A GPT érték a legtöbbször az általános vérképhez kapcsolódó laboreredményen is megjelenik. Ennek az oka, hogy vizsgálata olcsó és egyszerű, ugyanakkor nagyon hasznos információkkal szolgálhat a máj állapotáról.
Normál esetben a GPT szintje az emberi szervezetben nagyon alacsony, ha viszont a májhoz kapcsolódó betegség alakul ki, jelentős emelkedése figyelhető meg. Ennek a mértéke azonban nemcsak változatos, hanem számos külső tényező függvénye is lehet.
Hiába alkalmazzák tehát gyakran ezt az értéket a máj állapotának feltárására, nem minden esetben a kérdéses szerv betegsége áll a háttérben. A laboreredményen tapasztalt eltérések ezért mindig alaposabb kivizsgálást igényelnek.
Mivel a GPT szintje nagyon gyakran megjelenik a vérvizsgálat eredményén, ezért az alábbiakban összegyűjtöttünk minden fontos részletet arról, hogy mit jelent, illetve milyen betegségek állhatnak a túl alacsony vagy túl magas értékek mögött.
Mi az és mit jelent a GPT érték?
A GPT a glutamát-piruvát alanin-aminotranszferáz rövidítése, amely egy nagyon fontos érték lehet a véreredmény vizsgálatakor. Egy olyan enzimről, egészen pontosan fehérjéről van szó, amely képes felgyorsítani bizonyos kémiai reakciókat a szervezeten belül.
Különösen a máj egészsége kapcsán vizsgálják, hiszen a kérdéses szerv megbetegedése gyakran idézi elő a GPT szint növekedését a vérben, ami segítség lehet akár a májbetegségek korai diagnosztizálásában is.
Érdekesség, hogy a GPT érték elnevezést tőlünk nyugatabbra, de az angolszász területeken már szinte egyáltalán nem is alkalmazzák az orvostudományban. Az enzimet ugyanis alanin-aminotranszferázra nevezték, ami a vérképen ALT név alatt szerepel.
A GPT és az ALT tehát ugyanazt az értéket jelenti a véreredményen. Sőt, miután a szérum glutamát-piruvát alanin-aminotranszferáz elnevezés is elfogadott, bizonyos országokban és laborokban az SGPT rövidítés egyaránt használatban van.
Mikor van szükség a GPT érték vizsgálatára?
A GPT/ALT érték egy olyan enzim mennyiségének kimutatására szolgál, amely a legnagyobb mennyiségben a májban található, de izmokban, vesékben és más szervekben is előfordulhat.
Ez az enzim nyújt segítséget abban, hogy a bevitt tápanyagokat a szervezetünk energiává alakítsa. Amennyiben a máj valamilyen okból kifolyólag megbetegszik és nem tudja ellátni a feladatát, a GPT szint növekedésnek indul a szervezetben.
Emiatt feltételezhető májbetegség esetén szükséges a leginkább a GPT érték meghatározása a vérből, azonban tudni kell, hogy önmagában nem rendelkezik diagnosztikai értékkel. Ha a máj egészségét szeretné feltárni a kezelőorvos, más paraméterekre is szükség van.
Tünetek, amelyek a GPT érték vizsgálatát indokolják:
– sárgaság, vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása;
– sötétebb színű vizelet;
– világosabb színű széklet;
– száraz, viszkető bőr;
– hányinger, hányás;
– gyengeség, dekoncentráltság, fáradékonyság;
– a has duzzanata, megkeményedése, fájdalma.
Konkrét esetek, amikor a GPT érték vizsgálatára van szükség:
– alkoholizmus vagy folyamatosan fennálló alkoholfogyasztás;
– a közeli családtagok körében előfordult májbetegségek;
– olyan gyógyszerek tartós szedése, amelyek májkárosodást okozhatnak;
– igazolt vagy diagnosztizálásra váró hepatitis fertőzés;
– cukorbetegség;
– jelentős elhízás, ami egészségtelen életmóddal társul;
– korábban emelkedett GPT érték utókövetése;
– diagnosztizált májbetegség állapotának vagy kezelésének nyomon követése;
– prevenciós célzatú májvizsgálat.
Mit nevezünk normál GPT értéknek?
A normál GPT értéket számos tényező átmenetileg is befolyásolja, ezért viszonylag széles tartományon belül beszélhetünk elfogadható szintről.
Általában a 7 és 56 U/l között mért GPT/ALT tekinthető megfelelőnek, de a számok kapcsán tudni kell, hogy mindig az aktuális labor által lefektetett határértékekhez igazodjunk, hiszen ebben a tekintetben mutatkozhatnak eltérések.
