Metaplasia

A metaplasia (vagy laphám metaplasia) egy olyan folyamat, amikor a méhnyakra vonatkoztatva, a laphámsejtek helyét hengerhámsejtek veszik át. A páciensek többsége nőgyógyászati rákszűrés során találkozhat a legtöbbször ezzel a kifejezéssel, de más területeken is előfordulhat.

Érintheti például a légutakat, a húgyhólyagot, a nyelőcsövet, de még az emlőket is. A legfontosabb, hogy a legtöbbször nem rákos elváltozás, azonban megjelenése rákmegelőző állapotra utalhat – különösen nőgyógyászati vonatkozásban.

A HPV-vel fertőzött nőknél például a laphám metaplasia megnöveli a méhnyakrák kialakulásának a kockázatát, ami rendszeres szűrővizsgálatokkal megelőzhető, de legalábbis már rákmegelőző stádiumban felismerhető lesz.

Hogy mi az a metaplasia, milyen okai vannak, egyáltalán miként diagnosztizálható és kezelhető ez a betegség? Szakmai cikkünkben minden fontos kérdést megválaszoltunk!

Mi az a metaplasia?

Metaplasiáról a hámsejtek jóindulatú elváltozása kapcsán beszélhetünk, ami ebben a formában még nem rákos megbetegedés. A hám egy nagyon vékony szövetréteg, ami sok szervnél és mirigynél megtalálható, sőt az emberek bőrében is fontos szerepet játszik.

Gyakorlatilag az egész testben előfordul, elváltozására pedig azért kell odafigyelni, mert bizonyos esetekben rosszindulatú folyamattá alakulhat át.

A hengerhám metaplasiát gyakran külön említik a betegség kapcsán, amivel leginkább az elváltozás jellegét pontosítják.

A hengerhám konkrétan a hámot alkotó, pikkelyszerű sejtekre utal, míg a metaplasia ebben az esetben a sejtátalakulást hivatott jelölni, vagyis egy olyan új sejttípus megjelenését, ami az adott szövetben normál körülmények között nem jellemző.

A hengerhám metaplasia két típusa

A hengerhám metaplasiát a sejtek változása alapján két nagyobb csoportra lehet osztani:

• Keratinizálódó hengerhám metaplasia: Ilyenkor a sejtek túl sok keratint (fehérjét) termelnek és hámrétegről-hámrétegre mozognak. Egészséges hámsejteknél ez okozza például a haj, a bőr vagy a köröm növekedését.

• Nem keratinizálódó hengerhám metaplasia: Ebben az esetben a hám sejtek nem halmoznak fel keratint, emiatt hosszabb távon sem válhatnak rákos elváltozássá.

A két típus közül a keratinizáló hengerhám metaplasia jelenti a nagyobb kockázatot. Az esetek döntő többségében ez sem rosszindulatú elváltozás, azonban rákmegelőző állapot lehet, azaz odafigyelés és kezelés nélkül daganattá alakulhat.

Hol alakulhat ki a metaplasia?

A hengerhám metaplasia a test bármelyik részén kialakulhat, azonban a legtöbbször a női reproduktív rendszer részét képező, sejtekben találkozhatunk vele – különös tekintettel a méhnyak környékére.

A méhnyakon előforduló hengerhámsejtes metaplasia nem keratinizáló változata különösen gyakori a nőknél, sőt gyakran általános eltérésnek tekinthető fogamzóképes korban, de menopauza után is. Az ilyen típusú elváltozás nem növeli a rák kockázatát.

Különösen nagy rizikófaktornak tekinthető a metaplasia kapcsán a szexuális úton terjedő HPV-fertőzés. Bizonyos humán papillomavírussal fertőzött nőknél ugyanis rákmegelőző hengerhám metaplasia alakulhat ki, ami előbb displasiává, kezelés nélkül méhnyakrákká alakulhat.

Az emberi szervezetben – nemtől függetlenül – a következő helyeken alakulhat még ki metaplasia:

• Húgyhólyag és húgyúti rendszer.

• Emésztőrendszer (reflux hatására Barrett-nyelőcső).

• Száj, nyelv és mandulák.

• Légzőrendszer (különösen cigarettafüst miatt).

• Bőr.

• Emlők (fibrocisztás emlőelváltozások).

Mi okozza a metaplasia kialakulását?

A metaplasia kialakulásának okait alapvetően meghatározza, hogy melyik szervhez köthetően alakult ki a betegség:

• A nőgyógyászati hengerhám metaplasia esetében a szakértők egyetértenek abban, hogy a HPV fertőzés a leggyakoribb kiváltó ok, de a kórokozó megjelenése nélkül is kialakulhat.

