Emlősebészet

Az emlősebészet az általános sebészet egyik specifikus szakterületeként kifejezetten a mell megbetegedéseinek sebészi úton történő kezelésével foglalkozik.

Elsődlegesen a jó- és rosszindulatú daganatos elváltozásokra koncentrál, de ehhez a területhez sorolhatók még a diagnosztikus sebészeti beavatkozások, valamint az esztétikai és a rekonstrukciós eljárások is.

Emlődaganatos diagnózis esetén az emlősebészet biztosítja, hogy a páciens állapotához legjobban igazodó és leghatékonyabb műtéti módszer kerüljön alkalmazásra, de a kezelés menetéhez kapcsolódó teljes körű tájékoztatást is az emlősebész nyújtja.

Cikkünkben áttekintettük az emlősebészet legfőbb feladatait, az alkalmazott műtéti módszereket, de még arra is kitértünk, hogy mi történik egy emlősebészeti beavatkozás során és mire számíthatnak a páciensek a műtétet követően.

Mi az az emlősebészet?

Az emlősebészet egy kifejezetten a melleket érintő betegségek vagy elváltozások kezelésére fókuszáló szakág.

Általában két esetben van szükség rá:

1. Jó- és rosszindulatú emlődaganatok műtéti kezelésekor.

2. Esztétikai- vagy helyreállító beavatkozások elvégzésekor.

Ritkábban az emlősebészet a diagnosztikát is képes megtámogatni, hiszen daganatgyanú esetén célzott biopsziát – szövettani mintavételt – biztosít, illetve a képalkotás során feltárt csomók (mikrokalcifikáció) alaposabb vizsgálatát egyaránt elvégzi.

Mikor van szükség emlősebészeti beavatkozásra?

Emlősebészeti beavatkozásra olyan esetekben van szükség, ha a mell betegségét vagy látható elváltozásait csak sebészeti módszerekkel lehet korrigálni, illetve gyógyítani. A leggyakoribb esetek a következők:

• Melldaganat.

• Jóindulatú, azaz nem rákos csomó az emlőben.

• Az emlők teljes eltávolítása (például megelőzési célzattal).

• Krónikus hát-, nyak- és vállfájdalom, amit a túlzottan nagy emlők okoznak.

• Esztétikai beavatkozás, ami a mell formájára és méretére van hatással.

Az emlősebészet műtéti módszerei

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az emlősebészet ma már nagyon sok műtéti módszert alkalmazhat a rákos daganatok diagnosztizálása és kezelése, valamint az esztétikai beavatkozások érdekében.

Az emlősebészet műtéti módszerei mellrák esetén

• Hónalji nyirokcsomó eltávolítás: A legtöbbször mellrák operációjának részeként végzik, de magában is szükség lehet rá, ha a hónaljban lévő rákos nyirokcsomók eltávolítása a cél a gyógyulás érdekében.

• Emlőbiopszia: A biopszia segítségével lehetőség van szövetmintát venni az emlő gyanúsnak vélt elváltozásaiból, és laboratóriumi körülmények között feltárni a rák jó- vagy rosszindulatú jellegét.

• Lumpektómia: A lumpektómia során az emlősebész nem távolítja el az egész emlőt, csak a rákos sejteket és némi egészséges mellszövetet, így a páciens a kezelés után is megőrizheti az emlő természetes megjelenését és formáját.

• Masztektómia: A masztektómia az emlő teljes, műtéti úton történő eltávolítását jelenti. Nagyon sok emlőrákos kezelés alapja, de bizonyos esetekben megelőzési célzattal is szükség lehet rá. Több altípusa létezik, a megfelelő kiválasztásáról pedig mindig az emlősebész dönt.

• Profilaktikus masztektómia: A megelőző célzatú teljes műtéti eljárást nevezzük így. Amikor valakinél túl magas az emlőrák kialakulásának ez esélye (például a BRCA1 vagy BRCA2 génváltozatok jelenléte miatt), a két emlő eltávolítása jelentősen csökkentheti a kockázatot.

Az emlősebészet műtéti módszerei esztétikai problémák esetén

• Mellnagyobbítás: Az egyik leggyakoribb kozmetikai célzatú beavatkozás az emlősebészeten. Részeként mellimplantátumokkal vagy zsírátültetéssel lehetőség van a mell méretének növelésére és formájának alakítására.

• Mellkisebbítés: Mellkisebbítő műtétre akkor van szükség, ha az emlő méretei negatív hatást gyakorolnak a páciens életére, akadályozzák például a munkában, az önellátásban, illetve rendszeres nyak- és hátfájást idéznek elő.

