A vállfájdalom a modern életmód gyakori velejárója. A kevés testmozgás vagy az ülőmunka hatására ugyanis sokszor alakulnak ki a vállhoz kapcsolódó panaszok, amelyeket nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is megtapasztalhatják.
Egy az egész családot érintő problémáról van szó, ami a legtöbbször csak időszakos jelleggel bukkan fel – hiszen a megerőltetés vagy egy rossz ágymatrac is állhat a háttérben –, tartós fennállása azonban minden esetben alaposabb ortopédiai szakvizsgálatot igényel.
Az ortopédia foglalkozik ugyanis a térd, a könyök és a gerinc mellett a váll akut-, illetve krónikus panaszainak feltárásával is, hiszen a kapcsolódó elváltozások minden esetben célzott kezelést vagy beavatkozást igényelnek.
Hogy milyen okai lehetnek a vállfájdalomnak? Miként kezelhető és előzhető meg? Aktuális szakmai cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat!
A váll egy nagyon összetett ízület
A vállfájdalmak hátterének megismeréséhez elengedhetetlen, hogy alaposabban is megismerjük a kérdéses testrész tulajdonságait, hiszen anatómiailag nagyon sokan nem tudják, hogy a váll egy összetett ízület, ami gyakran minden probléma forrása.
A vállhoz ugyanis nemcsak maga a vállöv tartozik, hanem rengeteg ízület, szalag, sőt izom szövevényes munkája biztosítja, hogy karjainkat ilyen sokoldalúan tudjuk mozgatni, illetve használni a hétköznapok során.
Mindennek ráadásul olyan csontok biztosítják a hátteret (kulcscsont, lapocka és felkarcsont), amelyekre más testrészek is jelentős hatást gyakorolnak, ezért van az, hogy a vállfájdalom okait nem minden esetben kell lokálisan keresnünk.
Kevesen tudják, de az emberi testen a vállízület képes biztosítani a legnagyobb mozgástartományt, így valamennyi irányba könnyedén, fájdalom nélkül mozdítható, munkáját pedig összetett izomzat támogatja meg, de a súrlódás megelőzését szolgáló nyáktömlőt is ki kell emelni a sorból.
Mivel egy komplex ízület, ezért a kapcsolódó problémái általában hosszabb ideig fennállnak, gyulladásai nehezen mérséklődnek, ezért a nem múló vállfájdalmak esetén érdemes mielőbb szakorvosi segítséget kérni, hiszen magától a legtöbbször nem gyógyul.
A megfelelő terápiával és beavatkozással azonban ma már a legtöbb vállfájdalom nagyon jól kezelhető. Ehhez azonban elengedhetetlen ismerni a kapcsolódó tüneteket, illetve azt, hogy pontosan milyen elváltozás áll a háttérben.
A vállfájdalom típusai és kísérőtünetei
Mivel a vállfájdalom önmagában egy tünet, ezért nem sorolhatók fel hozzá olyan panaszok, mint a legtöbb betegséghez. Típusait és kísérőtüneteit azonban érdemes megismerni, hiszen vannak olyan jelenségek, amelyek alapján sokan egyáltalán nem is gondolnának vállproblémákra.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vállfájdalom jellegét alapvetően meghatározzák a háttérben álló elváltozások. Ha kisebb a baj, a váll fájdalma jellemzően tompább, esetleg kisugárzik valahová vagy csak a kar bizonyos mozdulatai váltják ki.
Általában nagyobb problémára enged következtetni az, ha a vállfájdalom erős nyilallással rendelkezik, befolyásolja az ízület mobilitását, mozgáskorlátozottságot, kötöttséget idéz elő, illetve más testrésszel – így például lapockával – együtt jelentkezik.
Csak kevesen tudják, de a vállfájdalom tünetei között zsibbadás is előfordulhat. Sokan gerincpanaszokra gondolnak, ha a karok, a kezek vagy az ujjak zsibbadnak, holott a váll ízületeinek elváltozásai is állhatnak a háttérben.
Még kevesebben ismerik a vállproblémák kísérőtünetei kapcsán a csípőhöz kötődő fájdalmakat. A fasciavonalak miatt márpedig előfordulhat, hogy a váll a csípő irányába sugárzó fájdalmakat produkál.
A vállfájdalom okai
Mivel összetett ízület, ezért a vállfájdalom hátterében számos elváltozás meghúzódhat, így gyulladások, meszesedések, kopások, de akár még konkrét sérülések is kiválthatják. Lássuk ezek közül a legáltalánosabbakat:
Gyulladások
A tartós vállfájdalmak hátterében általában gyulladásos képletek húzódnak meg. Különösen a középkorú emberek körében nagyon gyakori például a vállízület gyulladása, ami általában már egy dominó-effektus sokadik állomása.
