Orrsövényferdülés

Orrsövényferdülésről akkor beszélhetünk, ha az orrüreget elválasztó, porcos-csontos lemez valamelyik irányban elmozdul vagy elhajlik. Nem a leggyakoribb fül-orr-gégészeti betegség, de az emberek többsége hajlamos halogatni a vizsgálatot a tünetek megjelenésekor.

Megjelenhet enyhe és súlyosabb formában is. Előbbi esetben ritkán okoz panaszokat, a nagyobb deformáció azonban annyira súlyos tünetekkel járhat, hogy negatívan befolyásolhatja az életminőséget, sőt szövődményeket idézhet elő.

Érdekesség, hogy kisebb mértékben az emberek többségénél megfigyelhető az orrsövény panaszmentes ferdülése, ami általában nem igényel kezelést vagy beavatkozást.

Rengetegen vannak azonban, akik súlyos orrsövényferdülés esetén sem kérik a fül-orr-gégészet segítségét, holott gyakran gyógyszeres kezeléssel is javítható a páciens állapota.

Ha Önt vagy gyermekét is érinti a probléma, szakmai cikkünkből mindent megtudhat az orrsövényferdülésről!

Mi az az orrsövényferdülés?

Az orrsövényferdülés akkor alakul ki, ha az orrüreget kettéosztó porcos-csontos lemez – ami normál esetben két egyenlő részre osztja az üreg jobb és bal oldalát –, valamilyen okból kifolyólag elmozdul vagy elgörbül.

Egyes becslések szerint a népesség 80 százalékánál előfordul enyhébb formában, azonban sokan észre sem veszik, mert az enyhe deformáció nem okoz panaszokat, sőt szabad szemmel sem látható.

Másoknál azonban az orrsövény ferdülése olyan mértékű lehet, hogy súlyos légzési nehézségeket idéz elő, ebből kifolyólag pedig rengeteg szövődményt, illetve kísérőbetegséget válthat ki – nem ritkán krónikus jelleggel.

Súlyos esetben a nem egyenes orrsövény részlegesen vagy teljesen elzárhatja az egyik orrlyukat, ezáltal csökkentve a légáramlást, sőt extrém esetben a teljes orr anatómiai ferdülését idézheti elő.

Milyen tünetei vannak az orrsövényferdülésnek?

Amint azt fentebb is jeleztük, az orrsövényferdülés enyhébb esetben nem okoz tüneteket, de középsúlyos vagy súlyos állapotban nagyon sok kellemetlenséget válthat ki.

Az alábbi panaszok esetén gyanakodhatunk orrsövényferdülésre:

• Nehezített légzés: Csökkent légáramlat az egyik orrlyukon, súlyosabb esetben mindkettőn.

• Gyakori fejfájás: Az elégtelen légzés, illetve légáramlás következménye.

• Orrdugulás: Gyakran csak az egyik orrjáratot érinti, de állandó jelleggel megfigyelhető, megfázás vagy allergia esetén pedig súlyosabbá válhat, több kellemetlenséget okozhat.

• Hangosabb légzés (stridor): A ferde orrjáratok módosítják a légáramlást, ami hangosabb, sípoló, ziháló légzést idézhet elő – különösen alvás közben.

• Horkolás: A hangosabb légzés egy következő szintje, ha a páciens alvás közben horkol.

• Orrvérzés: A torzulás hatására az orrsövény felszíne kiszáradhat, ami növeli az orrvérzés kialakulásának a kockázatát.

• Krónikus arcüreggyulladás: Mivel akadályt képez az orrban, az elváltozás növeli a krónikus arcüreggyulladás kialakulásának az esélyét.

• Alvási apnoé: A megfelelő légzésminőség nemcsak napközben, hanem éjszaka is fontos, ezért nagy odafigyelést igényel, ha alvási apnoé vagy más alvásproblémák alakulnak ki az orrsövényferdülés hatására.

Mikor forduljunk orvoshoz orrsövényferdüléssel?

Minden esetben fül orr gégészeti szakvizsgálat javasolt, ha a páciens feltételezett orrsövényferdülés miatt már a hétköznapokat is befolyásoló légzészavart és alvászavart tapasztal.

Külön eljárásmód kapcsolódik azonban a sérülés hatására kialakuló orrsövényferdüléshez. Ha az orrot nagyobb fizikai sérülés érte, az orrsövény pedig súlyosan elmozdult vagy eltörött, az minden esetben sürgősségi kezelést igényel.

Mivel az enyhébb orrsövényferdülés is okozhat hosszabb távon súlyos szövődményeket, illetve panaszokat, ezért prevenciós jelleggel nem árt egy-két évente részt venni egy átfogó fül-orr-gégészeti rutinvizsgálaton, amivel idejekorán feltárhatók a kezdődő elváltozások.

