Szülés lépésről lépésre III.
A programozott szülés gyakorlatilag a szülés egy előre kitűzött időpontban történő megindítását jelenti.
Ennek lehet az oka a túlhordás (amikor már betöltött 40. hét után sem indulnak meg a fájások). A szülés várható ideje után fokozott a magzat veszélyeztetettsége, az elöregedő lepény egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát. A baba oxygénhiányos állapotát jelzi, ha magzati széklet, azaz meconium kerül a magzatvízbe, régebben ezt amnioszkópos vizsgálattal ellenőrizték, ma inkább az ultrahangos áramlásvizsgálat és a CTG vizsgálat az elfogadottabb.
Ekkor van szükség a szülésindításra. Ennek több fajta módszere létezik, a klinikai gyakorlatban a prosztaglandinos gél és a ballonos méhszájérlelés a leginkább elterjedt. A folyamat során egy olyan zselét kennek fel a méhnyakhoz, ami az oxytocin receptorok kihelyezésén keresztül serkenti a méh összehúzódását, emellett a méhnyak felpuhulását. A másik módszer a ballonos méhszájérlelés. Ennél a módszernél egy ballont helyezünk a méhnyak belső oldalára, ami az esti benttartózkodás során szépen kinyitja a méhszájat.
Ezeket a módszereket általában oxytocinos fájásasszisztálás követ.
A oxytocinos fájásasszisztálás szükségessége -ugyanúgy mint a gátmetszésé- nem kudarc, hanem megoldás. Egy olyan anatómiai, vagy élettani probléma áthidalása, ami régebben magzati-anyai károsodáshoz, esetleg tragédiához vezetett volna.
Számos tévhit alakult ki az oxytocin adása kapcsán. Pedig nincs másról szó, mint annak a hormonnak az adásáról, ami természetes úton is felszabadulna a szülés során, ám ez valamilyen okból kifolyólag elmarad. Az oxytocin adása mellett az anyukák általában végig CTG megfigyelésen vannak, ezáltal biztosak lehetünk abban, hogy az összehúzódások olyan mértékben jönnek csak, ami a babának még a komfortzónáján belül van, ám a méhszájat nyitva tartja és a szülés előmenetelét segíti.
A császármetszést is programozhatjuk, ha a műtét javallata már a szülés megindulása előtt fennáll.
Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba császárral fog születni. Ez történik például akkor, ha az anyuka már több gyereket szült császármetszéssel, vagy ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi úton, vagy ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat). Más esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja, például a méhlepény idő előtt leválik, vagy a baba és a mama között téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta). Egyes betegségek, mint például a toxémia, a magas vérnyomás, bizonyos ortopédiai betegségek, és a friss nemi szervi herpeszvírus fertőzés is oka lehet a császármetszés ezen fajtájának. Ha egyszerűen szeretnénk ezt összefoglalni, a császármetszés magzati és anyai javallatok alapján végezhető el. Akkor érdemes és szakmailag indokolt ezt elvégezni, ha azt gondoljuk, hogy a hüvelyi szülés fent leírt hosszadalmas és sokszor megerőltető folyamata nem tenne jót vagy az anya, vagy a magzat állapotának. Ide tartoznak a sürgősségi esetek is, mint például ha a vajúdás túlságosan elhúzódik, ha a köldökzsinór előreesik, vagy ha a szülés közben bármilyen olyan helyzet adódik, ami veszélyezteti a baba vagy a mama életét.
A császármetszést az orvosok próbálják annyira gyengéddé tenni amennyire a helyzet adta körülményekhez képest csak lehet. A császármetszés általában spinális érzéstelenítéssel történik, amit az aneszteziológus (altatóorvos) kolléga szúr meg. Ez az érzéstelenítés nagyon hasonlít az EDA (epidurális) érzéstelenítéshez, csak más rétegbe kerül a gyógyszer. A kismama ebből annyit érez, hogy rekesztől lefelé nem lesz fájdalma, ezen kívül a lábait sem fogja tudni mozgatni. Ennek az érzéstelenítésnek nagy előnye, hogy a kismama végig ébren lehet, tehát elsőként láthatja meg az újszülött babáját.
Amikor az orvosok meggyőződtek arról, hogy teljesen fájdalommentes a hasi terület, akkor kezdenek hozzá a műtéthez. A modern szemléletnek megfelelően a folyamat során az apuka ugyanúgy jelen lehet.
A hasi rétegek szétválasztása után egy metszés kerül a méh falára, amit nagy körültekintéssel vág meg a nőgyógyász operáló orvos, így a baba nem sérül meg semmiképpen sem a műtét során. A folyamatok innentől hasonlóak a hüvelyi szüléshez. A kisbaba kiemelését követően a nőgyógyász a lepényt is leválasztja, és az okozott sebeket egyesítve zárja a hasfalat.
Az újszülött kisbabákat a kiemelést követően gyermekgyógyászok vizsgálják meg először. Fentebb már megbeszéltük, hogy lehetnek olyan körülmények, vagy sürgős helyzetek, amik miatt a császármetszés magzati okokból kifolyólag volt indokolt. A megszületés után a neonatológusok (újszülött-gyermekgyógyászok) azt ellenőrzik le, hogy a babának szüksége van-e esetleg extra figyelemre, milyen gyorsan tud adaptálódni a már méhen kívüli léthez.
Ha azt látják, hogy ebben nincsen semmilyen fennakadás, akkor a szülésznő ugyanúgy ahogy a hüvelyi szülésnél is történt, az anya mellkasára helyezi az újszülöttet, ezzel segítve a későbbi adaptálódást.
Sok kórházban szerencsére már bevett gyakorlat, hogy a császármetszést követően is lehetőség van az aranyórára, így a család együtt töltheti a megszületés utáni időszakot.
Ha a szülés váratlan fordulatot vesz
Előfordul, hogy egy problémamentes és teljesen egyszerű várandósság után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé. Ilyenkor teljesen normális reakció az az anya részéről az ijedelem, hiszen nem ere készült a 9 hónap alatt, és a váratlan helyzet az egészet egy pillanat alatt átrendezi. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben az lebegjen a kismamák szeme előtt, hogy a legfontosabb cél a terhesség alatt az egészséges gyermek megszületése. Az, hogy mind az anyai, mind a magzati lehetőségeket figyelembe véve, ennek mi az útja, már másodlagosnak számít a biztonság után. Számos klinikán dolgoznak pszichológusok, akik a terhesség során felmerült nehéz pillanatokon segítik át az embereket. Amennyiben egy kismama azt érzi, hogy szüksége van arra, hogy az élményeiről, tapasztalatairól beszéljen, ezek a szakemberek készséggel állnak rendelkezésre.
A szülőszobáról kikerülve kezdődik a gyermekágyas időszak, aminek az első két napját a kismamák a kórházban töltik. Ekkor történik a szülés utáni megfigyelés, hogy az adaptáció mind az anya, mind a magzat részéről megfelelő módon történik-e. A modern női klinikák mind tartalmaznak egy neonatológiai részleget, ahol az újszülött babák egészséges adaptációját nézik, és figyelik. Ha letelt ez a két nap és mind a két társszakma mindent rendben talált a kismama és az újszülöttje otthonába bocsájtható.
