A mellrák tünetei
A prevenciós kezdeményezések ellenére még mindig nagyon sok nőnél diagnosztizálnak melldaganatot. Magyarországon is az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, ami rendszeres szűrővizsgálatokkal sok esetben megelőzhető lenne.
A rendszeres emlőultrahang, illetve mammográfia mellett nagyon fontos az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat, ahol szintén ellenőrzik az emlők állapotát, de a pácienseknek sem árt tisztában lennie azzal, hogy a betegség milyen tüneteket produkál.
A mellrák leggyakoribb tünetei
Mielőtt felsoroljuk a mellrák leggyakoribb tüneteit, nagyon fontos kiemelni, hogy nincs két pontosan egyforma melldaganatos eset, így a kapcsolódó panaszok tekintetében is eltérő a páciensek tapasztalata.
Vannak, akik például egyáltalán nem éreznek semmi szokatlant, és csak egy mammográfiás rutinvizsgálat során derül fény arra, hogy mellrákos problémáról van szó, mások azonban már nagyon korai stádiumban felismerik a bajt.
A melldaganat leggyakoribb tünetei a következők:
-
A mell bármely pontján vagy hónaljtájékon érzékelhető csomó.
-
Az emlő bizonyos pontjának kötöttsége, teltségérzete, duzzanata.
-
Az érintett szerv bőrfelszínén megjelenő gödröcskék, behúzódások, illetve egyéb bőrirritációk.
-
A mellbimbó környékén megfigyelhető hámlás vagy bőrpír.
-
Behúzódott mellbimbó, illetve fájdalom a környező területen.
-
Gyakran véres váladékürülés a mellbimbóból.
-
A mell méretét és alakját érintő bármilyen szokatlan változás.
-
A szervhez kapcsolódó fájdalom vagy huzamosabb ideig fennálló általános diszkomfortérzet.
A mellrák tünetei kapcsán nagyon fontos megjegyezni, hogy az elhangzott panaszok tapasztalásakor nem kell rögtön rosszindulatú elváltozásra gondolni, hiszen számos más betegség is meghúzódhat a háttérben, de ettől még az orvosi kivizsgálás erősen javasolt.
Milyen a normál mell?
A női emlők kapcsán nehéz, sőt szinte lehetetlen normalitásról beszélni, mert nincs két egyforma alak, méret és szöveti összetétel. Ami valakinél a normál mell definíciója, az másnak egyáltalán nem az.
A legtöbb nő élete során gyakran tapasztal csomókat a mellben, ami bizonyos esetekben normális. Ilyen például a menstruáció első néhány napja, a terhesség és a szoptatás időszaka, de a fogyás és a hízás, sőt bizonyos gyógyszerek is előidézhetnek ilyen panaszokat.
Tudni kell továbbá, hogy a mellek szerkezete az életkorral is változik. Ezért javasolt bizonyos kor felett rendszeresen részt venni mammográfiás vizsgálaton, ami már korai, még jól kezelhető állapotban képes feltárni a mellrákot.
Csomók a mellben: nem mindig rosszindulatú daganat áll a háttérben!
Amint azt fentebb már leírtuk, a mellben tapintható csomók háttere számos tőről fakadhat, és a daganatos elváltozás csak egy a sok közül. Típusa szerint ugyanis a daganat lehet rossz- és jóindulatú is.
A problémát kiválthatja például
-
egy fibrocisztás mell szindróma,
-
de akár egy egyszerű ciszta is.
A fibrocisztás mell például ugyanúgy csomókat, érzékenységet, fájdalmakat generál, mint a rosszindulatú daganat, de közel sem olyan veszélyes, jellemzően csak ciszták megjelenésére utal.
A ciszták ártalmatlan, folyadékkal telt tasakok, amelyekkel mindaddig nem szükséges foglalkozni, amíg nem növekednek túl nagyra, illetve nem okoznak fájdalmat vagy egyéb kellemetlenségeket.
