A méhnyakrák napjaink egyik legjelentősebb nőgyógyászati problémája. Csak Magyarországon az öt leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség közé sorolható, holott kialakulását a rendszeres szűrővizsgálatokkal könnyedén meg lehetne előzni.
Az elváltozást a humán papillomavírus (HPV) idézi elő, de tudni kell, hogy ez nem kizárólagos feltétel. A HPV-nek jelenleg ugyanis nagyjából 160 változata ismert, de ezek közül csak mintegy 15 típus idézhet elő daganatos elváltozást.
Azért veszélyes, mert hatására a méhnyak sejtjei rendellenes növekedésnek indulnak, tartós fennállás vagy ismételt fertőzés esetén pedig rosszindulatú rákos elváltozás jöhet létre. Ezt kerülhetjük el könnyedén a rendszeres megelőző vizsgálatokkal!
Hogy mit kell tudni a Haller Medical nőgyógyászatán is elérhető méhnyakrák szűrésről? Szakorvosaink összegyűjtötték a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat mind a betegség, mind a szűrővizsgálat kapcsán.
Mi az a méhnyakrák?
A méhnyakrák a méhnyakon megjelenő sejtburjánzás, amelyek rosszindulatú jellegükből kifolyólag korai felismerés vagy kezelés hiányában daganatot okozhatnak. Hosszabb távon bekapcsolódhatnak a véráramba vagy a nyirokkeringésbe és akár áttéteket is előidézhetnek.
Nagyon fontos, hogy a méhnyakráknak vannak megelőző állapotai, amit egy gyakorlott nőgyógyász könnyedén fel tud ismerni. Ilyen megelőző állapot például a méhnyakon megjelenő hámelváltozás, ami időben feltárva, a megfelelő kezeléssel még gyógyítható.
Mitől alakul ki a méhnyakrák?
A méhnyakrák kialakulását a HPV-hez, vagy más néven humán papillomavírushoz köti az orvostudomány. A kórokozó főként szexuális úton terjed, és előfordulhat, hogy az általa kiváltott fertőzés kezelés nélkül meggyógyul.
Gyakori azonban, hogy a fertőzött sejtek sokáig megmaradnak a méhnyakon, és ott daganatos elváltozásokat idéznek elő. Ez gyakran akár évekig is eltarthat, ezért olyan fontos, hogy évente megjelenjünk méhnyakrák szűrésen.
Milyen gyakori a méhnyakrákot kiváltó HPV-fertőzés?
A statisztikák szerint a szexuálisan aktív nők mintegy 80 százaléka életében legalább egyszer megfertőződik a HPV-vel. Sokan észre sem veszik, mivel az ebből fakadó rákmegelőző állapotok nem okoznak tüneteket.
Egy nőgyógyászati szűrővizsgálaton azonban könnyen fény derülhet rá, így még idejekorán megállítható a sejtburjánzás kialakulása, ezáltal a rákos állapot megjelenése. A betegség nem öröklődik, inkább az életmóddal hozható összefüggésbe.
A WHO adatai szerint évente mintegy 500 ezer méhnyakrákos diagnózist állítanak fel az orvosok világszerte. Csak Magyarországon ez a szám több mint ezerre tehető!
Megelőzhető a méhnyakrák?
Bár 100 százalékos módszer nincs a méhnyakrák megelőzésére, azonban kellő odafigyeléssel minimálisra mérsékelhető az elváltozás kialakulása.
Mivel a statisztikák összefüggést találtak a szexuális partnerek száma és a HPV vírusfertőzés kialakulása között, ezért nagyon fontos, hogy a nők lehetőség szerint odafigyeljenek erre.
Az orvostudomány nagy reményeket fűz mindemellett a HPV elleni védőoltáshoz. Mivel kutatások igazolták az összefüggést, ezért a dohányzás mérséklésével is sokat tehetnek a hölgyek azért, hogy csökkentsék a kialakulás esélyét.
Mindezt a rendszeres méhnyakrák szűréssel lehet támogatni, hiszen egy ilyen vizsgálat elősegíti az elváltozás korai felismerését, ami a kezelés szempontjából kulcsfontosságú.
Nagyon fontos: a méhnyaki elváltozások kifejlődése akár hosszú évekig eltarthat, így ha a páciens egy ideje nem élt nemi életet, akkor is ajánlott megjelennie szűrővizsgálaton.
Milyen tünetei vannak a méhnyakráknak?
Korai stádiumban a méhnyakrák általában egyáltalán nem okoz semmilyen panaszt, mondhatni teljesen tünetmentes.
Ezért ajánlott a rendszeres méhnyakrák szűrés, hiszen a szakorvos ilyenkor még panaszmentesség esetén is felfedezhet olyan kóros elváltozásokat, amelyek daganatos betegség jelenlétére utalhatnak.
