Fehérvérsejtszám (FVS)

A fehérvérsejtszám (vagy más néven FVS, WBC) a vérben lévő fehérvérsejtek mennyiségét mutatja meg a vérvizsgálat során. Nagyon fontos paraméter, hiszen a leukociták az immunrendszer részét képezik, és segítenek megvédeni a szervezetet a fertőzésektől.

A fehérvérsejteket a csontvelő termeli, és megtalálhatók a vérben, valamint a nyirokszövetekben is. Ha valaki megsérül vagy megbetegszik, ezek a sejtek a véráramon és a szöveteken át eljutnak oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Egy fertőzés vagy gyulladás hatására teljesen természetes, hogy a szervezetben megnövekszik az FVS érték, ezért nagyon fontos diagnosztikai paraméter lehet egy laborvizsgálat során, akárcsak az alacsony fehérvérsejtszám.

Hogy mikor és miért fontos a fehérvérsejtek mennyiségének meghatározása egy vérvizsgálat során, illetve milyen esetekben beszélhetünk alacsony vagy magas értékekről? Ebben a cikkben minden fontos kérdésre válaszoltunk közérthető formában.

Mi az a fehérvérsejtszám?

A fehérvérsejtszám értéke a laborvizsgálat során egyszerű vérmintából képes megmutatni a szervezetben megtalálható fehérvérsejtek mennyiségét.

Nagyon fontos marker, ugyanis betegségnél, például egy vírusfertőzésnél az immunrendszer automatikusan megnöveli az FVS értéket annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyabban és gyorsabban le tudja győzni a kórokozókat.

Máskor azonban éppen az alacsony fehérvérsejtszám lehet diagnosztikai értékű, hiszen bizonyos ráktípusok vagy éppen egy HIV fertőzés hatására a szervezet kevesebbet termel belőle, mint amennyire szüksége lenne.

Emiatt a fehérvérsejtszám (FVS) meghatározását leginkább az alacsony vagy magas értékekhez kapcsolódó rendellenességek diagnosztizálására vagy monitorozására használják.

A legfontosabb tudnivalók a fehérvésejtekről

A fehérvérsejtek vagy más néven leukociták a szervezetünk legfontosabb védelmi vonalai, amelyek segítenek növelni az emberi szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét.

Az immunrendszer részeként a vérben keringenek, hogy azonnal reagálni tudjanak a kórokozókra vagy a sérülésekre. Automatikusan megtalálják a fertőzés helyét és riasztják a többi fehérvérsejtet, hogy antitestek termelésével elpusztítsák az idegen organizmusokat.

A fehérvérsejtek a csontok belsejében található lágy szövetekben, a csontvelőben termelődnek és többféle típusukat ismerjük.

A fehérvérsejtek típusai

A fehérvérsejteknek öt nagyobb változatát különböztetjük meg egymástól, amelyek a következők:

• Neutrofilek: Az ilyen típusú fehérvérsejtek segítenek megóvni a szervezetet a különböző bakteriális vagy gombás fertőzésektől.

• Limfociták: Jellemzően természetes őssejtekből, valamint T-, illetve B-sejtekből állnak, és a legfontosabb szerepet játszák vírusos fertőzések esetén, ugyanis antitesteket termelnek a fertőzések leküzdéséhez.

• Eozinofilek: Főként a paraziták és a rákos sejtek elpusztításában játszanak kulcsszerepet, de az allergiás reakciók leküzdésében is segítséget nyújtanak a bazofilek számára.

• Bazofilek: Ha a szervezet allergénekkel találkozik, a bazofilek váltják ki az allergiás reakciókat, mint a köhögés, a tüsszögés vagy az orrfolyás, hogy ezek az idegen anyagok távozni tudjanak a szervezetből.

• Monociták: Ezek a fehérvérsejtek a sérült sejteken tudnak segíteni azáltal, hogy megtisztításukkal megakadályozzák a fertőzések kialakulását.

A fehérvérsejtszám (FVS) vizsgálat a vérben lévő összes fehérvérsejt számát méri. Amennyiben a véreredményen az öt típust külön feltüntetve látjuk, akkor a diagnózis érdekében az egyes sejttípusok közötti különbségek meghatározására is szükség volt.

