Fejfájás

A fejfájás egy nagyon gyakori egészségügyi probléma, amit az emberek többsége rendszeresen megtapasztal élete során. Általában teljesen ártalmatlan, azonban vannak esetek, amikor odafigyelést, a kiváltó okok feltárását igényli.

Több mint 150 különböző típusú fejfájást ismerünk, amelyek különböző rendszerek szerint osztályozhatók, de a leggyakoribb típus a feszültségből fakadó fájdalom, ami nagyjából 1,6 milliárd embert érint rendszeresen a bolygón.

Miközben a fejfájás gyakran magától elmúlik vagy vény nélkül kapható gyógyszerekkel csillapítható, sokszor lehet szükség kivizsgálásra. Ebben a neurológia tud segítséget nyújtani a páciensek számára.

Ha Ön gyakran szenved fejfájástól, olvassa el szakmai cikkünket, amelyben nemcsak ennek a kellemetlen jelenségnek a típusairól és kezelési lehetőségeiről írtunk bővebben, hanem arról is, hogy mikor kell orvoshoz fordulnunk vele.

Mi az a fejfájás?

A fejfájás vagy orvosi szakkifejezéssel élve cephalalgia egy nagyon gyakori egészségügyi állapot, amit az emberek többsége rendszeresen megtapasztal.

Akkor beszélhetünk róla, ha fájdalmat érzünk a koponya egyes régióiban, így a legtöbbször a homlokon, de a kellemetlenség megjelenhet a tarkón, a koponya oldalsó és felső részén, sőt kisugározhat az arcba is.

Lehet lüktető, éles, tompa, állandó vagy rendszeresen visszatérő, hiszen a fejfájás az intenzitás, a megjelenés és a gyakoriság tekintetében rendkívül változatos képet mutat, nem véletlen, hogy több mint 150 különböző típusát írta már le a tudomány.

A legtöbb fejfájás nem veszélyes, azonban vannak típusai, amelyek nagyobb odafigyelést igényelnek, mert akár súlyosabb állapotra is utalhatnak.

A fejfájás megjelenése nagyon gyakori, gyerekeket és felnőtteket egyaránt érinthet, a statisztikák szerint pedig az emberek 96 százaléka legalább egyszer megtapasztalja életében.

A fejfájás típusai

Amint azt fentebb már leírtuk, a fejfájásnak nagyon sok változata ismert. A legfelsőbb szinteken beszélhetünk elsődleges és másodlagos cephalalgiáról, amelyek további alcsoportokra bonthatók. Az alábbiakban csak a főbb fejfájás típusokat soroltuk fel:

Elsődleges fejfájás

Az elsődleges fejfájás általában a leggyakoribb az emberek körében. Ilyenkor a fejben található fájdalomérzékeny pontok túlzott aktivitása vagy működési zavara idézheti elő a problémát.

Általában nem tünet és nem is valamilyen egészségügyi állapot idézi elő, sokaknál az életmód, az időjárás vagy egyszerűen a gének váltják ki.

Többnyire teljesen veszélytelen, de annyira kellemetlenné válhat, hogy akár a hétköznapi tevékenységek elvégzését is negatívan befolyásolja, súlyos dekoncentrációt idézhet elő.

Az elsődleges fejfájás leggyakoribb fajtái a következők:

• Feszültségből eredő fejfájás.

• Migrénes fejfájás.

• Cluster fejfájás.

• Tartós fejfájás (NDPH).

Nagyon sok elsődleges fejfájás az életmódra vezethető vissza. Az alábbi tényezők gyakran váltják ki a jelenséget:

• Túlzott alkoholfogyasztás.

• Túlzott nikotinfogyasztás.

• Erőteljes fizikai aktivitás, a test túlterhelése.

• Elégtelen étkezés és folyadékfogyasztás.

• Rossz testtartás, illetve az ebből adódó izomfeszültség.

• Alváshiányos állapot, alvásproblémák.

• A túl sok nitrátot tartalmazó élelmiszerek (például feldolgozott húsok).

• Erőlködés, például túlzott köhögés, tüsszögés, orrfújás, nevetés vagy sírás.

Másodlagos fejfájás

Másodlagos fejfájásról akkor beszélhetünk, ha a fájdalmakat valamilyen egészségügyi probléma idézi elő, vagyis a panaszok azok folyományának, tüneteinek tekinthetők.