Hogyan állapíthatjuk meg otthon, hogy orrsövényferdülésünk van?

Az enyhébb orrsövényferdüléseket gyakorlatilag nem lehet otthoni körülmények között feltárni, de a nagyobb elváltozásokra több módszer is van.

A legegyszerűbb, ha megkérünk valakit, hogy nézzen bele az orrunkba vagy készítsen róla egy fényképet a telefonjával. Ha azt látja, vagy a felvételen egyértelmű, hogy a két orrlyuk mérete jelentősen különbözik, akkor az ferde orrsövényre utal.

Természetesen egy hatékony önvizsgálati módszer is létezik az orrsövényferdülés otthoni felismerésére. Ehhez a következőket tegyük:

• Fogjuk be az egyik orrlyukat.

• Lélegezzünk teljesen átlagosan, és figyeljük meg, hogy érzünk-e akadályokat a légáramlásban (esetleg megfigyelhető sípolás, hangos légzés).

• Ismételjük meg ezt a másik orrlyukkal is.

• Ha valamelyik orrlyukon nehezen lélegzünk – esetleg mindkettőnél akadályozott a légáramlás –, feltehetően orrsövényferdülésünk van, ezért forduljunk mielőbb fül-orr-gégészhez.

Mi okozza az orrsövényferdülést?

Az orrsövényferdülés összességében három okból kifolyólag tud kialakulni, amelyek a következők:

• Veleszületett állapot: Alapvetően ritka eset, de előfordulhat, hogy valakinél az orrsövényferdülés egy veleszületett állapot, vagyis a kisbaba már ilyen rendellenességgel jön a világra.

• Fejlődési rendellenesség: Az orrsövényferdülés a szaglószerv fejlődésének egyfajta velejárója is lehet. Az orr növekedésével ugyanis az elválasztó porcos-csontos lemez is növekszik, és közben valamelyik oldalra eldőlhet, meghajolhat.

• Sérülés hatása: Különösen gyakori, hogy az orrsövény elferdülését valamilyen külső trauma idézi elő. Könnyedén előfordulhat kontaktsportolóknál, de balesetek velejárója is lehet.

Hogyan diagnosztizálható az orrsövényferdülés?

Az orrsövényferdülés diagnózisát minden esetben fül-orr-gégész szakorvos végzi. A diagnosztika folyamata a legtöbbször a következő:

Anamnézis

Az anamnézis részeként a fül-orr-gégész meghallgatja a páciens tüneteit, és célzott kérdéseket tesz fel, hogy kizárjon más betegségeket, vagy egyéb elváltozásokat.

Fontos részlet a panaszok mellett azok gyakorisága, időtartama és jellegzetessége, az esetleges alvási problémák megjelenése, a horkolás, a légzési nehézségek, valamint a különféle arcüregi betegségek, illetve az orrdugulás előfordulása.

Fizikai vizsgálat

A tünetek feltárása után a fül-orr-gégész egy orrspekulum segítségével fizikai vizsgálatot végez. Az eszközt óvatosan az orrnyílásba helyezi és szétnyitja az orrlyukat, hogy feltérképezhesse annak belső anatómiáját.

Az orrsövény elferdülése ilyenkor szabad szemmel látható, mértéke könnyedén meghatározható, akárcsak a kapcsolódó kezelési lehetőségek.

Hogyan kezelhető az orrsövényferdülés?

A kezelés tekintetében az orrsövényferdülés mindig páciens- és állapotfüggő. Az elváltozás mindaddig nem igényel beavatkozást, amíg nem okoz tüneteket.

Fontos azonban, hogy panaszok jelentkezésekor sem kell kétségbe esni, hiszen az enyhébb esetek gyógyszerrel kezelhetők, a műtéti beavatkozás csak a legsúlyosabb elváltozásoknál indokolt.

Az orrsövényferdülés gyógyszeres kezelése

A gyógyszerek jellemzően tüneti kezelést biztosítanak az orrsövényferdüléstől szenvedő páciensek számára. Ma már nagyon sok hatásos, többségében vény nélkül kapható készítmény is elérhető ehhez.

A leggyakrabban az orrdugulás ellen kell hatékony készítményt alkalmazni – lehetőleg szteroidos orrsprayt és nem függőséget okozó nyálkahártya lohasztókat –, de a kezelést sok esetben antihisztaminokkal is kiegészítik az orvosok.

