Csípőficam

A csípőficam vagy más néven csípőízületi diszplázia egy csecsemőket és kisebb gyermekeket érintő ortopédiai betegség, ami akkor alakul ki, ha a kapcsolódó ízületek nem fejlődnek ki megfelelően, ebből kifolyólag pedig a csípő és a combcsont nem illeszkednek egymáshoz.

A csecsemőkori csípőszűrés jóvoltából az elváltozás ma már idejekorán feltárható, így a megfelelő óvintézkedések betartásával, illetve célzott kezelésekkel a legtöbb gyermek teljesen egészséges felnőtté válik.

Hogy miért olyan fontos a csecsemőkori csípőszűrés, milyen tünetei vannak a csípőficamnak és hogyan lehet kezelni a kisgyermekek csípőproblémáit? Cikkünkben minden kérdést megválaszoltunk!

Mit nevezünk csípőficamnak?

A csípőficam akkor alakul ki, ha a csípőízület nem rögzíti megfelelően a combcsontot a medencéhez.

Anatómiailag a combcsont vége lekerekített, gömbszerű formavilággal rendelkezik, és normál esetben tökéletesen illeszkedik a csípő csésze alakú üregébe.

Amennyiben azonban a csípőízület túl laza, esetleg a csípőcsont vápája nem elég mély, akkor a combcsont feje nem tud megfelelően illeszkedni, nincs meg a funkcióhoz szükséges szoros kapcsolódás, súlyos esetben pedig akár ki is mozdulhat a helyéről.

Ez a csípőfejlődési diszplázia (DDH), amit kisgyermekeknél rutinvizsgálat részeként könnyű felismerni, és a probléma a legtöbbször komolyabb beavatkozás nélkül kezelhető is.

A csípőficam tünetei

A legfontosabb tudnivaló a csípőficam kapcsán, hogy mivel az elváltozás nem okoz fájdalmat a csecsemőknél, ezért a szülők gyakran nem is veszik észre kialakulását.

Emiatt a szakorvosok már csecsemőkorban ellenőriznek minden gyermeket, hiszen egy egyszerű vizsgálattal fel tudják tárni a ficamot.

A szülők a következő tünetek alapján gyanakodhatnak csípőficamra:

• A baba pelenkázásakor vagy a lábak mozgatásakor a csípő hallhatóan vagy érezhetően kattan.

• A lábak hosszúsága némi eltérést mutat.

• Az egyik láb nem úgy mozog, mint a másik.

• A popsi alatt és a combokon megfigyelhető bőrredők vonalai nem egyformák, nem esnek egy vonalba.

• Ha kimaradt a csecsemőkori csípőszűrés és a gyermek járni kezd, a sántítás a csípőficam egyik legnyilvánvalóbb jele.

A fenti tünetek bármelyikének észlelésekor javasolt csípőszűrésre vinni a gyermeket, hiszen minél korábban derül fény a problémára, annál könnyebben és hamarabb orvosolható a baj.

A csípő lazasága még nem csípőficam

A tünetek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a csípőficam kezdetben könnyen összekeverhető az újszülöttkori csípő lazasággal.

A születést követően ugyanis nagyon sok baba csípője laza, mert a csontokat összekötő szalagok még ki vannak nyúlva, ami leginkább a gyermekek világra jövetelét könnyíti meg.

Az újszülöttkori csípőlazaság azonban 4-6 hetes korra általában magától javul, azaz nem tekinthető csípőficamnak.

Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy a baba csípőszalagjai 6 hét után is nagyon lazák és a fenti tüneteket észleljük, akár soron kívüli vizsgálatra is szükség lehet.

A csípőficam okai

A csípőficam kialakulásának a hátterében számos tényező meghúzódhat. A megfigyelések szerint például valamiért sokkal gyakoribb a bal csípőben és a lánygyermekeknél, ami természetesen nem zárja ki a többi eshetőséget.

Szintén általános megfigyelés, hogy a csípőficam sokkal nagyobb arányban jelentkezik elsőszülött gyermekeknél, de gyakori még

• olyan családokban, ahol a szülők vagy a testvérek csípőficamtól szenvedtek, hiszen örökletes problémáról van szó;

• illetve farfekvéses babáknál, akik 28 hetes terhesség után jöttek a világra.

Megelőzhető a csípőficam?

A csecsemőkori csípőficamot nem lehet megelőzni, de gyermekünk gyors és szövődmények nélküli gyógyulásához elengedhetetlen, hogy elvigyük az előírt csípőszűrésekre.

Amit fontos itt megjegyezni, hogy a csípő diszplázia ritkán a születést követően is kialakulhat. Gyakori például olyan gyermekeknél, akiket túl szorosan pelenkáznak és közben nem hagynak elég mozgásteret a lábaknak.

Bár a modern pelenkák világában ez már elképzelhetetlen, ahol azonban még klasszikus ruhapelenkákat használnak, nagyon gyakori jelenség a szülés után jelentkező ficam.

A csípőficam diagnózisa

A csípőficam diagnózisa minden esetben csecsemőkori csípőszűrésen történik. Erre normál esetben három alkalommal van szükség:

• közvetlenül a születés után;

• 3-4 hetes korban;

• majd 3-4 hónapos korban.

A vizsgálat részeként a szakorvos óvatosan átmozgatja a gyermek csípőízületeit, ami normál esetben nem okoz sem fájdalmat, sem kellemetlenséget a babának.

Amennyiben a tünetek indokolják, a gyermek csípőjét ultrahangos vizsgálatnak kell alávetni, amely veszélytelen és fájdalommentes képalkotó eljárásként könnyedén kimutatja, hogy mi a probléma a csípővel, ami a célzott kezeléshez rendkívül fontos.