Lényeges még a normál GPT érték kapcsán, hogy a fenti számok leginkább a férfiaknál mérvadók, a hölgyeknél a 30-40 U/l feletti szint már odafigyelésre, ismételt szűrésre adhat okot.
Felnőtteknél a GPT kisebb eltéréseit is mindig nagyon komolyan kell venni, azonban gyermekeknél és idősebb embereknél gyakori az olyan mérsékelt növekedés, amelyek leginkább életkori sajátosságokhoz kapcsolódnak és vagy átmenetiek, vagy nem igényelnek kezelést.
A magas GPT érték okai
Ha a GPT érték növekedést mutat, annak szinte minden esetben valamilyen szervi okai vannak. Fontos tudni azonban, hogy az emelkedés mértéke alapvetően meghatározhatja, hogy milyen probléma áll a háttérben.
Beszélhetünk ugyanis enyhén és extrém módon emelkedett GPT értékről. Előbbi esetben általában valamilyen gyulladásos folyamatok állnak a háttérben, míg a kiugró értékeknél toxikus hatások érték a májat.
A májat érintő gyulladásos folyamatok
Amennyiben a GPT érték legalább négyszer magasabb, mint a normál szint, akkor a legtöbbször a májat érintő gyulladásos folyamatok állnak a háttérben. A kiváltó okok ilyenkor többnyire:
– a májgyulladás (krónikus hepatitis);
– valamilyen májat ért fertőzés;
– a cirrózis;
– egyéb, közelebbről nem ismert májbetegség;
– a máj daganatos elváltozása;
– de a szerv vérellátási zavarai is kiválthatják;
– sőt a terhes kismamáknál a HELLP-szindróma egyaránt állhat a háttérben.
A májat érintő toxikus hatások
Amennyiben a GPT értéke extrém magasságokba emelkedik, az a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a májat valamilyen erőteljes toxikus hatás érte.
Bizonyos vírusok vagy a kábítószerfogyasztásból fakadó akut hepatitis például nem ritkán akár a normál érték tízszeresére is meg tudja emelni a GPT/ALT szintjét.
Ennél is jelentősebb emelkedést tud kiváltani, ha valakit olyan toxikus sokk ér – például vegyszerekkel vagy méreganyagokkal történő érintkezés, kábítószerfogyasztás, alkoholmérgezés hatására –, ami súlyos májkárosodást válthat ki.
Ilyenkor a máj olyan sok GPT enzimet termel, hogy mértéke akár a normál szint százszorosára is megnövekedhet.
A hasnyálmirigy betegségei
Tudni kell, hogy a GPT szintje nemcsak a máj funkciójához kapcsolódhat, hanem akár a hasnyálmirigy betegségeit is megerősítheti. Ehhez más tünetegyüttes kapcsolódik, de sok esetben csak akkor derül rá fény, ha a májteszteket már elvégezték.
Nem okoz jelentős kiugrást, de a GPT érték normál értékének nagyjából háromszoros emelkedése (körülbelül 150 U/l) a megfelelő panaszok esetén hasnyálmirigy gyulladásra enged következtetni.
A hasnyálmirigy gyulladás jellemző tünetei:
– köldöktájékon tapasztalható erőteljes hasfájás;
– a teljes hasfal nyomásérzékenysége;
– hasfeszülés és puffadás;
– hányinger, hányás, émelygés;
– sápadtság, fáradékonyság;
– sárgaság.
A szívizom károsodásakor
Kutatások igazolják, hogy az emelkedett GPT érték hátterében szív- és érrendszeri panaszok is meghúzódhatnak, különösen a szívizom károsodásakor, illetve olyan esetekben, ha szívelégtelenség következtében májnagyobbodás lép fel.
Emiatt nagyon gyakori, hogy a szívinfarktust elszenvedő pácienseknél a vérkép a GPT/ALP szint növekedését mutatja, ami a legtöbbször átmeneti állapot.
Izomrendszer károsodása vagy túlterhelése
Mindenképpen meg kell még említeni a magas GPT érték kapcsán, hogy bár az orvostudomány elsődlegesen a májkárosodás specifikus markereként alkalmazza, azonban a kapcsolódó enzimek az izmokban is megtalálhatók.
Emiatt az izomrendszert ért sérülések vagy az izmok fizikai túlterhelése után gyakran tapasztalható a kérdéses paraméter kisebb mértékű növekedése, ami a regenerációt követően, azaz néhány napon belül magától helyreáll.
Ezért gyakori, hogy a GPT érték mérése előtt nem ajánlott legalább 48 óráig kemény fizikai munkát vagy testedzést végezni, mert az negatívan befolyásolhatja az eredményt.
