A méhnyakrák megelőzésében és korai felismerésében kulcsszerepet játszanak a rendszeres szűrővizsgálatok. A méhnyakszűréshez a nőgyógyász első körben a PAP-teszt vagy HPV-teszt között dönt.
A két módszer gyakran egyszerre van jelen a nőgyógyászati gyakorlatban, valójában azonban eltérő biológiai folyamatokra koncentrálnak, hiszen míg a PAP-teszt a már kialakult sejtváltozásokat képes kimutatni, addig a HPV-teszt inkább a kiváltó okokra fókuszál.
Ez már önmagában egy közérthető magyarázat arra vonatkozóan, hogy mi a különbség a PAP-teszt vagy HPV-teszt között, de tapasztalataink szerint a páciensek még gyakran így is bizonytalanok, hogy melyikre, mikor és miért van szükségük.
Ebben a cikkben ezért most alaposan körbejártuk a témát, hiszen a két vizsgálati módszer a méhnyakszűrés alapjának tekinthető, és prevenciós szempontból minden nőnek fontos tisztában lennie a kettő közötti különbséggel.
Mi az a PAP-teszt?
A PAP-teszt egy olyan nőgyógyászati vizsgálat, amely kenetvétel alapján segít megmutatni, hogy a méhnyak tartalmaz-e a normálistól eltérő sejteket.
Kulcsfontosságú a méhnyakrák megelőzésében és korai diagnózisában egyaránt. A rendellenes méhnyaksejtek ugyanis kezelés nélkül daganatos elváltozást idézhetnek elő, ami rendszeres szűréssel, korai beavatkozással elkerülhető.
A PAP-teszt során a nőgyógyász közvetlenül a méhnyakról, a méhet és a hüvelyt összekötő kis szervről vesz sejtmintát, amelyeket laborba küld kivizsgálásra, hogy feltárják az esetleges rákos vagy rákot okozó sejtek jelenlétét.
Mi az a HPV-teszt?
A HPV-teszt (a PAP-teszthez hasonlóan) a méhnyak sejtjeit vizsgálja a humán papillomavírus jelenlétét kutatva.
A HPV ugyanis egy olyan szexuális úton terjedő fertőzés, amely bár a legtöbb embernél magától elmúlik, viszont néhány típusa megnöveli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Ezért nagyon fontos, hogy a nők rendszeres HPV-teszten vegyenek részt, amely nemcsak azt mutatja meg, hogy a vírus megtalálható-e a méhnyakon, hanem azt is, melyik típusba tartozik, azaz mekkora az esélye a méhnyakrák lehetőségének.
A teszthez szintén kenetvételre van szükség közvetlenül a méhnyakról, majd az így kapott sejtmintát laboratóriumi körülmények között vizsgálják a humán papillomavírus jelenlétének, illetve típusának igazolása érdekében.
PAP-teszt vagy HPV-teszt, esetleg mindkettő?
- A PAP-teszt tehát a méhnyakrák kialakulásához vezető rendellenes sejtek azonosításában segít,
- míg a HPV-teszt a méhnyakon előforduló magas kockázatú humán papillomavírus jelenlétét tudja azonosítani.
Hogy mikor, melyikre és milyen gyakorisággal van szüksége egy páciensnek, azt meghatározza az életkor, a kórtörténet és természetesen a kockázati tényezők összessége is.
Gyakori azonban, hogy kezelőorvosunk együttes tesztelést javasol, vagyis PAP-tesztre és HPV-tesztre egyaránt szükségünk lesz.
Ilyen esetekben nem kell megijednünk, hiszen nincs szükség két mintavételre, ellenben a rákszűrés sokkal átfogóbb eredménnyel járhat, hiszen a méhnyakrák kialakulását két lehetséges oldalról is megközelíti.
Milyen rendszerességgel szükséges a PAP-teszt vagy HPV-teszt?
Aki rendszeresen megjelenik nőgyógyászati szűrővizsgálatokon, jellemzően nem kell aggódnia a méhnyakszűrés miatt.
Egy modern nőgyógyászat ugyanis nemcsak követi a páciens életútját, hanem ütemezi a rákszűrést, hogy az megfelelő időközönként, mondhatni rutinszerűen elvégezhető legyen.
Tapasztalataink szerint azonban nagyon sok nő nem jár rendszeres nőgyógyászati vizsgálatra, ami azon túl, hogy jelentős kockázat, némileg számszerűsíti a rákszűrés esedékességét:
- Alapszabály, hogy PAP-teszten minden 18 és 65 év közötti nőnek rutinszerűen ajánlott részt venni legalább 3 éves rendszerességgel. Ez még akkor is fontos, ha valaki nem él aktív szexuális életet, átesett a menopauzán és a HPV elleni védőoltása sem maradt ki a sorból.
- A rendszeres HPV-tesztet ezzel szemben inkább 30 éves kor felett ajánlják, méghozzá legalább 5 éves ciklusokban.
