A magzati szívultrahang vagy más néven magzati echokardiográfia a várandósgondozás egyik kiemelten fontos képalkotó módszere, amellyel már az anyaméhben lehetőség nyílik a gyermek szívének vizsgálatára mind anatómiai-, mind funkcionális szempontból.
Kulcsszerepe van a legtöbb veleszületett szívfejlődési rendellenesség korai felismerésében, ugyanakkor nem kötelező vizsgálati forma, a legtöbbször csak indokolt esetben, a kialakulás fokozott kockázata esetén van szükség rá.
Annyira alapos, hogy a ritmuszavarok mellett már az első trimeszterben olyan anatómiai elváltozásokat is képes kiszűrni, mint a billentyűhiba vagy a szívüregek közötti sövényhiány.
Hogy mégis milyen betegségeket tud kimutatni a magzati szívultrahang és milyen esetekben indokolt elvégezni a vizsgálatot? Ebben a cikkben segítünk eligazodni a kismamáknak!
Mi az a magzati szívultrahang?
A magzati szívultrahang egy olyan speciális, nagy felbontású ultrahangvizsgálat, amely az általános terhességi ultrahanggal ellentétben kifejezetten a szív szerkezetének és működésének elemzésére szolgál már az anyaméhen belül.
A vizsgálat teljesen ártalmatlan hanghullámokra épül, amelyek részletes képet tudnak készíteni a szívről, így az orvosok vizsgálhatják például az üregeket, a billentyűket, de akár még a véráramlást és a szívritmust is.
Elsődlegesen a veleszületett szívfejlődési rendellenességek korai felismerésére szolgál, amelyeknek bizonyos esetekben megnövekedhet a valószínűsége. A magzati szívultrahanggal ez már a terhesség első trimeszterében diagnosztizálható, lehetővé téve az újszülött ellátásának megtervezését.
Nemcsak biztonságos – hiszen egyáltalán nem jár sugárterheléssel –, hanem egy teljesen fájdalommentes módszer is, amit rendszerint a 18. és a 24. terhességi hét közötti időszakban végeznek el abban az esetben, ha magasak a kockázati tényezők vagy eltérés gyanúja merült fel.
Mikor indokolt a magzati szívultrahang?
A magzati echokardiográfia nem rutinvizsgálat. Minden esetben valamilyen indikációhoz kötött, így elsősorban akkor végzik el, ha a magzatnál fokozott a veleszületett szívbetegség kialakulásának a kockázata.
A következő tényezők esetén indokolt:
- A rutin terhességi ultrahangvizsgálat során fejlődési rendellenesség gyanúja merült fel, esetleg szívritmuszavart vagy kóros szívhangot észleltek.
- A kismama életkora meghaladja a 40 évet, hiszen ilyenkor statisztikailag megnövekszik a fejlődési rendellenességek kialakulásának lehetősége.
- A szülőknek korábban szívbetegséggel vagy fejlődési rendellenességgel született kisbabájuk volt.
- Ikerterhesség vagy mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermek.
- Családi anamnézis, ha a szülők vagy a közvetlen családtagok között előfordult veleszületett szívbetegség.
- Olyan krónikus betegségek a kismamánál, mint a diabétesz vagy bizonyos autoimmun kórképek.
- A terhesség alatt felmerült fertőzések vagy egyéb magzatkárosító hatások.
Mivel a magzati szívultrahang egyáltalán nem káros, ezért a kismamák elővigyázatosságból, minden rizikófaktor nélkül is kérhetik születendő gyermekük szívének ellenőrzését.
A leggyakoribb magzati szívhibák
A gyermekeknél nagyon sok magzati szívhiba kialakulhat, amelyek lehetnek szerkezeti- és a szívritmushoz kapcsolódó problémák is.
A magzati szívultrahang valamennyit képes időben felismerni, de lássuk konkrétan, hogy milyen problémák felismerésében lehet kulcsfontosságú:
Szerkezeti szívhibák
A vizsgálat egyik legnagyobb előnye, hogy valamennyi szerkezeti szívhibára fel tudja hívni a figyelmet még bőven a születés előtt.
