📍1096 Budapest Haller utca 23-25/B. ✉️  hello@hallermedical.hu    📞  +36 20 2323 252

Az Ön egészsége a mi sikerünk!

Keresés
Close this search box.
   Olvasási idő:  6 perc

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is növekvő tendenciát mutatott a szamárköhögéses megbetegedések száma. Míg 2023-ban szinte egyáltalán nem volt jelen hazánkban ez a betegség, addig 2024-ben több száz esetet regisztrált a járványügyi hatóság.

Vészhelyzetről vagy járványról még nem beszélhetünk, de mivel a szamárköhögés akár nagyon súlyos állapotokat is előidézhet, fontos tisztában lenni azzal, milyen tüneteket produkál, hogyan ismerhető fel és miként szűrhető ez a betegség.

A legnagyobb veszélye ugyanis, hogy kezdetben egy ártatlannak tűnő megfázásnak mutatja magát, a súlyosabb panaszok csak később jelentkeznek, de közben a hordozó szinte mindvégig fertőzőképes.

Hogy mit nevezünk szamárköhögésnek, egyáltalán milyen panaszokat okoz? Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót, miközben külön figyelmet szenteltünk a szamárköhögés szűrésére is.

Mi okozza a szamárköhögést?

A szamárköhögés hátterében minden esetben bakteriális fertőzés áll. A Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok idézik elő. A szervezetbe jutva megtámadják a légutak csillós hámszöveteit, amelyek normál esetben elsődleges védelmi vonalként funkcionálnak.

A nyálkahártyán megtelepedő baktériumok szaporodásnak indulnak és méreganyagokat termelnek. Ezek nemcsak a légutak irritációját idézik elő, de kellemetlen gyulladás is kíséri jelenlétüket.

Emiatt nagy mennyiségű, sűrű és ragadós váladék keletkezik, amely nehezen szakad fel, folyamatos irritációt okoz, szűkíti a légutakat, ami kellemetlen panaszok sokaságát idézheti elő.

Szamárköhögés tünetei, kezelése

Hogyan terjed a szamárköhögés?

Mivel a szamárköhögés egy bakteriális fertőzés, ezért nagyon gyorsan tud terjedni légúti megbetegedésekkel, köhögéssel vagy tüsszentéssel, de elegendő lehet csak megérinteni egy olyan tárgyat, amivel korábban fertőzött személy érintkezett.

A betegség főleg a legintenzívebb szakaszában fertőz, de már enyhe tüneteket produkáló szamárköhögéses esetek is terjeszthetik a kórokozókat, emiatt pedig  kiemelkedő figyelmet kell szentelni a prevencióra, a megfelelő higiéniára.

Kikre jelent különösen nagy veszélyt a szamárköhögés?

A szamárköhögést bárki elkaphatja. Kortól és nemtől függetlenül megbetegedhetnek az emberek, azonban a legnagyobb veszélyben a csecsemők, a kismamák és a legyengült immunrendszerrel rendelkezők vannak.

Esetükben kiemelt figyelmet igényel az őszi-téli időszak, és javasolt megtenni minden óvintézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzést. Legyen szó szájmaszk viseléséről vagy a családtagok szamárköhögés szűréséről, a prevenció kiemelkedően fontos.

Milyen tünetei vannak a szamárköhögésnek?

A szamárköhögés tüneteit alapvetően meghatározza, hogy a páciens a fertőzés melyik fázisában tart. Érdekessége, hogy a betegség kezdetén nagyon enyhe, mondhatni kisebb megfázásra emlékeztető panaszokat okoz, később viszont ezek egyre súlyosabbá válnak.

A szamárköhögés korai tünetei

Az első napokban a szamárköhögés könnyedén összetéveszthető egy általános felsőlégúti megbetegedéssel, egy megfázással. Kisebb orrfolyást és orrdugulást idéz elő, méghozzá gyenge köhögés társaságában.

Általános azonban, hogy a panaszokat a legtöbbször nem kíséri kínzó torokfájás, sőt láz vagy hőemelkedés sem. Ez az időszak gyakran két hétig is elhúzódhat, miközben a baktériumok elszaporodnak a szervezetben.

A szamárköhögés tünetei a legintenzívebb szakaszban

Legkésőbb a második hét után a szamárköhögés tünetei nagyon jellemzővé válnak. Az egyik legismertebb a rendkívül intenzív, gyakran fuldokló, ugató köhögés, ami éjszakánként akár rohamokban is kínozhatja az érintettet.

