A vesék működésének és esetleges betegségeinek feltárására a laborvizsgálat jelenti az egyik legjobb alternatívát. Bár több eredményt is figyelembe kell venni hozzá, azonban a legfontosabb kétségtelenül az eGFR Epi érték.
Egy különösen érzékeny paraméterről van szó, aminek értelmezése a kreatinin és a karbamid társaságában különösen pontos képet tud adni a vesekárosodásról, annak heveny vagy krónikus jellegéről.
Természetesen nem csak feltételezett veseproblémák esetén van szükség az eGFR értékének meghatározására, hanem számos más esetben is hasznos lehet.
Mivel azonban egy különösen összetett, illetve több szempontból vizsgálandó paraméterről beszélünk, ezért szakmai cikkünkben minden szemszögből megvizsgáltuk a témát, hogy választ kapjunk arra a kérdésre: mit jelent az eGFR EPI értéke a laborleleten?
Ha Ön is szeretné ellenőriztetni eGFR szintjét, kattintson a következő linkre: laborvizsgálatok.
Mi az az eGFR?
Az eGFR nem más, mint az estimated glomerular filtration rate rövidítése, ami szabad fordításban annyit jelent, hogy becsült glomeruláris filtrációs ráta.
Az egyik legfontosabb vesefunkciós paraméterről beszélhetünk, ami arról ad becslést, hogy percenként hány milliliter vér cserélődik ki a vese glomerulusain keresztül, vagy egyszerűbben fogalmazva: milyen sok vér halad át a vesén.
A glomerulusok működése azért fontos a veseék kapcsán, mert ezek a speciális kapillárisok biztosítják, hogy a szerv megfelelően elláthassa feladatát, azaz képes legyen kiválasztani az anyagcsere végtermékeit, illetve kezelni a többletfolyadékot.
A vese működésének legfontosabb paramétere, amely segít idejekorán felismerni a veseelégtelenséget, illetve feltárni annak mértékét.
eGFR EPI vagy eGFR: mi a különbség?
Az eGFR EPI és az eGFR jelölés használata sokakat megzavarhat, holott valójában két azonos értékről beszélünk. Az EPI megjelölés arra utal, hogy a GFR érték kiszámításához a CKD-EPI egyenletet alkalmazták.
A Chronic Kidney Disease Epidemiology Collaboration által egységesített és kidolgozott egyenlet feltüntetése azért fontos, mert lényegesen pontosabb, mint a korábban alkalmazott MDRD (Modification of Diet in Renal Disease) képlet.
Különösen 60 feletti értéknél az eGFR EPI lényegesen precízebb eredményeket hoz, emiatt a modern laborvizsgálatok között ez az egyenlet mára kötelezően elfogadott sztenderd lett.
Hogyan számítják ki az eGFR EPI értéket?
Az eGFR EPI érték kiszámítása minden esetben a test kreatinin szintjéből történik, méghozzá a fentiekben már említett matematikai képlet alapján, ami több változót foglal magába, így például a páciens nemét és életkorát egyaránt meg kell határozni hozzá.
A glomeruláris filtrációs ráta ennek köszönhetően mindig a pácienshez igazítva tűnik fel a leleten, méghozzá ml/perc/1,73 m2 egységként.
Mit nevezhetünk normál eGFR EPI értéknek?
A jelenleg elfogadott sztenderd alapján az eGFR EPI normál értéke 90 ml/perc/1,73 m2, illetve ennél magasabb, ami minden esetben normál vesefunkciót feltételez.
Tudni kell azonban, hogy az eGFR értéke kapcsán az életkor nagyon fontos befolyásoló tényező. Minél idősebb valaki, a fokozatos izomtömegveszteség mellett még akkor is folyamatos csökkenésben van, ha nem kapcsolódik hozzá semmilyen vesebetegség.
Egy egészséges 20 éves fiatalnál például az eGFR EPI átlagosan 110-120 ml/perc/1,73 m2. Ugyanez az érték egy 60 éves embernél már csak 85 ml/perc/1,73 m2, sőt 70 éves kor felett a 75 ml/perc/1,73 m2 tekinthető átlagosnak, illetve normálisnak.
Mikor van szükség az eGFR érték ellenőrzésére?
