A felfázás egyike a leginkább félreértett nőgyógyászati betegségeknek. Ennek az oka, hogy már a neve is félrevezető, hiszen a legtöbben a hideg időhöz kötik a jelenséget, valójában azonban szó sincs ilyesmiről.
Ez a jelenség ugyanis egy a húgyutakat és a húgyhólyagot érintő gyulladás, amit minden esetben valamilyen baktérium idéz elő. Kialakulása valóban gyakoribb a téli szezonban, de nem a hideg időjárás, mint inkább a rétegesebb öltözködés, a szellőzés hiánya idézi elő.
Az év minden időszakában megjelenhet, de ami ennél is fontosabb, hogy a nők 80-90 százaléka biztosan átéli életében legalább egy alkalommal. Sőt az sem ritka, hogy a felfázásos panaszok krónikussá válnak, és folyamatosan gondot okoznak.
Tudni kell, hogy a felfázás önmagában nem egy súlyos betegség, azonban olyan szövődményeket okozhat, amelyek már azok lehetnek. Emiatt elengedhetetlen, hogy az első tünetek felismerésekor felkeressünk egy nőgyógyászati szakrendelést.
Hogy melyek a felfázás tünetei? Milyen szövődményei lehetnek ennek a betegségnek? Miként lehet kezelni, esetleg megelőzni ezt a problémát? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is válaszoltunk!
Mit nevezünk felfázásnak?
A felfázás valójában a hólyaghurut vagy hólyaggyulladás köznyelvi elnevezése. Lényege, hogy valamilyen baktérium kerül az alsó húgyúti részbe, ami fertőzést és gyulladást idézi elő, amely képes elterjedni a húgycső, a húgyhólyag, extrém esetben pedig a vesemedence irányába is.
Ezért fontos már az első tüneteknél felkeresni egy nőgyógyászt, hiszen amennyiben idejekorán megállítják a fertőzést, könnyedén elkerülhető, hogy súlyosabb panaszokat idézzen elő.
A felfázást többféle baktérium is kiválthatja. Ezek többsége a bélrendszerben található E.Coli vagy Enterococcus, tehát a normál bélflóra részei, amelyek a húgycsőben és a húgyhólyagban viszont fertőzést okozhatnak.
Mitől alakulhat ki a felfázás?
A felfázás a nevével ellentétben nem attól alakul ki, hogy a téli időszakban fázik a lábunk vagy leülünk egy hideg padra. Amennyiben kizárólag a leghidegebb évszakra koncentrálunk, alapvetően két okból kifolyólag alakulhat ki a betegség.
A túlzottan zárt öltözet
A téli időszakban a felfázás egyik legnagyobb ellensége a zárt, rosszul szellőző öltözet. Míg nyáron mindenki szellősebben öltözik, a hidegebb időben sokan vesznek fel vastagabb ruházatot, ami az intim részeken csökkenti a szellőzés mértékét.
Ez rendkívül kedvező közeget teremt a baktériumok elszaporodásának, és a legtöbbször csak ez az oka annak, hogy amint beköszönt a rosszabb idő, akkor rohamosan megnövekednek a nők körében a megfázásos tünetek.
Szexuális együttlét
Bár egész évben problémaforrás, télen ugyanúgy nagyon gyakori kiváltó oka lehet egy felfázásnak a szexuális együttlét. Az aktus során ugyanis kórokozók kerülhetnek a nemi szervek környékére, amelyek nem megfelelő higiénia vagy éppen a téli időszakhoz köthető zárt öltözet miatt gondot okozhatnak.
Ezért gyakoribb a felfázás azoknak a nőknek a körében, akik aktív szexuális életet élnek, de természetesen ez sincs kőbe vésve: megfelelő higiéniával vagy éppen gumióvszerrel nagyon sokat tehetünk a megakadályozásért.
Milyen kórokozók idézhetik elő a felfázást?
A felfázás hátterében nagyon sokféle kórokozó meghúzódhat, amelyek a legtöbb esetben valamilyen baktériumok. A tapasztalatok szerint a legtöbbször a bélrendszerben élő, a bélflórát megtámogató kórokozók állnak a háttérben, mint amilyen az E. Coli, az Enterococcus vagy a Staphylococcus.
Gyakori még a Herpesz vírus, a Gonorrhea és a Chlamydia is, amelyek főként szexuális úton kerülhetnek a húgyutakba és okozhatnak ott gyulladásos megbetegedést.
Milyen tünetei vannak a felfázásnak?
A felfázásnak nagyon jól felismerhető tünetegyüttese van. Már kezdeti stádiumban is könnyű megkülönböztetni más problémáktól, sőt a panaszok jól prezentálják a páciens állapotát.
A legáltalánosabb tünet kezdetben a gyakori vizelési inger, amit a vizeletürítéskor olyan kellemetlenségek kísérnek, mint a szúró és égő érzés vagy a fájdalom. Már ilyenkor jellemző, hogy a vizelet zavarossá és homályossá válik, besötétedik, illetve bűzös lesz.
