Endometriózis

Az endometriózis egy krónikus nőgyógyászati betegség. Kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a méhnyálkahártyához hasonló szövetek a méhen kívül is megjelennek. Ez az állapot fájdalmakat és rengeteg kellemetlen tünetet idézhet elő.

Világszerte a reproduktív korú nők mintegy 10 százalékánál diagnosztizálják. Már az első menstruációval megjelenhet és kapcsolódó kellemetlenségei egészen a menopauzáig eltarthatnak.

A betegség a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható, ellenben hatékonyan kezelhető. Ehhez elengedhetetlenek a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok, de nagyon fontos a páciens hozzáállása és tudatossága is.

Hogy milyen tünetei vannak és miként diagnosztizálható, illetve kezelhető az endometriózis? Szakmai cikkünkben összegyűjtöttük a legfőbb tudnivalókat!

Mi az az endometriózis?

Az endometriózis akkor alakul ki, ha a méhnyálkahártya szövetei a méhen kívül is megjelennek. Ez az állapot minden esetben krónikus gyulladáshoz, ezáltal pedig hegszövetek kialakulásához vezethet a női kismedencében és a test más részein is.

A legtöbb esetben az endometrium nem szabadul ki a medencéből, de az orvostudomány leírt már olyan ritka eseteket, amikor a test egészen távoli pontjain is megjelentek a méhnyálkahártyához hasonló szövetek.

Amikor ezek a szövetek nem a megfelelő helyen növekednek, a gyulladással együtt jelentős fájdalmakat okozhatnak, sőt hatással vannak a menstruációra és a hétköznapokra is.

Az endometriózis által gyakrabban érintett szervek:

• A méh mögötti, kötőszövettel bélelt tér

• Myometrium

• Petefészek

• Hashártya

• Petevezetékek

Az endometriózis által ritkábban érintett szervek:

• Végbél

• Hüvely

• Rekeszizom

• Belek

• Hólyag

• Tüdő

Az endometriózis típusai

Az endometriózisnak többféle típusa ismert. A leggyakoribbak ezek közül a következők:

• Felületes endometriózis, ami jellemzően a medence hashártyáján alakul ki.

• Cisztás petefészek endometriózis (endometrióma), ami a petefészket érinti.

• Mély endometriózis (DIE), ami a végbélben, a hüvelyben, a húgyhólyagon és a belekben is kimutatható.

Az endometriózis okai

Miközben a statisztikák szerint világszerte minden tizedik nőt érint, az orvostudománynak még nem sikerült egyértelmű, minden esetet igazoló magyarázatot adnia az endometriózis kialakulásának okaira.

Sokaknál már az első menstruáció során kialakul, vannak azonban esetek, amikor csak 30-40 éves korban jelentkezik. Bizonyos, hogy az endometriózis kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak pedig a következők:

• Retrográd menstruáció: Akkor beszélhetünk róla, ha a menstruációs vér nem ürül ki a szervezetből, hanem a petevezetékeken keresztül visszaáramlik a medenceüregbe, így a méhnyálkahártya sejtjei a méhen kívül lerakódhatnak, beágyazódhatnak, növekedésnek indulhatnak.

• Sejtes metaplázia: A sejtek metapláziája nem más, mint amikor bizonyos sejtek átalakulnak. Esetünkben a méhen kívüli sejtek átalakulásáról beszélhetünk méhnyálkahártya-szerű sejtekké.

• Hormonális zavarok: A tudomány bebizonyította, hogy az endometriózis kialakulása erősen ösztrogénfüggő. Hiánya nem minden esetben idézi elő a betegséget, azonban elősegítheti a megjelenését.

• Genetikai háttér: Kutatások igazolják, hogy az endometriózisra való hajlam örökölhető, így ha volt a közvetlen női rokonságban ilyen probléma, akkor érdemes nagyobb figyelmet szentelni a vizsgálatokra.

• Egyéb tényezők: Nagyon sok egyéb tényező is befolyásolhatja még az endometriózis megjelenését, így bizonyos immunrendszeri állapotokról, az őssejtekről, sőt az életmódról is bebizonyosodott, hogy hatással lehet a kórkép kialakulására.

Az endometriózis kockázati tényezői

Az okok mellett nagyon fontos kitérni a kockázatokra is az endometriózis kapcsán, hiszen vannak olyan tényezők, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának esélyét:

• Túl rövid menstruációs ciklusok (27 napnál kevesebb telik el két vérzés között).

• Hosszú és erős vérzések (8 napnál tovább tartó).

• Gyermektelenség.

• Családi anamnézis (a közvetlen vérrokonságban diagnosztizált endometriózis).

• Egészségtelen életmód, elhízás.

Az endometriózis tünetei

Az endometriózis a legtöbb nőgyógyászati betegséggel ellentétben már viszonylag korán képes jellegzetes tüneteket okozni. Nagyon ritka, ha valakinél nem jár panaszokkal, de előfordulhat, hogy a páciens csak terhesség esetén veszi észre.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a tünetek súlyossága sokszor nem egyenesen arányos az állapottal. Előfordulhat, hogy az endometriózis nagyon erős fájdalmakat okoz, de közben a betegség még korai stádiumban van.