Bár többször is szükség lehet arra, hogy az eGFR értéket ellenőrizzék, azonban a legtöbb esetben az alábbiakban kell megvizsgálni a páciensnél ezt a paramétert:
-
feltételezett veseelégtelenség diagnózisa, pontosabb megismerése vagy nyomon követése;
-
általános nagyrutin vérvétel esetén a teljes szervezet működésének feltárása;
-
a vesetranszplantáció eredményének ellenőrzése;
-
bizonyos krónikus betegségek, így cukorbetegség gyógyszeres terápiája előtt;
-
más egyéb gyógyszeres terápiák bevezetése kapcsán;
-
különböző szisztémás autoimmun betegségek esetén;
-
jelentős elhízás, magas vérnyomás, szívbetegség mellett;
-
a családi anamnézisben tapasztalt vesebetegség, öröklött veserendellenesség fennállásakor.
Mikor beszélhetünk magas eGFR EPI értékről?
Az eGFR EPI értéket úgy határozták meg, hogy magas értékről esetében nem beszélhetünk. Kizárólag a normál tartomány, illetve az alacsonyabb szintje mérvadó a vizsgálat során.
Mikor beszélhetünk alacsony eGFR EPI értékről?
Tudni kell, hogy az eGFR értékét számos tulajdonság befolyásolhatja, így nemcsak kapcsolódó betegségek, hanem más kórképek, bizonyos gyógyszerek, az életkor, a nem, sőt még a páciens származása is.
Amennyiben azonban az eGFR EPI értéke 60 ml/perc/1,73 m2 alá süllyed, az már alacsonynak számít, azonban ennek is vannak fokozatai, ami meghatározza, hogy milyen mértékű veseelégtelenségtől szenved a páciens.
Itt fontos kiemelni, hogy krónikus vesebetegség még normál eGFR mellett is kialakulhat abban az esetben, ha más tünetek igazolják a kórképet, így például a vizeletvizsgálat emelkedett fehérje értéket mutat vagy szövettani eredmények igazolják az eltéréseket.
Lényeges továbbá, hogy akkor sem kell rögtön megijedni, ha az eredmények 90 ml/perc/1,73 m2 alá csökkennek, hiszen ez nem minden esetben jelenti azonnal a vese megbetegedését. Ennek megállapításához lényeges tényező lehet a csökkenés mértéke, dinamikája és a kapcsolódó panaszok is.
Mit jelent, ha az eGFR értéke alacsony?
Az esetek döntő többségében az eGFR alacsony értéke a vesefunkció csökkenését jelöli, ami valamilyen vesebetegségre utalhat a páciens kapcsán.
Ennek különböző fokozatai vannak:
-
60-89 ml/perc/1,73 m2 értéknél enyhén csökkent vesefunkcióról;
-
45-59 ml/perc/1,73 m2 értéknél mérsékelten csökkent vesefunkcióról;
-
30-44 ml/perc/1,73 m2 értéknél középsúlyosan csökkent vesefunkcióról;
-
15-29 ml/perc/1,73 m2 értéknél súlyosan csökkent vesefunkcióról;
-
15 ml/perc/1,73 m2 alatti értéknél pedig végstádiumú veseelégtelenségről beszélhetünk.
Az akut és a krónikus veseelégtelenség az alacsony eGFR érték mögött
Ha az eGFR értéke alacsony szintre csökkent, akkor felmerül az akut és a krónikus veseelégtelenség gyanúja.
Az akut veseelégtelenséget úgy lehet feltárni, ha nyomon követjük az eGFR alakulását. Amennyiben csökkenő tendenciája gyors, akkor a háttérben akut probléma állhat.
A krónikus veseelégtelenség ezzel szemben általában lassabban csökkenti az értékeket, a mérsékelt vesefunkció vagy a strukturális károsodások azonban már legalább három hónapja megfigyelhetők.
Milyen kiváltó okai lehetnek az akut és a krónikus veseelégtelenségnek?
Az ilyen típusú vesebetegségek mögött számos tényező meghúzódhat. Ezek a következők:
-
kiszáradás vagy extrémen alacsony folyadékbevitel;
-
magas vérnyomás;
-
szívelégtelenség vagy más szívbetegség;
-
cukorbetegség;
-
különböző fertőzések;
-
gyógyszerek mellékhatásai;
-
vesekő vagy tumor miatt elzáródott húgyutak;
-
a vese érrendszerében kialakult trombózis;
-
a veseállományt érintő betegségek.