Szintén nagyon sok altípusa ismert, egy részük ártalmatlan, az alapbetegség után megszüntethető, de vannak, amelyek súlyos, akár életveszélyes állapotra is utalhatnak.

A kevésbé veszélyes másodlagos fejfájások közé sorolható például

• a dehidratáció;

• az arcüreggyulladás

• és a gyógyszertúladagolás által előidézett fejfájás.

Ezek jól kezelhető állapotok, a kórképek megszüntetésével pedig a fejfájás is abbamarad.

A súlyosabb másodlagos fejfájásokhoz általában valamilyen sérülések kapcsolódnak. Ide sorolható például a gerincvelői eredetű fejfájás, amikor a gerincvelői folyadék szivárgásából adódik a kellemetlenség. Ez az állapot mindig orvosi felügyeletet, célzott kezelést igényel.

Szintén a másodlagos fejfájások közé sorolhatjuk a hirtelen jelentkező, nagyon heves, mennydörgésszerű fájdalmakat is, amelyek akár percekig eltarthatnak, görcsös jellegükből kifolyólag pedig bénítóan hatnak az emberekre.

Nagyon fontos odafigyelni erre a jelenségre, mert kiválthatja fejsérülés, hirtelen vérnyomás-emelkedés, agyvérzés, de akár egy agyi érszűkület is.

A fejfájás okai

Fejfájás akkor alakul ki, ha az agyban futó vérerek és a környező idegek között kölcsönhatás lép fel. A legkülönfélébb mechanizmusok aktiválhatják az izmokat és az ereket behatároló idegeket, amelyek ilyenkor fájdalomingereket továbbítanak az agyba.

Pontosan olyan fájdalom ez, mintha beütjük a lábunkat vagy a kezünket, hiszen a sérülést ilyenkor úgy érzékeljük, hogy az érintett régiót behálózó idegek jeleket küldenek az agy fájdalomközpontjába.

A fejfájás kialakulásának okai rendkívül változatosak. Valamikor egyszerű izomfeszülés áll a háttérben, máskor a túlzott alkoholfogyasztás, de súlyosabb esetben gyulladás, stroke vagy agydaganat is előidézheti.

Nagyon fontos megjegyeznünk azonban, hogy a fejfájás a legtöbbször ártalmatlan jelenség, így nem kell azonnal kétségbe esni a megjelenésekor. Sokan vannak, akik hetente többször is tapasztalják, a háttérben azonban nincs súlyos rendellenesség.

Jellemző, hogy a fejfájás háttere egyszerű genetikán alapul, hiszen bizonyított, hogy gyakori a családi halmozódás, az öröklődés, miközben a háttérben nincs diagnosztizálható egészségügyi elváltozás.

Ilyen esetekben kell orvoshoz fordulni a fejfájással

Mint fentebb már rávilágítottunk, a fejfájás a legtöbbször magától vagy vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazásával elmúlik, azonban vannak esetek, amikor ezzel a problémával haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Ilyen eset például

• a hirtelen jelentkező, súlyos, elviselhetetlen fejfájás, ami nem akar elmúlni;

• a lázzal, légszomjjal, nyaki merevséggel járó fejfájás;

• a baleset vagy fejsérülés után jelentkező fejfájás

• vagy az időskorban megjelenő fejfájás, aminek a jellege korábbról ismeretlen.

Szintén javasolt haladéktalanul orvoshoz fordulni, ha a fejfájás a következő neurológiai tünetekkel jár:

• gyengeség;

• szédülés;

• végtagokat érintő zsibbadás, bizsergés;

• bénulás;

• görcsös rohamok;

• látásproblémák (például kettős- vagy homályos látás);

• egyensúlyvesztés;

• ájulás;

• mentális zavarodottság;

• beszédproblémák.

A fejfájás diagnózisa

Amennyiben gyakran fáj a fejünk, a fájdalom pedig annyira erőteljes, hogy az már befolyást gyakorol a hétköznapi teendőkre, akkor elengedhetetlen egy alapos neurológiai kivizsgálás.

Mivel összetett probléma, ezért a fejfájás diagnózisa is komplex hozzáállást igényel. Okainak felderítése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelőorvosunk megfelelő terápiát alkalmazhasson.

