A vesekövesség egy gyakori urológiai probléma, ami enyhébb esetekben nem igényel kezelést, csak megfigyelést. Kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a húgyutakban termelődött ásványi anyagok kristályosodnak, és ennek hatására kisebb kövek alakulnak ki.

A legtöbb vesekő általában magától távozik a szervezetből a vizeletürítés során, de a nagyobb darabok esetében az áthaladásuk rendkívül fájdalmas lehet. Beavatkozásra akkor van szüksége a páciensnek, ha a kövek nem tudnak távozni és elzáródást, jelentős fájdalmat okoznak.

Az urológiai vizsgálat vesekövesség esetén elengedhetetlen, ugyanis szakorvosnak kell megállapítania a kő mérete, típusa és elhelyezkedése alapján, hogy kezelésre van szüksége a páciensnek vagy elegendő a megfigyelés.

Hogy milyen panaszokról ismerhető fel a vesekövesség, mi okozza, milyen típusai vannak és miként kezelhető? Szakmai cikkünkben minden kérdésre válaszolunk, ami ezzel az urológiai problémával kapcsolatban fontos lehet.

Mi az a vesekövesség?

Vesekövességről, illetve vesekő kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a vesében vagy a húgyúti rendszerben ásványi anyagokból, savakból és sókból álló kristályok alakulnak ki.

Ez a kristályosodási folyamat nagyon gyakori – főleg rendszeresen dehidratált emberek körében –, azonban a legtöbben nem veszik észre, mert a vesekő mérete gyakran csak akkora, mint egy homokszem, ami nem okoz különösebb panaszokat.

Az ilyen kisebb méretű vesekövek akadálytalanul átjutnak a húgyúti rendszeren és a vizelettel kiürülnek a szervezetből. A nagyobb méretű kövek – akár golflabda nagyságúak is lehetnek –, azonban elakadnak a vesében, a húgyhólyagban vagy a húgycsőben.

Ez rendkívül veszélyes állapot, és ilyenkor a vesekövesség mielőbbi beavatkozást igényel – különösen akkor, ha akadályozza a vizeletürítést, ezzel pedig a szervezet természetes méregtelenítő képességét.

A vesekő kialakulása élete során nagyjából minden tizedik embert érint. A legnagyobb számban a 30-as és 40-es éveikben járó férfiaknál fordul elő. Még az apróbb kövek is képesek nagy fájdalmat okozni az áthaladásuk során, ami akár több hétig eltarthat.

A vesekövesség tünetei

A vesekövesség tüneteit mindig meghatározza az elváltozás mértéke és elhelyezkedése. Gyakori, hogy addig nem észlelhető, amíg a vesében növekszik, csak akkor okoz panaszokat, amikor a húgycsőbe vagy a húgyhólyagba kerül vagy túl nagy méretűre növekedett.

Amennyiben a vesekő elakad és elzárja vagy akadályozza a vizeletáramlás útját, az a vese duzzanatát és a húgyvezeték görcsét idézheti elő. Ez többféle fájdalmat okozhat:

  • Erőteljes, általában éles, görcsszerű fájdalom a hát és a derék környékén, a bordák alatti régióban.

  • Az ágyékba és az alhasba sugárzó fájdalom.

  • Hullámokban jelentkező fájdalom.

  • Vizelés közben tapasztalható égő érzés vagy fájdalom.

Fontos, hogy a kellemetlenség a vesekő mozgásával dinamikusan változik, például enyhébbé vagy intenzívebbé válhat, átterjedhet a test más részeire és így tovább. Ezen kívül a vesekövesség tünetei még a következők:

  • Rózsaszín, vörös vagy barna vizelet, amely gyakran zavaros és rendkívül kellemetlen szagú.

  • Állandó vizelési inger, ami a szokásosnál is gyakoribb, de csak nagyon kis mennyiségű vizeletürítéssel jár.

  • Gyomorrontáshoz hasonló tünetek, ami akár hányással is járhat.

  • Fertőzés esetén előfordulhat láz és hidegrázás is.

