A petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb kiváltó oka. Ma már azonban számos módszer áll az orvosok rendelkezésére a probléma feltárásához, így például a HSG vizsgálat is ide sorolható.
Ez egy hatékony, gyors és fájdalommentes alternatíva abban az esetben, ha a gyermekvállalási nehézségek hátterének feltárására van szükség, hiszen elegendő lehet már az egyik petevezető elzáródása is ahhoz, hogy a gyermek foganása gondot okozzon.
A meddőségi kivizsgálás során ezért gyakran az elsők között végzik el a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzését.
Hogy mi az a HSG vizsgálat, miként történik a beavatkozás, egyáltalán mitől tud elzáródni a petevezeték? Cikkünkben minden kérdésre válaszoltunk!
Mi okozhatja a petevezeték elzáródását?
Amint azt már a bevezetőben leírtuk, a petevezeték elzáródása a meddőség egyik leggyakoribb oka. Hogy mi okozza ezt a kellemetlenséget?
A tudomány jelenlegi állása szerint számos tényező hozzásegíthet ahhoz, hogy a petevezetők elzáródjanak.
Sokaknál elegendő lehet egy egyszerű kismedencei gyulladás, egy felfázás ahhoz, hogy olyan kórokozók kerüljenek a belső nemi szervekhez, amelyek ezt a jelenséget előidézik.
Részben ez az oka annak, hogy olyan sok nő szenved a tudta nélkül petevezeték-elzáródástól, hiszen egy egyszerű gyulladás általában érezhető szövődmények nélkül gyógyul, azonban ez az állapot nem okoz semmiféle tünetet egészen a gyerekvállalás pillanatáig.
Ezen felül a petevezeték elzáródását gyakran kiválthatja endometriózis, de akár egy korábbi méhen kívül lezajlott terhesség, egy ciszta, valamilyen nemi úton terjedő fertőzés, egy nehéz szülés vagy a méhen belüli fogamzásgátlók által előidézett sérülések is.
Miért probléma a teherbeesés szempontjából az elzáródott petevezeték?
A petevezeték nem más, mint egy üreges, csőszerű képződmény, amely a méhnyak és a petefészek közötti összeköttetést biztosítja.
Nagyon fontos feladata van a fogantatásban, hiszen ez a vezeték szállítja el a megérett és megtermékenyített petesejtet a méhbe. A megtermékenyített petesejt jellemzően 4-5 napot tölt a petevezetékben, mielőtt eléri a méhet.
Amennyiben azonban ez a járat elzáródott, a petesejt nem tud eljutni a méhbe, így méhen kívüli terhesség vagy meddőség alakul ki.
A HSG vizsgálat segít feltárni a petevezeték átjárhatóságát
A HSG vizsgálat az egyik legrégebbi módszer ahhoz, hogy egy páciensnél feltárható legyen a petevezeték átjárhatósága.
Érdekessége, hogy kezdetben a terhesség feltárására alkalmazták a módszert – már az 1910-es évektől kezdődően –, azonban az orvosok hamar rájöttek arra, hogy a petevezetékek állapota is ellenőrizhető ilyen formában.
A HSG a hiszteroszalpingográfia rövidítése. Lényege, hogy a méhszájon keresztül kontrasztanyag kerül a méhüregbe és a petevezetékekbe, ami elősegíti, hogy röntgenfelvétel alkalmazásával a belső járatok és szervek vizsgálhatók legyenek.
Segítségével nemcsak a petevezetékek átjárhatóságát lehet ellenőrizni, a HSG vizsgálat jó alternatívát jelent például a méhüreg formájának, méretének és esetleges eltéréseinek a kimutatására, így a miómák, sőt a polipok feltárására is.
A folyékony kontrasztanyag könnyedén el tud jutni a vizsgált szervek mindegyikéhez, így kimutatható vele a petevezeték esetleges elzáródása, sőt annak mértéke és pontos elhelyezkedése.
Hogyan zajlik a HSG vizsgálat?
A HSG vizsgálat a hüvelyi feltárással kezdődik. A hüvely fertőtlenítését követően elengedhetetlen, hogy a méh elhelyezkedését egy speciális eszköz segítségével enyhén korrigálják – ez minimális fájdalommal járhat –, így a méhszájon át bevezethető egy speciális katéter.
Ezen keresztül lehet a bejuttatni a kontrasztanyagot, majd utána röntgen segítségével olyan felvételt vagy felvételeket készíteni, amelyek fel tudják tárni az esetleges elzáródásokat, illetve egyéb rendellenességeket.
Mennyi ideig tart a HSG vizsgálat?
Míg bizonyos petevezeték átjárhatósági vizsgálatok (így például a Hycosy) akár nőgyógyászati szakrendelés részeként is elvégezhetők, addig a HSG nagyobb odafigyelést igényel, hiszen általában műtői körülményekre van szükség hozzá.
Hogy a vizsgálat után a páciens hazamehet-e vagy bennfekvésre van szüksége, azt minden esetben az határozza meg, hogy alkalmaztak érzéstelenítést, illetve bódítást a folyamathoz vagy sem.
Maga a beavatkozás tehát normál esetben néhány órás kórházi tartózkodást igényel, de a legrosszabb esetben is még aznap hazamehet a páciens.
Mennyire fájdalmas a HSG vizsgálat?
A vizsgálatról tudni kell, hogy már a kontrasztanyag befecskendezése járhat minimális fájdalommal. Részben ezért, részben a diagnózis pontossága érdekében szükség lehet fájdalomcsillapításra.
