Az eGFR érték meghatározására akkor van szükség, ha a páciensnél feltételezett vesebetegség alakult ki. Amennyiben az eredmények mindezt alátámasztják, a vizsgálattal meghatározható a betegség stádiuma is.
A becsült glomeruláris filtrációs ráta egészen pontosan azt méri, hogy a vesék milyen hatékonyan képesek szűrni a vérből a különféle méreganyagokat. Ha a szám túl alacsony, az veseelégtelenséget jelezhet, ami minden esetben orvosi kezeléseket, beavatkozásokat igényel.
Tudta, hogy a terhességi toxémia részeként vesebetegség is kialakulhat? Ennek kiszűrésére és kezelésére egyaránt lehetőséget nyújt a Haller Medical nőgyógyászat Budapest 9. kerületében.
Hogy mit jelent, ha az eGFR értéke alacsony? Miként zajlik a teszt? Egyáltalán mikor és miért van szükség rá? Szakmai cikkünkben minden kapcsolódó kérdésre válaszoltunk!
Amennyiben Ön is szeretné ellenőrizni eGFR szintjét, kattintson a következő linkre: laborvizsgálatok.
Mi az az eGFR érték?
Az eGFR vagy eGFR Epi érték vérvizsgálat segítségével állapítható meg. Fontos megkülönböztetni a GFR teszttel, amivel közvetlenül is mérhető, hogy a vesék milyen gyorsan tudják kiszűrni a vért, azonban ennek elvégzése rendkívül bonyolult.
Emiatt az egészségügyben úgynevezett becsült értéket alkalmaznak. Ennek az alapja a vérvizsgálat, azon belül is a kreatitin szintje.
A kreatinin egy olyan anyag a szervezetben, ami az izmok működéséből származik. Amennyiben a vesék nem tudják ellátni a feladatukat, felhalmozódhat a szervezetben, és könnyedén kimutatható egy laborvizsgálattal.
Hogyan becsülhető meg az eGFR érték?
Tudni kell, hogy a kreatinin termelődését számos tényező befolyásolhatja a szervezetben. Emiatt az eGFR érték kiszámítása összetett feladat és szükség van hozzá ismerni a páciens egyéb tulajdonságait is.
Ide sorolható például a kor, a testsúly, a testmagasság, valamint a nem. Ezeket az információkat egy speciális matematikai képletbe foglalva kiszámítható az eGFR érték, ami önmagában nem elég a diagnózishoz, de fontos támpontokat adhat a további vizsgálatokhoz.
Az eGFR érték kiszámítása a cisztatin C szint alapján
Az eGFR Epi kapcsán tudni kell, hogy nemcsak a kreatinin, hanem a cisztatin C szintjéből is kiszámítható. Ez egy olyan speciális fehérje, amit nem befolyásol az izomméret, az életkor vagy az étrend, ezért egyes kutatók úgy vélik, hogy pontosabb becslés érhető el vele.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a kreatinin és a cisztatin C szintet együtt alkalmazzák ahhoz, hogy minél precízebben meghatározzák a glomeruláris filtrációs rátát.
Különösen lényeges ez abban az esetben, ha a számítások alapján határértékek születnek és a legkisebb eltérések is fontosak a megfelelő diagnózis felállításához, illetve a kezelés elindításához.
Hogyan tudja kimutatni a vesebetegséget az eGFR Epi szint?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ismerni kell a vesék működésének alapját. A kérdéses kiválasztószervek ugyanis apró szűrőkkel rendelkeznek (glomerulusok), amelyek azt a célt szolgálják, hogy kivonják a méreganyagokat a szervezetből.
Ilyen méreganyag többek között a fentiekben már említett kreatinin is, ami normál esetben nem gyülemlik fel a szervezetben, hanem a vesében történő kiválasztódás után a vizelettel távozik.
Amennyiben azonban egy páciens vesebetegségtől szenved, a szerv nem tudja olyan gyorsan szűrni a vért, mint kellene, így a méreganyagok felgyülemlenek a vérben.
Ezt lehet kimutatni a véreredmény segítségével, majd a páciens korának, súlyának, magasságának és nemének figyelembevételével megbecsülhető az eGFR.
Hogyan számolható ki az eGFR szintje?
Az eGFR értékét egy matematikai képlet segítségével lehet kiszámolni, azonban érdemes a kalkulációt inkább szakértőkre vagy kalkulátorokra bízni, amelyek a szérum kreatinin, az életkor és a nem alapján kalkulációkat adnak a becsült glomeruláris filtrációs rátáról.
A legtöbb kalkulátor a CKD Epi 2009 egyenletre épül, és ez rögtön meg is magyarázza, hogy miért alkalmazzák gyakran eGFR Epi elnevezést a kérdéses érték esetén.