A vesekövesség okai

A vesekő kialakulásának pontos oka általában nem egyértelmű, de számos olyan tényező ismert, ami fokozza a kockázatot. Az egyik leggyakoribb a folyamatos dehidratáltság, amikor a vesékből nem ürülnek ki az úgynevezett kristályképző anyagok.

Ilyen például a kalcium-oxalát, a kalcium-foszfát és a húgysav is. Ha ezeknek a mennyisége túl magas, és nincs elég folyadék, amely elősegítheti természetes ürülésüket, akkor kialakul a vesekövesség.

A folyamat nem egyik napról a másikra következik be, egy-egy vesekő gyakran hónapokig vagy évekig növekszik a szervezetben, mielőtt problémát okoz.

A vesekövesség leggyakoribb okai általában a következők:

  • Mérsékelt folyadékfogyasztás, folyamatos dehidratáció.

  • Túl sok húsféle és más fehérjedús étel fogyasztása.

  • Nátriumban és cukorban gazdag étrend.

  • Folyamatosan nagyobb mennyiségű C-vitamin szedése.

  • Húgyúti elzáródás.

  • Korábbi gyomor- vagy bélműtét.

  • Bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése (pl. vízhajtók, kalcium alapú savlekötők, görcsoldók).

  • A családi kórtörténetben feltárt vesekövesség.

Tudni kell, hogy a vesekő kialakulásának a kockázatát bizonyos betegségek és egészségügyi állapotok is növelhetik. A következő kórképek esetén lehet gyakoribb a vesekövesség megjelenése:

  • Cukorbetegség.

  • Köszvény.

  • Magas vérnyomás.

  • Gyulladásos bélbetegség.

  • Elhízás.

  • Csontritkulás.

  • Cisztás fibrózis.

  • Mellékpajzsmirigy-betegség.

  • Veseciszták.

  • Hiperkalciuiria (a vizelet folyamatosan magas kalciumszintje).

  • Cisztinuria (ritka genetikai betegség, amely a cisztin felhalmozódását okozza).

A vesekövesség típusai

A vesekőről a legtöbbször nagy általánosságban beszélünk, márpedig összetételük és kialakulási körülményeik tekintetében többféle típusát különböztethetjük meg egymástól:

  • Kalcium alapú vesekő: A leggyakoribb vesekőtípus, amely akkor alakul ki, ha valaki nagy mennyiségű kalciumot fogyaszt, amihez nem társul megfelelő mennyiségű folyadék. Ilyenkor a kalcium oxaláttal és foszfáttal társulva kristályosodásra hajlamos.

  • Húgysav alapú vesekő: Leginkább azokat érinti ez a típus, akik nagy mennyiségű állati fehérjét fogyasztanak, tehát szervezetükben jelentős mennyiségű húgysav található, ami dehidratáltság mellett elősegíti a vesekő kialakulását.

  • Struvit vesekő: A ritkább vesekő-típusok közé sorolható. Általában bakteriális fertőzések hatására keletkezik, hajlamos a kiújulásra és a legtöbbször olyan nagy méretű, hogy csak sebészeti úton lehet eltávolítani.

  • Cisztin alapú vesekő: Általában a cisztinuria néven ismert (örökölhető) rendellenesség miatt alakulhatnak ki ilyen vesekövek, amit a cisztin nevű fehérje lerakódása idéz elő.

A vesekövesség diagnózisa

Ha a tünetek alapján vesekövesség gyanúja merült fel, az urológia tud segítséget nyújtani a pontos diagnózis felállításában. Ehhez általában a következő vizsgálatokra van szükség:

  • Vizeletvizsgálat: Nagyon fontos ellenőrizni a páciens vizeletét, hiszen vesekő esetén gyakran vér, nagyobb mennyiségű kőképző kristályos anyagok, valamint fertőzéses paraméterek is kimutathatók.

  • Vérvizsgálat: A vérvétel szerepe ebben az esetben leginkább az, hogy a szolgáltató ellenőrizze a vesefunkciót, kimutassa az esetleges fertőzéseket, a magas kalciumszintet vagy olyan más egyéb állapotokat, amelyek kőképződést idézhetnek elő.