• A húgycső vagy a húgyúti rendszer esetében metaplasia megjelenését figyelték meg a prosztatarák kezelését követő hormon- és sugárterápia után, de krónikus húgyúti fertőzések és vesekövek hatására is kialakulhat ez az elváltozás.

• A hörgőkhöz kapcsolódó laphám metaplasiát a kutatások egyértelműen a dohányzáshoz, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez kötötték, de a légutakban az A-vitamin tartós hiánya is előidézhet ilyen problémát.

Milyen tüneteket okoz a metaplasia?

A metaplasia tüneteit szintén meghatározza, hogy milyen szervet érint az elváltozás.

A legtöbbször nem okoz panaszokat, egyedül húgyhólyag metaplasia esetén jelentkezhet sürgető inkontinencia, illetve nőgyógyászati érintettségnél tapasztalhatók kellemetlenségek.

A méhnyak metaplasia hatására például gyakran előfordul a kapcsolódó szerv krónikus gyulladása. Ez enyhébb esetben szintén nem okoz tüneteket, de kialakulhat

• kellemetlen szagú hüvelyi folyás;

• hüvelyi irritáció;

• fájdalmas szexuális aktus.

Hogyan diagnosztizálható a metaplasia?

A nőgyógyászati érintettségű metaplasia diagnózisát minden esetben a nőgyógyászat végzi.

Mivel nagyon ritka eset, hogy az elváltozás tüneteket okoz, ezért a páciensek többségénél egy rutin nőgyógyászati szűrővizsgálaton derül fény a problémára, ezért anamnézisre nincs szükség.

A diagnózist általában a következő vizsgálatokkal állítják fel:

Méhnyakrák szűrés

A méhnyakrák szűrés a nőgyógyászati szűrővizsgálatok egyik legfontosabb eleme, aminek részeként a szakorvos sejtmintát gyűjt a méhnyakról azért, hogy idő előtt feltárhatók legyenek az esetleges rosszindulatú folyamatok.

A teszt azonban nemcsak a daganatokra érzékeny, hiszen a gyulladások mellett a metaplasia jelenlétét is képes kimutatni. Különösen fontos annak fényében, hogy bizonyos esetekben ez akár rákmegelőző állapot is lehet.

HPV teszt

Amennyiben méhnyakrák szűrés laphámelváltozásokra utaló eredményeket hozott, esetleg a páciens HPV-gyanúra okot adó panaszokkal érkezett vizsgálatra, akkor természetesen HPV tesztre is szükség lehet a diagnózishoz.

Mivel a HPV a nőgyógyászati hengerhám metaplasia kiváltó oka, ezért az aktív vagy korábbi fertőzések kimutatása nagyon fontos diagnosztikai szempont lehet.

Kolposzkópia

Akár méhnyakrák szűrés, akár a HPV teszt pozitív eredménnyel záródott, illetve felmerült a metaplasia gyanúja, akkor kolposzkópiára vagy biopsziára is szükség lehet ahhoz, hogy a méhnyak szöveteinek sejtjeit alaposabban megvizsgálják.

Ez a laboratóriumi vizsgálat általában kimagasló pontossággal képes kimutatni a metaplasia jelenlétét és a betegség előrehaladottságát.

Hogyan kezelhető a metaplasia?

A nőgyógyászati metaplasia kezelését minden esetben meghatározza, hogy milyen típusa alakult ki a páciensnél.

A nem keratinizáló hengerhám metaplasia például a legtöbbször nem igényel kezelést, de a keratinizáló típusa már nagy odafigyelést igényel, hiszen hatására akár rosszindulatú elváltozás is kialakulhat.

A metaplasia kezelési lehetőségei a következők:

Rendszeresen ismételt rákszűrés

Ha a metaplasia esetében fennáll a rosszindulatúvá válás lehetősége, akkor a nőgyógyász rendszeresebb rákszűrést javasolhat. Az évenkénti szűrővizsgálatok ilyenkor kötelezőek, de bizonyos esetekben akár a féléves ciklusok is indokoltak lehetnek.

Gyógyszeres kezelés

Mivel a metaplasia mellett nagyon gyakran alakul ki gyulladás, ezért ennek a kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a páciens állapota javuljon, illetve ne romoljon tovább, azaz ne alakuljon ki rosszindulatú daganat sem.