A mellrák diagnózisa
Ha a panaszok alapján mellrák gyanúja merült fel, esetleg a mammográfiás szűrés során kóros elváltozásra bukkantak az orvosok, több vizsgálatra is szükség lesz a pontos diagnózis érdekében.
A mellrák tünetei ugyanis gyakran annyira általánosak, hogy önmagukban nem rendelkeznek diagnosztikai értékkel. A modern orvostudomány kezében azonban számos olyan eszköz van, ami segít az elváltozás feltárásában. Lássuk, hogy melyek ezek!
Hogyan diagnosztizálható a mellrák?
Amennyiben a páciens panaszai, esetleg a mammográfiás szűrés alapján melldaganat gyanúja merült fel, minden esetben több vizsgálatra lesz szükség ahhoz, hogy a diagnózis teljes bizonyossággal felállítható legyen.
Az alábbiakban felsoroljuk a legáltalánosabb és leghatékonyabb diagnosztikai módszereket, amelyek közül nem szükséges mindegyiket alkalmazni ahhoz, hogy a mellrák gyanúja alátámasztható vagy kizárható legyen.
Diagnosztikai mammográfia
Bár a legtöbb mellrák-gyanús esetre egy mammográfiás vizsgálat során derül fény, azonban nem kizárt, hogy csomók vagy egyéb rendellenességek észlelésekor újabb, diagnosztikai célzatú mammográfiára is szükség lehet.
Amennyiben elérhető, a páciensnek gyakran javasolják a 3D mammográfiás vizsgálatot, ami pontosabban és alaposabban képes feltárni az emlőt – még sűrű szövetszerkezet esetén is –, így könnyebben azonosítható lesz az elváltozás mérete, jellege és elhelyezkedése.
Emlőultrahang
Az emlőultrahang 35 éves kor alatt az egyik legfontosabb emlődiagnosztikai eszköz, de egy esetleges mellrákos elváltozás feltárásakor is nagyon fontos szerepet kaphat.
Ezzel az eszközzel ugyanis sugárterhelés nélkül, fájdalommentesen, minden irányból meg lehet vizsgálni a mellben kialakult elváltozásokat, ami sok esetben elengedhetetlen a pontos diagnózishoz.
MRI
Amennyiben a szakorvos alaposabban meg akar győződni az emlőben található elváltozások jellegéről, vagy sem a mammográfia, sem az ultrahang nem tudja egyértelműsíteni a problémát, akkor az MRI (mágnesesrezonancia-képalkotás) is fontos diagnosztikai eszköz lehet.
Segítségével kiemelkedően részletes képeket lehet készíteni a mell belső szerkezetéről, így az esetleges daganatos szövetekről is, ami egy műtéti beavatkozás előtt különösen fontos lehet.
Biopszia
Amennyiben a képalkotó vizsgálatok alapján a páciensnél nagy valószínűséggel mellrák alakult ki, nagyon fontos a biopszia, avagy a szövettani mintavétel.
Ilyen esetekben folyadék- vagy szövetmintát vesznek az elváltozásból, illetve annak környezetéből, hogy laborkörülmények között megvizsgálják azt a rosszindulatú jelleg feltárása érdekében.
Többféle biopszia-típus létezik, az egyik leghatékonyabb pedig az aspirációs citológia, ami egy gyors és kíméletes mintavételi módszer.
Alkalmazását ultrahang vizsgálat egészíti ki, amivel könnyebb behatárolni az elváltozást, és könnyebb elérni a mintavétel fájdalommentesebb, precízebb jellegét.
Core biopszia
A core biopszia egy speciális mintavételi eljárás. Részeként henger alakú szövetmintát vesznek a rosszindulatúnak vélt elváltozás környezetéből, ami lehetőséget ad a patológusoknak a részletesebb vizsgálatra.
A más néven vastagtű biopsziaként is ismert eljárás azért előnyösebb és pontosabb, mint a hagyományos citológiai mintavétel, mert nemcsak sejteket, hanem szöveteket lehet vizsgálni a segítségével, így részletesebben feltárható az elváltozás háttere.
