív a testhelyzet változására.

• Elektrofiziológiai vizsgálat: Összetett diagnosztikai módszer, aminek részeként vékony csövet vezetnek – általában az ágyékból – a szív egyes területeire, amelyek érzékelik a szív elektromos aktivitását, így pontosan kimutatható, miként terjednek az elektromos jelek a szívverések során.

A szívritmuszavar kezelése

A szívritmuszavar kezelésére csak pontos diagnózist követően van lehetőség. A kardiológusok mindig az aritmia típusához és súlyosságához igazítják az alkalmazott terápiákat, sőt vannak olyan esetek is, amikor nincs szükség másra, csak rendszeres vizsgálatra.

A szívritmuszavar gyógyszeres kezelése

A fejlődő orvostudománynak köszönhetően ma már nagyon sokféle gyógyszer elérhető az aritmia kezelésére. Mivel minden eset más és más, előfordulhat, hogy valakinek többféle készítményt, illetve többféle adagolást is ki kell próbálnia a megfelelő eredmény eléréséhez.

A szívritmust jellemzően a következő típusú gyógyszerekkel lehet szabályozni:

• Antiaritmiás készítmények: Képesek a ritmuszavart normális ritmussá alakítani vagy megelőzni az aritmia kialakulását.

• Pulzusszámot szabályozó gyógyszerek: A pulzusszám szabályozásával képesek megelőzni a ritmuszavarokat.

• Véralvadásgátlók: Csökkentik a vérrögök kialakulásának az esélyét, ami fontos, ha a háttérben ez a probléma áll az aritmia mögött.

A fentieken kívül olyan gyógyszerek szedése is indokolt lehet szívritmuszavar esetén, amelyek a kapcsolódó állapotok kezelésére szolgálnak.

A szívritmuszavar terápiás kezelése

Gyakori, hogy a gyógyszerek mellett célzott terápiákra is szükség van ahhoz, hogy a szabálytalan szívritmust kezelni lehessen. A legtöbbször a következő terápiák kerülhetnek szóba ilyen esetekben:

• Kardioverzió: Alkalmazásával egy elektromos impulzus biztosítja a normális szívritmust.

• Katéterabláció: Egy speciális katéter elektromos impulzussal stimulálja a szív egy bizonyos területét annak érdekében, hogy megakadályozza a rendellenes ritmusokat. A legtöbb aritmia esetén hatékonyan alkalmazható.

• Tüdővéna izolálás: Segítségével elkülöníthetők és kizárhatók azok a területek, amelyek aritmiás panaszokat okoznak. Különösen hatékony a gyakori- vagy a rohamokban jelentkező szívritmuszavarok kezelésére.

A szívritmuszavar eszközös kezelése

A kardiológusok speciális eszközöket is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy a szívritmuszavar tartósan megszüntethető legyen. Ezek a következők:

• Pacemaker: A pacemaker képes folyamatosan elektromos impulzusokat küldeni a szív izomzatának, hogy ezzel megőrizze a normál pulzusszámot és megakadályozza a lassulást.

• Kardioverter-defibrillátor (ICD): Ez a beültethető készülék azt a célt szolgálja, hogy a szívritmus folyamatos követésével felismerje az aritmiát, és impulzusokkal normalizálja a szívritmust. Különösen hatékony életveszélyes szívritmuszavarok esetén.

• Kardiális reszinkronizációs terápia (CRT): Szívelégtelenségtől és koordinálatlan balkamrás összehúzódástól szenvedők számára hatékony, mert az eszköz képes szinkronizálni a bal szívkamra munkáját.

A szívritmuszavar sebészeti kezelése

Az aritmiától szenvedőknek ritkán sebészeti beavatkozásra lehet szükségük.

Ma már nagyon fejlett műtéti módszerek állnak az orvosok rendelkezésére ahhoz, hogy tartósan megszüntethessék a ritmuszavart kiváltó problémákat. Ilyen például a koszorúér-bypass műtét is.

Gyakori sebészeti módszer még a labirintus eljárás, amivel könnyedén korrigálhatók azok a szívritmuszavarok is, amelyek nem reagálnak a gyógyszerekre vagy az egyéb terápiákra.

A szívritmuszavar kezelése életmódváltással

Nagyon fontos kiemelni, hogy a szívritmuszavart sok esetben a nem megfelelő életmód okozza, így gyakran enyhe terápiákkal vagy kezelés nélkül, szimpla életmódváltással is segíthet magán a páciens.

Ehhez a következő szempontok különösen fontosak:

• A magas vérnyomás kezeltetése.

• A vércukorszint szabályozása.

• A dohányzás kerülése.

• Az alkoholfogyasztás mérséklése.

• Az egészséges testsúlyra való törekvés.

• A rendszeres testmozgás beiktatása a mindennapokba.

• Az egészséges táplálkozás biztosítása.

• A koffein kerülése vagy mérséklése.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyire súlyos betegség a szívritmuszavar?

Minden esetben kivizsgálást és pontos diagnózist igényel, mert bizonyos ritmuszavarok teljesen ártalmatlanok, azonban vannak, amelyek akár a szívmegállás kockázatát is előidézhetik.

Milyen szövődményei lehetnek a szívritmuszavarnak?

Erősen páciensfüggő, de a szívritmuszavar hatására gyakrabban alakulhat ki szívizom-gyengülés, szívmegállás vagy stroke.

Mikor van szükség sürgősségi ellátásra szívritmuszavar esetén?

Amennyiben a tünetek között erős mellkasi fájdalom, légzési nehézség és szédülés is jelentkezik.

Fiataloknál is kialakulhat szívritmuszavar?

Igen, hiszen lehet veleszületett rendellenesség is, de a fiatalkorban jelentkező sok stressz vagy a mértéktelen energiaital-fogyasztás egyaránt elősegítheti a kialakulását.

Előfordulhat tünetmentes szívritmuszavar?

Igen, ezért is fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat, hiszen a tünetmentes szívritmuszavar is okozhat később súlyos szövődményeket, ami így hatékonyan megelőzhető.

A vérnyomásmérő is jelezheti az aritmiát?

A nagyobb tudású vérnyomásmérők már képesek jelezni a szabálytalan pulzust, azonban a pontos diagnózishoz minden esetben kardiológiai szakvizsgálatra van szükség.

Okosóra is képes jelezni a szívritmuszavart?

Vannak már olyan fejlett okosórák – például Apple Watch, Samsung Galaxy Watch stb. –, amelyek rendelkeznek EKG- és fejlett pulzusméréssel. Ezek jelezhetik, ha probléma van, és ilyenkor javasolt haladéktalanul kardiológushoz fordulni.

Fontos azonban, hogy az okosórák nem tekinthetők hitelesített orvosi mérőműszereknek!

Mikor van szükség pacemakerre az aritmia kezeléséhez?

Kizárólag abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelések és az egyéb terápiák nem elegendők, és a szív nem képes normál tempóban biztosítani a pulzust.

Lehet sportolni szívritmuszavarral?

Általában igen, de csak és kizárólag kardiológus engedélyével és jóváhagyásával.

Aritmiával is lehet repülőre ülni?

A legtöbbször igen, de minden esetben érdemes egyeztetni kardiológus szakorvossal.

Csökkentheti a várható életkort a szívritmuszavar?

A megfelelően kezelt szívritmuszavar mellett a páciensek többsége teljes életet élhet, így nem befolyásolja a várható életkort sem.