A vertigo nem más, mint a szédülés latin elnevezése. Mivel azonban a szédülésnek több típusát is megkülönböztethetjük, ezért gyakran alkalmazzák a legáltalánosabb és leggyakoribb formájának leírására a vertigo szédülés kifejezést.
Vertigoról akkor beszélhetünk, ha a páciens forgó irányú szédülést tapasztal. Ezt a legtöbben úgy írják le, mintha a környezetük forogna körülöttük, de vannak, akik úgy érzékelik, mintha az egész testük forgó mozgást végezne ilyenkor.
Ezért annyira különleges a vertigo, hiszen a szédülés más típusai inkább csak egyfajta bizonytalanságérzetet adnak a páciensnek, aki attól fél, hogy elájul, de a forgó mozgás a legtöbbször elmarad.
Hogy milyen típusai és kiváltó okai vannak a vertigo szédülésnek, egyáltalán miként kezelhető ez a probléma? Cikkünkben minden fontos tudnivalóra kitértünk!
Ha Ön is gyakran szédül és szeretné kivizsgáltatni magát, kattintson a következő linkre: fül-orr-gégészet Budapesten.
Miért vertigo szédülés, miért nem egyszerűen szédülés?
A szédülés alapvetően egy nagyon gyakori jelenség az emberek körében. Tudni kell azonban, hogy csak nagyon kevesen tudják ténylegesen behatárolni ezt a kifejezést.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bizonytalan rosszullétet, az egyensúly pillanatnyi elvesztését vagy éppen a gondolkodásban támadt zavart is hajlamosak sokan szédülésnek nevezni.
Ezért van szükség arra, hogy a közönséges szédülést megkülönböztessük a vertigo szédüléstől, amely szigorúan orvosi vonatkozásban használható erre a jelenségre.
Olyankor beszélhetünk vertigo szédülésről, ha a páciens forgó jellegű látási élményt él át, mintha a környezet, a tárgyak valamelyik irányban forogni kezdenének, közben pedig egyensúlyvesztés következhet be.
Miért a fül-orr-gégész vizsgálja a vertigo szédülést?
A vertigo szédülés kapcsán sokan meglepődnek azon, hogy ilyen jellegű problémával fül-orr-gégész segítségét kell kérni.
A szédülésnek számos oka lehet. Gyakran elegendő, ha nem ettünk vagy ittunk eleget, nem pihentük ki magunkat vagy csak túl gyorsan keltünk fel az ágyból. Az ilyen szédülés általában gyorsan elmúlik és teljesen ártalmatlan.
Amikor azonban minden ok nélkül jelentkezik, esetleg tartóssá válik, akkor komolyabb betegség tünete is lehet. Kiválthatja vérnyomás probléma, idegrendszeri elváltozás, de a vizsgálatokat minden esetben a fül-orr-gégészeten kell kezdeni.
Különösen a vertigo szédülés ugyanis sokszor kapcsolódik az egyensúlyunkért felelős belső fül problémájához. Hogy melyek lehetnek ezek?
A belső fül gyulladása
Fül-orr-gégészeti szempontból a belső fül gyulladása a leggyakoribb ok, ami a vertigo szédülés mögött meghúzódhat. Tipikus tünete, hogy a szédülés hirtelen jelentkezik, pihenés hatására sem múlik el és gyakran kíséri hányinger vagy hányás a folyamatot.
Súlyosabb gyulladás esetén előfordulhat, hogy a páciens állapota még az ágyból való felkelést sem teszi lehetővé. A kialakult helyzetért jellemzően a belső fülben található idegek a felelősek.
Ezek az idegek ugyanis egy hétköznapi felső légúti megbetegedés vagy vírusfertőzés után is károsodhatnak. A kórkép orvosi elnevezése a neuritis vestibularis, ami különösen gyakori a 40-50 éven felettiek körében.
BPPV
A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo vagy rövidebb nevén BPPV az öregedéssel járó folyamat. Szintén fül-orr-gégészeti probléma, de jellemzően teljesen jóindulatú és ártalmatlan, többnyire csak ritkán jelentkezik és rövid idő alatt magától el is múlik.