Az orvosok pontosabb és átfogóbb diagnózist tudnak adni a core biopszia segítségével, de jobban megismerhetik a daganat jellegét, stádiumát, sőt az esetleges áttétek nyomait is fel tudják tárni vele.
A mellrák kezelése
Amennyiben a mellrák diagnózisa során a vizsgálatok egyértelműen kimutatják a rosszindulatú daganatos sejtek meglétét, akkor célzott kezelésre van szükség.
Tudni kell azonban, hogy a mellrák kezelését, illetve kezelhetőségét minden esetben meghatározza a daganat előrehaladottsága. Egy rákos elváltozás gyógyítása ugyanis valamennyi szerv esetében nagyon összetett és komplikált feladat.
A mellrák kezelési lehetőségei
Hogy egy mellrákos esetet miként lehet kezelni, azt minden esetben meghatározza, hogy a páciens milyen stádiumba sorolható.
-
Az első stádium a legszerencsésebb, hiszen ilyenkor még nem beszélhetünk áttétekről.
-
A második és a harmadik stádiumban a daganat már átterjedt a nyirokcsomókba.
-
A negyedik stádiumban pedig a test más szerveit is megbetegítették a rosszindulatú sejtek.
Minél korábban elkezdődik az emlőrák kezelése, annál jobbak a páciens gyógyulási esélyei. Ezért nagyon fontos, hogy részt vegyünk rendszeres szűrővizsgálatokon, amelyek segítenek idejekorán feltárni a problémát.
A mellrák kezelése műtéttel
A legtöbb mellrákos eset kezelésének az alapja a műtéti beavatkozás. Az operáció körülményeit azonban minden esetben meghatározza, hogy milyen stádiumban sikerült feltárni a problémát.
Amennyiben például még nincs áttét, elegendő lehet csak a daganatos csomót és szöveteket kimetszeni, de súlyosabb esetekben már a teljes emlő eltávolítására lesz szükség a gyógyulás érdekében.
Sok esetben nemcsak a rákos sejteket, hanem a kapcsolódó nyirokcsomókat is eltávolítják, amivel szintén mérsékelhető a daganat kiújulásának valószínűsége.
A mellrák kezelése sugárterápiával
A sugárterápia röviden azt a célt szolgálja, hogy csökkenthető legyen vele a kiújulás kockázata, hiszen a kezeléssel a mellszövetekben és a nyirokcsomókban visszamaradt rákos sejtek minimalizálására van lehetőség.
Fontos kiemelni, hogy vannak olyan szerencsés esetek – főleg a korai stádiumú mellráknál –, amikor a sugárterápia megakadályozhatja a mell teljes eltávolításával járó műtéti beavatkozást.
Előrehaladott mellrákos betegségnél a sugárterápia a betegség miatti elhalálozás valószínűségét is csökkentheti.
A mellrák kezelése gyógyszerekkel
A mellrákos esetek kezeléséhez különféle gyógyszerekre is szükség lehet. Ide sorolható például a kemoterápia és a hormonterápia, de a különféle célzott biológiai terápiák is.
Hogy milyen gyógyszerre, illetve terápiára van szükség a mellrák kezeléséhez, azt minden esetben a daganat biológiai sajátosságai alapján választják ki. Ehhez tumormarker-meghatározásra van szükség.
A modern kemoterápiás kezelésekkel már nagyon jó eredmények érhetők el. Segítik csökkenteni a daganat terjedését és mérsékelik a kiújulás esélyét is.
A hormonterápiánál jellemzően szájon át szedhető gyógyszerekre van szükség. Ezzel a módszerrel a hormonpozitív rákos megbetegedések kiújulásának a valószínűsége csökkenthető jelentős mértékben.
A célzott biológiai terápiákat csak bizonyos ráktípusok esetében alkalmazzák és jellemzően kemoterápiával kombinálják, amivel nagyon jó eredmények érhetők el a daganatos sejtek elpusztítása érdekében.
