Vesefunkció értékek

A vesefunkció értékek egyszerű laborvizsgálati adatokkal segítenek feltárni a vesék működésének hatékonyságát, illetve a szervek általános állapotát. Ehhez több érték ismerete is elengedhetetlen, amit általában vér- és vizeletvizsgálat útján kapnak meg az orvosok.

Mivel a vesék a szervezet legfontosabb kiválasztó szervei közé sorolhatók, működésük hatékonyságát még tünetmentes állapotban, prevenciós jelleggel is nagyon fontos időről-időre ellenőrizni, bizonyos betegségek esetén pedig egyenesen kötelező.

Nagyon sokszor a vesefunkció értékek feltárása a megelőzés miatt történik, de legalább ilyen gyakran diagnosztikai feladatuk is van, hiszen ezek a paraméterek fontos szerepet tölthetnek be bizonyos betegségek megállapításakor.

Hogy mik azok a vesefunkció értékek, egyáltalán milyen típusaik vannak, azok mikor normálisak és mit mutatnak a laborvizsgálatok során? Szakmai cikkünkben közérthető nyelvezettel összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mik azok a vesefunkció értékek?

A vesefunkció értékeket általában vér- és vizeletvizsgálat segítségével kapják meg az orvosok. Segítségükkel értékelhetik a vesék általános egészségi állapotát, illetve teljes képet kaphatnak a vese működéséről.

Mint köztudott, a vesék rendkívül fontos szerepet játszanak a szervezeten belül a salakanyagok eltávolításában, valamint a testnedvek és az elektrolitok egyensúlyának, ezáltal a szervezet egészségének fenntartásában.

A legtöbbször a vesefunkció értékek a glomerulusok működését mérik, vagyis azt, hogy a vese milyen hatékonysággal képes ellátni vértisztító feladatát és szűri ki a salakanyagokat, a felesleges méreganyagokat a szervezetből.

Mit csinálnak a vesék az emberi szervezetben?

Hogy megérthessük a vesefunkció értékek fontosságát, nagyon lényeges tisztázni a vesék szerepét és funkcióját az emberi szervezetben.

Mint köztudott, a vesék a húgyúti rendszer részét képezik. Páros szerv, amely a gerinc két oldalán, a bordák alatt helyezkedik el. Megfelelő működése a következők miatt fontos:

• Segít kiszűrni a szervezetből a felesleges méreganyagokat és vizeletként eltávolítani azokat.

• Hormontermeléssel hozzájárul a magas vérnyomás szabályozásához.

• Felelős az eritropoetin hormon előállításáért is, amely hozzájárul a vörösvértestek termeléséhez, közvetetten tehát a szervezet oxigénellátásához.

• Kevesen tudják, de a vesék segítenek a D-vitamin előállításában is, amely immunrendszerünk támogatása mellett a csontok és az izmok egészségét szolgálja.

Mikor van szükség a vesefunkció értékek vizsgálatára?

Bizonyos betegségek, mint például a diabétesz vagy a magas vérnyomás képesek negatívan befolyásolni a vesék működését. Ez a vesefunkció értékek segítségével könnyedén ellenőrizhető.

Ilyen esetekben a laborvizsgálat egyfajta prevenciós és kontroll jelleggel készül, hiszen meghatározható vele a páciens állapotának esetleges romlása vagy a kezelés hatékonysága egyaránt.

A vesefunkciós értékek felderítésére ugyanakkor bizonyos tünetek esetén is szükség van, amikor azok valamilyen vesebetegség gyanújára utalnak. Ezek a panaszok általában a következők:

• Vér a vizeletben.

• Habos vizelet (gyakran proteinuriára utal).

• Kellemetlen égő érzés vagy fájdalom a vizeletürítéskor.

• Gyakori vizelési inger.

• Problémák a vizeletürítéssel.

• Ödéma megjelenése a testen.

• Folyamatos fáradtságérzet, hányinger, hányás, étvágytalanság.

Milyen vesefunkció értékek vannak?

A vesefunkció vizsgálatoknak két nagyobb típusát különböztethetjük meg egymástól, így vannak a

• vér-

• és vizeletvizsgálattal kimutatható paraméterek.

A legfőbb vérvizsgálattal ellenőrizhető vesefunkció értékek

• a vér karbamid-nitrogén (BUN);

• a szérum kreatinin;

• és a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR).

A legfőbb vizeletvizsgálattal ellenőrizhető vesefunkció értékek

• a mikroalbuminuria;

• valamint az általános vizeletvizsgálat.

Vér karbamid-nitrogén (BUN) érték

A BUN érték azt tudja megmutatni, hogy a vesék mennyire hatékonyan tudják kiszűrni a karbamid-nitrogént a szervezetből. Az aminosav-anyagcsere salakanyaga ugyanis normál esetben a veséken fennakad és a vizelettel ürül ki a szervezetből.