Az orrsövényferdülés műtéti kezelése

Amikor az orrsövényferdülés tünetei már nagyon súlyosak, légzési nehézségeket idéznek elő, gyakorivá válnak az arcüreggyulladások és rendszeresek az alvási problémák, akkor műtéti beavatkozásra lehet szükség.

Az egyik leggyakoribb módszer ehhez a septumplasztika. Lényege, hogy a sebész átalakítja az orrsövényt, így eltávolíthat- vagy szükség szerint hozzáadhat részeket. A beavatkozás általában járóbetegellátásban elvégezhető, és a tünetek gyors, illetve tartós kezelésével jár.

Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen orrsövényferdülésnek? 

A legtöbb fül-orr-gégészeti betegséghez hasonlóan a kezeletlen orrsövényferdülés is okozhat szövődményeket. Nem minden esetben, de hosszabb távon nagy valószínűséggel, sőt mi több, gyakran a súlyosabb tünetek már önmagukban szövődménynek tekinthetők.

A legtöbbször a következő szövődményekkel számolhatunk kezelés hiányában:

• Krónikus arcüregproblémák.

• Alvási apnoé.

• Horkolás.

• Hangos, ziháló légzés.

• Tartós orrdugulás.

• Gyakori orrvérzés.

• Szájszárazság (ami fogászati problémákat okozhat).

Hogyan előzhető meg az orrsövényferdülés?

Mivel sokan eleve orrsövényferdüléssel születnek, illetve a szaglószerv természetes növekedésével is kialakulhat, ezért a kérdéses elváltozás megelőzésére nem létezik hatékony módszer.

Amennyiben nincs orrsövényferdülésünk, de például sportolunk vagy más balesetveszélyes hobbit űzünk, akkor mindig gondoskodjunk a megfelelő védőfelszerelés használatáról, mert az orr könnyedén sérül, és a traumák többsége érinti az orrsövényt is.

Gyakran ismételt kérdések

A szaglásra is kihat az orrsövényferdülés?

Enyhébb esetekben nem, a súlyosabb orrsövényferdülés azonban csökkentheti a szaglás képességét.

Fáradékonyságot is okozhat az orrsövényferdülés?

Mivel súlyosabb esetekben szűkíti a légutakat, hatással lehet az alvás minőségére, így a páciensek gyakran tapasztalhatnak fáradékonyságot.

Műtét nélkül is lehet tartósan gyógyítani az orrsövényferdülést?

Az orrsövényferdülésnél a gyógyszeres kezelés csak a tüneteket enyhíti, illetve szorítja a háttérbe, de nem gyógyítja a betegséget. Amennyiben valakinél súlyosabb panaszokat okoz, csak a műtét jelenthet tartós megoldást.

Milyen hosszú a műtét utáni gyógyulási idő?

Ez páciensenként eltérő, de általában legalább 7-10 nap pihenőt igényel. Ennyi idő alatt a műtét utáni esetleges kellemetlenségek teljesen eltűnnek, és a páciens visszaállhat dolgozni.

Marad-e látható nyoma az orrsövény műtétnek?

Mivel nem az arcon, hanem az orr belsejében végzik, a műtétnek semmilyen látható vagy maradandó nyoma nem marad. Nagyon ritkán az orr formája kicsit megváltozhat, de a legtöbbször ez előnyös változás, hiszen a ferdült orr kiegyenesedik a plasztikázott orrsövény miatt.

Újra elferdülhet egy műtéttel helyreállított orrsövény?

Ritka eset, de amennyiben az orrot újabb sérülés éri, az orrsövény ismét elferdülhet. Küzdősportolóknál nagyon gyakori eset.

Gyermekeknél is elvégezhető a műtét?

Nem javasolt, de előfordulhatnak olyan súlyos esetek, amikor indokolt a beavatkozás.

Okozhat gyakoribb légúti megbetegedést az orrsövény ferdesége?

Igen, ugyanis az orrszellőzés ilyenkor drasztikusan leromlik, a természetes védekező- és öntisztuló mechanizmusokkal együtt, ezáltal könnyebben kialakulhatnak gyulladások az orrban és a melléküregekben.

A hangképzésre is hatással van a betegség?

Súlyosabb esetekben előfordulhat, de nem jellemző. A jelentős mértékben eldeformálódott orrsövény előidézhet orrhangot.

Van alternatív gyógymódja az orrsövényferdülés kezelésének?

Hatékony nincs, a fül-orr-gégészeti kezelések az egyetlen alternatívák ahhoz, hogy a tünetek tartósan mérsékelhetők legyenek. Egyedül a tengervizes orrspray használata lehet enyhébb esetekben hatékony az orrdugulás tüneti kezelésére, az ugyanis nem okoz függőséget.