A kontrasztanyag befecskendezésekor ugyanis a méh és a petevezetékek falában található izmok összehúzódhatnak, emiatt utóbbiak akár teljesen összezáródhatnak és téves diagnózis születhet a lezárt petevezetők kapcsán.
A fájdalomcsillapító alkalmazásával azonban ennek az esélye minimális lesz.
Konkrétan a HSG vizsgálat gyakran jár kellemetlen alhasi érzéssel, görcsös fájdalommal. Az erre érzékenyebbek erősebb hasi panaszokról is gyakran beszámolnak, így ezért ajánlott fájdalomcsillapítással vagy bódítással végezni a beavatkozást.
A legtöbbször azonban inkább csak kellemetlenségként jellemezhető a vizsgálat, de aki nehezebben viseli a fájdalmat, az személyre szabott érzéstelenítést kérhet.
Milyen szövődményekkel járhat a HSG vizsgálat?
A HSG vizsgálat az esetek döntő többségében nem jár szövődményekkel, de ha valaki hajlamosabb a hüvely- vagy kismedencei gyulladásra, akkor a megelőzés érdekében antibiotikum szedésére lehet szükség a beavatkozás után.
Ezért gyakori, hogy a vizsgálatot megelőzően hüvelyváladék-vizsgálat is készül, és amennyiben ez alapján indokolt – mert gyulladásra hajlamosító kórokozók vannak a keneten –, helyi kezelésre lehet szükség.
Bizonyos esetekben csak ezt követően végezhető el a HSG vizsgálat!
A beavatkozást követően általában nincs különösebb teendője a páciensnek, szövődmények ritkán alakulnak ki, a többség csak kisebb alhasi görcsöket és fájdalmakat tapasztal, amelyek vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal is enyhíthetők.
Amennyiben azonban valaki bő vérzést, lázat és egyéb súlyos tüneteket észlel a vizsgálat után, haladéktalanul jelentkeznie kell kezelőorvosánál.
Itt érdemes még kiemelni, hogy a HSG vizsgálat első lépése a hüvely fertőtlenítése. Ez sokaknál a hüvelyflóra egyensúlyának felborulását idézheti elő, ezért a vizsgálat után szükség lehet olyan készítmények szedésére, amelyek segítenek ezt helyreállítani.
Mikor lehet elvégezni a HSG vizsgálatot?
A beavatkozás legideálisabb időpontja a menzesz utolsó napját követő első hét. Ennek az oka, hogy ilyenkor még nem vastagszik meg túlzottan a méhnyálkahártya, ami gyakran idézhet elő a HSG vizsgálatnál álpozitív eredményeket.
Ezen felül a ciklusnak ebben az időszakában még nem tud terhesség kialakulni, így a vizsgálatból fakadó esetleges szövődmények miatt sem kell aggódni.
Van fájdalommentes alternatívája a HSG vizsgálatnak?
Tudni kell a HSG vizsgálatról, hogy ma már ritkán alkalmazzák, mert sokkal korszerűbb alternatívák is elérhetők a modern nőgyógyászatban. Ide sorolhatjuk az ultrahanggal elvégzett módszereket, mint amilyen a Hycosy vizsgálat.
A legnagyobb előnye, hogy mivel ultrahanggal történik, gyakorlatilag bármelyik nőgyógyászati rendelőben elvégezhető, ahol van ilyen készülék és a szakorvos rendelkezik ehhez megfelelő képzettséggel, illetve eszközökkel.
Ezen felül egyáltalán nem jár sugárterheléssel, szinte teljesen fájdalommentes, lényegesen kevesebb kellemetlenséget okoz, mint a HSG vizsgálat, ezen felül pedig gyorsabban is elvégezhető, soha nem igényel megfigyelést vagy kórházi bennfekvést.
Mi az a Hycosy vizsgálat?
A Hycosy vizsgálat hasonló metódus mentén zajlik, mint a HSG. Az első lépés, hogy fájdalommentes módon kontrasztanyagot fecskendeznek a méhbe, majd egyszerű ultrahangos készülékkel ellenőrzik, hogy a kérdéses anyag mindenhová eljutott-e.
Normál esetben a kontrasztanyagnak el kell érnie a petefészekhez és a Douglas üregekbe is, ami az ultrahang segítségével pontosan nyomon követhető lesz.
Amennyiben a petevezeték elzáródott, a vizsgálat azonnal megmutatja a pontos helyét és mértékét egyaránt. Sokkal pontosabb, mint bármelyik petevezeték átjárhatósági vizsgálat, hiszen az ultrahang több szögből ad lehetőséget a probléma ellenőrzésére.
A kontrasztanyag miatt a Hycosy vizsgálat során, de inkább a beavatkozást követően előfordulhatnak kisebb alhasi panaszok, de ez megelőzhető, ha a vizsgálat előtt szájon át bevehető fájdalomcsillapítót vagy görcsoldót alkalmazunk.
Nem jár szövődményekkel, és utólag sem okoz akkora fájdalmat, amit vény nélkül kapható készítményekkel nem lehetne csillapítani.
Ezt a vizsgálatot is a menzesz utáni időszakban javasolt elvégezni – a ciklus 6. és 13. napja a legszerencsésebb –, és miután méhűri beavatkozásról van szó, utána egy hétig a nemi élet és az ülőfürdő egyaránt kerülendő.