Amennyiben tehát a BUN érték magas a vérben, az minden esetben vesefunkciós problémákra enged következtetni.

A vér karbamid-nitrogén (BUN) normál tartománya

A BUN érték normál tartománya felnőtteknél 6 és 24 m/dl között mozog, de értékét befolyásolhatja az életkor és a nem. Ha ennél magasabb, az általában vesefunkció rendellenességre utal, de a következő esetek is megnövelhetik mennyiségét a vérben:

• Magas fehérjetartalmú étrend.

• Bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok.

• Pangásos szívelégtelenség.

• Kiszáradás.

• Emésztőrendszerben fellépő vérzés.

• Súlyosabb égési sérülések.

• Sokkhatás.

• Húgyúti elzáródás.

Szérum kreatinin érték

A szérum kreatinin értékkel is lehetőség van feltárni, hogy a vesék mennyire hatékonyak az alapvető funkcióik ellátásában.

Gyakorlatilag a kreatinin felhalmozódását mutatja meg a szervezetben, ami az izomanyagcsere során keletkezik és normál esetben vizeletürítéssel kellene távoznia.

A karbamidhoz hasonlóan a vesék képesek kiszűrni, azaz felhalmozódása mindig a szervi funkció romlására utal.

A szérum kreatinin érték vizsgálata általában akkor indokolt, ha

• vesebetegségre utaló panaszok jelentkeztek;

• a páciensnél vesebetegség kialakulásának a kockázata áll fenn;

• már diagnosztizált vesebetegség állapotának megfigyelésére van szükség;

• veseátültetés után a szerv funkciójának ellenőrzése indokolt.

A szérum kreatinin normál tartománya

A szérum kreatinin szint normál tartománya férfiaknál 0,74-1,35 mg/dl, míg nőknél 0,59-1,04 mg/dl. Értéke jellemzően állandó, így ha a szérum kreatinin szint rendellenesen magas, az mindig veseproblémákra utal.

Fontos tudnivaló, hogy ez az érték felhasználható a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) becslésére is.

Becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR)

Az eGFR az egyik legfontosabb a vesefunkció értékek között. A kreatinin teszt eredményeivel tudják megbecsülni, hogy a vesék percenként mennyi vért képesek megszűrni.

Jellemzően akkor alkalmazzák, amikor a páciens már a vesebetegség jellemző tüneteit produkálja, mint amilyen a túl gyakori vizelés vagy az izomgörcs. Ezek a panaszok általában akkor jelentkeznek, ha a vese funkcionalitása 60 százalék alá csökkent.

Segítségével olyan esetekben is ellenőrizhető a vese egészsége, mint a cukorbetegség, a koszorúér-betegség, a gyakori húgyúti fertőzés vagy az olyan veleszületett betegség, ami hatással van a vesefunkcióra.

Az eGFR normál tartománya

Az eGFR érték esetében nem beszélhetünk állandókról. Minél magasabb, annál jobb a vesefunkció. Ennek megfelelően a következő tartományokkal lehet osztályozni az eredményeket:

• eGFR 90 felett: Normális veseműködésre vagy enyhe vesekárosodásra utal.

• eGFR 89-60: Enyhén lecsökkent vesefunkciót jelent.

• eGFR 59-30: Közepesen súlyos vesefunkció-csökkenésre utal, amely már tünetekben is megnyilvánul.

• eGFR 29-15: Súlyosan károsodott vesefunkció.

• eGFR 15 alatt: Veseelégtelenség esetén lehet ennyire alacsony tartománnyal találkozni. A legsúlyosabb, már potenciálisan életveszélyt jelentő állapot, ami csak dialízissel vagy veseátültetéssel orvosolható.

Mikroalbuminuria

A mikroalbuminuria egy vizeletvizsgálati forma, amikor a tesztek során a vizeletben található albumin nevű fehérje mennyiségét mérik. Ha értéke kóros növekedést mutat, az a vese károsodásának korai jele lehet.

Különösen fontos ellenőrizni magas vérnyomástól vagy cukorbetegségtől szenvedőknél.

Mivel az albumint normál esetben a vesék képesek visszatartani, ezért ha a vizeletben nagy mennyiségben megjelenik, akkor az azt jelenti, hogy a szűrőfunkció nem tökéletes.

Az albumin normál értéke

A vizelet albumin normál értéke általában kevesebb, mint 20 mg/liter. Amennyiben azonban a vizeletből 24 óra alatt 150-450 mg/liter albumin mutatható ki, akkor már mikroalbuminuria kialakulásáról, romló vesefunkciókról beszélhetünk.

Általános vizeletvizsgálat

Az általános vizeletvizsgálat nagyon jó módja annak, hogy a vizeletben található vérsejtek, fehérjék és egyéb anyagok mennyiségének ellenőrzésére lehetőséget adjon.