- Fontos kiemelni, hogy teljesen elfogadott és bevett gyakorlat az is, ha valakinél ötévente egyszerre végzik el a PAP-tesztet és a HPV-tesztet. Itt azonban oda kell figyelni a rizikótényezőkre és arra is, hogy a korábbi rákszűrés eredményei megkérdőjelezhetetlenek legyenek.
Hogyan történik a PAP-teszt és a HPV-teszt?
A PAP-tesztet és a HPV-tesztet egyaránt kismedencei vizsgálat során végzik a nőgyógyászok. Azért is lehet egyszerre alkalmazni a kettőt, mert mindkét esetben méhnyaki mintavételre van szükség.
A vizsgálat általában nem jár fájdalommal, legfeljebb enyhe kellemetlenségekkel.
A folyamat a nőgyógyászati rutinvizsgálatokhoz hasonlítható, vagyis miután a páciens kényelmesen elhelyezkedett a vizsgálószéken, a szakorvos egy spekulummal feltárja a hüvelyt, hogy hozzáférjen a méhnyakhoz.
Innen egy puha, kefeszerű eszközzel sejtmintát vesz, amit üveglemezre vagy egy kis tartályba helyez, majd elküldi laboratóriumi vizsgálatra, ahol néhány nap alatt elkészül a teszt eredménye.
Mit jelent a pozitív PAP-teszt?
A pozitív PAP-teszt azt jelenti, hogy a méhnyakon rendellenes sejtek megjelenése tapasztalható. Ezek fakadhatnak egy ártalmatlan HPV fertőzésből vagy gyulladásból, de akár rákmegelőző állapotra is utalhatnak.
Fontos kiemelni azonban, hogy a pozitív PAP-teszt nem azt jelenti, hogy valakinél méhnyakrák diagnosztizálható. Az eredmény csak arra enged következtetni, hogy a méhnyakon szokatlan vagy rendellenes sejtek találhatók, aminek több oka lehet.
Pozitív eredmény után általában a PAP-teszt ismétlésére van szükség, és ha a helyzet változatlan, további vizsgálatok következnek.
A PAP-tesztet jellemzően egy hatfokozatú skálán értékelik és a következő jelölésekkel találkozhatunk a citológiai eredmény kapcsán:
- P0: A kenet nem értékelhető, ismétlésre van szükség.
- P1: Normál sejtkép.
- P2: Megváltozott sejtkép, kóros elváltozás nélkül.
- P3: Kóros sejtek megjelenése, ami ismételt rákszűrést követel.
- P4: Rákmegelőző állapot, amihez szövettani mintavétel javasolt.
- P5: A kenetből rákos sejtek azonosíthatók.
Ha a PAP-teszt rákos sejteket azonosított
Ebben az esetben fontos tisztázni, hogy gyakran még csak rákmegelőző sejtekről van szó, és csak ritkábban már kialakult méhnyakrákról.
Rákmegelőző sejtek esetén ugyanis nagyon fontos, hogy azok a megfelelő kezeléssel (például krioterápiával vagy lézerterápiával) mielőbb eltávolításra kerüljenek, és ne alakulhasson ki daganatos elváltozás.
Amennyiben már kifejlődött méhnyakrákról beszélünk, a sebészeti beavatkozás és az olyan onkológiai kezelések, mint a sugárterápia és a kemoterápia megkerülhetetlenek a gyógyuláshoz.
Mit jelent a pozitív HPV-teszt?
A pozitív HPV teszt azt jelenti, hogy magas kockázatú humán papillomavírust mutattak ki a méhnyakon. Itt is lényeges kiemelni, hogy a pozitív eredmény nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával!
Éppen ellenkezőleg. A HPV-nek nagyon sokféle típusát különböztethetjük meg egymástól:
- Több mint 150 kórokozót sorolhatunk ebbe a törzsbe;
- közülük azonban csak mintegy 35-40, ami a nemi szervekhez kapcsolódik;
- és ebből mindössze 14 típus, ami daganatos elváltozást okozhat.
A HPV vírusok típusai ezért minden esetben pontos azonosítást igényelnek. A legtöbbször hiába birkózik meg az immunrendszer az egyes típusokkal, a daganatos elváltozást is előidézhető fertőzések nagy odafigyelést igényelnek.
Ha a HPV-teszt magas kockázatú vírusokat azonosított
A magas kockázatú HPV vírusok közé sorolhatjuk többek között a HPV 16-ot, a HPV 18-at, a HPV 31-et, a HPV 33-at és a HPV 42-t. Ha a teszt ezeket a típusokat azonosította, akkor a daganatos elváltozások kialakulásának valószínűsége megnövekedett.
A legtöbbször még csak rákmegelőző állapotról van szó, ezért elegendő a páciens rendszeres ellenőrzése és rákszűrése annak érdekében, hogy időben meg lehessen állítani a daganat kialakulását.
Ha a pozitív HPV-teszt után a PAP-teszt már rákos sejteket azonosított, akkor a megfelelő terápiákkal azok mielőbbi eltávolítására van szükség.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a fő különbség röviden a PAP-teszt és a HPV-teszt között?
Röviden a PAP-teszt a sejtváltozást, a HPV-teszt pedig az azt kiváltó vírusok kimutatását szolgálja.
