Csecsemőkori csípőszűrés

A csecsemőkori csípőszűrés a gyermek ortopédia szakágának feladatkörébe tartozik. Célja, hogy feltárja az újszülötteknél jelentkező esetleges csípőficamot (dysplasia).

A csípőficam ma már egy ritka ortopédiai rendellenesség az újszülöttek körében, a születendő gyermekek legfeljebb 0,5 százalékát érinti – a lányokat jellemzően gyakrabban –, időben felismerve pedig egy ma már hatékonyan kezelhető probléma.

Kezelés nélkül azonban nagyon súlyos mozgásszervi következményeket idézhet elő, ezáltal az idejekorán diagnosztizált, hatékonyan kezelt és ellenőrzött elváltozások olyan betegségeket előzhetnek meg, melyek más esetben egy életen át problémát jelenthet a beteg életében. 

A csecsemőkori csípőficamról tudni kell, hogy a legtöbbször örökletes – így különösen nagy figyelmet kell fordítani a szűrésre, ha volt már a közeli rokonságban –, de a csípőízületek fejletlenségét vagy elváltozását akár külső tényezők is előidézhetik.

Ilyen külső tényező lehet például, ha a csecsemő farfekvéses vagy harántfekvéses volt, esetleg túl szorosan pelenkázták, illetve pólyázták.

Mi az a csípőficam?

A csípőficam vagy csípőfejlődési diszplázia akkor alakul ki, ha a csípőízület túl gyenge, ürege pedig nem elég mély ahhoz, hogy a combcsont lekerekített, gömbszerű végződése szorosan illeszkedjen bele.

Súlyosabb állapotban a combcsont feje teljesen elválhat vagy kiugorhat a csípő vápájából. Kezelés nélkül jelentős ízületi deformációkat, sántítást és fájdalmakat okozhat.

Mitől alakul ki a csípőficam?

A csípőficam kialakulásának pontos okai nem ismertek, de kockázati tényezői a következők:

• ha a baba farfekvésben született;

• ha a baba sokáig farfekvéses volt a szülés előtt;

• az ikerterhesség is növeli a csípőficam kialakulásának kockázatát;

• a megfigyelések szerint a csípőfejlődési diszplázia örökölhető, így nagyobb a rizikófaktor, ha a közeli hozzátartozókat érintette a probléma.

Fontos, hogy a csípőficam nemcsak csecsemőkori rendellenesség lehet, bizonyos körülmények hatására később is kialakulhat. A következő tünetek esetén többhónapos korban is ajánlott részt venni csípőszűrésen:

• a gyermek egyik lába hosszabbnak tűnik;

• pelenkázás közben csak az egyik láb mozgatható;

• kúszás során az érintett láb nem hajlik, „húzza” maga után a gyermek;

• járáskor bizonytalanság, sántítás figyelhető meg.

Mi történik a csecsemőkori csípőszűrésen? 

A csecsemőkori csípőszűrés egy fájdalommentes vizsgálat, ami egyáltalán nem okoz kellemetlenséget a babának.

Alapvetően két részből tevődik össze:

1. Fizikai vizsgálat: a szakorvos a ficam jellegzetes tüneteit keresve óvatosan átmozgatja a baba lábait és csípőjét.

2. Ultrahang vizsgálat: különösen súlyosabb csípőficam-gyanú esetén ezzel a képalkotó módszerrel fájdalom- és sugárterheléstől mentesen lehet ellenőrizni a csípő állapotát, illetve az elváltozás jellegét.

Mi a teendő, ha rendellenességet találnak a csecsemőkori csípőszűrésen?

A legfontosabb, hogy nem kell megijedni, hiszen minél korábban derül fény az ilyen problémákra, annál hatékonyabban és könnyebben lehet kezelni azokat.

Az enyhébb elváltozásokat általában terpeszpelenka használatával, a súlyosabb kórképeket pedig a Pavlik-kengyel segítségével lehet orvosolni.

Műtéti beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor!

Hogyan lehet megelőzni a csípőficam kialakulását?

A legegyszerűbben úgy, ha a szülők a születést követő rutinellenőrzés után 3-4 hetes korban, majd később 3-4 hónapos korban is elviszik gyermeküket csecsemőkori csípőszűrésre.

Amennyiben a gyermeknél valamilyen elváltozást diagnosztizáltak, ebben a korban még a fenti módszerekkel fájdalommentesen meg lehet előzni a súlyosabb szövődmények kialakulását.

Ha egyik csípőszűrés sem mutatott ki elváltozást, a megelőzés kapcsán fontos odafigyelni a megfelelő pelenkázásra, a lábak leszorításának kerülésére, ami az egészséges csípőfejlődés alapja.