A világhálón rengeteg eGFR kalkulátor található, amennyiben tehát mi magunk szeretnénk kiszámítani szervezetünk becsült GFR szintjét, ma már ez sem okozhat problémát.
Mikor van szükség az eGFR érték meghatározására?
Amint azt fentebb már leírtuk, az eGFR érték meghatározása elsődlegesen a vesebetegség kapcsán a legfontosabb.
Segít még tünetmentes állapotban is kimutatni a veséhez kapcsolódó elváltozásokat, diagnosztizált vesebetegség esetén pedig annak stádiumáról adhat tájékoztatást.
Ha valaki krónikus vesebetegségre kap célzott kezelést, az eGFR segít megmutatni a terápia hatékonyságát, de fontos tájékoztatást adhat arról is, hogy bizonyos gyógyszerek mennyire vannak káros hatással a vesére.
Lényeges marker mindemellett akkor is, ha a páciens olyan kezelések megkezdése előtt áll, amelyek hatást gyakorolhatnak a vesére.
Az eGFR teszt, mint prevenciós eszköz
A vesebetegségről tudni kell, hogy korai stádiumban csak nagyon ritkán okoz tüneteket, ezért az eGFR teszt rendkívül fontos eszköz a prevenció tekintetében is.
Segítségével ugyanis már akkor kimutathatók a vese problémái, még mielőtt azok panaszokat vagy súlyos szövődményeket idézhetnek elő.
Honnan tudhatjuk, hogy hajlamosak vagyunk a vesebetegségre? A következő rizikófaktorok esetén beszélhetünk magasabb kockázatról:
-
Cukorbetegség
-
Magas vérnyomás
-
Szívbetegség
-
Dohányzás
-
Rendszeres alkoholfogyasztás
-
Elhízás
-
A családban korábban előfordult vesebetegség
-
Változókor
Amennyiben a fentiek közül legalább két kockázati tényező fennáll, érdemes évente ellenőriztetni a becsült glomeruláris filtrációs rátát.
Mit jelent, ha az eGFR szint alacsony?
Az eGFR Epi értéke azt mutatja, hogy a vesék mennyi vért tudnak megtisztítani percenként. Emiatt az értékeket a kor, a nem és más tényezők is befolyásolhatják.
Tudni kell, hogy az eGFR szint bizonyos kor után – főleg az izomtömeg csökkenésével – természetes módon is mérséklődhet.
A 20 év körüliek átlagos eGFR Epi értéke általában 116 ml/perc/1,73m2. Ez 60 éves korban már 85 ml/perc/1,73m2 körüli értékre csökken, ami még normál veseműködésre utal.
Problémát akkor jelent az alacsony eGFR szint, amikor az értékek három egymást követő hónapon keresztül 60 ml/perc/1,73m2 alatt maradnak.
Az alacsony eGFR értékek jelentése
Az alacsony eGFR a vesebetegség legfontosabb markere. A páciensek állapotát ebből a szempontból öt stádiumra oszthatjuk fel, amelyek a következők:
-
1. stádium (eGFR Epi szint 90 vagy valamivel magasabb): ez az érték a fiatal felnőtteknél enyhe vesekárosodást jelezhet, de a probléma még nincs hatással a vese működésére.
-
2. stádium (eGFR Epi szint 60 és 89 közötti): a vesekárosodás mértékének növekedését jelző állapot, azonban a vesék működése még mindig kielégítő.
-
3. stádium (eGFR Epi szint 30 és 59 közötti): a legtöbb páciens ilyenkor tapasztalja az első tüneteket, hiszen ez az érték már csökkent veseműködéssel társul.
-
4. stádium (eGFR Epi szint 15 és 29 közötti): a vesék ilyenkor már nem működnek megfelelően és közepes vagy súlyos vesekárosodás lépett fel.
-
5. stádium (eGFR Epi szint 15 alatt): a legsúlyosabb állapot, ami már kialakult veseelégtelenséget jelez. A szervek működése ilyenkor már csak 15 százalékos hatékonyságú, ezért életveszélyes állapot, ami dialízist vagy veseátültetést indokolhat.
Milyen tüneteket produkál, ha az eGFR szint alacsony?
Az imént leírtak értelmében, ha az eGFR szint alacsony, az szinte minden esetben vesebetegségre utaló folyamatokat feltételez. Korai szakaszban azonban nem okoz panaszokat, az első tünetek a harmadik stádiumtól tapasztalhatók.
Minden esetben érdemes tehát ellenőrizni a becsült glomeruláris filtrációs rátát az alábbi tünetek tapasztalásakor, amelyek alacsony GFR szintre utalhatnak:
-
a lábakon (főleg a lábfejen és a bokán) vagy a kezeken és az arcon jelentkező duzzanatok;
-
a megszokottnál ritkább vizeletürítés;
-
száraz bőr, ami irritációval, viszketéssel jár;
-
fáradtság, levertség, dekoncentráció;
-
kellemetlen izomgörcsök;
-
hányinger és hányás;
-
étvágytalanság.