Ez segítséget jelenthet diagnosztizáláskor kizárni bizonyos okokat vagy leszűkíteni a lehetséges problémák körét.

A fehérvérsejtszám (FVS) mérése

A fehérvérsejtszámot vérvétel segítségével lehet meghatározni. Általában egy átfogó, teljes vérkép része, mert diagnosztikai szempontból fontos lehet ismerni mellette a vörösvértestek és a vérlemezkék számát is.

A vérvétel során egy egészségügyi szakember egy vékony tű segítségével vért vesz az egyik alkari vénából, majd a mintát laborvizsgálatra küldi, hogy ott meghatározzák a fehérvérsejtek számát.

A vérvétel nem igényel semmilyen előkészületet, így például nincs szükség éhgyomri mintavételre, a vizsgálat a nap bármelyik szakaszában elvégezhető.

A normál fehérvérsejtszám

A normál fehérvérsejtszám érdekessége, hogy értéke nincs teljesen kőbe vésve, az ugyanis személyenként változhat, mondhatni széles skálán mozog. Befolyásolja például az életkor, a páciens neme, de többek között az életmód és a dohányzás is.

A fehérvérsejtek száma születéskor például nagyon magas, majd a csecsemőkortól kezdve egészen a felnőttkorig folyamatosan csökken.

A normál fehérvérsejtszám értékek kor szerint a következőképpen változnak:

• újszülöttek: 9 000 – 30 000 sejt/mm3

• 6 éves korig: 5 000 – 19 000 sejt/mm3

• 6 és 18 éves kor között: 4 800 – 10 800 sejt/mm3

• felnőtt nők: 4 500 – 11 000 sejt/mm3

• felnőtt férfiak: 5 000 – 10 000 sejt/mm3

Fontos azonban, hogy ezek az értékek személyenként is változhatnak, sőt a nap folyamán ingadozhatnak.

Ezen felül laboronként is eltérők lehetnek a határértékek, így vérvétel esetén mindig az aktuális intézmény által meghatározott számokhoz viszonyítsunk.

Magas fehérvérsejtszám

Ha a vérben a normál értékhez képest lényegesen magasabb a fehérvérsejtek száma, az többnyire valamilyen fertőzésre utal. Tudni kell azonban, hogy a magas FVS érték önmagában még nem elég specifikus ahhoz, hogy bármilyen betegségre rávilágítson.

A kóros értékek általában csak arra utalnak, hogy valami nincs rendben, és a vérképen szereplő további eredmények, illetve a páciens tünetei alapján lehet következtetni a magas fehérvérsejtszám, vagy más néven leukocitózis okaira.

A legtöbbször a következő állapotokra utalhat:

• Bakteriális-, vírusos-, gombás- vagy parazitafertőzések.

• Gyulladásos állapotok, autoimmun betegségek (például lupus, reumatoid artritisz).

• Súlyosabb szövetkárosodások, például égési sérülések vagy műtét utáni állapotok.

• Kortikoszteroid használata.

• Dohányzás.

• Terhesség.

• Jelentős és folyamatos stresszhatás.

• Allergia.

• Leukémia.

• Hodgkin-kór.

Felnőttkorban a 11 000 sejt/mm3 értéknél magasabb fehérvérsejtszám minden esetben odafigyelést igényel!

Alacsony fehérvérsejtszám

Az FVS érték kapcsán nagyon fontos kiemelni, hogy nemcsak a magas, hanem az alacsony számok is elváltozásra utalhatnak. A leukopénia néven ismert jelenség mögött szintén gyakran húzódhatnak meg súlyos betegségek.

Az alacsony fehérvérsejtszám a legtöbbször a következő állapotokra utal:

• Csontvelő károsodás, amit előidézhet valamilyen társbetegség, de akár kapcsolódó daganatos elváltozások (leukémia), illetve kemoterápiás kezelések is.

• Különböző autoimmun betegségek.

• HIV fertőzés.

• Súlyos B12 vitaminhiány.

Felnőttkorban a 4 000 sejt/mm3 értéknél alacsonyabb fehérvérsejtszám igényel odafigyelést!