  • Képalkotó vizsgálatok: A beteg állapotától és az elérhető technológiáktól függően röntgen, ultrahang és CT is segíthet az urológusok számára a vesekövesség diagnosztizálásában. A képalkotással feltárható a kövek mérete, elhelyezkedése és száma is.

Ha a kezeléshez fontos megismerni a vesekövek összetételét, akkor a diagnózis részét képezi még a kiürült kövek elemzése is.

Ilyenkor lehetőség van laboratóriumi körülmények között ellenőrizni a vesekövek kémiai összetételét, feltárni a kialakulás okát, ezzel biztosítva a kezelés mellett az ismételt kiújulást.

A vesekövesség kezelése

A vesekövesség kezelése nagyon összetett feladat, amit minden esetben meghatároz a kő mérete, típusa és elhelyezkedése is.

Egy kisebb méretű vesekő esetén például gyakran nincs szükség másra, csak néhány személyre szabott orvosi jótanácsra, valamint rendszeres ellenőrzésre, hiszen a vesekő a legtöbbször magától képes kiürülni.

Lássuk azonban, hogy milyen lehetőségek vannak a kisebb és a nagyobb vesekövek kezelésére:

Kisebb vesekövek kezelése

  • Vízfogyasztás: Ha szeretnénk, hogy a kisebb vesekő mielőbb távozzon a szervezetből, ajánlott naponta 2-3 liter vizet elfogyasztani hozzá, ami felhígítja a vizeletet és segíti a kövek ürülését. Hasznos segítség lehet ebben az alkoholmentes sör fogyasztása is, amely erőteljesen vizelethajtó hatású, de nem dehidratál.

  • Fájdalomcsillapítás: Mivel a legkisebb vesekövek is képesek hatalmas fájdalmakat és görcsöket okozni, ezért a kezelés fontos eleme ilyenkor a fájdalomcsillapítás, amely segít elviselhetőbbé tenni a vesekő kiürülését.

  • Egyéb gyógyszerek: A vesekő kiürülését megtámogathatják bizonyos gyógyszerek is. Az alfa-blokkolók például ellazíthatják a húgyvezeték izmait, így lehetőséget nyújtanak arra, hogy gyorsabban és kevesebb fájdalommal tudjon távozni a vesekő.

Nagyobb vesekövek kezelése

  • Külső lökéshullám terápia: A lökéshullám terápia lényege, hogy hanghullámok segítségével megpróbálnak olyan erős rezgéseket generálni, amelyek apróbb darabokra törik a vesekövet, ezzel megtámogatva annak távozását.

  • Ureteroszkópia: A kezelés lényege, hogy a húgycsövön keresztül egy olyan eszköz kerül a húgyutakba, amely eljuttatható egészen a vesekőig. Segítségével az kisebb darabokra törhető, így a húgyutakon keresztül könnyebben távozhat a szervezetből.

  • Perkután nefrolitotómia (PCNL): Ha a fenti eljárások nem jártak sikerrel, a PCNL hatékony megoldás lehet. Ilyenkor az orvos egy kis bemetszésen át egy csövet helyez közvetlenül a vesébe, majd egy ultrahangos szonda segítségével közvetlenül feldarabolja és eltávolítja a problémát okozó veseköveket.

  • Műtéti eljárás: A legsúlyosabb esetekben laparoszkópos műtéttel vagy nagyobb bemetszést igénylő nyílt műtéti eljárással kell orvosolni a vesekövek közvetlen eltávolítását.

A vesekövesség szövődményei

Amint azt fentebb is leírtuk már, a vesekövesség nem minden esetben okoz fájdalmat. Néha olyan tünetekkel jár, amelyek elviselhetők és nem befolyásolják drasztikusan az életminőséget.

A vesekő kezelése azonban ilyenkor is elengedhetetlen, hiszen ez az állapot súlyos szövődményeket idézhet elő. A leggyakrabban a következő betegségek vagy állapotok kialakulásának valószínűségét növeli:

  • Vesefertőzés.