A kiváltó ok nem más, minthogy a belső fülben található kalcium-karbonát kristályokból az öregedés hatására apró darabok szakadnak le, majd jutnak el a belső fül ívjárataiba.
Ezek a kis darabkák jellemzően ingerlik a belső fül idegeit, összezavarják a működésüket, és ezért érezhető ilyenkor szédülés.
Meniére-betegség
Meniére-betegségről akkor beszélhetünk, ha a belső fülben valamilyen okból kifolyólag nagyobb mennyiségű folyadék gyülemlik fel, ami nagyon jellegzetes panaszokat idéz elő. Ide sorolható a fülzúgás, a fülcsengés, az időszakos hallásvesztés, valamint a vertigo szédülés.
Utóbbi gyakran rohamokban tör a páciensre, és akár hosszú percekig, sőt egy óráig is eltarthat, amíg a szédülés elmúlik, közben pedig kellemetlen hányinger, hányás jelentkezhet.
Mivel a betegség kiváltó oka egyelőre ismeretlen, ezért megelőzése vagy tartós megoldása sem ismert, de a fül-orr-gégészet ma már hatékony tüneti kezelést biztosít a pácienseknek.
Egyéb okok a vertigo szédülés hátterében
Bizonyos esetekben a vertigo szédülés külső hatásra jön létre. Amennyiben szervezetünk gyors mozgásoknak, irányváltásoknak van kitéve – például utazás közben vagy a hullámvasúton –, akkor a belső fül receptorai egyszerűen összezavarodnak a sok inger miatt.
Tudni kell azonban, hogy a szédülés hátterében nem csak fül-orr-gégészeti problémák húzódhatnak meg, nagyon sokszor neurológiai, kardiológiai, sőt pszichés okai is lehetnek a kellemetlen tünetnek.
Különösen gyakori például olyan kardiológiai zavarok esetén, mint a vérnyomásproblémák. A hirtelen vérnyomásváltozás például sokszor okoz szédülést, de a nem megfelelő keringés, a belső fül vérellátásának csökkenése egyaránt kiválthatja.
Ezen felül gyakran tapasztalnak vertigo szédülést a migrénes betegek – különösen roham esetén –, de a hallóideg jóindulatú daganatos elváltozása vagy az olyan neurológiai problémák is, mint a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex.
A szédülést természetesen gyógyszeres mellékhatások is előidézhetik, de szorongásos zavarok, alacsony vércukorszint, sőt vashiányos vérszegénység hatására egyaránt gyakran megjelenhet.
A vertigo szédülés kivizsgálása
Anamnézis
A vertigo szédülés kivizsgálása minden esetben nagyon összetett feladat. Ezért elengedhetetlen a precíz anamnézissel kezdeni, hogy a panaszok feltérképezése mellett megállapítható legyen, milyen jellegű problémától szenved a páciens.
Lényeges továbbá az anamnézis során feltárni, hogy mióta állnak fenn a szédüléses panaszok, azok milyen gyakorisággal és tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve voltak-e már korábban hasonló tünetek a kórtörténetben, esetleg olyan beavatkozások, amelyek ezt kiválthatták.
Fizikális vizsgálatok
Ha a páciens vertigo szédüléstől szenved, elengedhetetlen elvégezni bizonyos fizikális vizsgálatokat. Fül-orr-gégészeti szempontból lényeges például ellenőrizni az egyensúlyt, valamint a szem és a fejmozgást is.
Ezen felül nagyon lényegesek lehetnek a speciális fül-orr-gégészeti ellenőrzések, a belső fül szemügyre vételezése, hiszen sok esetben egy egyszerű gyulladás is kiválthat ilyen jellegű panaszokat.
Képalkotó vizsgálatok
Akár talált látható eltéréseket a fül-orr-gégész, akár negatív eredménnyel zárult a fizikai kontroll, a vertigo szédülés feltárásához gyakran szükség van képalkotó vizsgálatok elvégzésére is.
