A lumpektómia egy gyakori műtéti beavatkozás a melldaganatos esetek kezelésekor, amit az emlősebészet végez.

A maszektómiával ellentétben (amely az egész mellet eltávolítja), a lumpektómia egy emlőmegtartó műtéti eljárás, amikor kizárólag a rákos sejteket, illetve a körülöttük elhelyezkedő egészséges mellszöveteknek csak egy csekély részét távolítják el.

Nem minden esetben alkalmazható, amikor azonban igen, akkor segítségével megőrizhető a mell természetes megjelenése és formája. Önmagában nem elegendő az emlőrák kezelésére, de sugárterápiával kiegészítve nagyon jó eredmények érhetők el vele.

Cikkünkben összegyűjtöttük az összes fontos tudnivalót a lumpektómiáról, amely egyre nagyobb szerepet és figyelmet kap az emlősebészet berkein belül.

Mi az a lumpektómia?

A lumpektómia vagy más néven részleges maszektómia, illetve emlőmegtartó műtét egy olyan sebészeti beavatkozás, amelynek részeként csak az emlőben lévő daganatot és némi egészséges szövetet távolítanak el, de a mell nagyobb része alapvetően érintetlen marad.

A legtöbbször a rákkezelés részeként alkalmazzák, ritkán azonban diagnosztikai jellegű is lehet, amikor meg kell állapítani egy daganatos elváltozásról annak jó- vagy rosszindulatú hátterét.

A műtét célja az összes rákos sejt eltávolítása úgy, hogy az emlő formája és megjelenése ne változzon meg jelentősen.

A legtöbb emlődaganatos páciens a lumpektómia mellett gyakran részesül sugárterápiában is, ami lecsökkenti a rák kiújulásának valószínűségét.

A lumpektómia alkalmazhatósága

Lumpektómiát akkor javasolhat a kezelőorvos, ha ezzel a beavatkozással csekély kiújulási kockázat mellett lehetőség van likvidálni a rákos sejteket és megőrizni az emlő megjelenését.

A beavatkozásra akkor van lehetőség, ha

  • a daganat csak a mell egy kis részét vagy területét érinti;

  • a rákos elváltozás mérete alapvetően kicsi a mell teljes térfogatához viszonyítva;

  • a műtétet követően elegendő szövet marad az emlő megtartásához;

  • a páciens egészségi állapota megengedi az operáció utáni sugárterápiát.

Mint az már bizonyára kiderült a fentiekből, a lumpektómia nem minden esetben ideális módszer az emlőrák kezelésére. A következő esetekben például ellenjavallt az alkalmazása:

  • Több daganat is található az emlőben.

  • A rákos elváltozás mérete túl nagy a mell térfogatához viszonyítva.

  • A daganat már áttétet képzett és behatolt például az emlő bőrszöveteibe.

  • Olyan agresszív melldaganat került diagnosztizálásra, mint az IBC (gyulladásos emlőrák).

  • A daganat egy korábbi, sugárterápiával kiegészített lumpektómia ellenére is kiújult.

  • Szintén nem javasolt a lumpektómia azoknak a nőknek, akiknél megtalálhatók például a BRCA génmutációk, vagyis a kialakulás kockázata jelentős.

A lumpektómia típusai

A lumpektómiának többféle típusát különböztethetjük meg egymástól, amelyek a következők:

  • Kimetszéses biopszia: Ebben az esetben az emlősebészet diagnosztikai célzattal, gyakorlatilag biopsziaként használja a lumpektómiát. A kimetszett szöveteket így laborvizsgálatra küldik, hogy megállapítsák a jó- vagy rosszindulatú jelleget.

  • Lokális kimetszés:  Ez a klasszikus értelemben vett lumpektómia, amikor a sebész a rákos sejteket, valamint a közeli egészséges szövetek egy csekély részét eltávolítja. A sejtmintákat ilyenkor is laborvizsgálatra kell küldeni, főleg annak érdekében, hogy ellenőrizzék a környező szövetek érintettségét.

  • Kvadrantektómia: A lumpektómia során ilyenkor az emlőnek nagyjából a negyedét el kell távolítani, ami érinti a daganatot, a környező egészséges szöveteket, valamint a tejcsatornák egy kis részét is.

  • Ismételt lokális kimetszés: Akkor van szükség rá, ha a lokális kimetszést követően a laborvizsgálat a környező, egészségesnek vélt szövetekben is talált rákos sejteket. Ilyenkor az emlősebésznek újra meg kell nyitnia a műtéti területet és még több szövetet eltávolítani.