Az első lépés az anamnézis

Hogy a fejfájás diagnózisa kellő alaposságú legyen, nagyon lényeges a megfelelő anamnézis. Részeként a páciens megosztja tapasztalatait kezelőorvosával, aki szintén rengeteget kérdez majd azért, hogy feltárhassa a háttérben meghúzódó okokat.

Lényeges információ ilyenkor a fejfájás jellege, lokalizációja, gyakorisága, időtartama, a fájdalom erőssége, de akár az olyan tényezők is, minthogy valaki milyen ételeket és italokat fogyaszt, mennyi koffeint visz be a szervezetébe vagy mennyire él stresszes életet.

Fontos lehet még ebben a tekintetben a családi anamnézis, az alvási szokások, de az is, ha például a fejfájás hátterében fizikai aktivitás áll, illetve kísérőtünetek jellemzik.

Egészen más megközelítést igényel például ez a kórkép abban az esetben, ha láz, magas vérnyomás, izomgyengeség, fáradékonyság, hányinger, hányás, szédülés, mentális zavartság vagy éppen egyensúlyproblémák és fertőzések kísérik.

Neurológiai vizsgálatok

A neurológia nagyon fontos szakág a fejfájás diagnosztizálásához. Különösen a súlyos vagy gyakori fejfájások hátterében ugyanis a központi idegrendszer rendellenessége gyanítható.

Emiatt lényeges különböző neurológiai vizsgálatokat végezni, így például ellenőrizni a reflexeket, a mozgást, az érzékelési képességet, de természetesen a képalkotó módszerek sem kerülhetők el.

A leggyakrabban CT és MR vizsgálatot alkalmaznak a neurológián, amelyek átfogó és pontos képet tudnak adni például az agyról és a gerincvelőről, ami segít az idegrendszeri eredetű háttér feltárásában.

A fejfájás kezelése

A fejfájás kezelése az esetek többségében tüneti jellegű, és nem igényel orvosi beavatkozást. Amennyiben azonban a pontos diagnózis után megvan a kiváltó ok, személyre szabott kezeléssel lehetőség van mérséklésére és tartós megszüntetésére.

A kezelést minden esetben meghatározza, hogy milyen okok állnak a fejfájás mögött. Másodlagos fejfájásoknál például a kiváltó alapbetegség kezelésére van szükség ahhoz, hogy a fájdalmak tartósan mérséklődjenek.

Stresszkezelés

Amennyiben a stressz áll a fejfájás hátterében, életmódváltásra és célzott stresszkezelésre, relaxációs technikák elsajátítására, légzésterápiára, izomlazításra, feszültségoldásra van szükség a megfelelő eredmény eléréséhez, amiben szintén segíthet a kezelőorvosunk.

Gyógyszeres kezelés

Az alkalmanként jelentkező fejfájások bár jól reagálnak a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra, viszont a túl gyakori, erőteljes fejfájásnál már vényköteles gyógyszerek felírására is szükség lehet.

Különösen fontos mindez migrénes fejfájásnál, hiszen ma már vannak olyan készítmények, amelyek a migrén első jeleinél történő alkalmazás esetén képesek megakadályozni a roham kialakulását.

A gyógyszeres kezelést is mindig befolyásolja az alapbetegség, hiszen a magas vérnyomás elleni szerek vagy a görcsoldók is hatásosak lehetnek abban az esetben, ha a fejfájás megelőzésére vagy elmulasztására van szükség.

Otthoni praktikák fejfájás ellen

Az alkalmanként jelentkező fejfájás megszüntetéséhez nem szükséges minden esetben gyógyszereket használni. Léteznek ugyanis olyan kipróbált praktikák, amelyek segíthetnek fejfájás esetén:

• Hidratálás – lehetőleg hideg, szénsavmentes ásványvízzel.

• Meleg vagy hidegvizes borogatás alkalmazása a fájdalmas pontokon.

• Nyújtógyakorlatok alkalmazása – különösen a nyaki régióra koncentrálva.

• Nyak-, fej- és hátmasszázs.

• Néhány perc pihenő egy csendes és elsötétített szobában.

• 15-20 perc séta a szabadban, friss levegőn.