• Mellrekonstrukció: A mellrekonstrukció a masztektómia vagy a lumpektómia után alkalmazott esztétikai beavatkozás, amikor implantátumokkal vagy szövetek alkalmazásával újra kialakítják az emlőket, ami a kezelésen átesett páciensek többségének nagyon fontos.

Mi történik egy emlősebészeti beavatkozás előtt?

A műtéti beavatkozás előtt a páciensek minden esetben találkoznak emlősebészükkel, azonban az előkészületek más mederben zajlanak mind az emlődaganat, mind az esztétikai kezelések esetén.

Emlősebészeti konzultáció mellrák műtét esetén

Mellrák műtét esetén a következő előkészületek előzik meg az emlősebészeti beavatkozást:

• Teljes kórtörténeti áttekintés, amely segít az emlősebész számára pontosan meghatározni a daganat méretét, kiterjedtségét és elhelyezkedését.

• Átfogó felvilágosítás a kezelési lehetőségekről és a választott műtéti módszerről, érintve természetesen a várható felépülési időt, valamint az esetleges utólagos beavatkozások szükségét.

• A műtéthez kapcsolódó esetleges mellékhatások és szövődmények átbeszélése.

• A műtét utáni rekonstrukciós lehetőségek felvezetése.

• A mell méretének rögzítése (gyakran fényképes dokumentációval).

Emlősebészeti konzultáció esztétikai műtét esetén

Ha esztétikai eredetű műtétre van szükség, az emlősebészeti konzultáció egészen más előkészületeket igényel:

• A kórtörténet, így a páciens állapotának feltárása nagyon fontos ahhoz, hogy a sebész megbizonyosodjon róla: az érintett alkalmas a beavatkozásra, esetleg az túl kockázatosnak minősül.

• Az emlősebésznek pontosan meg kell ismernie a páciens elképzeléseit, illetve azt, hogy miért szeretne esztétikai műtétet.

• Minden műtéti beavatkozásnak lehetnek szövődményei vagy mellékhatásai, a sebésznek pedig erről teljes körű felvilágosítást kell nyújtania a páciens számára.

• Az előkészületek fontos része – a későbbi összehasonlítás miatt – az emlő méreteinek rögzítése és fotódokumentálása.

• A páciens természetesen felteheti kérdéseit is az emlősebész számára, kapcsolódjon az akár a mellműtét utáni felépüléshez, akár a későbbi gyermekvállaláshoz vagy a várható eredményekhez.

Az emlősebészeti konzultációhoz szükséges dokumentumok

A páciensek a legtöbbször már diagnózissal a kezükben érkeznek meg az emlősebészetre, ezért különösen egy mellrák műtét előtt elengedhetetlen, hogy a sebész rendelkezésére álljanak bizonyos dokumentumok, így leletek és vizsgálati eredmények.

Alapesetben a következőkre van szükség az emlősebészeten:

• Mammográfiai vizsgálat eredménye

• Ultrahang vizsgálat eredménye

• A szövettani vizsgálat eredménye

• Általános vérkép

Természetesen páciensfüggő, hogy ezen kívül milyen leleteket kérhet még az emlősebész, de ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakorvos fel tudja mérni a páciens állapotát és meghatározza a műtéti beavatkozás lépéseit, illetve magát az alkalmazott módszert.

Az emlősebészeti műtét menete

Az emlősebészeti műtétek menetét szigorúan meghatározzák az alapvető protokollok, ugyanakkor rengeteg olyan lépésből állhatnak, amelyek páciens- és állapotfüggők. Az alábbiakban ezért csak a főbb protokollpontokat vettük sorra:

Érzéstelenítés

A beavatkozás típusától függően az emlősebészeti műtét minden esetben az érzéstelenítéssel kezdődik, ami többnyire általános, ritkább esetben helyi érzéstelenítést jelent.

Általános érzéstelenítésnek nevezzük az altatást, amikor a páciens alszik a műtét alatt, emiatt semmit sem érez a teljes beavatkozásból. A legtöbb emlőrák műtétnél és esztétikai beavatkozásnál ezt az eljárást alkalmazzák.

Helyi érzéstelenítésre általában csak biopsziánál kerül sor – bár itt sem minden esetben. Ezzel a módszerrel az emlőnek csak egy kisebb területe kerül elzsibbasztásra azon a helyen, ahol a szövettani mintavétel történik.