Hány éves korig van szükség a PAP-tesztre vagy a HPV-tesztre?
A szűrővizsgálatok kizárólag nőgyógyász beleegyezésével függeszthetők fel legkorábban 65 éves korban, ha a páciensnél az előző 10 év eredményei nem tartalmaztak súlyos rendellenességeket.
Fontos azonban, hogy a méhnyakrák bár ritkábban, azonban 65 éves kor felett is kialakulhat, ezért prevenciós célzattal ilyenkor egyaránt kérhető rendszeres szűrés, sőt bizonyos kockázati tényezők esetén ez erősen ajánlott.
Méheltávolítás után is szükség lehet PAP- vagy HPV-tesztre?
Sok esetben igen, viszont ez a méheltávolítás típusától is függ. Amennyiben például a méh- és a méhnyak nem abnormális sejtek vagy daganat miatt került eltávolításra, a kérdéses szűrések teljesen elhagyhatók.
Itt fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben a méheltávolítás éppen a rákos sejtek miatt történt, a tesztek a későbbiekben is elengedhetetlenek.
Szintén szükséges a szűrés olyan ritka esetekben, amikor a méhet bár eltávolították, a méhnyak azonban megmaradt. Ilyenkor ugyanaz a prevenciós protokoll, mint mindenki másnál.
Mikor van szükség gyakrabban PAP-teszt vagy HPV-teszt alkalmazására?
Bizonyos esetekben kezelőorvosunk az ajánlottnál sűrűbben is végezhet PAP- vagy HPV-tesztet, méghozzá a következő kockázati tényezők esetén:
- Korábbi PAP-tesztek kóros eredményei vagy sikeresen kezelt méhnyakrák.
- HIV-fertőzés esetén, mivel az ilyen pácienseknél a gyengébb immunrendszer miatt nagyobb a méhnyakrák kockázata.
- A családi anamnézisben anyai ágról volt méhnyakrákkal diagnosztizált páciens.
- Kemoterápia, szteroidhasználat vagy szervátültetés miatt legyengült immunrendszer esetén.
Fájdalmas a PAP- és a HPV-teszt?
A legtöbb nő kellemetlennek vagy kényelmetlennek találja a tesztekhez szükséges kenetvételt, a fájdalom azonban nem jellemző.
A teszt legkellemetlenebb része, amikor a nőgyógyász egy spekulumot helyez fel a hüvelybe – akárcsak a rutin nőgyógyászati szűrések alkalmával –, illetve a méhnyakról sejtmintát vesz, de az egész folyamat alig tart tovább néhány percnél.
A kellemetlenségek, illetve az esetleges fájdalom mérsékelhető, ha a vizsgálat előtt a páciens kiüríti a hólyagját, valamint legalább egy órával korábban valamilyen vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót vesz be.
Milyen felkészülést igényel a PAP-teszt vagy HPV-teszt?
A tesztek az alapvető higiénia betartása mellett nem igényelnek különösebb felkészülést a páciens részéről. Fontos azonban, hogy a tisztálkodáshoz ne használjunk erős szappanokat, mert azok torzíthatják az eredményeket.
Szintén kerüljük a hüvelyöblítést, amelyet egyébként sem javasolnak a nőgyógyászok, hiszen felboríthatja a szerv természetes bioflóráját, illetve szűrés előtt szintén torzíthatja az eredményeket.
Elvégezhetők a tesztek menstruáció alatt?
Igen, de több okból kifolyólag sem ajánlott. A menstruáció a vérzés erősségétől függően ugyanis befolyásolhatja a teszt eredményeit, ezért érdemes inkább más időpontra igazítani a vizsgálatot.
Miért fontos panasz nélkül is a rendszeres PAP-teszt vagy HPV-teszt?
Azért, mert a méhnyakrák – különösen korai stádiumban – általában teljesen tünetmentes vagy nagyon általános panaszokkal jár. Csak ezek alapján tehát nem lehet idejekorán felismerni és biztosítani a megfelelő kezelést.
Mit nevezhetünk rákmegelőző állapotnak pozitív tesztek esetén?
Ilyen eredményeknél már kóros sejtek figyelhetők meg a méhnyakon, amelyekből könnyedén daganatos elváltozás alakulhat ki. Még nem rák, de rákmegelőző állapot, és megfelelő kezeléssel megelőzhető vele a daganat kialakulása.
HPV oltás után is szükség van HPV-tesztre?
Igen. A HPV oltás nagyon sokat segíthet a fertőzés, illetve a méhnyakrák kialakulásának megelőzésében, de nem garantálnak 100 százalékos védelmet, ezért a rendszeres szűrővizsgálat elkerülhetetlen.
Az otthoni HPV-teszt helyettesítheti a nőgyógyász által végzett tesztet?
Nem. A patikákban vagy drogériákban elérhető HPV-tesztek megbízhatóságára nincs orvosi garancia, könnyen adhatnak téves eredményeket. A megbízható nőgyógyászati diagnózist ezért még a legdrágább otthoni HPV-tesztek sem helyettesíthetik!
