Méhnyakszűrés

A méhnyakszűrés az egyik legfontosabb prevenciós vizsgálat a nőgyógyászaton. Célja, hogy időben felismerhetőek legyenek a méhnyak sejtjeinek abnormális elváltozásai, illetve azok a rákmegelőző állapotok, amelyek korai stádiumban hatékony kezelést tesznek lehetővé.

Mivel a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedés a hölgyek körében, ezért nagyon fontos, hogy 18 és 85 éves kor között minden nő évente legalább egyszer ellátogasson prevenciós vizsgálatra.

A szűrés részeként a méhnyak citológiája (PAP-teszt) mellett a humán papillomavírus (HPV) kizárására is sor kerülhet – valamikor csak az egyikre, valamikor mindkettőre –, az eredmények függvényében pedig kiderül, hogy a páciens kezelésre szorul-e vagy sem.

Hogy mi az a méhnyakszűrés, miért fontos és miként zajlik a vizsgálat? Szakmai cikkünkben minden kapcsolódó kérdésre válaszoltunk!

Mi az a méhnyakszűrés?

A méhnyakrákszűrés célja, hogy idejekorán kimutatható legyen a méhnyak sejtjeinek rákmegelőző állapota. Ilyenkor ugyanis lehetőség van a megfelelő kezeléssel megakadályozni a daganatos elváltozás kialakulását.

Gyakori eset, hogy a szűrés során már kialakult méhnyakrákot diagnosztizálnak. Amennyiben az elváltozás nem okoz tüneteket, általában korai stádiumban van, és könnyebb kezelni. Ha a panaszok már megjelennek, általában a daganat előrehaladott állapotú.

Ilyenkor a kezelés minden esetben nehezebb és összetettebb, nagyobb körültekintést igényel – különösen áttétképződés esetén.

Hogyan alakul ki a méhnyakrák?

A méhnyak nem más, mint a méh nyílása, amely a hüvely felső részén helyezkedik el. Normál esetben egy nagyon vékony szövetréteg borítja, ami bőrszerű laphámsejtekből, valamint nyáktermelő mirigysejtekből épül fel.

Méhnyakrák kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha valamilyen külső hatásra – például HPV fertőzés miatt – a méhnyak sejtjei rendellenes formát vesznek fel és kontrollálhatatlan növekedésnek indulnak, esetenként más szervekre is átterjednek.

Mi okozhat méhnyakrákot?

A méhnyakrák kialakulását az esetek döntő többségében a HPV-fertőzés okozza. A HPV a humán papillomavírus rövidebb, közismertebb elnevezése, amely fertőzés során bejut a méhnyak sejtjeibe és azok változását idézi elő.

Ezek a vírusok általában szexuális úton terjednek emberről-emberre, ezért a fertőzés nagyon gyakori olyan embereknél, akik szexuálisan aktívabbak, gyakran váltogatják partnereiket.

Mivel a HPV fertőzés általában nem okoz panaszokat, ezért sokan nem is tudják, hogy betegek. Emiatt nagyon fontos a rendszeres méhnyakszűrés, aminek részeként idejekorán fel lehet ismerni az ilyen rákmegelőző állapotokat.

A méhnyakszűrés elemei

A méhnyakszűrés két nagyon fontos elemből tevődik össze

• Méhnyak citológiai vizsgálat

• és a HPV szűrésből.

Sok esetben mindkettőt alkalmazzák a prevenciós szűrővizsgálaton, de vannak esetek, amikor csak egyikre vagy másikra van szükség.

Méhnyak citológiai vizsgálat

Méhnyak citológiai vizsgálat, aminek részeként a nőgyógyászsejtmintát vesz a méhnyakról annak érdekében, hogy azokat laboratóriumi körülmények között elemezni lehessen.

Segítségével nagyon könnyű kimutatni a rákmegelőző állapotokat, illetve a méhnyakrákos sejteket, de fertőzések és gyulladások felismerésére is alkalmas.

A nőgyógyászat a Bethesda rendszer szerint értékeli az eredményekt.

