A nők menstruációs ciklusát számos tényező befolyásolhatja. Normál esetben a ciklus 28 naponta ismétlődik, valójában azonban csak nagyon kevesen vannak, akik soha nem tapasztalnak ehhez mérten menstruáció késést.
Kutatások igazolják, hogy életkortól, foglalkozástól és lakhelytől függően a nők 5-35 százalékát érinti rendszeresen a szabálytalan menstruációs ciklus, de majdnem minden nő megtapasztalja életében legalább egyszer.
Hogy melyek a menstruáció késés okai, egyáltalán mikor van szükség aggodalomra? Szakmai cikkünkben minden aspektusból megvizsgáltuk a témát.
Ha Ön is problémát tapasztal menstruációs ciklusával vagy csak általános nőgyógyászati szűrővizsgálatra van szüksége, kattintson a következő linkre: nőgyógyászat Budapest.
A menstruáció késése a legtöbbször ártalmatlan jelenség
Amit már rögtön itt a legelején le kell szögeznünk a menstruáció késése kapcsán, hogy az esetek jelentős többségében teljesen hétköznapi és ártalmatlan jelenség, ami általában az életmódhoz vezethető vissza, de nem igényel sem kezelést, sem kivizsgálást.
A nők életében ráadásul három olyan időszak is van, amikor a rendszertelen menstruáció teljesen normális:
-
Az első a serdülőkor, amikor az első peteérési ciklusok elkezdenek kialakulni.
-
A várandóság.
-
A második pedig a perimenopauza utolsó szakasza, közvetlenül a változókor előtti hónapok, amikor a menzesz lassacskán elmarad.
Mekkora késés normális ciklusonként?
A nemzőképes nők körében a ciklusok általában 28 naponta váltakoznak, azonban teljesen normális, ha néha ennél némileg rövidebb vagy hosszabb időszakok alakulnak ki.
Emiatt a normál ciklustartomány inkább 21 és 35 nap közé esik. Ha ennél nagyobb különbségeket tapasztalunk, az már többnyire valamilyen egészségügyi problémát jelezhet.
Mikor kell orvoshoz fordulni a menstruáció késés miatt?
Mivel a ciklus rendszeressége a női egészség egyik mérőszáma, ezért az alábbi helyzetekben mindig forduljunk orvoshoz a menstruáció késedelme esetén:
-
A késés nem egyszeri alkalom volt, hanem egymás után legalább három ciklusnál ismétlődött.
-
16 éves korig nem kerül sor az első vérzésre.
-
A menstruáció késése mellett olyan tünetek tapasztalhatók, mint a súlyváltozás, a fáradtság, a fejfájás, a láz, a látásromlás vagy az arcon jelentkező erőteljes szőrnövekedés.
Fontos kiemelni: ha valakinek világ életében napra pontosan 28 napos ciklusai voltak, akkor érdemes orvoshoz fordulni már akkor is, ha a késés mértéke meghaladja a 3 napot.
A menstruáció késés okai
Túlsúly vagy alultápláltság
Amint azt már fentebb is hangsúlyoztuk, a menstruáció késésének hátterében a legtöbbször nem valamilyen egészségügyi elváltozás áll. Sok esetben elegendő a súlyprobléma is, ami felboríthatja a szervezet hormonális egyensúlyát, ezzel szabálytalan ciklust eredményezve.
Elhízás
A leggyakoribb súlyprobléma az elhízás. Egy 2022-ben készült tanulmány rávilágított arra, hogy a túlsúly minden esetben befolyást gyakorol a szervezetben az ösztrogén és a progeszteron szintjére, ami a teljes menzesz felborulásával járhat.
Különösen a serdülőkorú lányokat érinti ez a probléma, de felnőtteknél is gyakori jelenség. A legtöbbször a fogyás, a normál testsúly elérése elegendő ahhoz, hogy a ciklus ismét szabályossá váljon.
Alultápláltság
Ma már ritkán beszélhetünk alultápláltságról, de a túl vékony vagy éppen anyagcserezavarok miatt alacsony testsúllyal rendelkező nőknél gyakori eset, hogy a menstruációs ciklusok felborulnak, sőt teljesen elmaradnak.