Különösen nagy figyelmet és ultrahangos vizsgálatot igényelnek azok a gyermekek a diagnózis során, akik farfekvésesek voltak vagy koraszülöttként jöttek a világra.

Hasonlóan fontos a csípőszűrés az ikerterhességben született csecsemőknél, illetve abban az esetben, ha a családi anamnézisben a legközelebbi hozzátartozók között volt diagnosztizált csípőficam.

A csípőficam kezelése

A csípőficam kezelését minden esetben meghatározza az elváltozás súlyossága, így az alábbiakban mi is ez alapján csoportosítottuk a lehetőségeket.

Enyhe csípőficam kezelése

Ha a gyermeknél nagyon enyhe csípőficamot mutat a diagnózis, a legtöbbször némi odafigyeléssel a szülő könnyedén gondoskodhat az ízületek állapotának normalizálásáról.

Ehhez vagy speciális pelenkázási módot vagy terpeszbetétes pelenkát (Ricsi pelenka) kell alkalmazni az újszülöttnél, ami egyáltalán nem okoz számára kellemetlenséget, nem akadályozza a mozgásban, csak biztosítja, hogy a csípő ízületei megfelelően fejlődjenek.

A terpeszpelenka mellett az enyhe csípőficam kezelésekor nagyon előnyös még a speciális baba gyógytorna alkalmazása. Ha a szülő elég kitartó, a gyermek néhány hónap alatt teljesen tünetmentessé válhat és egészségesen fejlődhet tovább.

Közepesen súlyos csípőficam kezelése

A közepesen súlyos csípőficam az, amikor a terpeszpelenka már önmagában kevés, de az elváltozás még nem olyan súlyos, hogy műtéti beavatkozást igényelne. Az ilyen eseteket a legkönnyebben a speciális Pavlik-kengyellel lehet orvosolni.

Ez a kiegészítő nemcsak a csípő folyamatos terpesztését biztosítja a gyermek számára, de mindemellett rögzíti az ízületeket is azok megfelelő fejlődése érdekében.

A hevedert 6-12 hétig javasolt viselni, és bár szülői szempontból sok nehézséget okozhat – különösen az öltöztetéskor –, azonban a gyermek számára nem jár fájdalommal, sőt ebben a korban még különösebb kellemetlenséggel sem.

A Pavlik-kengyelt egészségügyi szakember, esetünkben ortopéd szakorvos helyezi fel és ő is távolítja el a kezelés végeztével, mindemellett pedig átfogó tájékoztatást biztosít a kapcsolódó tudnivalókról.

A hám alkalmazásakor ugyanis nehezebb a pelenkázás, a baba altatása is csak háton fekvő pozícióban történhet, de a szülőknek oda kell figyelnie a kengyel tisztítására, illetve arra is, hogy elkerüljék a kényesebb pontokon a kellemetlen bőrirritáció kialakulását.

Súlyos csípőficam kezelése

A csecsemőkori csípőszűrés elterjedésének köszönhetően ma már rendkívül ritka, ha egy gyermeknél súlyos csípőficam alakul ki.

Az esetek többségében akkor diagnosztizálható, ha

• a gyermeket nem vitték el szűrésre;

• vagy valamilyen külső tényező miatt nem megfelelően alkalmazták a Pavlik-kengyelt;

• esetleg súlyos elváltozással született gyermekről van szó, akinél a kengyel nem hozta a megfelelő eredményt.

Az általános érzéstelenítésben végzett műtétről tudni kell, hogy csak nagyon kivételes vagy súlyos, esetleg elhanyagolt esetekben kerül alkalmazásra, mert az eredmény szempontjából kockázatos beavatkozásnak minősül.

Az operációnak két típusa ismert:

• a zárt redukció, amikor a combcsont fejét nagyobb vágás nélkül tudják visszahelyezni a csípőüregbe;

• és a nyitott redukció, amikor az ágyékban végzett nagyobb vágással végzik el a műtétet.

A beavatkozást követően a gyermeknek gyakran 12 hétig gipszet kell viselnie az állapot fenntartásához és stabilizálásához, de a hatodik héten érzéstelenítés mellett végzett kontrollvizsgálattal már ellenőrizhető a műtét sikeressége.

A legsúlyosabb esetekben – például csontdeformitás korrigálása érdekében – előfordulhat, hogy a gyermeknek később újabb műtéti beavatkozásra lesz szüksége.

A csípőficam szövődményei

Amennyiben a csípőficamot nem kezelik, hatására rengeteg szövődmény alakulhat ki, amelyek nemcsak a gyermek-, hanem a felnőttkorra is negatív hatást gyakorolhatnak.

A leggyakoribb szövődmények a következők:

• ízületi deformáció;

• mozgásproblémák, amelyek jellemzően sántításban jelentkeznek;

• a csípőben és a gerincben jelentkező porckopás;

• állandó fájdalmak – különösen mozgás hatására.

Tudni kell, hogy a csecsemőkori csípőszűrés negatív eredménye nem zárja ki, hogy később ne alakuljon ki ez az elváltozás.

Amennyiben tehát gyermekünknél a következő tüneteket tapasztaljuk többhónapos korban, haladéktalanul forduljunk ortopéd szakorvoshoz:

• pelenkacsere során az egyik láb nem mozdítható ki oldalirányban;

• az egyik láb hosszabb, mint a másik;

• kúszás során a gyermek húzza maga után az egyik lábát;

• az első lépéseknél, vagy már kialakult járáskor bizonytalanság, sántikálás figyelhetők meg.