CTG vizsgálat

A CTG vizsgálat vagy más néven kardiotokográfia a várandósgondozás egyik fontos eleme. Elektronikus magzati monitorozásnak is nevezik, mert elsődleges célja a magzati szívfrekvencia ellenőrzése, de a méhösszehúzódások mérésére egyaránt alkalmas.

Ma már rutinvizsgálatnak tekinthető a terhesség utolsó heteiben, ami nem jár fájdalommal vagy kellemetlenséggel, sőt veszélyt sem jelent a magzatra nézve.

A vizsgálat során két érzékelőt helyeznek el a várandós kismama hasán, egyet a magzat szívéhez a legközelebb, a szívhang monitorozására, egyet pedig a méhfenék közelében, hogy az összehúzódások ellenőrizhetők legyenek.

A harmadik trimeszterben nagyon fontos a magzat állapotának folyamatos ellenőrzése, ami lehetőséget ad bizonyos rendellenességek korai kimutatására.

Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a CTG vizsgálatról, hogy aki várandósgondozás alatt áll, felkészülten érkezhessen kardiotokográfiára.

Mi az a CTG vizsgálat?

A CTG vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy mérje a születendő kisbaba pulzusát, monitorozza a magzati szívhangot, valamint a méh összehúzódásait is.

Az eszköz az EKG-hoz hasonló grafikus módszerekkel jeleníti meg az eredményeket, amelynek értelmezése minden esetben szakápoló és szakorvos feladata.

A módszer segítségével nemcsak a szülés előtti időszakban, de a vajúdás alatt is lehetőség van biztonságos keretek között megfigyelni a születendő kisbaba életjeleit, illetve idejekorán feltárni az esetleges komplikációkat.

A CTG vizsgálat eredményei, vagyis a baba szívverésének grafikus ábrázolása alapján pontosan látható, hogyan érzi magát a magzat az anyaméhben, és idejekorán feltárhatók azok az esetleges problémák, amelyek újabb vizsgálatokat vagy beavatkozásokat igényelhetnek.

A CTG vizsgálat menete

Az esetek döntő többségében a CTG vizsgálatot külsőleg végzik el, vagyis a monitorozáshoz szükséges eszközöket a kismama hasára helyezik.

Alapja egy rugalmas öv, amihez két hajlékony lemez tartozik, amelyek a bőrrel érintkezve képesek érzékelni a baba szívverése és pulzusa mellett kirajzolni a méhösszehúzódásokat, illetve megbecsülni azok erősségét.

A vizsgálathoz szükséges öv rögzítésekor az érzékelők alá a jobb jelátvitel érdekében egy speciális zselészerű anyag kerül.

Ezek a szenzorok összeköttetésben vannak egy géppel, amely nemcsak az EKG-hoz hasonlóan képes felrajzolni egy lapra az eredményeket, de a kisbaba szívverését is hallhatóvá teszi.

A szülés előtti időszakban gyakori, hogy a CTG vizsgálat során egy gombot is adnak a kismama kezébe, amit minden alkalommal meg kell nyomni, amikor a baba megmozdul.

Hogyan működik a CTG vizsgálat?

A CTG vizsgálat azon túl, hogy különösen hatékony, mindemellett teljesen biztonságos módszer is, hiszen ultrahang technológiára épül, ami egyáltalán nem jár sugárterheléssel.

Az ultrahang ugyanis egy nagyfrekvenciás hangra épülő diagnosztikai eszköz, amely nemcsak képalkotásra képes, hanem ebben az esetben a mozgó struktúrák mérésére is.

Ehhez az úgynevezett Doppler ultrahang technológiát használják a külső vizsgálatot biztosító kardiotokográfiás eszközök.

Mit mutat a CTG vizsgálat?

A vizsgálat segítségével idejekorán kimutatható, ha a kisbaba életjelei nem megfelelőek, illetve valamilyen probléma merült fel az anyaméhben, így például a gyermek nem jut elég oxigénhez.

A CTG során az egészségügyi szakemberek átfogó képet kaphatnak a magzat állapotáról, amihez az eredmények alapján a következőket tudják figyelembe venni:

• Pulzusszám: A kisbaba pulzusa a vajúdás alatt percenként 110 és 160 közötti. Amennyiben ez a tartomány tartósan alacsonyabb vagy magasabb értéket mutat, az problémára utalhat.

• Szívverés változékonysága: Ha a gyermek szívverésének erőssége legalább kisebb mértékben, de folyamatosan változik, az arra utal, hogy a szerv megfelelően dolgozik és az agya jól működik. Amennyiben a szívverések nagyon hasonlóak, az szintén valami rendellenességre utalhat.

• Szívfrekvencia változása: A méh összehúzódásaira a baba szívfrekvenciája változik, és ezt a CTG-n is látni kell. Amennyiben a szívverések az összehúzódás után felgyorsulnak, majd rövid időn belül normalizálódnak, az megfelelő szívműködésre utal.
  Ha viszont a baba szívverése az összehúzódások után vagy azok kései szakaszában lelassul, ez az állapot pedig sokáig eltart, akkor a gyermek nem érzi jól magát odabent. A szívverés lassulása egyedül az összehúzódások kezdeti időszakában normális.

• Méhtevékenység: A méhösszehúzódások erőssége és gyakorisága a szüléshez közeledve növekedést mutat.