Milyen további vizsgálatokra lehet szükség alacsony eGFR Epi érték esetén?
Bár a tartósan alacsony eGFR Epi szint nagyon fontos marker, önmagában nem rendelkezik diagnosztikai értékkel a vesekárosodás kapcsán. Emiatt, ha a vérvizsgálat eredménye problémát mutat, további vizsgálatokra lehet szükség. Ezek a következők:
-
Vizeletvizsgálat: a vizeletből kimutatható albumin nevű fehérje megjelenése a vizeletben a vesebetegség korai stádiumát jelenti.
-
Vese ultrahang: az ultrahang – vagy bizonyos esetekben CT – segít kizárni olyan problémákat, mint a vesekő, a daganatos elváltozások vagy a húgyúti problémák.
-
Kreatin-clearance teszt: a vizelet és a vér kreatinszintjének egyidejű mérésére szolgál.
-
Vesebiopszia: ha a vesebetegség típusának és súlyosságának a meghatározására van szükség, a biopszia az egyik legjobb alternatíva hozzá.
Hogyan normalizálható az alacsony eGFR érték?
Ez a kérdés minden esetben összetett megközelítést igényel, hiszen az alacsony eGFR mögött krónikus és akut vesebetegség is meghúzódhat.
Az akut vesebetegség (AKI) esetén a gyors diagnózis és a célzott kezelés nagyon sokat segíthet abban, hogy a GFR értékek visszatérjenek a normális szintre, méghozzá a vesék károsodása nélkül.
Aki viszont krónikus vesebetegségtől (CKD) szenved, ott a szervi károsodás általában tartós, így az alacsony értékek még megfelelő kezelés esetén sem normalizálhatók, legfeljebb szinten tarthatók.
A megfelelő kezelés mellett az életmódváltással azonban mindkét esetben, de főleg akut vesebetegség mellett tehetünk nagyon sokat azért, hogy az eGFR Epi érték normalizálódjon. A következők segíthetnek ebben:
-
Rendszeres testmozgás: a fizikai aktivitás az egész szervezetre jó hatást gyakorol, így a vérnyomásra, a stresszre, az izomerőre és a testsúlyra, amelyek a vesék egészségének megőrzése kapcsán is előnyösek lesznek.
-
A dohányzás és az alkohol elhagyása: mindkét káros szenvedély növeli a magas vérnyomás kockázatát, így lassítják a véráramlást, ami olyan fontos szerveket is érinthet, mint a vese.
-
Kiegyensúlyozott étrend: az egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel tudjuk biztosítani, hogy a vesék minél kevesebb káros anyaggal találkozzanak, így megelőzhető a súlyosabb állapot kialakulása.
-
Folyadékfogyasztás növelése: a megfelelő hidratáció, az elégséges vízfogyasztás megtámogatja a vesék munkáját, valamint a regenerációt.
Gyakran ismételt kérdések (eGFR Epi)
Hogyan készüljünk fel az eGFR tesztre?
Mivel az eGFR teszt alapja a vérvétel, ezért a normál laborvizsgálatra vonatkozó szabályok a mérvadók. Mivel más értékek is szükségesek lehetnek a diagnózishoz, érdemes a vérvétel előtt kerülni a szilárd ételek fogyasztását, valamint a kávét, a cukros üdítőitalokat.
Az éhgyomri vérvétel mutatja meg ugyanis minden esetben a legpontosabb eredményeket, ehhez viszont az kell, hogy a mintavétel napján csak tiszta, szénsavmentes ásványvizet fogyasszunk, amivel nemcsak az éhséget tehetjük elviselhetőbbé.
Lényeges továbbá a vérvételt kérő kezelőorvost tájékoztatni a rendszeresen szedett gyógyszerekről. Némelyek ugyanis befolyásolhatják az eredményt, így előfordulhat, hogy az aktuális adagot csak a vérvételt követően szabad bevenni.
Hogyan zajlik az eGFR teszt?
A legtöbb vérvételhez hasonlóan az eGFR teszt során egy kis tű segítségével az alkari vénából vesznek mintát. A folyamat nem jár fájdalommal, legfeljebb a tű bevezetésekor érezhetünk egy kis szúrást. A teljes vérvétel általában nem tart tovább öt percnél.
Milyen kockázatai vannak az eGFR tesztnek?
Az eGFR teszthez kapcsolódó vérvételnek nincsenek kockázatai. A vizsgálatot követően előfordulhat enyhe fájdalom vagy véraláfutás a vérvétel helyén, de ezek a panaszok általában hamar elmúlnak.
