Neurológia

A neurológia, vagy más néven ideggyógyászat az idegrendszer működésével, illetve megbetegedéseivel foglalkozó szakág.

A neurológus feladatkörébe tartozik a központi és a perifériás idegrendszeri károsodások diagnosztizálása és kezelése:

• A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja,

• míg a perifériás idegrendszer az a szerteágazó ideghálózat, amely az agyat és a gerincvelőt összeköti az emberi szervezet többi részével.

Rendkívül összetett tudományág, hiszen az idegrendszeri károsodások gyakran nem önálló betegségek, hanem más szervek megbetegedésének vagy sérülésének szövődményeként alakulnak ki.

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?

Neurológushoz nagyon sok esetben más szakág javaslatára kerülnek a páciensek, ezért nehéz minden egyes tünetet megnevezni, amelyek neurológiai kivizsgálást igényelnek, de az alábbiak a legfőbb panaszok közé sorolhatók:

• Érzékelészavar: az érzékelészavarok a test egészét érinthetik, így a legtöbbször például a végtagok zsibbadása vagy bizsergése az a tünet, ami neurológiai vizsgálatot tesz indokolttá, de a látás- és hallásproblémák is ebbe a kategóriába sorolhatók.

• Fejfájás (migrén): a tartós vagy nagyon gyakran visszatérő fejfájás, a migrén, a tenziós fejfájás vagy az idegfeszülés szintén olyan tünetek, amelyek neurológus bevonását igénylik, ha vény nélkül kapható gyógyszerekkel nem enyhíthetők tartósan.

• Szédülés: a szédülés hátterében nagyon sokféle betegség meghúzódhat, ezért megjelenésekor elengedhetetlen a neurológiai vizsgálat, különösen a rohamokban jelentkező vagy tartós szédülésnél, illetve az egyensúlyzavaroknál.

• Izomgyengeség: az izomgyengeség hátterében is nagyon sokszor találhatók idegrendszeri problémák, különösen végtagbénulásnál, a járás- és mozgászavaroknál, az isiásznál vagy a különféle gerincbetegségeknél.

Hogyan zajlik a neurológiai vizsgálat?

A neurológiai vizsgálat minden esetben több részből tevődik össze, amelyek a következők:

Anamnézis

A kórtörténet és a panaszok megismerése nagyon fontos egy neurológus számára ahhoz, hogy célzottan közelítsen a betegséghez. A legapróbb részletek is fontosak lehetnek, minthogy honnan ered a fájdalom, hová sugárzik, milyen jellegű vagy minek a hatására jelentkezik?

Mivel a neurológus az emberi idegrendszer ismerője, célzott kérdéseket tehet fel annak érdekében, hogy közelebbről meghatározza a probléma kiváltó okait.

Fizikai vizsgálat

Az anamnézist mindig alapos fizikai vizsgálat követi, aminek részeként szükség lehet ellenőrizni például az izomerőt, a páciens reflexeit, érzékelési képességeit vagy éppen a mozgását. 

A fizikai vizsgálatot minden esetben meghatározza, hogy a páciens milyen tünetekkel fordult neurológushoz.

Képalkotó vizsgálat

A neurológusok kezében fontos diagnosztikai eszköznek tekinthetők a különféle képalkotó módszerek, azon belül is az MR és a CT vizsgálat.

Segítségükkel kimagasló részletességű kép nyerhető az agyról és a gerincvelőről, ami megkönnyítheti a különféle idegrendszeri betegségek, a daganatos elváltozások, de még a stroke felismerését is. 

Egyéb vizsgálat

A pontos diagnózis érdekében gyakran lehet szükség egyéb vizsgálatokra. Ilyen például az EEG, amivel fel lehet mérni az agy elektromos aktivitását, így például az epilepsziát és a különféle rohamok hátterét.

Fontos eszköz lehet még az izmok és az idegek működési zavarainak, illetve általánosságban a perifériás idegrendszernek a vizsgálatakor az EMG, vagy más néven elektromiográfia is.

Milyen betegségekkel foglalkozik a neurológia?

A neurológia szakága számos betegséggel és rendellenességgel foglalkozik, az alábbiakban pedig összegyűjtöttük ezek közül a leggyakoribbakat:

• Migrén: A migrénes fejfájás a neurológiai betegségek közé sorolható. Rendkívül erős fájdalommal, fényérzékenységgel járó jelenség, amely kivizsgálást, gyakran tartós kezelést és életmódváltást igényel.

• Fejfájás: Az állandó vagy gyakran visszatérő fejfájás – legyen az erőteljesen hasogató, vagy kellemetlenül tompa és folyamatos – szintén a neurológia bevonását igényli, de a háttérben számos probléma és társbetegség meghúzódhat.

• Agyi érbetegségek: Az agyi érbetegségek kapcsán leginkább az agyvérzés, az agyi érelzáródás és a stroke emelhetők ki, mint gyakori neurológiai kórképek, amelyek súlyos következményekkel, akár végtagbénulással is járhatnak.

• Demencia: A demencia a szellemi leépüléssel járó kórképek gyűjtőfogalma. A legismertebb közülük az Alzheimer-kór, de beszélhetünk többek között vaszkuláris-, sőt frontotemporális demenciáról is a kognitív zavarok között.

• Parkinson-kór: A Parkinson-kór talán az egyik legismertebb neurológiai betegség, egészen pontosan egy neurodegeneratív probléma, ami súlyos mozgászavarral, végtagremegéssel és egyéb kellemetlenségekkel járhat.

• Krónikus fájdalom: Ha a test valamelyik pontján megjelenő fájdalmak három hónapnál hosszabb ideig fennállnak, akkor krónikus fájdalomról beszélhetünk, és önálló neurológiai kórképként tekinthetünk rá.

• Epilepszia: az epilepszia a központi idegrendszerhez kapcsolódik, és előidézhet rendszeresen visszatérő vagy alkalmi rohamokat is.

• Szklerózis multiplex: a szklerózis multiplex egy immunológiai háttérrel rendelkező neurológiai probléma, ami minden esetben célzott kezelést igényel.

• Egyéb neurológiai betegségek: a neurológia szakága foglalkozik még többek között a neuropátiákkal (idegi sérülésből eredő fájdalom, zsibbadás, gyengeség), a neuralgiákkal, a különféle izombetegségekkel, valamint az idegrendszer daganatos megbetegedéseivel is.