Túlzott alkoholfogyasztás és zsírmáj
A májat érintő valamennyi hatás negatívan hat a vérben a GPT értékére. Ilyen például az elhízásból fakadó zsírmáj kialakulása is, de a túlzott alkoholfogyasztásból eredő májkárosodás egyaránt ide sorolható.
Érdekesség, hogy az alkoholizmussal összefüggésbe hozható májkárosodás már csekély mértékű eltérésnél kimutatható, így ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt és a GPT szintje másfélszerese a normálnak, akkor ott a szerv bizonyos mértékű károsodása feltételezhető.
Tudni kell ugyanakkor, hogy az ilyen problémák pontos diagnózisához minden esetben fontos más paraméterek ismerete, illetve egyéb vizsgálatok elvégzése is.
Az emelkedett GPT érték nem minden esetben igényel kezelést
Amennyiben a vérvétel eredménye magas GPT értéket mutat, az nem minden esetben jelenti azt, hogy kezelést igénylő betegség áll a háttérben.
Amennyiben a szint folyamatosan magas, további vizsgálatokra, specifikusabb mérésekre van szükség ahhoz, hogy feltárható legyen a pontos diagnózis.
Az emelkedett GPT/ALT értéket ugyanis számos egyéb tényező is befolyásolhatja, amelyek a következők:
– Életkor: az öregedéssel teljesen normális, ha a GPT szintje kisebb mértékben megnövekszik, sőt a csökkenő tendencia sem igényel különösebb odafigyelést.
– Gyógyszerek: nagyon sok olyan gyógyszer és táplálékkiegészítő ismert, amelyek befolyásolhatják a kérdéses értéket, így például még a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is.
– Menstruáció: a nők esetben a menstruációs ciklus is hatással lehet a GPT szintjére negatív és pozitív irányban egyaránt.
– BMI index: számos tanulmány kimutatta, hogy a testtömeg-index és a GPT érték között szoros összefüggés van, így az elhízás önmagában gyakran előidézheti a kérdéses paraméter megugrását.
– Aktív életmód: az aktív életmódot folytató, rendszeres fizikai munkát végző embereknél, illetve a sportolóknál is normális, ha a kérdéses érték emelkedését mutatja a vérkép.
– Genetika: bár ez Magyarországon nem túl mérvadó, de amerikai kutatások kimutatták, hogy a mexikói felmenőkkel rendelkező emberekben genetikailag magasabb a GPT szint, mint másoknál.
Mikor gyanakodjunk a máj érintettségére emelkedett GPT érték esetén?
Amennyiben tehát a GPT érték magas, az nem minden esetben jelez problémát, de ha mégis, az sem feltétlenül a májhoz kapcsolódik. Hogy mikor kell a máj betegségére gyanakodni, ha a vérképen a GPT/ALT növekedése látható?
Általában abban az esetben, ha a páciens valamilyen rizikócsoporthoz tartozik, így például cukorbeteg, elhízott, egészségtelen életmódot folytat, túl sok gyógyszert szed, problémája van az alkohollal, esetleg volt a családjában májbetegséggel diagnosztizált hozzátartozó.
Ezen felül a májbetegségeknek gyakran jellegzetes tüneteik is vannak.
Ha tehát a magas GPT mellé
– a bőr sárgás elszíneződése társul,
– esetleg a szem fehérjéje is sárga árnyalatot vesz fel,
– mindezt pedig hasi fájdalom,
– sötét színű vizelet
– és világos széklet kíséri, akkor az gyanúra adhat okot.
Ezeket a panaszokat továbbiak is kísérhetik, így például étvágytalanság, emésztési zavarok, hányinger és hányás, bőrviszketés, valamint általános fáradtság és kimerültség.
Az alacsony GPT érték okai
Végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell még a GPT érték alacsony számairól is. Ez rendkívül ritka az emberek között, és az esetek többségében egyáltalán nem ad okot az aggodalomra, de hosszabb távon így is javasolt feltárni a hátterét.
A normál értéknél alacsonyabb GPT/ALT a legtöbbször
– B6-vitamin hiányra;
– illetve krónikus vesebetegségre utal.
További vizsgálatokra csak akkor van szükség, ha a páciens a vérképen látható elváltozások mellett valamilyen panaszokat tapasztal. A legtöbbször elegendő nyomon követni az állapotot – például havi rendszerességgel megismételt vérvétellel.
Kezelőorvosunk csak akkor küld minket további vizsgálatokra, amennyiben az eredmények nem normalizálódnak. Ez azért fontos, mert az alacsony GPT-t számos külső hatás, nőknél például a menstruáció is előidézheti.