Gyógyszerek, amelyek rendellenes fehérvérsejtszámot okozhatnak

Bár a fentiekben is említettük, nagyon fontos kiemelni, hogy különböző vényköteles-, sőt vény nélkül kapható gyógyszerek is kiválthatnak rendellenes fehérvérsejtszámot.

Gyógyszerek, amelyek alacsony fehérvérsejtszámot okozhatnak:

• Antibiotikumok: Míg a bakteriális fertőzések megnövelik, addig a kezelésükre szolgáló antibiotikumok képesek akár jelentősen mérsékelni az FVS értéket.

• Görcsoldó gyógyszerek: Különösen gyakori az epilepsziára és a krónikus fájdalom kezelésére szolgáló készítményeknél.

• Kemoterápia: A rákos megbetegedések gyógyítására szolgáló kemoterápia kapcsán szintén ismert a jelentős fehérvérsejtszám-mérséklő hatás.

• Egyéb: Gyakori, hogy bizonyos autoimmun betegségek és daganatos elváltozások kezelésére használt gyógyszerek is befolyásolják az FVS szintet.

Gyógyszerek, amelyek magas fehérvérsejtszámot okozhatnak:

• Asztma és más légzési problémák kezelésére szolgáló készítmények.

• Magas vérnyomás kezeléséhez használt béta-blokkolók.

• Gyulladáscsökkentőként alkalmazott kortikoszteroidok.

• Súlyos allergiás reakciók kezelését célzó gyógyszerek.

• Vérrögök megelőzésére szolgáló vérhígítók.

• Bipoláris zavar kezelésére használt medicinák.

Milyen tünetek esetén javasolt ellenőrizni a fehérvérsejtszámot?

Noha számos betegség húzódhat meg a háttérben, a fehérvérsejtszám változására a legtöbb esetben határozott panaszokkal reagál az emberi szervezet.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a panaszokat, amelyek ilyenkor gyakran jelentkezhetnek.

A magas fehérvérsejtszám tünetei

Mivel a magas fehérvérsejtszámot a legtöbbször fertőzés, gyulladás vagy daganatos betegség idézi elő, ezért az alábbi tünetek jelezhetik jelentősebb emelkedését:

• Nyirokcsomó duzzanat: A legtöbbször a nyaki és a hónalji régióban tapasztalható, ritkábban a lágyékhajlatban. Jellemző, hogy a duzzanatok fájdalommentesek.

• Láz: Fertőzések esetén akár magas láz is jelentkezhet, egyéb esetben inkább hőemelkedés, enyhébb lázas állapot, ami gyakran periódusos formában jelentkezik.

• Fáradékonyság: Általános panasz, de ilyenkor a páciensek gyakran erőteljes fáradtságot és levertséget éreznek, fáradtan kelnek, nehezükre esik elvégezni a mindennapi teendőket is.

• Éjszakai izzadás: Nagyon jellegzetes tünete a magas fehérvérsejtszámnak, ha valaki éjszaka jelentősen izzad, és erre gyakran felébred, ami fokozza a fáradékonyságot.

• Testsúlycsökkenés: A megmagyarázhatatlan eredetű fogyás hátterében számos tényező állhat, de sok esetben a magas FVS érték következménye.

• Viszketés: Erőteljes, periódusosan jelentkező viszketés, amely a test bármelyik pontján jelentkezhet bőrtünetek nélkül.

Az alacsony fehérvérsejtszám tünetei

Mivel a fehérvérsejtek a szervezet elsődleges védelmi vonalát adják, az alacsony fehérvérsejtszámhoz is tartozhatnak jellegzetes és általános panaszok:

• Fokozott fertőzéshajlam: Mivel a szervezetben alacsony a fehérvérsejtek száma, az immunrendszer nem tud megfelelően védekezni, így gyakrabban alakul ki gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzés, ami sokszor ismétlődhet, elhúzódhat.

• Láz: Mivel a szervezet felismeri a problémát, gyakran idéz elő az alacsony FVS érték akár magas lázzal járó állapotot is.

• Rossz közérzet: Általános panasz, de a gyenge immunrendszer sokszor okoz levertséget, gyengeséget, fáradékonyságot, és ebből fakadó rossz közérzetet, mintha a páciens elkapta volna például az influenzát.