Ennek az oka, hogy nincs elegendő zsír és egyéb tápanyag a szervezetben, ami a hormontermelés alapja. Ebben az esetben egy egészséges súlygyarapodás segíthet az állapot normalizálásában.
Étkezési zavarok
Bár nem súlyprobléma, azonban szorosan kapcsolódnak ehhez a témakörhöz az étkezési zavar. A statisztikák szerint egyre több fiatal szenved például anorexiától vagy kényszeres túlevéstől, amelyek szintén felboríthatják a hormonháztartást.
Az ilyen állapotokra a szervezet ráadásul stresszhelyzetként reagál és még súlyosabbá teheti a menstruációs ciklusokhoz kapcsolódó szabálytalanságokat. A megoldás ebben az esetben is az étkezési zavarok gyógyítása, illetve a normál testsúly elérése.
Stressz
Legyen szó akár fizikai, akár mentális alapon tapasztalt stresszhelyzetről, az minden esetben megzavarhatja a szervezet hormonszintjét. Ennek az oka, hogy a stressz hatására a GnRH hormon termelése mérséklődik vagy teljesen leáll.
Azért jelentős probléma, mert ez a hormon elengedhetetlen az ovuláció, illetve a menstruációs ciklus szabályozásához.
A hétköznapi, mondhatni átmeneti stresszhelyzetek nem annyira súlyosak, hogy befolyásolják a menstruációs ciklust, de a hosszabb távon fennálló szituációknál már előfordulhat.
Ilyen például egy haláleset, a munkahelyen tartósan fennálló stressz, de akár egy vizsgaidőszak is elég ahhoz, hogy hatással legyen a ciklusra.
Normál esetben a stresszes időszak elmúlásával a menzesz rendszeressége visszatér, de sokat segíthet a helyzeten, ha a páciens elsajátít néhány hatékony stresszkezelési módszert.
Hormonális fogamzásgátlás
A hormonális fogamzásgátló készítmények a születésszabályozás elsődleges és leghatékonyabb módszerei, azonban a szintetikus hormonok miatt befolyást gyakorolnak a hormonháztartás fenntartására, ezáltal megzavarhatják a menstruációt.
Ha minden rendben van, a fogamzásgátló segíthet a rendszeresség előidézésében, azonban teljesen fel is boríthatja a ciklust, sőt a kizárólag progesztogént tartalmazó gyógyszereknél gyakori jelenség, hogy leállítják a peteérést.
Amennyiben valaki ezt tapasztalja, a hormonális fogamzásgátlók elhagyásával – természetesen orvossal egyeztetve – a menstruációs ciklus visszaállhat, ha korábban ezzel nem volt más probléma.
Fizikai túlterhelés
A fizikai túlterhelés is hatással lehet a szervezet hormonháztartására. A megerőltető fizikai munka vagy a túl erőteljes edzés ugyanis fizikai stresszt vált ki a szervezetből, ami arra készteti az agyat, hogy leállítsa az úgynevezett reproduktív hormonok termelését.
Ide sorolható a fentebb már említett GnRH is, ami elengedhetetlen a menstruációs ciklus szabályozásához, sőt a teljes menzesz elmaradhat, ami szaknyelven amenorrhoeát, a természetes vérzés elmaradását idézheti elő.
A fizikai túlterhelés elkerülésével a ciklusok maguktól visszaállnak – ha más egészségügyi probléma vagy betegség ezt nem akadályozza.
Peszticideknek való kitettség
A peszticidek jellemzően mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok. Egy tanulmány kimutatta, hogy
-
azok a nők, akik mezőgazdasági munkát végeznek;
-
vagy olyan területen élnek, ahol sok a szántóföld, a gyakori vegyszerhasználat, hajlamosabbak a rendszertelen ciklusra.
Az esethez kutatás is tartozik, amely bebizonyította, hogy a peszticidekkel nagyobb mennyiségben érintkező hölgyek gyakrabban tapasztaltak menstruációs rendellenességet.
Ezen felül nem volt ritka eset, hogy a folyamatos kitettség akár 90 napon túli menstruáció kimaradást idézett elő. Az ok abban keresendő, hogy a kérdéses vegyi anyagok befolyásolják az ösztrogén működését a szervezetben.