Amennyiben a páciens nem fordul orvoshoz, a tünetek fokozódása várható. Alhasi- és kismedencei fájdalom jelentkezik, ami különösen erőssé válhat a szeméremcsontnál, ami még súlyosabb esetben a deréktájékon is megjelenhet.
Ezeket a panaszokat már olyan jelenségek kísérhetik, mint a véres vizelet, a hányinger, a hidegrázás, sőt az erős felfázásnál hőemelkedés, illetve láz egyaránt megjelenhet.
Milyen szövődményei lehetnek a felfázásnak?
Amennyiben a fenti tünetekkel nem fordulunk nőgyógyászhoz vagy túl későn kérünk orvosi segítséget, a felfázásnak nagyon súlyos szövődményei alakulhatnak ki. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:
Krónikus felfázás
Az egyik legnagyobb probléma, ami a felfázásból visszamaradhat, az a betegség krónikussá válása. Ilyenkor a gyulladás újra és újra visszatér, és nem kizárt, hogy egy szezonon belül akár két-három alkalommal vagy még többször is kiújul.
Húgycső-szűkület
Ez az elváltozás már inkább a krónikus felfázás szövődménye, de számolnunk kell azzal, hogy a húgycső gyakori fertőzése könnyedén előidézheti annak szűkületét is.
Vesekárosodás
Ha a felfázás szakszerű kezelése elmarad, a gyulladás pedig ráhúzódik a vesékre, miközben a szervezet állóképessége lecsökken, akkor a felfázás szövődménye akár vesekárosodás is lehet.
Sepsis
A sepsis kialakulása minden esetben a felfázás legsúlyosabb szövődménye. Egy életveszélyes kórképről beszélünk, aminek részeként a baktériumok elszaporodnak a szervezetben, elérhetik a vesét, bekerülhetnek a véráramba, és gyakorlatilag gyulladást alakíthatnak ki a test egészében.
Koraszülés
Különösen nagy figyelmet kell fordítani a felfázás kezelésére – de még inkább a megelőzésére – terhesség esetén. Az ilyenkor fellépő húgyúti fertőzések ugyanis mindig veszélyt jelentenek a magzatra nézve.
A megfigyelések azt mutatják, hogy olyan szövődményeket idézhet elő, mint a burokrepedés vagy a koraszülés. Ezért is fordítanak akkora figyelmet a terhes nők szűrésére a felfázás kapcsán.
Hogyan diagnosztizálható a felfázás?
A felfázás nagyon jól diagnosztizálható a tünetek ismeretében is, azonban a nőgyógyászok rendszerint vizeletvizsgálattal támogatják meg a teljes diagnózist.
A vizeletmintát ilyenkor labor diagnosztikának vetik alá, hogy pontosan kimutassák: melyek azok a kórokozók, amelyek előidézték a gyulladást, így mindig a megfelelő antibiotikumot lehet alkalmazni a mielőbbi gyógyulás érdekében.
A kórokozó pontos meghatározása nemcsak a félrekezelés elkerülése érdekében lényeges. Hanem azért is, mert egyre több olyan baktériumot ismerünk, amelyek rezisztensek bizonyos antibiotikumokra, így csak bizonyos készítmények tudják elősegíteni a gyógyulást.
Hogyan kezelhető a felfázás?
A felfázás kezelése ma már nem okoz nehézséget abban az esetben, ha a páciens időben nőgyógyászhoz fordul. A megfelelő gyógyszerek szedésével és némi elővigyázatossággal néhány nap alatt szövődmények nélkül gyógyítható.
A gyógyulás folyamatát alaposan elnyújthatja, sőt komplikáltabbá teheti, ha az érintett túl későn kér orvosi segítséget, és a gyulladás elhatalmasodott, esetleg már szövődmények is megjelentek.
A kezeléshez fontos a folyadékfogyasztás, de ajánlott az ágynyugalom, szükség szerint pedig fájdalomcsillapító készítmények alkalmazása is.
A megfelelő diagnózis azért elengedhetetlen a felfázás kapcsán, mert a gyógyulást minden esetben meg kell támogatni valamilyen típusú antibiotikummal. Aminek a meghatározásához ismerni kell a tüneteket, illetve a vizeletminta laboreredményét.
A legtöbbször nitrofurantonin, trimetoprim, methenamin és phenazopyriditin tartalmú antibiotikumokkal gyógyítják a felfázást, amelyek legfeljebb három napon belül megszüntetik a panaszokat.
Ellenkező esetben súlyosabb állapotról beszélünk, ami más készítmények bevonását igényelheti, méghozzá az orvosi konzultáció ismétlése mellett.
Megelőzhető-e a felfázás?