• Nyirokcsomó duzzanat: Mivel az alacsony fehérvérsejtszám mögött leukémia is meghúzódhat, ezért ebben az esetben szintén előfordulhatnak fájdalmatlan nyirokcsomó duzzanatok.

• Fájdalom: Szintén a leukémiás eseteknél gyakori tünet kezdetekben az erőteljes csont- és ízületi fájdalom.

A fehérvérsejtszám rendellenességek kezelési lehetőségei

Ha a fehérvérsejtszám magas vagy alacsony, az önmagában még nem diagnosztikai értékű adat, ebből kifolyólag nem lehet kezelni addig, amíg ki nem derül a problémát kiváltó betegség.

A diagnózis tehát mindig meghatározza a kezelési módot:

• Ha például általános immunrendszeri gyengeségről van szó, a megfelelő vitaminokkal hamar helyreállítható az FVS szint.

• Bizonyos fertőzéseknél a célzott antibiotikumos kúra hozhat gyors eredményt.

• Csontvelőproblémáknál a csontvelő pótlása vagy átültetése biztosíthatja a fehérvérsejtszámok normalizálódását.

• Daganatos elváltozások esetén a megfelelő rákkezelő terápiák támogathatják meg az egészséges értékek elérését.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent a laborleleten az FVS és a WBC jelölés?

Mindkét jelölés az összes fehérvérsejtszámot takarja. Az FVS érték használata itthon is elfogadott, a WBC inkább angolszász nyelvterületeken jellemző.

Mi az a leukocitózis?

Akkor beszélhetünk róla, ha a fehérvérsejtszám magasabb a normál értéknél.

Mi az a leukopénia?

Leukopéniának nevezzük, ha a fehérvérsejtszám szintje alacsonyabb a normál értéknél.

Előfordulhat, hogy az alacsony vagy magas fehérvérsejtszám nem betegséget jelent?

Természetesen. Az életmód, a fizikai és érzelmi stressz, az étkezés, de a dohányzás is képes kizökkenteni a normál tartományból a fehérvérsejtszámot.

Mit jelezhet az enyhén emelkedett fehérvérsejtszám?

Enyhe emelkedést általában a kisebb fertőzések és gyulladások idéznek elő, azaz ilyen esetekben kisebb az esélye a súlyos elváltozásoknak, de nem zárhatók ki, ezért további vizsgálatokra van szükség.

Mit jelent az enyhén alacsony fehérvérsejtszám?

Ez gyakran átmeneti. Sokszor előfordul például egy vírusfertőzés után, de immunhiányos állapotban is. Kivizsgálása elengedhetetlen!

Milyen felkészülést igényel a vérvétel a fehérvérsejtszám ellenőrzésekor?

Ha kizárólag a fehérvérsejtszám mérése a cél – például egy kezelés hatásának ellenőrzéséhez –, akkor a vérvétel nem igényel felkészülést. Fontos azonban, hogy a vérképen más paraméterek pontosságára is szükség lehet a diagnózishoz, ezért gyakran ajánlott az éhgyomri vérvétel.

Lehet valakinek mindig alacsony a fehérvérsejtszáma úgy, hogy egészséges?

Igen, előfordulhatnak egyéni eltérések, hiszen mindezt befolyásolja a genetika, az életkor, a nem és a fizikai állapot is. Ilyen esetekben mindig a teljes klinikai képet kell figyelembe venni.

Milyen vizsgálatokra kerülhet sor fehérvérsejtszám eltérés esetén?

Ezt minden esetben meghatározza a vérkép többi eredménye. Előfordulhat, hogy ismételt laborvizsgálatra, célzott gyulladásos markerek vizsgálatára, immunológiai vizsgálatra és képalkotó diagnosztika alkalmazására is szükség van.

Terhesség alatt változhat a normál FVS szint?

Igen, kisebb eltérés előfordulhat a fiziológiás hatások miatt, de jelentősebb különbség nem.

Milyen gyakran ajánlott ellenőrizni a fehérvérsejtszámot?

Elegendő orvosi javaslat alapján, illetve az éves rutin vérvétel részeként.