A lumpektómia menete

Az emlőmegtartó műtét menete minden páciensnél más-más mederben zajlik, hiszen nincs két egyforma daganatos elváltozás.

Emiatt az alábbiakban csak a lumpektómia főbb pontjait vesszük sorra, ami így is nagy segítséget jelenthet a műtétre való felkészüléshez:

  • A beavatkozás előtt elengedhetetlen egy radiológiai vizsgálatot végezni az érintett emlőn. Általában ultrahangra vagy mammográfiára kerül sor, amivel kijelölhető a problémás daganat helye és az emlősebész meg tudja tervezni az operációt.

  • A lumpektómia az esetek döntő többségében altatásban zajlik, így a páciensek semmit sem éreznek belőle. A folyamatot a műtét előtt, alatt és után egyaránt az aneszteziológus koordinálja.

  • Az emlősebész a korábbi vizsgálatokra és a legfrissebb képalkotó eredményekre támaszkodva felnyitja az emlőt – általában olyan helyen és úgy, hogy a legkisebb látható nyoma maradjon –, majd eltávolítja a daganatot és a környező szövetek egy részét.

  • A műtét befejezésével a hegek steril varratokkal kerülnek lezárásra.

  • A beavatkozást követően a sebész iránymutatást nyújt a sugárterápiához, hogy az onkológus pontosan hová irányítsa a sugárzást a legjobb hatás elérése érdekében.

  • A műtét során alkalmazott varratokat a sebész általában 10-14 nappal később eltávolítja, így a páciensnek már csak a sugárterápián kell részt vennie a gyógyuláshoz.

A lumpektómia során alkalmazott egyéb beavatkozások

A lumpektómia során más beavatkozások alkalmazására is szükség lehet a teljes gyógyulás vagy a tökéletes esztétikai végeredmény érdekében.

A legtöbbször emiatt elengedhetetlen némi nyirokcsomó eltávolítása és egy rekonstruktív beavatkozás is.

Nyirokcsomók eltávolítása a lumpektómia során

Gyakori eset a lumpektómia során, hogy az emlősebész a daganathoz legközelebb eső hónaljból néhány nyirokcsomót is eltávolít. Ez az úgynevezett SNB vagy más néven sentinel nyirokcsomó biopszia.

Leginkább diagnosztikai célja van, hiszen a rákos sejtek gyakran kerülnek át a nyirokcsomókba. Amennyiben ez bekövetkezik, áttétképződésről beszélhetünk, és ilyenkor további vizsgálatok, illetve kezelések várnak a páciensre.

Rekonstruktív beavatkozás a lumpektómia során

Bár a lumpektómia egy emlőmegtartó műtét, így is előfordulhat, hogy a kimetszett daganatok olyan helyen találhatók, illetve olyan méretűek, hogy rekonstruktív beavatkozásra van szükség.

Erre gyakran már a lumpektómia alatt sor kerülhet, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy rengeteg esetben az emlősebészet ezt egy későbbi időpontra halasztja, amikor a mellszövetek begyógyulnak, a mell alakja pedig felveszi műtét utáni végleges formáját.

A kisebb daganatoknál általában nincs szükség rekonstrukciós műtétre.

A lumpektómia után

A lumpektómia utáni időszak különösen fontos a páciens mielőbbi gyógyulása érdekében.

Az első lépés, hogy a műtét közben eltávolított daganatos szöveteket és nyirokcsomókat alapos vizsgálatnak vetik alá. Ennek az eredménye mindig meghatározza a további lépéseket:

  • A legjobb forgatókönyv, ha sem a nyirokcsomókban, sem a kimetszett egészséges szövetekben nem találnak rákos sejteket.

  • Amennyiben a nyirokcsomóban rákos megbetegedésre utaló sejtek találhatók, újabb vizsgálatokra és gyakran speciális kezelésekre van szükség.

  • Ha az eredmények alapján a kimetszett egészséges szövetekben is találhatók rákos sejtek, akkor meg kell ismételni a műtétet ahhoz, hogy az összes rosszindulatú elváltozás eltűnjön.

  • Ritkán, de előfordulhat, hogy az eredmények egyedi rákos sejtjellemzőket mutatnak. Ilyen például, ha a rákos sejtek hormonreceptorokat is tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben lévő hormonok táplálják a növekedésüket. Ilyenkor speciális hormonterápia alkalmazására van szükség a gyógyuláshoz.