Az endometriózis legjellemzőbb tünetei a következők:

• Erőteljes fájdalom, ami jelentkezhet menstruációs görcsök formájában, cikluson kívüli hasi- és hátfájás képében, széklet- és vizeletürítés során, de szexuális aktus közben is.

• Erőteljes vérzés a menstruáció alatt, illetve enyhe pecsételő vérzés két menstruáció között.

• Kellemetlen gyomorproblémák, így hasmenés, székrekedés vagy puffadás.

• Teherbe esési nehézség vagy meddőség.

• Általános fáradtság, vitalitási zavarok.

• Depresszió vagy szorongás.

Az endometriózis szövődményei

A fenti tünetekkel – különösképpen halmozott megjelenés esetén – javasolt mielőbb nőgyógyászati vizsgálatra menni, hiszen a kezeletlen endometriózis számos szövődményt okozhat.

Mivel a fájdalom az elsődleges tünetek közé sorolható, ezért viszonylag ritka, ha egy páciens túl későn jut el orvoshoz. Ellenkező esetben a következő szövődményekkel kell számolni:

• Meddőség: Különösen kezdeti stádiumban az endometriózis gyakran csak megnehezíti a teherbe esést, de nem okoz meddőséget. Ha viszont a méhszövetek terjedését nem állítják meg, akár visszafordíthatatlan meddőség is kialakulhat.

• Bél- vagy hólyagproblémák: Amennyiben az endometrium megjelenik a beleken és a hólyagon, az nemcsak nagyon intenzív fájdalmat tud okozni, hanem a véres széklet- és vizelet megjelenése is teljesen általánossá válik.

• Légszomj vagy mellkasi fájdalom: Ritkán az endometriózis a tüdőt és a rekeszizmokat is képes megtámadni, ami légzési nehézségekkel, illetve lokális fájdalommal jár.

Az endometriózis diagnózisa

A jellegzetes tüneteknek köszönhetően az endometriózis diagnózisa egy nőgyógyász számára rutinfeladat, azonban így is több vizsgálatra lesz szükség ahhoz, hogy a végleges kórkép feltárható legyen. A diagnózis menete általában a következő:

Anamnézis

A diagnózis első lépése minden esetben az, hogy a nőgyógyász meghallgatja a páciens tüneteit. Bár az endometriózis néha tünetmentes, azonban a fájdalmak és az erősebb menstruáció a legtöbb embert érinti, így az a legtöbbször jó kiindulási alap.

A szakorvos jellemzően több kérdést is feltesz, amelyekre javasolt őszintén, tabuk nélkül válaszolni, hiszen csak így lehet teljeskörűen felállítani a kórképet.

Kismedencei vizsgálat

A kismedencei vizsgálat, illetve más néven a rutin nőgyógyászati vizsgálat sok esetben már elég ahhoz, hogy a szakorvos láthassa az endometriózis jellegzetes elváltozásait, a méhszövetek más szerveken történő megjelenését.

A vizsgálat során a külső- és a belső nemi szervek teljes ellenőrzésére sor kerül a hüvely feltárásával.

Képalkotó vizsgálat

Sok esetben már a kismedencei vizsgálat részeként alkalmazásra kerül valamilyen képalkotó módszer, így a legtöbbször ultrahang ahhoz, hogy az endometriózis jeleit könnyebben fel lehessen tárni. Az ultrahang mellett vagy helyett gyakran MR vizsgálat is indokolt ehhez.

Laparoszkópia

Bár a kezelés szerves részévé is válhat, a laparoszkópia általában az utolsó olyan eszköz, illetve vizsgálati módszer, amivel lehetőség van az endometriózis diagnózisának feltárására.

A módszer segítségével a szakorvos egy kis kamerán át meg tudja vizsgálni a medencei szerveket, feltárva ezzel azokat a pontokat, ahol rendellenes méhszövetek alakultak ki. Szükség szerint az eszközzel szövetmintát vehet, amit laborvizsgálatra küldhet.

Az endometriózis kezelése

Az átfogó diagnózist követően mindig páciensfüggő, hogy milyen módon történhet az endometriózis kezelése. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni

• az endometriózis kiterjedtségét;

• a gyermekvállalásra vonatkozó terveket;

• az életkort;

• valamint a tünetek súlyosságát.

Rengeteg esetben az endometriózis kezelése elsődlegesen a panaszok, főleg a fájdalmak mérséklésére és megszüntetésére irányul, vagy éppen arra, hogy javítsák a páciens termékenységi lehetőségeit.

Ehhez ma már gyógyszeres- és műtéti kezelés is az orvosok rendelkezésére áll.

