A várandósgondozás vagy más néven terhesgondozás célja, hogy a terhesség 9 hónapja alatt a kismama és a kisbaba egészsége folyamatosan ellenőrizhető, követhető legyen.
Segítségével megakadályozhatók a különböző fejlődési rendellenességek, idejekorán kiszűrhetők a genetikai problémák, sőt felismerhetők olyan szövődmények, amelyek akár terhességi vagy szülési komplikációkhoz vezethetnek.
Személyre szabott gondozási terv a Haller Medical szakértőivel
A Haller Medical magánrendelőben szakképzett, nagy tapasztalattal rendelkező szülész-nőgyógyászok biztosítják a várandósgondozást.
Kiemelt célunk, hogy biztosítsuk a 9 hónap alatt, illetve az azt követő 6 hétben (postpartum időszak) az anya és magzata teljes körű biztonságát.
Ebben kiválóan képzett, és a várandósgondozásban, valamint a szülészetben nagy tapasztalattal bíró kollégáink segítenek Önnek.
A várandósgondozás azon túl, hogy törvényileg szabályozott, leginkább a kismama és a kisbaba állapotának követése miatt a legfontosabb:
A magzat egészsége: Az ultrahangos vizsgálatok, a laboreredmények és a különféle szűrések lehetőséget adnak arra, hogy időben feltárják a magzat esetleges fejlődési vagy genetikai rendellenességeit.
A magzat növekedése: Szintén a fentiekben említett vizsgálatok biztosítják annak az ellenőrzését is, hogy a magzat egészségesen növekedik, szervei pedig a korának megfelelően fejlődnek.
Az anya egészsége: A kismama állapota alapvetően befolyásolja a magzati fejlődést, ezért lényeges rendszeresen szűrni például a vashiányt, a vérszegénységet, a magas vérnyomást vagy a terhességi cukorbetegséget, ezzel megakadályozva a későbbi komplikációkat.
Segít a felkészülésben: A várandósgondozás során a folyamatos szakorvosi találkozók segítenek abban, hogy megfelelően felkészüljön a kismama a szülésre, feltegye esetleges kérdéseit és felvesse aggályait.
Családtámogatások: Csak az a kismama jogosult a családtámogatásokra (GYES/GYED, anyasági támogatás), aki rendszeresen, de legalább négy alkalommal részt vesz terhesgondozáson.
A várandósgondozás normál terhesség esetén kilenc hónapig tart. Ezt az időszakot három trimeszterre oszthatjuk fel a vizsgálatok szempontjából.
Fontos, hogy az alábbiakban az egészséges várandósság esetén szükséges vizsgálatokat vettük sorra. Amennyiben egy kismamánál váratlan körülmények lépnek fel (például terhességi cukorbetegség), gyakoribb vagy egyéb vizsgálatok is indokoltak lesznek.
A várandósgondozás első lépése minden esetben a terhesség tényének megállapítása. Ez egy általános nőgyógyászati vizsgálattal összekötve, az úgynevezett 0. hüvelyi ultrahanggal történik.
Az első vizsgálathoz a menstruáció kimaradását követő két hét után kell nőgyógyászhoz fordulni. A terhesség megállapítása mellett ilyenkor feltárásra kerülnek az esetleges veszélyeztető körülmények, valamint sor kerül egy nőgyógyászati rákszűrésre is.
Ezt követően a kismamák megkapják a pontos kivizsgálási tervet, de szükségük lesz egy laborvizsgálatra is – többek között az esetleges fertőzések vagy az ellenük szerzett védettség kimutatása érdekében.
A terhesség tényét bizonyító dokumentumokkal lehet jelentkezni a védőnőnél, amit javasolt a 12. hétig elintézni.
Az első trimeszter egyik legfontosabb vizsgálata a 12. heti genetikai ultrahang. Segítségével lehetőség van idejekorán feltárni az esetleges fejlődési rendellenességeket, vagy az arra való hajlamot.
A Haller Medical magánrendelőjében minden kismamának javasoljuk a prenatális teszteket (például kombinált teszt, Trisomy teszt, Nifty teszt), hogy garantáltan egészséges kisbabának adhassanak életet.
Ha az első genetikai ultrahang problémákat mutatott, a kismamának genetikai tanácsadáson kell részt vennie.
A második trimeszterben a 18. és a 21. terhességi hét között kell elvégezni a következő genetikai ultrahangot. Nagyon fontos, hiszen részeként a szakorvosok már a szervek fejlődését ellenőrzik, így idejekorán fény derülhet az esetleges elváltozásokra.
Szintén a második trimeszterben zajlik a cukorterheléses vizsgálat. Ez egy vérvétellel egybekötött diagnosztikai módszer, amivel kiszűrhető például a terhességi cukorbetegség, ami kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat a kismamánál.
A várandósgondozás során több laborvizsgálatra is szükség van. A második trimeszterben a 24. hetes magzati korban elvégzett vérvizsgálat a legfontosabb, de szükség esetén vizeletellenőrzés is indokolt.
A harmadik trimeszterben a 30. heti ultrahang vizsgálat nagyon fontos. Ilyenkor a szakorvosok a magzat szerveinek fejlődése mellett vizsgálják a köldökzsinór és a méhlepény állapotát, sőt a magzatvíz mennyiségét is.
A terhesség utolsó harmadában is elengedhetetlen egy alapos vérvizsgálat. Segítségével könnyen feltárható, hogy a kismama szervezetében minden megfelel a magzati fejlődés biztosításához, illetve a közelgő szüléshez.