• Magzatmozgások: A magzat mozgása, különösen annak száma és jellege nagyon fontos információval szolgál a születendő kisbaba állapotáról.

A CTG vizsgálat eredményei

A fenti paraméterek ellenőrzése alapján a CTG vizsgálat háromféle eredménnyel zárulhat:

• Reaktív CTG: Ebben az esetben a kisbaba szívfrekvenciája normális értékeket mutatott, mozgások után megemelkedett és megfelelő értékre csökkent, ami jó oxigénellátottságra, a magzat általános jó állapotára utal.

• Nem reaktív CTG: Ilyenkor a magzat szívfrekvenciája nem reagál a mozgásokra, ami aggodalomra adhat okot.

• Gyanús (suspect) CTG: A vizsgálati görbén a normálistól csak kisebb eltérések mutatkoznak, de nincs jele kóros folyamatoknak.

Amennyiben a CTG eredménye gyanús vagy kóros folyamatokra utal, minden esetben további vizsgálatokra van szükség.

Ha a szakorvos úgy véli, hogy nem lehet korrigálni az eredményeket, és a kisbaba állapota aggodalomra ad okot, akkor a szülés korai megindítása mellett dönthet, amihez a legtöbbször a császármetszés a leggyorsabb és leghatékonyabb módszer.

CTG vizsgálat magas kockázatú terhesség esetén

Alacsony és magas kockázatú terhesség esetén is szükség van a szülés előtti időszakban CTG vizsgálatra. Utóbbinál azonban sokkal fontosabbak az eredmények, sőt egészen más kontextusban is kell értelmezni őket.

Magas kockázatúnak nevezhetünk egy terhességet a következő esetekben:

Anyai alapbetegségek

• Terhességi cukorbetegség

• Magas vérnyomás

• Asztma

Szülészeti szövődmények

• Ikerterhesség

• Túlhordott terhesség

• Korábbi császármetszés

• Méhen belüli növekedési retardáció

• Veleszületett rendellenességek

• Megrepedt méhhártyák

Egyéb kockázati tényezők

• A várandósgondozás hiánya

• Dohányzás

• Kábítószerfogyasztás

• Fertőzés (herpes, hepatitis, HIV)

• Vérzés

• Lázas állapot

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség az NST és a CTG vizsgálat között?

A két vizsgálati forma között a legnagyobb különbség, hogy míg az NST csak a kisbaba szívműködését vizsgálja, addig a CTG emellett a méh aktivitására is kiterjed.

Hányadik terhességi héten van szükség CTG vizsgálatra?

Az első CTG-t jellemzően a 36. terhességi héten kell elvégezni. A várandósgondozás részeként a kötelező vizsgálatok közé tartozik.

Hány CTG vizsgálatra van szükség?

Kismamánként változó. A 36. héttől kezdve hetente nélkülözhetetlen ilyen formában a kisbaba állapotának ellenőrzése, de közvetlenül a szülés előtti napokban, illetve magas kockázatú terhesség esetén ennél gyakrabban is szükség lehet rá.

Meddig tart a CTG vizsgálat?

Normál esetben a CTG 20-30 percet vesz igénybe, de ha az eredmények nem megfelelőek vagy a magzat keveset mozog, akár 50-60 percig is eltarthat.

Milyen testhelyzetben történik a vizsgálat?

A CTG-hez a kismamának kényelmes testhelyzetet kell felvennie, ami lehet ülő- vagy fekvő pozíció is.

Mi a teendő, ha a kisbaba nem aktív?

Mivel nagyon fontos az értékelhető CTG eredményhez, hogy a kisbaba is aktív legyen, ezért ajánlott előtte magas szénhidráttartalmú ételt és italt fogyasztani, például egy kis csokoládét vagy szőlőcukrot, ami segíthet a vizsgálat értékelhetőbbé tételében.

Mit mutatnak a görbék a CTG eredményén?

A CTG eredménye általában két görbéből áll. A felső mutatja a magzati szívfrenvenciát, míg az alsó a méhösszehúzódásokat. A kettő külön-külön is nagyon fontos, de együtt kell értékelni az optimális eredményhez.

Mit jelent az alacsony szívfrekvencia?

Ha a szívfrekvencia mértéke tartósan 110 alatti értékeket mutat, az gyakran oxigénhiányra utal. Ilyen esetekben további vizsgálatokra van szükség.

Mit jelent a magas szívfrekvencia?

Amennyiben a szívfrekvencia mértéke túl magas, 160 feletti érték, az szintén jelezhet oxigénhiányt, de stresszt és magas vérnyomást is. Mindig további vizsgálatok indokoltak.

Mi az oka, ha a görbén kihagyások láthatók?

Ez a jelenség általában nem ad okot az aggodalomra, a legtöbbször csak azt jelzi, hogy a baba túl aktív vagy elmozdult, ezért a műszer nem érzékeli pontosan a szívhangot.

Előfordulhatnak téves eredmények?

Nem túl gyakran, de előfordulhat, hogy a CTG mérései tévednek. Ezért javasolt nem megfelelő eredmények esetén először a vizsgálatot megismételni.

A testalkat befolyásolhatja a CTG eredményét?

A jelentős túlsúly miatt előfordulhat, hogy a CTG vizsgálat csak nehézkesen végezhető el, ami az eredményt is torzíthatja.