Az endometriózis gyógyszeres kezelése

Bizonyos gyógyszerek rengeteget segíthetnek abban, hogy az endometriózis tünetei mérséklődjenek. A páciens állapotának függvényében a következő gyógyszeres kezelések és készítmények kerülnek alkalmazásra:

• Fájdalom- és gyulladáscsökkentők: Az endometriózis tüneti kezelésében kiemelt szerepet kapnak a vény nélküli, nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények, amelyek nemcsak a gyulladásokat, hanem a fájdalmat is mérsékelni tudják.

• Hormonterápia: Mivel gyakran hormonális okai vannak az endometriózis kialakulásának, ezért célzott hormonterápiával is sokat lehet tenni a panaszok mérséklése érdekében, különösen a fájdalom csillapításában és a menstruáció normalizálásában.

• Fogamzásgátlás: A fogamzásgátlás is egyfajta hormonterápia, hiszen ilyenkor a páciens ösztrogént és progesztint vagy csak progesztint kap. Szedhetők szájon át, de spirálban, tapaszként, sőt injekcióként is alkalmazhatók.

• Gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) antagonisták vagy agonisták: Szintén egy hormontartalmú gyógyszer, amely képes gátolni a menstruációs ciklust szabályozó hormonokat, gyakorlatilag leállítja a reproduktív rendszert, ezzel mérsékelve a fájdalmakat.

A gyógyszeres kezelésről tudni kell, hogy ezek csak a tüneteket mérsékelik vagy szüntetik meg. Ha a páciens abbahagyja a kúrát, akkor a tünetek visszatérhetnek.

A legtöbb páciensnél a kezelés hatékony és elegendő, viszont babavállalás előtt nem tekinthető opciónak.

Az endometriózis műtéti kezelése

Ha a gyógyszeres kezelés nem használ vagy valamilyen okból kifolyólag nem alkalmazható egyik terápia sem, az endometriózis kezeléséhez műtéti beavatkozásra van szükség.

Mint minden sebészeti módszernek, úgy az endometriózis műtétnek is vannak kockázatai, azonban egy nagyon hatékony módja lehet a fájdalom tartós enyhítésének, illetve bizonyos esetekben a termékenység javításának.

A modern orvoslásban két módszert ismerünk az endometriózis műtéti kezeléséhez:

• Laparoszkópos műtét: A leggyakoribb műtéti beavatkozás, amelynek a célja az endometriózis szövetek eltávolítása. Minimálisan invazív eljárás, aminek részeként az orvos egy vékony csőszerű eszközön keresztül végzi el a műtétet.

• Teljes méheltávolítás: Nagyon súlyos endometriózis esetén – ha a páciens már nem akar gyermeket vállalni – teljes méheltávolításra is sor kerülhet, méghozzá szükség szerint a petefészkekkel együtt.

Bár krónikus betegség, az endometriózis műtét után a páciensek többsége jelentős enyhülést tapasztal, a fájdalmak gyakran teljesen megszűnnek vagy mérséklődnek, azonban néhány éven belül visszatérhetnek.

Gyakran ismételt kérdések

Magától is elmúlhat az endometriózis?

Vannak esetek, amikor az endometriózis magától elmúlik vagy a páciens tünetei mérséklődnek. Teljesen általános például a menopauza után, amikor a szervezet ösztrogénszintje csökken. A legtöbbször azonban az endometriózis folyamatos kezelést igényel.

Mi történik, ha nem kezelik az endometriózist?

Súlyos szövődmények léphetnek fel, a méhen kívüli endometrium szövetek ugyanis cisztákat, összenövéseket, hegszöveteket idézhetnek elő. Ez jellemzően hosszútávú folyamat, ami jelentős fájdalmakat okoz – különösen a menstruáció során.

Kialakulhat terhesség az endometriózis alatt?

Noha az endometriózis negatívan befolyásolhatja a teherbe esést, sőt súlyos esetben meddőséget is okozhat, ez azonban nem törvényszerű. A betegség sok páciensnél megnehezíti a foganást, de nem zárja ki a terhességet.

Hogyan okoz meddőséget az endometriózis?

Meddőséget a méhszövetek növekedése és terjedése miatt okozhat az endometriózis, hiszen ezek megakadályozhatják a spermiumok és a petesejtek mozgását a fogantatáskor.

Kialakulhat endometriózis a menopauza után?

Nem jellemző, inkább ennek a fordítottja: a menopauzával járó ösztrogénszint csökkenés általában mérsékeli a betegséget. Ha menopauza után alakul ki, az jellemzően valamilyen hormonpótló terápia hatására történhet.

Megelőzhető az endometriózis?

Az endometriózis megelőzésére nincs biztos recept, azonban vannak olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a kialakulás kockázatát. Kevésbé valószínű például a betegség kialakulása azoknál a nőknél, akik több gyermeket vállaltak és anyatejjel táplálják utódjaikat.

Okozhat súlygyarapodást az endometriózis?

Nem jellemző, azonban a puffadás és a szervezet természetes folyadékmegtartó képességének növekedése miatt a páciensek gyakran érezhetik úgy, hogy meghíztak.