Ebből a szempontból a CT és az MR nagyon fontos lehet a belső fül alaposabb ellenőrzésére, de amennyiben más irányba terelődik a gyanú, akkor a nyaki gerincet érintő röntgen, sőt a nyaki erek Doppler ultrahang vizsgálata is sokat hozzátehet a diagnózishoz.
Egyéb vizsgálatok
Bár hangsúlyozandó, hogy a vertigo szédülés kivizsgálásához gyakran más szakágakat is be kell vonni, amennyiben azonban a fül-orr-gégészeten teljes körű diagnózisra van szükség, esetleg szükséges kizárni bizonyos anomáliákat, akkor más vizsgálatok is kellenek.
Ilyen példának okáért a hallásvizsgálat vagy a poszturográfia, amely a poszturális stabilitást, a test egyensúlyban tartásának ellenőrzését jelenti.
A vertigo szédülés kezelése
A vertigo szédülésnek nemcsak a diagnózisa, hanem a kezelése is nagyon összetett feladat.
A modern orvostudomány számos módszert ismer ebből a célból, azonban ezek alkalmazhatóságát alapvetően meghatározzák a kiváltó okok.
Lássuk a szédülés kezelési lehetőségeit!
Enyhébb esetekben nem igényel kezelést a vertigo szédülés
Amennyiben a páciens enyhébb szédülést tapasztal és a kivizsgálás során nem találtak jelentős eltéréseket, a vertigo nem igényel célzott kezelést, a szédülés gyakran magától elmúlik.
Az egyensúlyrendszer ugyanis nagyon jól alkalmazkodik, így a kisebb eltérésekhez idővel képes idomulni, és ezáltal apránként megszűntetni a tüneteket kiváltó elváltozások hatását.
Fizioterápia
A vertigo szédülés nagyon jól kezelhető bizonyos esetekben fizioterápiás módszerekkel. Ilyen példának okáért a vesztibuláris rehabilitáció, aminek részeként olyan szemmozgató gyakorlatokat sajátíthat el a páciens, ami segít az egyensúly visszanyerésében.
Ezeket a gyakorlatokat a páciens bármikor gyakorolhatja, a cél pedig, hogy a megmaradt vesztibuláris funkció javuljon vagy legalábbis ne romoljon tovább, így a szédüléses panaszok megszüntethetők, kontrollálhatók.
Gyógyszeres kezelés
Bizonyos esetekben a vertigo szédülés gyógyszeres kezelést is igényelhet. Amennyiben például a problémát a belső fül gyulladása okozza, a megfelelő antibiotikumokkal gyors és hatékony javulás érhető el.
Meniére-betegség esetén szintén jó eredmények születhetnek vízhatjók szedésével, különösen abban az esetben, ha az sószegény étrenddel párosul.
Gyakran írnak fel vertigo szédülésre a kiváltó okok függvényében szorongásoldókat, a migrénes rohamokat megelőző készítményeket, valamint antihisztaminokat és antikolinerg szereket, amelyek azonnal képesek enyhíteni a szédülést és a hányingert.
Ha valaki nagyon súlyos vertigo szédüléstől szenved, speciális antibiotikumos injekció alkalmazásával lehetőség van a problémás belső fül egyensúlyérzékelésének megszüntetésére.
Ilyenkor az ellenoldali szerv képes átvenni az egyensúlyozás funkcióját, és a vertigo szédülés elmúlik. Az injekció mellett ez a beavatkozás a labyrinthectomia által műtéti úton is elvégezhető, amikor a belső fül egy részét – az úgynevezett labirintust – eltávolítják.
Epley-manőver
Az Epley-manőver akkor lehet jó kezelési módszer, ha a vertigo szédülés hátterében BPPV áll. Lényege, hogy az eljárást ismerő szakember speciális mozdulatok segítségével mozgatja a páciens fejét.
A célzott mozdulatokkal elérhető, hogy a félkörös ívjáratokban lerakódott kristályok a helyükre kerüljenek, így a szédülés megszűnjön.