Emiatt elengedhetetlen például gyulladáscsökkentő készítmények alkalmazása, de oda kell figyelni a hüvely normál pH értékének fenntartására, illetve fertőzés esetén annak kezelésére egyaránt.

Célzott beavatkozások

Ha a gyógyszeres kezelések hatására nem tapasztalható javulás, sőt a páciens állapota romlik, a metaplasia kiterjedése pedig növekszik, akkor célzott beavatkozásokra lehet szükség.

Hogy melyik mellett dönt a nőgyógyász, azt minden esetben az elváltozás súlyossága határozza meg, így előfordulhat, hogy ecseteléssel, fagyasztáson alapuló krioterápiával, lézeres beavatkozással vagy a méhnyak érintett területének kimetszésével zajlik a kezelés.

Gyakran ismételt kérdések

Rosszindulatú elváltozás a metaplasia?

Önmagában a metaplasia nem rosszindulatú vagy rákos elváltozás, azonban bizonyos esetekben rákmegelőző állapot lehet, ezért elengedhetetlen odafigyelni rá.

Mit jelent a citológián a hengerhám metaplasia?

Ha a citológiai leleten azt látjuk, hogy hengerhám metaplasia, az önmagában soha nem jelent rosszindulatú elváltozást, viszont alaposabb vizsgálatokra lehet szükség. Az eredmények függvényében ezt célzott kezelés és gyakoribb szűrések követhetik.

A metaplasia egyben displasiát is jelent?

Nem, a metaplasia még nem displasiás elváltozás, azonban bizonyos esetekben azzá válhat, ezért is fontos odafigyelni rá, ha laphám metaplasia olvasható a citológiai eredményen.

Szükség van HPV tesztre laphám metaplasia esetén?

Nem kötelező, de amennyiben fertőzés gyanúja merül fel – például gyakori partnerváltás miatt –, akkor érdemes elvégezni a tesztet.

Negatív HPV teszt mellett is kialakulhat metaplasia?

Természetesen. A HPV fertőzés bár köztudottan a nőgyógyászati metaplasia egyik legfőbb kiváltó oka, de a vírus megjelenése nélkül is kialakulhat.

Mekkora a baj, ha a metaplasia és a HPV fertőzés egyszerre jelentkeznek?

Páciensfüggő, de amennyiben még nem alakult ki kóros displasia, illetve kóros sejtosztódás sem, akkor nincs nagy baj, ellenben rendszeresebb kontroll vizsgálat javasolt.

Érdemes beoltatni magunkat metaplasia után HPV ellen?

Igen, hiszen a HPV elleni védőoltás több szempontból is nagyon fontos, így akár még azt is megakadályozhatja, hogy a metaplasia visszatérjen, illetve agresszív terjedésnek induljon egy fertőzés hatására.

Befolyást gyakorolhat a hormonális fogamzásgátló a metaplasia kialakulására?

Közvetlenül nem, közvetetten viszont igen, hiszen az ösztrogént tartalmazó készítmények hatással vannak a hámsejtek érésére, ezért elősegíthetik a metaplasia megjelenését. Hangsúlyozandó azonban, hogy általánosságban nem ez a jellemző!

Mennyire befolyásolja a menopauza a metaplasia megjelenését?

Mivel a változókor hormonális átalakulással jár, ezért az ösztrogén csökkenése miatt a hüvely hámszerkezete is változhat, ami metaplasiát idézhet elő. Nem gyakoribb, mint reproduktív korszakban, de számolni kell vele.

A fogamzásgátló spirál elősegítheti a metaplasia megjelenését?

Önmagában nem jellemző, de a mechanikai irritációból kifolyólag elősegítheti a metaplasia megjelenését – különösen az arra hajlamosabb embereknél.

A gyakori hüvelygyulladás is előidézhet metaplasiát?

Igen, hatással lehet rá, különösen abban az esetben, ha ez az állapot krónikussá vált.

Terhesség során is kialakulhat metaplasia?

Előfordulhat, hiszen ilyenkor is olyan hormonális változások játszódnak le a szervezetben, amelyek kiválthatják ezt a jelenséget.

Befolyásolja a teherbeesést a már kialakult metaplasia?

Nem jellemző, de nem is zárható ki teljesen, hiszen a gyulladás miatt előfordulhat, hogy a spermiumok számára nem alakul ki megfelelő környezet a megtermékenyítéshez.

Okozhat-e vérzést a metaplasia?

Csak nagyon ritkán, ha a hám túl érzékeny vagy gyulladt állapotban van. Ilyenkor sem magától, mint inkább szexuális aktust követően alakulhat ki úgynevezett kontaktvérzés.