A 35-37. héten javasolt tovább GBS, azaz Streptococcus-szűrést végezni a kismamán, amihez a levett tenyésztést szintén laborvizsgálatnak kell alávetni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gyermek szülés közbeni megfertőződése.
A 36-37. héttől egészen a szülésig elengedhetetlen heti rendszerességgel egy NST/CTG vizsgálat, amit sok esetben rutin ultrahangos szűrésekkel kell kiegészíteni.
Ezekkel a módszerekkel folyamatosan követhető a magzat szívhangja, valamint a méhlepény és a kisbaba állapota, amit érdemes rendszeresen nyomon követni a szülésig.
Bár a várandósgondozás a szülésig tart, a Haller Medicalnál nagyon fontosnak tartjuk a szülés utáni időszakot lezáró vizsgálatot is ide sorolni.
Részeként ugyanis lehetőségünk nyílik megbizonyosodni a sebek megfelelő gyógyulásáról, de szükség van a méhnyak citológiai vizsgálatára, sőt a fogamzásgátlás biztosítására is sor kerülhet, ha nincs tervben belátható időn belül újabb családbővítési szándék.
A NIPT egy fájdalommentes vérvételen alapuló genetikai szűrővizsgálat, ami semmilyen kockázatot sem jelent az anya vagy a születendő gyermek számára.
Az egyik legszéleskörűbb módszer, amely már a terhesség 10. hetétől elvégezhető és a születendő gyermek összes kromoszómája ellenőrizhető vele, ezáltal kiszűrve az esetleges genetikai rendellenességeket.
Hatékonyan feltárható vele többek között a Down-kór, az Edwards- és a Patau-szindróma, valamint más egyéb kromoszóma-rendellenességek, sőt a születendő kisbaba nemére vonatkozó információkkal is szolgálhat.
A NIPT teszt elvégzése különösen ajánlott azoknak a kismamáknak, akik 35 évesnél idősebbek, családjukban előfordultak kromoszómabetegségek, illetve az első trimeszteri szűrővizsgálat magas rendellenességi kockázatot mutatott ki.
A várandósgondozás a terhesség megállapításával, illetve a területileg illetékes védőnő felkeresésével kezdődik. A terhességet nőgyógyász szakorvos állapíthatja meg az 5-6. héten. A védőnő felkeresésére legkésőbb a 12. hétig sort kell keríteni.
A várandósgondozásban a legfőbb szerepet a nőgyógyászok kapják, akik a legfontosabb vizsgálatok elvégzését támogatják megfelelő szakmai háttérrel és eszközökkel.
Rajtuk kívül a háziorvos és a védőnő is fontos a várandósgondozásban, előbbi inkább általános felmérés és beutalás, utóbbi pedig a papírmunka és a tanácsadás részeként.
Természetesen a várandósgondozásból közvetett módon más szakemberek is kiveszik a részüket, így például laboratóriumi szakasszisztensek, szonográfusok, esetenként pszichológusok.
A várandósgondozás alatt a legfontosabb vizsgálat az ultrahang, amire normál esetben legalább három alkalommal van szükség, köztük speciális genetikai ultrahanggal.
Ezen felül több alkalommal számíthatnak a kismamák vér- és vizeletvizsgálatra, a 24. és a 28. hét között cukorterheléses vérvételre, valamint a 36. héttől a szülésig rendszeres NST vizsgálatokra.
A magyar jogszabályok szerint a kismamának legalább négy alkalommal kell részt vennie a várandósgondozáson. Ezzel nemcsak saját és kisbabája egészségét biztosítja, de mindemellett csak így lesz jogosult az anyasági támogatásokra is.
A négy alkalomból egynek legalább a 36. hét előtt meg kell valósulnia.
A várandósgondozási kiskönyvet – vagy más néven anyakönyvet – a védőnő állítja ki az első találkozáskor rögtön azt követően, hogy a nőgyógyász megállapította a terhesség tényét.
A kiskönyvet minden vizsgálatra és konzultációra, majd a szülésre el kell vinni, hiszen ezzel igazolhatjuk, hogy részt vettünk a várandósgondozáson.
Az NST vizsgálat a várandósgondozás egyik fontos eleme, amely a 36. héttől egészen a szülésig kötelező. Kezdetben heti rendszerességgel, majd a szülés előtt orvosi utasítás szerint gyakrabban.
Azért különösen fontos, mert segítségével ellenőrizhető a magzati szívhang. Gyakori, hogy NST helyett CTG vizsgálatra van szükség, amely a szívhang mellett a kismama méhösszehúzódásait is méri.
Amennyiben betegség vagy más okból kifolyólag a várandósgondozás egyik kötelező vagy fontos vizsgálata kimaradt, haladéktalanul beszélni kell kezelőorvosunkkal, aki pontos tájékoztatást ad a lehetőségekről, így a vizsgálat esetleges pótlásáról.
Több vizsgálat kimaradásával azon túl, hogy a kismama nem jogosult az anyasági támogatásokra, kisbabája és a saját egészségét is veszélybe sodorhatja, vagy nem várt komplikációk üthetik fel a fejüket a szülés során.
intézmény és orvos igazgató
szülész-nőgyógyász
osztályvezető főorvos
szülész-nőgyógyász klinikai szakorvos
szülész-nőgyógyász klinikai orvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász szakorvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász szakorvos
szülész-nőgyógyász orvos
szülész-nőgyógyász klinikai szakorvos
szülész-nőgyógyász szakorvos, endokrinológus szakorvosjelölt
szülész-nőgyógyász orvos