HPV-teszt

A HPV-teszt célja a méhnyakszűrésen, hogy kimutatható legyen a humán papillomavírus jelenléte a szerven, ami fertőzésre utal. Ez egy nagy figyelmet igénylő rákmegelőző állapot, ami mindig nagyobb odafigyelést, rendszeres kontroll vizsgálatot követel.

A kimutatáshoz elegendő csak kenetet venni a méhnyak felszínéről – ami legfeljebb csak kellemetlenségekkel jár –, amit aztán laboratóriumi körülmények között ellenőriznek a HPV jelenlétének kimutatása érdekében.

Milyen gyakran szükséges a méhnyakszűrés?

A méhnyakszűrés gyakoriságáról általánosságban megegyeznek a nemzetközi ajánlások, azonban tudni kell, hogy a szűrés rendszerességét nemcsak az életkor, hanem az az egészségi állapot, a kórelőzmények is befolyásolják.

Fontos tudnivaló, hogy bár a HPV elleni védőoltás nagyon fontos a méhnyakrák megelőzése érdekében, azonban a vakcina sem nyújt teljes védelmet, ezért a beoltott személyeknek is be kell tartaniuk a méhnyak szűrésre vonatkozó ajánlásokat.

Méhnyakszűrés 18-29 éves korban

Az első fontos korcsoport a méhnyakszűrés tekintetében a 18-29 éves korosztály. Javasolt ebben az életkorban legalább az első méhnyakrák szűrést elvégeztetni 18 éves korban, majd utána hároméves ciklusonként ismételni.

Méhnyakszűrés 30-85 éves korban

A statisztikák szerint a méhnyakrák kialakulására a 30-65 éves korosztályon belül van a legnagyobb esély, így a nőknek javasolt rendszeres időközönként ellátogatniuk nőgyógyászati szűrővizsgálatra.

Az ajánlások szerint érdemes évente méhnyakrákszűrést végeztetni.

Kórelőzmény, családi anamnézis és életmód függvényében természetesen kisebb időintervallum is eltelhet két méhnyakszűrés között.

Mikor van szükség gyakoribb méhnyakszűrésre?

Amint azt a fentiekben is említettük, a méhnyakszűrés rendszerességét számos tényező befolyásolhatja, ezért vannak esetek, amikor gyakrabban az ajánlásoktól eltérően, akár éves rendszerességgel is el kell látogatni prevenciós vizsgálatra. Ezek az esetek a következők:

• Legyengült immunrendszer.

• Rendellenes méhnyakrák-szűrési vagy biopsziás eredmény.

• Korábban sikeresen kezelt méhnyakrák.

• HIV-fertőzés.

• Magzati korban a páciens édesanyja dietil-sztilbesztrol tartalmú gyógyszert kapott, amit a terhes nőknél gyakran alkalmaztak a 70-es években.

Méhnyakszűrés a méh eltávolítása után

Amennyiben egy páciens korábban olyan műtéten esett át, aminek részeként a méhet és a méhnyakat nem rákos elváltozásból fakadóan eltávolították (hiszterektómia), nincs szükség méhnyakszűrésre.

Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az eltávolítás oka daganat vagy rákmegelőző állapot volt, akkor a páciensnek mindig utógondozásra van szüksége, így más típusú szűrővizsgálatok javasoltak.

Lényeges továbbá beszélni a részleges méheltávolításról is, hiszen gyakran csak a méhet emelik ki, de a méhnyak megmarad. Ilyenkor elengedhetetlen folytatni a rutinszerű méhnyakszűrést az ajánlásoknak megfelelően.

Hogyan történik a méhnyakszűrés?

A méhnyakszűrést jellemzően általános nőgyógyászati vizsgálat során végzik el, hiszen ilyenkor nem tart tovább néhány percnél.

A szűréshez a nőgyógyász egy spekulum segítségével feltárja a hüvelyt, hogy hozzáférjen a méhnyakhoz. Ezt követően egy puha és keskeny ecsetszerű eszközzel, illetve spatulával egy kis mennyiségű sejtet gyűjt a méhnyak felszínéről.