PCOS
Amint arra már a fentiekben is utaltunk, a menstruáció késést nemcsak életmódbeli sajátosságok, hanem betegségek is előidézhetik. Ilyen többek között a PCOS.
A policisztás ovárium szindrómát minden esetben hormonális egyensúlyzavar váltja ki, és gyakori tünete a menstruáció rendszertelenné válása.
Ennek az oka még, hogy a PCOS hatására több ciszta alakulhat ki, amelyek gátolják a tüszőképződést, így a peteérést, ami ördögi kört idéz elő, hiszen negatívan befolyásolja az ösztrogén, a progeszteron, az LH és a tüszőstimuláló hormon (FSH) szintjét is a szervezetben.
A betegség bár súlyos szövődményekkel járhat, így gyakran okoz meddőséget, azonban általános tünetei miatt (súlygyarapodás, akné, hajhullás, erőteljes szőrösödés) sok esetben túl későn diagnosztizálják.
Elsődleges petefészek elégtelenség
A menstruáció késés egyik gyakori oka még az elsődleges petefészek elégtelenség (POI). Ez egyfajta korai menopauzának tekinthető.
A legtöbb nő 45-55 évesen tapasztalja meg a változókor tüneteit, így a ciklusok elmaradását is. Aki azonban 40 éves kor előtt menopauzás tüneteket produkál, ott jellemzően ez a probléma áll a háttérben.
Fakadhat genetikai rendellenességből, autoimmun állapotokból, de a petefészek eltávolítása szintén előidézheti ezt a problémát, ami a menstruáció teljes elmaradását váltja ki.
Pajzsmirigy betegségek
A pajzsmirigy túlműködése és alulműködése egyaránt olyan hatással van a hormonrendszerre, ami befolyást gyakorol a menstruációra. Előbbi esetben túl sok, utóbbi esetben túl kevés pajzsmirigy hormon található a szervezetben.
Mivel ez a hormon alapvető szerepet játszik a menzesz szabályozásában, ezért a megfelelő pajzsmirigyműködés elengedhetetlen a normális menstruációs ciklus fenntartásához, sőt extrém esetben a peteérés teljesen leállhat.
A probléma általában általános tünetekkel jár, így gyakori a fáradtság, a székrekedés, a hízás, a depresszió, de hosszabb távon a meddőség is ide sorolható. Kezelésével az egészséges menstruáció egy-két hónapon belül helyreáll.
Egyéb krónikus betegségek
Bizonyos krónikus betegségek gyakran idézhetik elő a menstruáció késését. Különösen gyakori ebből a szempontból a cukorbetegség, illetve a cöliákia vagy más néven lisztérzékenység.
A vércukorszint változása például összefüggésben áll a hormonális változásokkal, így bár alapvetően ritka, de a kezeletlen vagy még feltáratlan cukorbetegséget gyakran kísérhetik menstruációs zavarok.
A cöliáka kapcsán pedig a problémát a gyulladások okozzák, amelyek károsíthatják a vékonybelet. Ez megakadályozhatja olyan tápanyagok felszívódását, amelyek elengedhetetlenek a zavartalan ciklusokhoz.
Léteznek továbbá olyan ritka krónikus betegségek, amelyek szintén negatív hatással lehetnek a menstruációra. Ilyen a Cushing szindróma, a veleszületett hiperplázia vagy az Asherman-szindróma.
Perimenopauza
A változókor kapcsán az emberek többsége csak a menopauzáról beszél, holott a legtöbb kellemetlenséget a perimenopauza okozza. Ez az időszak sokaknál már 40 éves kortól elkezdődik és 50-55 éves korig elhúzódhat.
Egyik jellegzetes tünete a menstruációs ciklus felborulása, rendszertelenné válása, majd a menopauzához közeledve egyre inkább az elmaradozás jellemző. A menopauza akkor áll be, ha a páciens 12 hónapig egyáltalán nem tapasztalt peteérést.
A menstruáció késése mellett a perimenopauza olyan panaszokkal járhat, mint a hőhullámok, az éjszakai izzadás, a hüvelyszárazság, az alvási nehézségek vagy a gyakori hangulatingadozások, esetenként depresszió, szorongás és ingerlékenység.