Ez lehetővé teszi, hogy a gyermekkardiológusok időben meg tudják tervezni azokat a terápiákat vagy sebészeti beavatkozásokat, amelyek javítják a súlyos szívhibával születő csecsemők túlélési esélyeit is a születés után.
Nagyon sok szerkezeti szívhiba nem igényel azonnali beavatkozást, a legtöbbször a babát járóbeteg-ellátásban lehet kezelni, de előfordulhatnak esetek, amikor a szülés után azonnali műtétre van szükség, viszont a képalkotó vizsgálattal erre fel lehet készülni.
Ma már rengeteg olyan gyermekkardiológiai eljárás létezik, amelyekkel lehetőség van megmenteni a szívbetegséggel született kisbabákat, és biztosítani nekik, hogy egészséges, teljes életet élő felnőttekké válhassanak.
A leggyakoribb szerkezeti szívhibák a következők:
- Aortabillentyű-szűkület (AVS): Kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a szívből nyíló billentyű nem záródik megfelelően, és ez akár vér szivárgását is okozhatja, illetve nyomást idézhet elő a szívben.
- Pitvari sövénydefektus (ASD): A szív két felső kamráját elválasztó izomszövet kialakulásának hiánya, amikor az oxigéndús vér a szív oxigénszegény vérkamráiba szivárog.
- Kamrai sövénydefektus (VSD): A szív két alsó kamráját elválasztó izomszövet hiánya, ami megnövelheti a nyomást a szívben, illetve csökkentheti az oxigénellátást a szervezetben.
- Az aorta koarktációja (CoA): A testbe vért szállító legfőbb artéria szűkülete, ami már csecsemőknél is túl magas vérnyomást, illetve szívkárosodást okozhat.
- Teljes pitvar-kamrai csatorna defektus (CAVC): A lyukas szív legsúlyosabb esete, amikor a szív közepén egy hatalmas üreg tátong, amely mind a négy kamrát érinti, vagyis a szívben az oxigéndús vér keveredni tud az oxigénszegény vérrel.
- A nagy artériák transzpozíciója: Akkor beszélhetünk erről az állapotról, ha a szívből kiáramló két fő artéria valamilyen okból kifolyólag felcserélődik. Az egyik legsúlyosabb állapot, ami azonnali sebészeti beavatkozást igényel.
- Ebstein-anomália: Ha az egyik szívbillentyű nem záródik megfelelően, a véráramlás nem tud a helyes irányban haladni, és ilyenkor a vér visszaszivárog a szív alsó kamráiból a felsőbe.
- Patent Ductus Arteriosis (PDA): Akkor alakul ki, ha az aortában lévő nagy lyuk – aminek születéskor be kell záródnia ahhoz, hogy az oxigénben gazdag vér eljusson a tüdőbe – nyitott marad.
- Pulmonális billentyűszűkület: A túlzottan megvastagodott vagy összeforrott szívbillentyűket nevezzük így, amelyek nem tudnak megfelelően kinyílni, ezáltal biztosítani a helyes véráramlást.
- Hipopláziás bal szívfél szindróma (HLHS): A szív baloldali fejletlensége, vagyis az aorta és a bal kamra méretei nem megfelelőek.
- Tricuspidalis atresia: Ilyen kórkép esetén a szívből kimarad a tricuspidalis billentyű, aminek hatására a vér nem tud megfelelően a szívbe áramlani.
- Fallot-tetralógia: Az egyik legösszetettebb veleszületett szívbetegség, amely több problémából áll össze. Akkor alakul ki, ha lyuk található az alsó szívkamrák között, elzáródás van a szívtől a tüdőig, az aorta mindkét kamrából kap vért, a jobb alsó kamra izomzata pedig túlzottan megvastagodik.
- Teljes anomális tüdővénás kapcsolat (TAPVC): Vénás eredetű probléma, amikor a vér nem a megfelelő úton kerül a tüdőből a szívbe, majd onnan a testbe, ezáltal az oxigénben gazdag vér rossz kamrába kerül.