Ezt a sejtmintát laboratóriumba küldik, hogy ellenőrizzék a rákot okozó humán papillomavírus esetleges jelenlétét, de a minta méhnyakrák szűrésére is alkalmazható, ezért van az, hogy sok esetben a HPV és a méhnyakrák szűrése egyszerre történik.

Maga a vizsgálat és a mintavétel nem jár fájdalommal.

Mivel a méhnyakszűrés jellemzően nőgyógyászati rutinvizsgálattal együtt történik, ezért a szakorvos – gyakran a mintavétel előtt – ellenőrzi a méh és a petefészek méretét, alakját, helyzetét, és kitapintja az esetleges csomókat, cisztákat, illetve egyéb elváltozásokat.

A modern nőgyógyászati rendelőkben az ilyen vizsgálatokon már alapelvárás az ultrahang alkalmazása, hiszen ezzel a képalkotó diagnosztikával sokkal alaposabban feltárhatók a legkisebb elváltozások is.

A méhnyakszűrés eredményei

A méhnyakszűrés eredményei attól függenek, hogy HPV- és/vagy méhnyakrákszűrésre került sor. Az alábbiakban ezért mindkét teszttípus eredményét bemutatjuk.

Méhnyakszűrés eredménye HPV-teszt esetén

A HPV-teszt célja, hogy megmutassa: a méhnyakon találhatók-e HPV-fertőzésre utaló nyomok, illetve kimutatható-e maga a vírus.

A vizsgálat részeként három eredmény születhet:

• Negatív: A negatív HPV-teszt azt jelenti, hogy nem találhatók a vírusra utaló nyomok a méhnyakon, így nincs szükség további vizsgálatokra, csak a következő rendszeres szűrésre.

• Pozitív (rendellenes sejtelváltozások nélkül): Ezt az eredményt akkor kapjuk, ha a vírus jelenléte kimutatható a méhnyakon, azonban még nem okozott rendellenes sejtváltozásokat. Teendő nincs, de a vizsgálat ismétlésére van szükség a nőgyógyásszal egyeztettek szerint.

• Pozitív (rendellenes sejtelváltozásokkal): Az eredmény arra utal, hogy a vírus hatására elkezdődött a rendellenes sejtátalakulás, így további vizsgálatok, például kolposzkópia szükséges a pontos diagnózishoz.

A HPV egy nagyon gyakori vírus, a legtöbb ember előbb vagy utóbb megfertőződik vele. Megjelenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a partnerünk hűtlen volt és mással létesített szexuális kapcsolatot, a HPV-fertőzés akár aktív szexuális élet nélkül is kialakulhat.

Gyakori kérdések a méhnyakszűrésről

A HPV-fertőzés mindig méhnyakrákot okoz?

Nem feltétlenül, hiszen a szervezet immunrendszere képes leküzdeni a kórokozókat, egy rövid fertőzés után a sejtek állapota normalizálódik, de kiemelt figyelmet, gyakoribb szűrést indokol, ha a vírus megjelent a méhnyakon.

Miért kell aktív szexuális élet hiányában is a méhnyakszűrés?

Leginkább azért, mert a HPV ritkábban ugyan, de nem csak nemi úton terjedhet, sőt az olyan tényezők, mint a dohányzás, az egészségtelen életmód, a gyenge immunrendszer vagy a HIV-fertőzés fokozhatják megjelenésének valószínűségét.

Van-e kockázata a méhnyakszűrésnek?

A méhnyakszűrés az egyik legfontosabb prevenciós vizsgálat a nőgyógyászaton, amely életeket menthet. Kockázata minimális, a legrosszabb, ami történhet, hogy álpozitív eredményeket kapunk és felesleges vizsgálatokon kell részt vennünk, de ez ma már egyre ritkább.

Mennyire pontos a méhnyakszűrés eredménye?

Minden szűrővizsgálatnál lehetnek pontatlanságok, így a méhnyakszűrésnél is. Az álpozitív eredmények az orvostudomány fejlődésével mérséklődtek, de sokat tehetünk ennek elkerülése érdekében azzal is, ha tapasztalt nőgyógyászt választunk magunknak.