A vállízületi gyulladás ugyanis általában az ízületek folyamatos túlterheléséből, valamint az izomzat közelében, a nyáktömlők környékén előforduló meszes lerakódásokból fakadhat.
Tévhit, hogy csak felnőtteket és nehéz fizikai munkát végző embereket érinthet, a rendszeresen sportoló gyerekek körében egyaránt kialakulhat ilyen típusú gyulladás.
Ha vállfájdalomról van szó, akkor feltétlenül beszélnünk kell még a nyáktömlőgyulladásról vagy más néven bursitisről. Az ilyen típusú gyulladás jellemzően a folyamatos súrlódások következtében alakul ki.
Ilyenkor a karok emelésekor az ínak érintkeznek egymással, illetve a lapocka és a felkar csontjával, amelyek képesek összenyomni őket. A panaszok különösen a kar felemelésekor érezhetők, de oldalfekvésben is okozhatnak kellemetlenségeket.
Amennyiben nyáktömlőgyulladás alakul ki, a betegséget a vállak duzzanata, valamint kellemetlen égő érzése is kísérheti. Gyakori ilyenkor az erőteljes, kínzó fájdalom, ami csak célzott orvosi kezelés hatására enyhül.
Sérülések
A vállfájdalmakat természetesen sérülések is kiválthatják. Az egyik leggyakoribb ezek közül az úgynevezett rotátorköpeny sérülés.
Ennek a hátterében a legtöbbször a vállhoz kapcsolódó ín és ínhüvely gyulladása húzódik meg, de súlyosabb esetekben az ín vagy az izom – esetenként mindkettő – részleges, illetve teljes szakadása miatt is kialakulhat.
Azért jelentős probléma, mert a rotátorköpeny a vállízület egyik legfontosabb izomcsoportja, ami a stabilizálásért felelős.
A sérülések kapcsán mindenképpen meg kell még említenünk a túlerőltetésből fakadó vállfájdalmakat. Ez a kellemetlenség gyerekeket és felnőtteket egyaránt érinthet, ha a kapcsolódó ízületek és izmok indokolatlanul nagy erejű nyomóhatás alá kerülnek.
A probléma forrása gyakran a bemelegítés hiánya a sporttevékenységek előtt, vagy súlyzós edzések során a túl nagy súly, esetleg a normál súly helytelen fej fölé emelése.
Ilyenkor az ízületek túlterhelődnek, ami eleinte tompa fájdalommal, majd később azok fokozódásával jár, és különösen nagy kellemetlenséget okoz a kéznek a fej fölé történő emelése.
Meszes lerakódások, kopások
Ha nem vagyunk sportolók, súlyemelők, fizikai munkások vagy nem használjuk indokolatlanul sokat a vállainkat, akkor is megtapasztalhatjuk 40-50 éves kor fölött a kapcsolódó ízület fájdalmát.
Ennek a hátterében általában a meszes lerakódások, valamint a különféle kopások állnak, hiszen 40 éves kor fölött az ízületi porcok anyagcseréje megváltozik, a mészkristályok könnyebben épülnek, de nehezebben bomlanak le, ami meszes plakkok lerakódását idézi elő.
Ugyanez mondható el az ízületi kopásokról is, amelyek egy bizonyos kor után érezhetővé válnak, és fájdalmassá, nehézkessé teszik a váll mozgatását.
A lerakódások és a kopások egyaránt erős vállfájdalmakat idézhetnek elő, sokszor hirtelen mozdulat után jelentkeznek, és 3-4 hét után gyakran maguktól enyhülhetnek, de súlyosabbá is válhatnak, a mozgás jelentős beszűkülését idézve elő.
Mozgáshiány, ülőmunka, rossz testtartás
Természetesen nemcsak maradandó sérülésekkel vagy elváltozásokkal találkozhatunk a vállfájdalom okai között. Előfordulhat, hogy gyakran életmódbeli sajátosság idézi elő a problémát, mint amilyen a mozgáshiány, az ülőmunka, a rossz testtartás vagy az ebből fakadó gerincferdülés.
Ezek a tevékenységek, illetve szokások ugyanis rendkívül rossz hatással vannak a test valamennyi izmára, és a gerinc túlterhelődésén keresztül az ülőmunka vagy a rossz testtartás például a vállak fájdalmát is előidézhetik.
Ajánlott odafigyelni ezekre a problémákra, hiszen amennyiben tudunk tenni ellenük, akkor prevenciós jelleggel nagyon sok kellemetlenségtől, fájdalomtól, illetve komolyabb beavatkozástól is megkímélhetjük majd magunkat.
Ehhez gyakran elegendő csak odafigyelni a mindennapi testmozgásra, eljárni gyógytornára, hetente legalább egyszer gyógymasszázsra és kellemetlenségeink könnyedén enyhíthetők lesznek.