Amennyiben a méhnyakrák tüneteket okoz, a legtöbbször már egy kifejlődött betegségről van szó. Tudni kell azonban, hogy a panaszok ilyenkor is nagyon általánosak.
Ide sorolható például a hüvelyi folyás mennyiségének megnövekedése vagy a szexuális együttlétek után jelentkező vérzés, illetve alhasi fájdalom, amit a behatolás mechanikai háttere idézhet elő.
Ha a daganat mérete megnövekszik, spontán vérzés is előfordulhat, de minden esetben súlyos állapotra enged következtetni, ha bűzös, gennyes és véres hüvelyi folyás jelentkezik, amihez erős derékfájdalom és vizeletürítési zavar társul.
Mi a méhnyakrák szűrés célja, miért olyan fontos a vizsgálat?
Amint az már fentebb is kiderült, a méhnyakrák szűrés célja az, hogy a lehető legkorábban felismerhetők legyenek azok a rákmegelőző állapotok, amelyek később rosszindulatú daganatos elváltozásokat idézhetnek elő.
Ezek az állapotok ugyanis gyakran nem okoznak tüneteket, így előfordulhat, hogy a páciens teljesen egészségesnek érzi magát, azonban a szűrésen kiderül: kisebb-nagyobb elváltozások találhatók a méhnyakon.
Tudni kell, hogy a legtöbb ilyen elváltozás nem jelent azonnal rosszindulatú daganatot. Megfelelő kezeléssel ezek az állapotok könnyedén visszafordíthatók. Ezért olyan fontos a méhnyakrák szűrés, ami a prevenció tekintetében túlzás nélkül életmentő lehet.
Mit vizsgálnak a méhnyakrák szűrésen?
A méhnyakrák szűrés a legtöbbször az általános nőgyógyászati vizsgálat részét képezi. Gyakran kenetvételnek nevezik, aminek az oka, hogy ilyenkor a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát gyűjtenek a laboratóriumi elemzéshez.
A szűrővizsgálaton a szakorvos a méh alsó részét, illetve a méhnyak állapotát ellenőrzi ahhoz, hogy hámelváltozásokat, illetve egyéb olyan látható problémákat keressen, amelyek egy esetleges rosszindulatú elváltozás megelőző állapotára utalhatnak.
Milyen módszerrel történik a méhnyakrák szűrés?
A szűrővizsgálat módszere a citológiai mintavétel. Részeként a nőgyógyász szakorvos a hüvely feltárását követően kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról, az így kapott sejteket pedig laboratóriumi vizsgálatokra továbbítja.
A módszer az egyik legjobb alternatíva ahhoz, hogy a méhnyaki daganatsejtek kimutatásra kerüljenek, de más betegségek, így gyulladások vagy fertőzések egyaránt feltárhatók ebben a formában.
Tudni kell azonban, hogy a citológiai módszer nem ad száz százalékos eredményt, előfordulhatnak olyan esetek, amikor álnegatív eredmény születik, azaz nem sikerül kimutatni a daganatos sejtek jelenlétét.
Ez a legtöbbször nagyon korai stádium esetén fordulhat elő. Ezért olyan fontos, hogy a szűrővizsgálat rendszeres időközönként, így évente legalább egy alkalommal ismétlésre kerüljön.
Hogyan zajlik a méhnyakrák szűrés?
A legfontosabb tudnivaló a méhnyakrák szűrésről, hogy teljes egészében fájdalmatlan, legfeljebb csak kisebb kellemetlenséggel jár, az egész folyamat pedig alig vesz igénybe több időt 15 percnél.
Az első lépés, hogy a szűrésen résztvevő személy felfekszik a vizsgáló ágyra, majd a szakorvos egy Cusco-eszközzel – vagy közismertebb nevén nőgyógyászati kacsával – feltárja a hüvelyt, amivel rögtön láthatóvá válik a méhnyak is.
Ez vizsgálati szempontból nagyon fontos, hiszen egy tapasztalt nőgyógyász gyakran már szemrevételezéssel meg tudja állapítani, ha nagyobb probléma alakult ki, esetleg olyan folyamatok indultak el, amelyek egy daganatos elváltozás előszobái lehetnek.
A kenetvételhez a nőgyógyász egy speciális eszközt használ, amivel érinti a méhnyak hüvelyi felszínét és a nyakcsatornát is. Nagyon fontos, hogy a laboratóriumba a méh felszínéről, a külső méhszájról és a nyakcsatornát borító hámsejtekből is jusson vizsgálatra.
Amennyiben a kenetvétel sikerrel zárult, a minta egy tárgylemezre kerül, majd a laboratóriumban a festés után mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá.
Hogyan értelmezzük a méhnyakrák szűrés eredményét?
A méhnyakrák szűrés eredményének kiértékelése minden esetben páciensfüggő, hiszen nagyon sok tényezőtől függ.
Figyelembe kell venni hozzá például a kórtörténetet, az életkort, a különféle rizikófaktorokat, de még a kolposzkópos képet is ahhoz, hogy felállítható legyen a diagnózis.
