Endokrinológia

Az endokrinológia az emberi hormonrendszerrel foglalkozó tudományág. A hormontermelő mirigyek működése mellett ez a szakág biztosítja a hormonális egyensúly zavarainak diagnózisát és kezelését egyaránt.

Az endokrin rendszer nagyon összetett, hiszen szervezetünk megannyi funkcióját a hormonok szabályozzák. Emiatt a kapcsolódó betegségek gyakran sokféle panaszt okoznak, így nem ritka, hogy a páciensek csak sokadik vizsgálat után jutnak el endokrinológushoz.

Az endokrinológiának nagyon fontos szerepe van bizonyos betegségek hormonális hátterének feltárásában, de segít a diagnózis mellett a kezelési tervek felállításában is, emiatt gyakran együttműködik olyan szakágakkal, mint a nőgyógyászat vagy az urológia.

Milyen tünetek esetén forduljunk endokrinológushoz?

A hormonrendszerhez kapcsolódó tünetek a legtöbbször teljesen általánosak, emiatt nagyon nehéz beazonosítani, hogy a panaszok hátterében endokrin problémák állnak.

Általánosságban elmondható, hogy a hormonális eredetű betegségeknél gyakran többféle panasz együttes megjelenése utalhat endokrin érintettségre. 

Amennyiben tehát az alábbi panaszok közül többet is tapasztalunk, a tünetek pedig tartósan fennállnak, akkor ajánlott célirányosan endokrinológus segítségét kérni.

Endokrinológiai betegségre utaló gyakori tünetek:

• Fáradékonyság, levertség, nyugtalanság, folyamatos alvászavar.

• Indokolatlan súlygyarapodás vagy súlycsökkenés.

• Hajhullás, valamint olyan bőrgyógyászati problémák, mint a folyamatosan száraz bőr, illetve a gyenge, törékeny körmök.

• Hőérzékelési zavarok, azaz gyakori hőhullámok, ebből fakadó erőteljes izzadás – főleg éjszaka –, esetleges hidegintolerancia.

• Gyakran jelentkező szapora szívverés, enyhe ritmuszavarok, vérnyomás-problémák.

• Fokozott szomjúságérzet, illetve gyakori vizeletürítés.

• Mentális problémák, így állandó hangulatingadozások, depresszió, pánikroham.

• Nőknél menstruációs problémák, termékenységi nehézségek.

• Szintén hölgyeknél a hormonális panaszok gyakori tünete a férfias kopaszodás és a túlzott szőrnövekedés.

• Gyerekeknél az indokolatlanul lassú vagy gyors növekedés, illetve a késlekedő, esetleg túl korán jelentkező serdülés.

Milyen betegségekkel foglalkozik az endokrinológia?

Az endokrinológia leginkább a hormonális egyensúlyzavarral, illetve a hormontermelő mirigyek problémáival foglalkozik. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb betegségeket, amelyek a szakághoz tartoznak:

Pajzsmirigy betegségek

A pajzsmirigy az emberi szervezet egyik legfontosabb endokrin mirigye. Gyakori problémája az alul- vagy túlműködés, de a pajzsmirigygöbök, illetve strúmák mellett autoimmun gyulladás (például Hashimoto-kór) is tartozhat hozzá.

Külön ki kell emelni itt a mellékpajzsmirigy betegségeit, ami csontritkulással, kalcium-anyagcsere zavarokkal járhat, és akár visszatérő vesekövességet is előidézhet.

Agyalapi mirigy betegségei

Az agyalapi mirigy által termelt hormonok számos folyamatot szabályoznak a szervezetben. Gyakran alakul ki a szerv rendellenessége miatt hipofízis, ehhez kapcsolódóan folyadék-ion egyensúly zavar, de a Cushing-kór is ide sorolható.

Mellékvese betegségei

A mellékvese nem megfelelő működése sokszor idézhet elő hormonális eredetű magas vérnyomást a szervezetben, de a Conn-szindróma vagy a többnyire veleszületett betegségként ismert mellékvese-túltengés is a mirigyhez köthető.

Nemi hormonokhoz kapcsolódó betegségek

A férfiaknál és a nőknél egyaránt jelentkezhetnek olyan nemi hormonok által kiváltott kórképek, amelyek endokrinológiai ellátást indokolnak. Gyakori például a női- és a férfi hormonok egyensúlyának felborulása, de sokszor hormonális eredetű probléma a meddőség is.

Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati eredetű endokrin betegség a PCOS, sőt a menopauzához kapcsolódóan is gyakran lehet szükség endokrinológiai kivizsgálásra, hiszen ez a folyamat jelentős hormonális átalakulásokkal jár.

Anyagcsere betegségek

Bizonyos anyagcsere betegségek hátterében is meghúzódhat endokrinológiai vonatkozás. Különösen gyakori például a metabolikus szindróma, ami cukoranyagcsere-zavarral, elhízással jár, de a csontanyagcsere problémái egyaránt lehetnek hormonális eredetűek.

Hogyan zajlik az endokrinológiai vizsgálat?

Az endokrinológiai vizsgálat célja, hogy a szakember a megfelelő eszközökkel és módszerekkel megértse a panaszok hátterét, majd diagnosztizálja, kezelje a betegséget, esetleg az eredmények függvényében más szakághoz irányítsa a pácienst.

Anamnézis

Az anamnézis részeként az endokrinológus meghallgatja a páciens panaszait és tapasztalatait, feltárja az esetleges családi anamnézist, ellenőrzi a korábbi vizsgálatok eredményeit, illetve célzott kérdéseket tesz fel.

A diagnózis szempontjából nagyon fontos, hiszen az így kapott információk döntenek a megfelelő vizsgálati módszerek alkalmazásáról.

Fizikai vizsgálat

Testi tünetek esetén elengedhetetlen a fizikai vizsgálat is. Az endokrinológusnak ellenőriznie kell például a bőr, a köröm vagy a haj állapotát, a testsúlyt, a páciens vérnyomását vagy pajzsmirigyhez kapcsolódó probléma esetén a strúmákat és göböket.

Laborvizsgálatok

Az endokrin rendszer működését és egyensúlyát a legkönnyebben laborvizsgálatok segítségével lehet feltárni. Egy vérvétellel komplett hormonprofil kérhető, ami útmutatást adhat a probléma kiváltó okával kapcsolatban.

Hormonális betegségek esetén gyakran szükséges laborvizsgálatokkal ellenőrizi még a cukrot, az elektrolitokat és a lipideket is.

Képalkotó eljárások

Amennyiben a hormonális problémák hátterében szervi elváltozás gyanítható, esetleg az endokrinológus szeretné kizárni ennek a lehetőségét, képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

A legtöbbször elegendő az ultrahang – különösen a pajzsmirigy érintettségénél –, de indokolt esetben CT vagy MRI is szóba jöhet.

Szövettani mintavétel

Szintén szervi elváltozásoknál szövettani mintavétel is szükséges lehet. Gyakori módszer pajzsmirigybetegségek diagnózisakor, amikor vékonytű biopszia segítségével szövetmintát vesznek és laboratóriumi tesztelésnek vetnek alá.