Nem ritka, hogy a köhögés annyira intenzív, hogy emiatt öklendezés, hányás alakul ki, amihez folyamatos fáradtság, gyengeség társul. Utóbbit fokozza, hogy az állandó köhögés miatt alvási nehézségek alakulnak ki, ami akár napokig is elhúzódhat.

Csecsemőknél gyakori panasz a szamárköhögés legintenzívebb szakaszaiban a száj körüli kékes vagy szürkés elszíneződés. Esetükben a köhögési rohamot légzési nehézségek, akár légzéskimaradás is kísérheti.

A köhögési rohamot követően a légzés ismételt beindulását egy jellegzetes hang kíséri, ami a szamarak üvöltéséhez hasonlít, innen eredeztethető a betegség elnevezése is.

A szamárköhögés tünetei az oldódási fázisban

Hogy a szamárköhögés intenzív szakasza mennyire húzódik el, az minden esetben páciensfüggő. Valakinél néhány napig tart, másoknál akár egy hétig vagy még tovább is megmaradhatnak a súlyosabb tünetek.

A gyógyulás azonban minden esetben lassú, így a betegségnek van egy oldódási fázisa, amikor a páciens még mindig sokat köhög, de a rohamok és az ezzel járó kellemetlenségek eltűnnek.

Szamárköhögés szűrés: honnan tudhatjuk, hogy betegek vagyunk?

Mivel egyre több fertőzöttet regisztrálnak az országban, a Haller Medical magánrendelő az elsők között indította el szamárköhögés szűrését, aminek köszönhetően teljes bizonyossággal lehet feltárni a betegséget kiváltó kórokozó jelenlétét a szervezeten belül.

Több lehetőséget is kínálunk arra, hogy a páciensek megbizonyosodhassanak állapotukról:

  • magánrendelőnkben elérhető az általános, szakasszisztensek által végzett PCR alapú szamárköhögés szűrés;
  • ezen felül fül-orr-gégészeti szakvizsgálat részeként, mint kiegészítő szolgáltatás;
  • de a betegség szűrése laborvizsgálati keretek között is elvégezhető.

Mivel a szamárköhögés a statisztikák szerint folyamatosan terjed, és különösen veszélyes az újszülöttekre nézve, ezért javasoljuk a szamárköhögés elleni védettség ellenőrzését is.

Magánrendelőnkben természetesen erre is van lehetőség laborvizsgálati keretek között az IgG (Immunglobulin G) szint ellenőrzésével.

A szamárköhögés diagnózisához képalkotó diagnosztikára is szükség lehet

Bár a szamárköhögés nagyon jól feltárható az orr és a torok hátsó részéből vett váladékminta alapján, illetve kiegészítő laborvizsgálattal, azonban bizonyos esetekben képalkotó diagnosztikára is szükség lehet ehhez.

A szamárköhögés diagnózisát így sok esetben meg kell támogatni egyszerű mellkasröntgennel, vagy a kérdéses területre irányuló CT-vizsgálattal, hiszen ezek a módszerek segítenek a kapcsolódó elváltozások feltárásában.

Szamárköhögés elleni oltás: a leghatékonyabb megelőzés, de ismétlésre lehet szükség

A betegség megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a szamárköhögés elleni oltás.

Mint köztudott, Magyarországon ez a vakcina a kötelező védőoltások közé sorolható, azaz gyerekkorban kombinált oltásként mindenki megkapja, sőt a megfelelő védelem kialakulása érdekében a gyermekek több adag vakcinát is kapnak.

A jelenlegi oltási rend alapján a kombinált oltásra 2-, 3-, 4 és 18 hónapos korban kerül sor, majd 6 évesen és 11 évesen is történik egy ismétlés, ezt követően azonban már nincs szamárköhögés elleni oltás, legfeljebb fakultatív módon.

A javaslat szerint az oltás ismétlése legalább 10 éves ciklusokban javasolt a felnőttek számára, ami azt jelenti, hogy 21 éves kor felett mindenkinek ajánlott egy szamárköhögés elleni oltás.

Különösen javasolt az emlékeztető vakcina a következő esetekben:

  • ha egészségügyben vagy nagy közösségben dolgozunk;
  • ha gyermekvállalás előtt állunk;
  • vagy a terhesség 16. és 32. hete között járó kismamák vagyunk (ebben az esetben a közeli családtagok oltása is javasolt).