A sugárterápia elkerülhetetlen a lumpektómia után

A sugárterápia az egyik olyan rákkezelési módszer, amire szinte minden lumpektómián átesett páciensnek szüksége van. Hogy mekkora dózisban és milyen gyakorisággal, azt a diagnózis alapján az onkológus határozza meg.

Nagyon ritka, ha a műtétet követően valakinél nem alkalmaznak sugárterápiát, de vannak olyan emlőrák-típusok, amelyeknél rendkívül ritka a kiújulás kockázata. Ilyen például a DCIS (duktális karcinóma in situ), amikor a sugárkezelés mérlegelendő.

Gyakran ismételt kérdések

Vannak-e kockázatai a lumpektómiának?

Mint minden műtéti beavatkozásnak, a lumpektómiának is vannak kockázatai, de ezek elhanyagolhatók a daganatos elváltozással szembeni hatékonysághoz mérten.

A modern műtéti prokolloknak köszönhetően ma már ritkán, de előfordulhat például a bemetszésnél létrejövő fertőzés, folyadék felhalmozódása, hematoma, a mellet érintő duzzanat vagy véraláfutás, illetve a karhoz és a hónaljhoz kapcsolódó fájdalmak a műtét utáni hetekben.

Mennyi ideig tart a lumpektómia utáni felépülés?

Konkrétan a műtétből való felépülés ritkán tart tovább 10-14 napnál. A folyamat azonban függ a páciens korától és állapotától. Valakinél a folyamat gyorsabb, másoknál lassabb.

Mi a különbség a lumpektómia és a maszektómia között?

A lumpektómia során csak a daganatot és a környező szöveteket távolítják el, míg maszektómia során az egész emlőt.

Mindig szükséges sugárkezelés a lumpektómia után?

Az esetek döntő többségében ajánlott, de vannak kivételes esetek, kevésbé agresszív, kiújulásra nem hajlamos daganattípusok, amikor elkerülhető.

Kemoterápiára is szükség van a lumpektómiát követően?

Amennyiben a tumor típusa és stádiuma úgy kívánja, az onkológus kemoterápiát is előírhat, de nem ez a jellemző.

Minden emlődaganatnál alkalmazható a lumpektómia?

Nem, amennyiben több góc is kialakult vagy a daganat már túl nagy méreteket öltött, akkor inkább a maszektómia javasolt.

Mennyi ideig tart a lumpektómia műtét?

Változó, hiszen nincs két egyforma daganatos megbetegedés. Általában 1-2 óra, de a komplexebb esetek ennél tovább is elhúzódhatnak.

Mekkora vágásra van szükség az emlőn a lumpektómia során?

Ez függ a daganat méretétől és helyétől is. Az emlősebészek igyekeznek a lehető legkisebb vágással dolgozni, és azokat is diszkrét helyeken elvégezni.

Mekkora heg marad a lumpektómia után?

Ez függ a vágás méretétől, valamint a komplikációmentes gyógyulástól is. A legtöbb esetet nem jellemzi nagy heg, gyakran még fürdőruhában sem lesz látható.

Mikor lehet visszatérni dolgozni a lumpektómia után?

Szellemi munkát végzők esetében a varratszedést követően, azaz 1-2 hét után már vissza lehet térni dolgozni, de a fizikai munkát végzőknek 4-6 hét regeneráció is indokolt.

Mekkora az esélye a lumpektómia után a daganat kiújulásának?

Ez függ a daganat típusától, a beavatkozás eredményétől és természetesen a genetikától is. Optimálisa esetben a lumpektómia nagyon hatékony, a kiújulás esélye pedig mindössze 5-10 százalékra tehető.

Változik-e a mell formája a lumpektómiát követően?

Kisebb bemélyedések és aszimmetriák előfordulhatnak – főleg nagyobb méretű daganatot követően –, de ezek rekonstruktív beavatkozásokkal teljesen korrigálhatók.

Milyen gyakran kell kontrollra járni a műtét után?

Normál esetben az első évben 3-6 havonta javasolt a kontrollvizsgálat, később azonban elegendő évente.

Picture of Dr. Vezér Márton Ph.D.

Dr. Vezér Márton Ph.D.

A cikket szakmailag ellenőrizte a Haller Medical Magánrendelők intézmény és orvos igazgatója.

Haller Medical Logo
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Cookie tájékoztató