- Truncus arteriosus: Minden egészséges embernek két különálló artériája van, ennél a szívbetegségnél azonban egyetlen nagy artéria biztosítja, hogy a vér a tüdőbe és a testbe kerüljön.
Szívritmuszavarok
Az egészséges magzati szívfrekvencia nagyon széles skálán mozog. Teljesen normális az is, ha a baba szívverése az összehúzódások vagy a mozgás során megnövekszik, azonban vissza kell térnie a normális értékek közé.
Tudni kell, hogy a szabálytalan ritmus nagyon gyakori a gyermekeknél. Ezek többsége általában jóindulatú és a szülés után röviddel teljesen normalizálódik.
A magzati szívultrahang azonban lehetővé teszi, hogy az enyhébb, de már odafigyelést igénylő szívritmuszavarok is felismerhetők legyenek. Erről akkor beszélhetünk, ha a vizsgálatot végző orvos legalább három-öt ütésenként szabálytalan szívverést hall.
A szívritmuszavaroknak több típusát különíthetjük el egymástól, de a két leggyakoribb a következő:
- tachycardia, amikor a magzat pulzusszáma gyors,
- valamint a bradycardia, amikor a pulzusszám túl alacsony.
A tachycardia ritkább kórkép, ugyanakkor nemcsak a gyermeknek, hanem a kismamának is okozhat súlyos problémákat. Különösen azért, mert a magzat ilyenkor gyógyszeres kezelést igényel, amit az anya szervezetéből kell adagolni.
A bradycardia gyakoribb, viszont a kezelési stratégiát mindig meghatározza, hogy mennyire súlyos. Sok esetben csak megfigyelést igényel, máskor azonban gyógyszeres kezelésre van szükség, aminek a kockázatait minden esetben mérlegelniük kell az orvosoknak.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor lehet a legkorábban elvégezni a magzati szívultrahangot?
A magzati szívultrahang vizsgálatot már a terhesség 18-24. hetében el lehet végezni, mert a szív az egyik legkorábban kifejlődő szerv, így esetleges elváltozásai ilyen korán felismerhetők.
Milyen előkészületeket igényel a magzati szívultrahang?
Más ultrahangvizsgálatokkal ellentétben a magzati echokardiográfia nem igényel különösebb előkészületeket, de érdemes olyan kényelmes ruhában érkezni, ami megkönnyíti a hasi ultrahang elvégzését.
Hogyan történik a magzati szívultrahang vizsgálat?
A magzati szívultrahanghoz az esetek többségében elegendő a hasi ultrahang, vagyis a kismama hasán keresztül vizsgálják a kisbaba szívét. Ritkán azonban hüvelyi ultrahangra is szükség lehet, ha a hasi képalkotás nem jár megfelelő eredménnyel.
Biztonságos a magzati szívultrahang?
Igen, mert az ultrahang nem ionizáló sugárzással dolgozik, így a vizsgálat egyáltalán nem jár sugárterheléssel.
Fájdalmas a vizsgálat?
Egyáltalán nem jár fájdalommal, legfeljebb kisebb kellemetlenséggel a kismama számára.
Mennyi ideig tart a magzati szívultrahang?
Változó, hiszen a magzat helyzete, valamint az esetleges probléma összetettsége mindig meghatározza a vizsgálat időtartamát, de általában ritkán tart tovább 20-45 percnél.
Minden szívhibát kimutat a vizsgálat?
A magzati echokardiográfia jelenleg a legpontosabb vizsgálati módszer a magzati szívhibák kimutatásához. Kimagasló érzékenységű, és képes kimutatni a súlyos eltérések jelentős részét, de a legtöbb vizsgálati formához hasonlóan 100 százalékos eredményt ez sem ad.
Mikor szükséges ismételni a vizsgálatot?
Általában csak akkor, ha eltérést tapasztaltak, vagy nem lehetett teljes bizonyossággal felállítani a diagnózist.
Mi történik, ha eltérést mutat a magzati szívultrahang?
Jellemzően további vizsgálatokra és a kórkép jellegéből fakadóan gondozási terv kidolgozására van szükség.