A szamárköhögés kezelése

A szamárköhögés kezelése kapcsán az első és legfontosabb dolog, hogy már a legelső tünetek észlelésekor forduljunk orvoshoz. A korai diagnózis ugyanis lehetővé teszi a tünetek súlyosbodásának és a szövődmények kialakulásának megakadályozását.

Mivel kezdetben nagyon általános panaszok jelzik a betegséget, a fentiekben bemutatott szűrővizsgálatok bizonyos esetekben életmentők lehetnek, de mindenképpen segítenek abban, hogy a súlyosabb panaszok elkerülhetők legyenek.

A szamárköhögés antibiotikummal kezelhető a leghatékonyabban

A kezelés szempontjából a célzott antibiotikumos kúra korai stádiumban nagyon fontos. Ha a szűrővizsgálat pozitív eredménnyel zárult szamárköhögésre, a megfelelő készítménnyel jó eséllyel elkerülhető, hogy a páciens a második stádiumba lépjen.

Előrehaladott állapotban azonban az antibiotikum már nem alkalmas a kezelésre, ilyenkor jellemzően már csak a tünetek enyhítésére van lehetősége az orvosoknak.

Az erős immunrendszer is fontos a szamárköhögés leküzdésében

Minél erősebb immunrendszerrel találkozik a szamárköhögést kiváltó baktérium, annál valószínűbb, hogy a kórlefolyás gyors lesz. Az immunerősítés elkezdése soha nem késő, azonban vannak még olyan praktikák, amelyek elősegíthetik a gyógyulást.

Ilyen például a hidegpárásítás, hiszen a levegő nedvességtartalma csökkentheti az irritációt, a köhögés intenzitását, sőt a légutakban lerakódott váladék felszakadását is.

A vény nélküli köhögéscsillapítók általában nem túl hatékonyak, így adagolásuk nem javasolt, ellenben a légutak átjárhatóságát segítő gyógyteák – például a kakukkfű – vagy az inhalálás segíthet.

A szamárköhögés nagyon igénybe veszi még a felnőtt szervezetet is, ezért elengedhetetlen, hogy a fertőzés leküzdéséhez a páciens minél többet pihenjen.

Milyen szövődményekkel járhat a szamárköhögés?

Erős immunrendszer mellett a szamárköhögés csak nagyon ritkán idéz elő szövődményeket. Általában a csecsemők vannak a legnagyobb veszélyben, különös tekintettel azokra, akik nem kaptak védőoltást vagy édesanyjuk nem vette fel az ismétlő vakcinát.

Esetükben ritkán, de előfordulhat szövődményként tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás vagy görcsös rohamok. A szamárköhögés kórlefolyása a modern orvostudománynak köszönhetően már ritkán végződik halálesettel a csecsemőknél.

Amennyiben felnőttek vagy nagyobb gyermekek kapják el a betegséget, általában az intenzív köhögőrohamokból kifolyólag alakulhatnak ki szövődmények, így például rövid légzésleállás, bordatörés, sérv vagy a végbél előesése.

Krupp vagy szamárköhögés?

Gyakran említik egy lapon a kruppot és a szamárköhögést, holott a két betegségnek azon túl, hogy hasonló tüneteket produkálnak, nincs közük egymáshoz.

Amint fentebb is leírtuk már, a szamárköhögést baktériumfertőzés idézi elő, nagyon gyenge tünetekkel indul, majd a kórokozók elszaporodását követően súlyos köhögőrohamokkal jár.

Ezzel szemben a kruppot jellemzően vírusos megbetegedés okozza, aminek hatására a légutak, a légcső gyulladása lép fel. A felszínükön található nyálkahártya emiatt annyira megduzzadhat, hogy részleges vagy teljes elzáródást idézhet elő.

Nagyon jellegzetes, ugató száraz köhögés kíséri, méghozzá akadályozott, sípoló belégzéssel, szapora pulzussal. A panaszok általában vírusos náthához kapcsolódóan jelentkeznek, és gyakran egyik pillanatról a másikra fordulnak elő.

Míg a szamárköhögés az év minden időszakában megjelenhet, a krupp főként a késő őszi időszaktól kora tavaszig jellemző, amikor a hideg időjárás miatt gyakoribbak a vírusfertőzések.

Ezen felül a szamárköhögés ritkán igényel sürgősségi beavatkozást, azonban a krupp tüneteinek észlelésekor elengedhetetlen mentőt hívni vagy háziorvos segítségét kérni.