Stressz
Sokak számára meglepő lehet, de a stressz az egyik legaljasabb állapot, ami a szervezetünket sújthatja. Nem véletlenül nevezik csendes gyilkosként, hiszen az állandó mentális feszültség hatására egy sor fizikai tünet és elváltozás alakulhat ki.
Tanulmányok igazolják például, hogy stressz hatására az emberi izmok és ízületek megfeszülnek, az izomtónusok keményebbé válhatnak, és terhelés hatására megfájdulhatnak, sérülést szenvedhetnek.
Emiatt sokan tapasztalnak vállfájdalmakat a stresszesebb időszakokban, ami rendszerint magától elmúlik, amint a páciens túllendült ezen az állapoton.
A vállfájdalom kezelése
Amennyiben szűnni nem akaró vagy egyre súlyosabb tüneteket produkáló vállfájdalomtól szenvedünk, elkerülhetetlen orvoshoz fordulni.
Amint ugyanis a fentiekből már kiderült, a problémát nagyon sok elváltozás kiválthatja, ezért a pontos diagnózis elkerülhetetlen a megfelelő terápiához.
A vállfájdalom gyógyszeres kezelése
A vény nélkül kapható fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerek, illetve krémek a legtöbbször csak átmeneti enyhülést hoznak, a modern orvostudomány azonban már rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek tartós megoldást jelenthetnek.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni azonban, hogy a fájdalmat kiváltó okok alapvetően befolyásolják a probléma kezelhetőségét. Néhány vényköteles készítménnyel a gyulladások például jól gyógyíthatók, azonban sokszor a gyógyszer nem elegendő ehhez.
Sok esetben szükséges más terápiákkal kiegészíteni a kezelést, sőt súlyosabb esetben injekciós kúrára van szükség, amivel a megfelelő hatóanyagokat közvetlenül a fájdalmat kiváltó elváltozáshoz lehet fecskendezni
Gyógytorna
Néha önmagában is elegendő, de súlyosabb vállfájdalmaknál a gyógyszeres terápia kiegészítéseként alkalmazzák a gyógytornát.
A megfelelő gyógytornász segítségével nagyon jól helyreállíthatók a sérült vállízületek és vállizmok is. Ehhez nincs szükség másra, csak a megfelelő gyakorlatok helyes elsajátítására és gyakorlására.
A módszerrel a páciens felgyorsíthatja a gyógyulást és visszanyerheti a teljes mozgásfunkciót. Tudni kell továbbá, hogy a gyógytorna a súlyosabb állapotok megelőzésében is segíthet, így prevenciós jelleggel egyaránt érdemes alkalmazni kezdődő vállfájdalmaknál.
Manuálterápia
A manuálterápia sokban hasonlít a gyógytornához, de itt nem szükséges elsajátítani a gyakorlatokat, illetve egyedül alkalmazni őket, a kezeléseket minden esetben manuálterapeuta végzi.
Az ilyen típusú terápiák során célzott fogásokkal és mozdulatokkal a terapeuta képes hatni a váll izmaira és ízületeire. Fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatása is van, miközben javítja a mozgástartományt.
A pácienseknek semmilyen kellemetlenséget nem okoz, a legtöbben inkább kellemesnek tekintik a manuálterápiát, hiszen közben a görcsös, megfeszült izmok is ellazulnak, ami nemcsak testileg, hanem lelkileg is előnyös lesz.
A vállfájdalom megelőzése
Vállaink egészségéért nagyon sokat tehetünk mi magunk is. Amennyiben volt már korábban probléma ezzel az ízülettel, vagy hajlamosak vagyunk a vállfájdalomra, akkor érdemes alaposabban is megismerkedni a megelőzés lehetőségeivel.
Hasznos gyakorlati tanácsaink a következők:
- Tartsuk fenn vállunk és karjaink megfelelő fizikai állapotát rendszeres testmozgással és testedzéssel. Az erős izmok és ínak, valamint azok folyamatos nyújtása sokat segít a vállfájdalom megelőzésében.
- Mivel a vállfájdalom mögött gyakran a nem megfelelő testtartás áll, ezért fontos odafigyelni erre, méghozzá ülő- és fizikai munka esetén egyaránt.
- Ha ülőmunkát végzünk, figyeljünk oda rá, hogy rendszeresen tartsunk szünetet, mozgassuk át a karokat (is), a számítógép billentyűzetét pedig úgy helyezzük el, hogy a vállat ne kelljen se emelni, se lógatni a gépeléshez.
- Fizikai munkásként elengedhetetlen, hogy csökkentsük a vállízület túlterhelését, a nehéz dolgok hirtelen emelését, nagyobb súlyok mozgatása előtt pedig mindig melegítsük be az ízületeket.
- Gyakori vállfájdalom esetén ajánlott a hétköznapi használati tárgyakat elérhető magasságban hagyni, hogy ne kelljen magasra nyúlni, magasról leemelni őket, hiszen az ilyesmi rendszerint rossz mozdulatokat eredményezhet.