Milyen tüneteket produkál ha az eGFR EPI érték alacsony?
Hogy milyen tünetekkel jár az alacsony eGFR szint azt minden esetben meghatározza, hogy mekkora eltérésről beszélünk. Az enyhén csökkent értékek például gyakran nem idéznek elő tüneteket, mert általában akut problémára utalnak.
Amennyiben nagyobb a baj – általában 60 ml/perc/1,73 m2 értéknél –, az többnyire krónikus veseelégtelenségre utal.
Kezdetben ez is teljesen tünetmentes, éppen ezért ajánlott részt venni rendszeres szűrővizsgálaton, hiszen a laboreredmény segítségével könnyedén fel lehet tárni egy kezdődő veseelégtelenséget.
Minél előbb kerül sor a pontos diagnózisra, annál jobbak az esélyei annak, hogy a vesefunkció további csökkenése megakadályozható, de legalább lassítható legyen.
A fentiekből következik, hogy az alacsony eGFR EPI rendszerint a krónikus veseelégtelenség tüneteit produkálja. Ezek a következők:
-
gyakori vizeletürítési inger (általában éjszaka is);
-
általános fáradékonyság, gyengeség, álmatlanság, alvászavarok;
-
ebből fakadóan gyakori zavartság, koncentrációs nehézségek;
-
a lábak és a kéz duzzadása;
-
magas vérnyomás;
-
étvágytalanság, ebből fakadó fogyás, gyakori émelygés és hányás;
-
vérszegénység;
-
gyakori fejfájás;
-
izomrángások;
-
bőrszárazság.
A kiemelt tünetek természetesen más kórképek esetén is megjelenhetnek, mondhatni teljesen általánosak, éppen ezért van szükség laborvizsgálatra ahhoz, hogy a panaszok pontos háttere feltárható legyen.
Mit tehetünk a csökkent eGFR érték normalizálása érdekében?
A fentiekből már pontosan kiderülhetett, hogy mi okozhatja az eGFR érték csökkenését. Csak a megfelelő diagnózis felállítását követően van lehetőség arra, hogy a vérképen ismét megfelelő eredményeket láthassunk viszont.
Ez azonban nem minden esetben érhető el. Egy akut veseelégtelenség esetén például a megfelelő kezelés még vissza tudja állítani a normális GFR szintet, de egy krónikus veseproblémánál már egészen más a kezelés célja.
Ilyenkor az elsődleges szempont az, hogy a vesefunkció romlása a megfelelő kezeléssel mielőbb megállítható, szinten tartható vagy lassítható legyen.
Ehhez elengedhetetlen egy alapos kivizsgálás, valamint a kapcsolódó terápia mielőbbi beállítása, a társbetegségek szakszerű kezelésével egyetemben, legyen szó akár cukorbetegségről, akár magas vérnyomásról.
Emiatt van szükség arra, hogy a kezelőorvos megvárja a további vizsgálatok eredményét. Szükség lehet például ilyenkor a vizelet alaposabb elemzésére, ultrahangra, de akár CT-re is.
A folyadékbevitel növelésével visszaállítható a normál eGFR EPI érték?
Gyakori kérdés a páciensek részéről, azonban a folyadékbevitel tartós növelése sem az akut-, sem a krónikus veseelégtelenség esetén nincs hatással hosszabb távon a GFR értékre.
Amennyiben a csökkenő eredményeket kiszáradás, azaz dehidratáció idézte elő – ilyenkor a szérum kreatinin szintje is megnövekszik a szervezetben –, a folyadékhiány pótlásával normalizálható az eGFR EPI szintje.
Egy krónikus veseelégtelenség esetén azonban a túlzott folyadékbevitelnek akár káros hatásai is lehetnek, hiszen a nem megfelelően működő veséknek komoly gondot okozhat a folyadéktöbblet feldolgozása.
Ezért elengedhetetlen a megfelelő kivizsgálás, a pontos diagnózis, valamint a kezelőorvos utasításainak betartása. Időpontot foglalni ide kattintva tud!