  • Súlyos veseelzáródás, amitől a szerv megduzzadhat.

  • Akut veseelégtelenség (időben felismerve és kezelve visszafordítható).

  • Gyakori húgyúti fertőzések.

  • Krónikus vesebetegség.

A vesekövesség megelőzése

A legtöbb urológiai betegséghez hasonlóan a vesekövesség is megelőzhető. Természetesen páciensfüggő, hogy mekkora valószínűséggel, de az alábbi hasznos tanácsok betartásával sokat tehetünk a kialakulás ellen:

  • Bőséges folyadékfogyasztás az év minden időszakában.

  • Az állati fehérjék miatt a húsfogyasztás korlátozása.

  • A magas cukor- és nátriumtartalmú ételek kerülése.

  • Ha valaki hajlamos a kalciumkövek kialakulására, érdemes mellőzni az olyan oxalátban gazdag ételeket, mint a spenót, a dió vagy a mogyoró.

  • A magas kalciumtartalommal rendelkező élelmiszerek segíthetnek a vesekő megelőzésében, de a kalciumtartalmú kiegészítőket érdemes kerülni.

  • Szükség esetén alkalmazhatók olyan vényköteles gyógyszerek is, amelyek támogatják a vesekövesség kialakulásának megelőzését.

Gyakran ismételt kérdések

Magától is elmúlhat a vesekövesség?

A veseköveknek nagyjából a 70-80 százaléka képes magától elmúlni, azonban a kiürülés ideje függ a kő méretétől és helyétől. Hogy a folyamatot megkönnyítsük, még enyhe tünetek esetén is érdemes urológus segítségét kérni.

Mikor igényel orvosi beavatkozást a vesekő?

Tényleges beavatkozást akkor, ha a vesekő nagy fájdalmat okoz, mérete már befolyásolja a húgyutak működését, illetve nem képes magától kiürülni.

Kialakulhat újra a vesekövesség?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vesekő nagy valószínűséggel képes az ismételt kiújulásra azoknál, akiknél már diagnosztizálták korábban ezt a problémát, esetleg kezelték is vele a pácienst. Ilyenkor kimagasló figyelmet kell szentelni a megelőzésre!

Mekkora mérete lehet egy vesekőnek?

A porszemnyitől kezdve a több centiméteres kövekig bármi előfordulhat. A méret azért fontos, mert a 4 mm alatti vesekő általában magától és problémamentesen képes távozni a szervezetből.

Okozhat vesebetegséget a vesekő?

Ritka esetben, szövődményként előfordulhat, hogy a vesekövesség hatására krónikus vesebetegség alakul ki, ez azonban nagyon ritka abban az esetben, ha a páciens időben urológushoz fordul.

Lehet tünetmentes a vesekövesség?

Kisebb méretű kövek esetén teljesen általános, ha a vesekő nem okoz panaszokat. Ezek a kövek általában könnyedén kiürülnek a szervezetből, és a páciens gyakran észre sem veszi a problémát.

Mitől lehet véres a vizelet a vesekövesség esetén?

A vesekő irritálhatja, megsértheti a húgyutakat. Ennek következtében kerülhet kisebb-nagyobb mennyiségű vér a vizeletbe.

Öröklődhet a vesekövesség?

A vesekő kialakulásának a hajlama bizonyos esetekben örökölhető, különösen a cisztinuria.

Gyermekeknél is kialakulhat vesekő?

Nagyon ritkán, de nem ez a jellemző. Általában a dehidratáció vagy bizonyos anyagcserezavarok hatására jelentkezhet.

Hogyan függ össze a vesekövesség és a magas vérnyomás?

A vesekövesség hatására a veseműködés romlik, ami negatív hatást gyakorol a vérnyomásra, emiatt gyakori, hogy a krónikus vesekő mellett magas vérnyomás alakul ki.

Picture of Dr. Vezér Márton Ph.D.

Dr. Vezér Márton Ph.D.

A cikket szakmailag ellenőrizte a Haller Medical Magánrendelők intézmény és orvos igazgatója.

Haller Medical Logo
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Cookie tájékoztató