Sebészeti beavatkozás

Miután az érzéstelenítés kifejtette hatását, esetünkben a páciens elaludt, sor kerülhet a sebészeti beavatkozásra. Az emlősebészet gondosan megtervezett módon bemetszéseket ejt az emlő felületén, hogy hozzáférjen a mellszövetekhez.

A felnyitást követően lehetőség van a daganatos sejtek vagy az egészséges mellszövetek eltávolítására, a mellimplantátum behelyezésére, de akár szövetminta vételére is, ha a műtét emiatt történt.

Miután a műtét elérte célját, a sebész varratokkal zárja a bemetszést, amivel megkezdődik a gyógyulási ciklus, illetve a páciens készen áll az esetleges további beavatkozásokra.

Itt fontos kiemelni még, hogy az emlősebészeti műtétek során gyakran van szükség úgynevezett sebészeti drének beültetésére, mert az operáció gyakran vér és más egyéb folyadékok felhalmozódását okozhatja a bőr alatt.

Mivel ez sebfertőzéshez vezethet, szükség lehet a bemetszések varrása előtt beültetni ezeket a dréneket. Különösen fontos szerepük van masztektómia, mellrekonstrukció és mellkisebbítés esetén.

Az emlősebészeti műtét lehetséges kockázatai

Minden műtéti beavatkozásnak – még az ambuláns eljárásoknak is – vannak kockázatai. A modern orvoslásban már ritkák az operációhoz köthető szövődmények, azonban így is fontos ismerni, hogy milyen esetleges kockázatok várnak ránk a beavatkozás után.

Erről természetesen emlősebészünk is átfogó tájékoztatással szolgál majd, a leggyakoribb problémák általában a következők:

• Az altatásból fakadó szövődmények (torokkaparás, hányinger, hányás, fejfájás, hidegrázás, zavartság).

• Fájdalmak, amelyek akár jelentősebbek is lehetnek, mint amire korábban számított a páciens.

• Sebfertőzésből fakadó komplikációk (amelyek bizonyos esetekben drénezéssel megelőzhetők).

• Hegképződés, ami a vágásból és varrásból fakadóan elkerülhetetlen.

Az emlősebészeti műtét utáni felépülés

Hogy mennyi ideig tart a felépülés egy emlősebészeti műtétből, azt minden esetben meghatározza a páciens állapota, illetve természetesen a beavatkozás típusa is.

Egy biopszia után például általában néhány napon belül teljes a gyógyulás, azonban egy masztektómiát követően hetekig elhúzódhat a folyamat, sőt mellrekonstrukció esetén több hónapra is szükség lehet ehhez.

A műtétet követően az emlősebész rengeteg hasznos tanácsot ad majd ahhoz, hogy a felépülés könnyebb legyen. Lényeges pont itt a sebkezelés, a sebészeti drén ürítése és a kötéscsere.

A beavatkozáson átesett páciens természetesen rengeteg kérdést tehet fel kezelőorvosának, ami azért is elkerülhetetlen, mert vannak munkához vagy életmódhoz kapcsolódó témakörök, amelyek akár páciensenként eltérő válaszokat, illetve tanácsokat igényelhetnek.

Gyakori kérdések

Hagy-e heget az emlősebészeti műtét?

Mivel a beavatkozás a bőr és a szövetek átvágásával jár, ezért a gyógyulás minden esetben hegesedést okoz. Az emlősebészek azonban minden esetben arra törekednek, hogy a legesztétikusabban, kevésbé látható helyeken végezzék el a beavatkozást.

Lehet-e szoptatni emlőműtét után?

Az a beavatkozástól függ. Bizonyos műtétek nem befolyásolják ezt a képességet, azonban a teljes emlő eltávolítása teljesen kizárja a szoptatás lehetőségét.

Férfiaknak is szükségük lehet mellműtétre?

Bár ritka eset, de férfiaknál is kialakulhat emlőrákos elváltozás. Az ilyen esetekben a mellműtét biztosítja a kezelés alapját.

Változik-e az emlő formája az emlősebészeti műtét után?

Biopszia esetén nem, viszont emlőműtétek után igen, hiszen a beavatkozás kisebb-nagyobb szövetmennyiség eltávolításával jár. Szerencsére ez az állapot a legtöbbször átmeneti, emlőrekonstrukcióval visszaállítható az eredeti méret és forma.

Lehet-e azonnali mellrekonstrukciót kérni egy mellrák műtét után?

Ha ezt sem onkológiai, sem sebészeti szempontok nem akadályozzák, akkor erre azonnal lehetőség van, de a legtöbbször inkább utólag, egy második műtét részeként kerül sor rá.