Alkalmazható rutin szűrővizsgálati jelleggel, de tünetek esetén akár a vesebetegség korai felismerését is segít kimutatni.

A legfontosabb érték ebben a tekintetben a savasság, hiszen a vesebetegségek gyakran okoznak magas pH-értéket, de bizonyos fehérjék vagy a vörösvértestek kimutathatósága szintén a vesefunkció romlására utalhat és további vizsgálatokat igényelhet.

Hogyan készüljünk fel a vesefunkció értékek vizsgálatára?

Amint a fentiekből kiderült, a vesefunkció értékek minden esetben vér- vagy vizeletvizsgálattal kerülnek ellenőrzésre.

A felkészülést meghatározza, hogy milyen típusú vesefunkciós vizsgálatokra kerül sor. Ennek fényében a labort elrendelő orvos pontosan tájékoztatja a pácienst a teendőkről.

Előkészületeket általában csak a vérvizsgálatok igényelnek. Ilyen esetekben javasolt éhgyomorral érkezni a vérvételre, vagyis előtte néhány órával kerülni kell minden szilárd ételt, illetve olyan folyadékot, ami nem tiszta víz.

A hidratáltság fenntartására érdemes odafigyelni, mert ez megkönnyítheti a vérvételt!

Gyakran ismételt kérdések

Mi az a vesefunkció?

A vesefunkció azt mutatja meg, hogy a vesék milyen hatékonysággal tudják megtisztítani a vért vagy a vizeletet a különféle salakanyagoktól.

Mi történik, ha rendellenes vesefunkció értékekkel zárul a vizsgálat?

Ezt minden esetben meghatározza, hogy a rendellenes vesefunkció értékek pontosan milyen paramétereket érintettek, illetve mekkora arányban.

Sokszor elegendő a gyakoribb vér- és vizeletvizsgálat, súlyosabb esetekben azonban célzott vizsgálatokra van szükség a megfelelő diagnózis érdekében.

Mi történik, ha a vesefunkció értékek korai vesebetegséget mutatnak?

Ha nem urológus vagy nefrológus kérte a labort, akkor ezekhez a szakágakhoz irányítanak majd minket, ahol esetleges további vizsgálatok után megkezdődik a kezelés, amely sok esetben a szinten tartást, a vesék állapotromlásának megakadályozását támogatják.

Befolyásolja a vízfogyasztás a vesefunkciót?

Természetesen, a normál folyadékbevitel javítja a vesék méregtelenítő képességét, míg a dehidratáltság leronthatja azt. Vérvizsgálat előtt javasolt a mérsékelt vízfogyasztás, mert átmenetileg csökkentheti a kreatinin szintjét, és befolyásolhatja az eredményeket.

Előfordulhat, hogy a vesefunkció értékek csak átmenetileg rosszak?

Igen, hiszen a vese működésére jelentős hatást gyakorol az életmód vagy az étkezés, így például a kiszáradás és az erős fizikai terhelés átmenetileg megnövelheti a kreatinin értékét.

Miért igényelnek nagyobb figyelmet a vesefunkció értékek magas vérnyomás és diabétesz esetén?

Mert a tartósan magas vérnyomás képes károsítani a vesékben található ereket, amivel hosszabb távon vesekárosodás alakulhat ki. A cukorbetegség ezzel szemben a vesék természetes szűrőrendszerére van negatív hatással.

Mikor beszélhetünk krónikus vesebetegségről?

Akkor, ha a vesefunkció értékek tartósan, azaz legalább három hónapja nem megfelelőek, tehát a funkció csökkenésére vagy a szerv károsodására utalnak.

Lehet javítani a vesefunkciót?

Nagyon ritkán és csak bizonyos esetekben. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai diagnózis fontosságát, hiszen a páciensek állapota ma már hatékonyan stabilizálható, megfelelő életmóddal és gyógyszerekkel szinten tartható.

Vannak tünetei a romló vesefunkció értékeknek?

Általában igen, de főleg kezdeti stádiumban előfordulhat teljes tünetmentesség. Minden esetben a vesefunkció problémájára utal a fáradtság, az ödéma, a vizeletmennyiség csökkenése, a hányinger, a magas vérnyomás vagy például a viszketés.

Életmóddal is javítható a vesefunkció?

Ha még nem alakult ki vesebetegség vagy ebben az esetben az állapotmegőrzés kiemelten fontos, a megfelelő életmód sokat segíthet a vesefunkció javításában, illetve fenntartásában.

Példának okáért a túl sós, füstölt vagy magas fehérjetartalommal rendelkező ételek, sajtok, belsőségek kerülésével rengeteget tehetünk a vese egészségéért.

Ezen felül a testmozgás is javíthatja a vese állapotát, hiszen fokozza a vérkeringést, serkenti a méregtelenítést, ezzel csökkentve a vesekárosodás kialakulásának kockázatát.