Az alábbiakban ezért csak egyfajta útmutatást adunk, hogy milyen folyamatok és elváltozások húzódhatnak meg az eredmények mögött és mi a teendő ilyen esetekben.
Negatív eredmény a méhnyakrák szűrésen
A legszerencsésebb eset, hiszen ilyenkor a páciensnek nincs további teendője, azonban javasolt egyeztetni a következő szűrővizsgálat időpontját a kezelőorvossal.
Kóros eredmény a méhnyakrák szűrésen
A kóros eredmények már minden esetben valamilyen elváltozásra utalhatnak, azonban fontos tudni, hogy az egyes jelölések mögött milyen problémák lapulhatnak meg. A leleten az alábbi jelzésekkel találkozhatunk:
ASC-US
Ezek jellemzően atípusos sejtek jelenlétére utalnak a méhnyakon, vagyis elindult egyfajta elváltozás, azonban még nincs jelentős probléma, a folyamat mértéke az enyhe laphámelváltozás szintjét sem éri el.
Általában a rákszűrés rendszeres ismétlésére, HPV-tipizálásra és a kezelőorvossal való konzultációra van szükség.
ASC-H
Ilyen esetekben is atípusos sejtek jelenléte mutatható ki a méhnyakon, azonban eltérésük nem azonosítható egyértelműen, így nem zárható ki a súlyosabb laphámeltérés sem. A kezelőorvos gyakran ír elő ilyen esetekben szövettani vizsgálatot.
Nagyon fontos az orvosi konzultáció, a HPV-tipizálás mellett pedig szigorúbb nyomon követésre van szükség, rendszeresebb szűrővizsgálatokkal.
LSIL
Az enyhébb fokozatú hámelváltozást jelenti, ami ebben a formájában még rákmegelőző állapotnak sem tekinthető. Többnyire beavatkozás nélkül, magától meggyógyul.
Az orvosi konzultáció ilyenkor is fontos, a HPV-tipizálás mellett elengedhetetlen az elváltozás rendszeresebb nyomon követése.
HSIL
A súlyosabb hámelváltozást jelölik ilyen formában a leleten. Ilyenkor a gyakoribb ellenőrzés mellett HPV-tipizálásra, sőt akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet, de erről minden esetben a kezelőorvos dönt.
AGC
Ezt a jelölést akkor láthatjuk a leleten, ha daganatgyanús méhnyaki vagy méhnyálkahártya eredetű mirigyhámsejtek találhatók a keneten. Fontos a mielőbbi kezelőorvosi egyeztetés, illetve gyakran egészségügyi kaparás is szükségessé válhat.
AGC-NOS
Amennyiben a méhnyaki vagy a méhnyálka eredetű mirigyhámsejtek abnormalitása meghaladja a 30 százalékot, azt ezzel a jelöléssel láthatjuk az eredményen. Ilyenkor kolposzkópos vizsgálatra van szükség, illetve 35 év felett gyakran egészségügyi curettage-ra is.
AIS
Az AIS feltüntetésére akkor kerül sor, ha mirigyhám eredetű daganatos elváltozást mutattak ki a laborvizsgálatok. A kapcsolódó teendőkről és beavatkozásokról mindig szakorvos rendelkezik.
Invázió gyanú
Az invázió gyanú vagy más néven laphámkarcinóma akkor kerül feltüntetésre a leleten, ha az eredmények alapján méhnyakrák jelenléte valószínűsíthető. A további teendőkről mindig a kezelőorvos ad tájékoztatást.
Egyéb eredmények a méhnyakrák szűrésen
Gyulladás
A méhnyakrák szűrésen természetesen a gyulladásos állapotok, a reparáció is kimutatható. Ha más eltérés nem tapasztalható, nem kell daganatmegelőző állapotra gondolni, de gyulladáscsökkentő kezelés javasolt, amit ismételt nőgyógyászati vizsgálat követ.
Kórokozó általi fertőzés
Ha a laboratóriumi mintában hüvelyfertőzésre utaló jelek találhatók (legyenek azok baktériumok, gombák vagy egyebek), célzott nőgyógyászati kezelésre van szükség, de daganatmegelőző állapotról ilyenkor sincs szó.
Metaplázia
Metapláziáról akkor beszélünk, ha valamilyen regeneratív folyamat eredménye mutatható ki a szűréssel. Gyakran gyulladás vagy fizikai károsodás utáni gyógyulásnál jelentkezik, ami nem rákmegelőző állapot és további tennivaló sincs vele.
Hyperkeratosis, parakeratosis
A kifejezések mögött még nem gyógyult gyulladás vagy fizikai károsodás nyomai állnak. Nem daganatmegelőző állapot, de előfordulhat, hogy HPV-fertőzés váltotta ki, ezért ajánlott a HPV-tipizálás.