A felfázás egyike azoknak a nőgyógyászati betegségeknek, amelyek viszonylag könnyen megelőzhetők. A szakorvosok is nagy figyelmet fordítanak a prevencióra, de a megelőzésben minden esetben a páciensnek van a legnagyobb szerepe.
Hogy milyen egyszerű trükkökkel, praktikákkal és egyéb teendőkkel tudjuk megelőzni a felfázást? Lássunk néhány hasznos tanácsot, amelyek biztosan működnek:
Immunerősítés
Mint minden betegségnél, úgy a felfázásnál is kulcsszerepet játszik az immunrendszer. Nagyon fontos tehát a megfelelő vitaminokkal, illetve változatos étrenddel gondoskodni elsődleges védvonalunk épségéről.
Hidratálás
A hidratálás, a folyadékfogyasztás szintén nagyon fontos ahhoz, hogy megelőzhessük a felfázást. Ezzel ugyanis felgyorsíthatjuk a vizeletkiválasztást, a sok vizelet pedig egyszerűen kimossa a húgyutakból a baktériumokat, így azok nem tudnak megtelepedni, illetve gyulladást előidézni.
Kerüljük az fürdőket
Bár inkább a nyári időszakra jellemző, hogy az emberek sokat járnak fürdőbe. Télen különösen fontos odafigyelni rá, mert a termálvíz, az odabent uralkodó párás és meleg környezet, a rajtunk megszáradó fürdőruha fokozza a baktériumok elszaporodását.
Ügyeljünk a WC papír használatára
Sokak számára evidens, de rengetegen nem figyelnek oda a WC papír használatára, és ezáltal gyakran saját magukat fertőzik meg. Fontos, hogy vizeletürítés után mindig a végbél irányába töröljünk, ellenkező esetben baktériumokat sodrunk a húgycső felé, ami fertőzést idézhet elő.
Fontos a szexuális higiénia
A megelőzésben nagyon lényeges a megfelelő szexuális higiénia fenntartása. A megfelelő tisztálkodás mellett hasznos lehet a steril gumióvszer használata, illetve az aktus utáni vizeletürítés is ahhoz, hogy a húgycsőbe került baktériumok mielőbb kiürüljenek.
Próbáljuk ki a tőzegáfonyát
Noha a tudomány sem tisztázta még pontosan, hogy miért, de a megfigyelések és a tapasztalatok szerint a tőzegáfonya rendszeres fogyasztása nagyon hatásos a felfázás megelőzésében.
A szakértők szerint vélhetően az egyes baktériumok adhézióját tudja gátolni, így kapszulaként vagy teaként egyaránt jó megoldás lehet a prevenció tekintetében.
Milyen tényezők segíthetik elő a felfázást?
Tudni kell, hogy a felfázás egy tipikus női betegség. A férfiaknál is jelentkezhet, azonban a nők anatómiailag fogékonyabbak a húgyúti fertőzésekre. Ennek az oka a túl rövid húgycsőben, illetve a végbélnyílás elhelyezkedésében (közelségében) keresendő.
Emiatt a húgycsőhöz sokkal gyakrabban és nagyobb mennyiségben kerülhetnek fertőzést okozó baktériumok, amelyek könnyebben eljuthatnak a húgyhólyaghoz, illetve más szervekhez.
Ezen felül azonban több olyan tényezőt és rizikófaktort ismerünk még, ami a felfázás kialakulására hajlamosíthat. Lássuk a leggyakoribbakat:
- A nedves környezet (például a gyakori termál- és élményfürdők használata) télen és nyáron egyaránt a felfázás melegágya lehet.
- A túlzottan aktív szexuális élet mindig nagyobb rizikófaktort jelent a felfázás tekintetében, hiszen nehezebb odafigyelni a higiéniára és a védekezésre.
- A tapasztalatok szerint a szülést követő időszakban is sokkal gyakoribb a húgyúti fertőzések aránya.
- Jelentős rizikófaktornak nevezhető a változókor, illetve az azzal járó progeszteron hormon mennyiségének csökkenése amitől a húgycső elvékonyodik, sérülékenyebb lesz, így kevésbé marad ellenálló a fertőzésekkel szemben.
- Ha valaki túl kevés folyadékot fogyaszt vagy túl sok folyadékot veszít, az minden esetben fokozza a gyulladás kialakulásának esélyét.
- A katéterezés, a tükrözés vagy a húgyutak egyéb eszközös vizsgálata is rizikóforrás, amelyek után gyakran alakulhat ki fertőzés.
- A veseelégtelenség és a vizelet elfolyáshoz kapcsolódó zavarok, sőt a vesekő és a tumor egyaránt elősegítik a felfázás kialakulását.
- Amennyiben a szervezet immunrendszere legyengül – például cukorbetegeknél vagy immunszupressziós kezelés hatására gyakori –, akkor a húgyúti fertőzések is gyakoribbá válhatnak.
